Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-10 / 35. szám

SZOMBAT, 1996. FEBR. 10. BELÜGYEINK 3 Kosztolányi András és Lendvai Pál. Határ Gyözö és Baja Ferenc. (MTI-Telefotó) • Magyarország 2000 Mire képes a magyar szellemi tőke? A konferencia nyitó ülésén Horn Gyula kormányfő kö­szöntötte a Parlament Kong­resszusi termében egybegyűl­teket. A miniszterelnök vá­zolta a magyar társadalmi átalakulás főbb céljait, a kor­mányzat, a törvényhozás ez­zel kapcsolatos törekvéseit. Elöljáróban kiemelte: Ma­gyarország célja, hogy tel­jeskörűen csatlakozzék a fej­lett országok közösségéhez. Ehhez jó alapot teremt, hogy az elmúlt években gyökere­sen megváltozott az ország társadalmi, politikai rendsze­re; s hazánk a civilizált orszá­gok közössége felé vette út­ját. A magyar politikai palet­tán képviseltetik magukat a főbb európai politikai áramla­tok; a szélsőséges erők - akár jobb-, akár baloldaliak - nem kapnak helyet a törvényho­zásban. A Parlament és a kor­mány egyaránt arra törekszik, hogy a politikai, gazdasági, szociális szférában, illetve az emberi jogok terén ne csupán kövesse, hanem alkalmazza is az európai normákat, ami ér­vényes a nemzeti kisebbsé­gek helyzetére is. A kor­mányfő méltatta a sajtósza­badság, illetve a vallás- és lelkiismereti szabadság érvé­nyesülését is. Ugyanakkor Magyarország 2000 cfmmel kétna­pos nemzetközi tanácskozás kezdődött pénteken Budapesten, amelyre meghí­vást kaptak a világ minden táján élő, hivatásukban jelentős sikereket elért magyarok. A tanácskozást azzal a cél­lal szervezték, hogy egyfajta ötletbör­ze gyanánt szolgáljon Magyarország társadalmi átalakulásának támogatá­sára. A meghívottak plenáris ülése­ken, illetve szekciókban vitatják meg különféle szakterületekbe sorolva a Magyarországgal kapcsolatos tapasz­talataikat. megemlítette azt is, hogy Ma­gyarországon is fellelhetőek szélsőséges nacionalista ele­mek, ám ezek súlya nem na­gyobb, mint egyes nyugati demokráciákban. Ezzel kap­csolatban Horn Gyula utalt arra, hogy az állampolgárok döntő többsége helyesli a de­mokratikus berendezkedést, ám az emberek véleményét szociális helyzetük alakulása is motiválja. Ennélfogva ­szögezte le - alapvetően fon­tos az ország gazdasági, szo­ciális átalakulásának végigvi­tele. Ez a politikai stabilitás kulcskérdése, az ország jövő­je függ ettől. Ami az alapo­kat, a magántulajdon megte­remtését illeti, a kormányfő megelégedéssel állapította meg, hogy Magyarország eb­ben jóval előrébb tart a régió más államaihoz viszonyítva. Erre utal, hogy a hazai össz­termék (GDP) 70 százalékát Sarlós büszke Mi, külföldön élő ma­gyarok büszkék vagyunk Magyarországra, az ország állal elért gazdasági ered­ményekre - nyilatkozta Sarlós András, aki a Ma­gyarország 2000 konferen­cia egyik meghívottja. A piacgazdálkodás ke­gyetlen dolog - mondta Sarlós, egyben hangsú­lyozta, hogy sajnos a piac­gazdaság nem mindig az emberek jó közérzetét szol­gálja rövid távon. Emlé­keztetett arra, hogy az 1700-as években a kapita­lizmus első éveiben már Adam Smith is kifejtette a Welth of the Nationes el­mű munkájában. A neves magyar kanadai üzletem­ber aláhúzta, hogy tőkéje egyharmadát Magyaror­szágon ruházta be és jól érzi magát ebben a köz­gazdasági környezetben. További beruházásokat tervez, hiszen a gazdasági mutatók jó tendenciát mu­tatnak. már ma is a magánszektor ál­lítja elő. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: 1996. végére befejeződik a privatizáció döntő szakasza, s kedvező, hogy a külföldi be­fektetők kötelezettséget vál­lalnak további magyarországi fejlesztésekre is. Az eredmé­nyekre utal, hogy Magyaror­szágra már eddig is nagyobb összértékű befektetés érke­zett, mint a közép-európai térség egészébe együttvéve. Nyugaton is példátlan, amire a magyar kormány vál­lalkozott 1994. nyarán: egy­szerre megteremteni az or­szág pénzügyi, gazdasági egyensúlyát, illetve biztosíta­ni a növekedés feltételeit. E kettős törekvésben tavaly át­törés következett be: jelentő­sen javultak a pénzügyi muta­tók, és a gazdaság is tovább növekedett. A kormányfő ez­zel kapcsolatban hangsúlyoz­ta: megvannak a további fej­lődés alapjai a pénzügyi, gaz­dasági szférában. Ezt segíti, hogy Magyarország élenjár a pénzügyi, gazdasági intéz­ményrendszer kiépítésében is. A kormányfő kitért arra is, hogy a kabinet a nagy elosztó rendszerek alapvető reformját tűzte célul, megszűntetve az évtizedes jogokat, szakítva az általános, de alacsony színvo­nalú, pazarló biztosítási szisz­témával. A kormányfő nem hallgatta el azt sem, hogy mindeközben növekszik a leszakadók száma. Ezzel együtt Úgy vélte, hogy az or­szág politikai stabilitását meg lehet őrizni társadalmi párbe­széddel, érdekegyeztetéssel. A lényeg az, hogy Magyaror­szág elkerülje a „latin-ameri­kanizálódást," és a fejlett eu­rópai demokráciák példáját kövesse. A kormányfő fel­szólalása után Kovács László külügyminiszter és Bokros Kende számol Magyarország prob­lémája nem annyira gazdasági, mint inkább demográfiai jellegű, hi­szen az ország lakossá­ga egyre inkább elöreg­szik, növekszik az inak­tív korúak száma - szö­gezte le Kende Péter szociológus, politoló­gus, a Délmagyarország egykori munkatársa a Magyarország 2000 konferencia alkalmából adott nyilatkozatában. Kende elmondta, hogy Magyarország javára válna, ha aktív korú be­vándorlókat fogadna megfelelő számban, és természetesen a határon túli magyarok jöhetnek elsősorban szóba. Ugyanakkor emlékezte­tett arra a dilemmára, hogy ebben az esetben a környező országok ma­gyarságának lélekszá­ma csökkenne, elveszí­tené szellemi potenciál­jának jó részét. Azon­ban - hangsúlyozta ­talán fontosabb, ha egy kiváló elme elvándorol és Magyarországon je­lentős teljesítményt nyújt, sem mint szülő­hazájában nehéz körül­mények között inpro­duktívan él. Lajos pénzügyminiszter kor­referátumával folytatódott a Magyarország 2000 konfe­rencia. A külügyminiszter hozzászólásában kiemelte: a magyar külpolitika legfőbb prioritásai között szerepel a Európai Unióhoz, illetve a NATO-hoz való csatlakozás. Lényeges a szomszéd orszá­gokkal való kiegyensúlyozott jó kapcsolat fenntartása is. Bokros Lajos pénzügymi­niszter korreferátumában alá­húzta: 1996 legfőbb feladata a gazdaságban a jóléti rend­szerek átszabása lesz. Olyan gazdaságpolitikát kell folytat­nunk a jövőben is, amely je­lentős mértékben figyel az or­szág pénzügyi-gazdasági egyensúlyára, de közben le­hetőséget ad a beruházások bővülésére, és ösztönzi az ex­port növekedését. A gazdasá­gi stabilitás, az országreklám, a múlttal való szembenézés fontosságát hangsúlyozták a Magyarország 2000 című konferencia előadói pénteken a Parlamentben. Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője optimizmust és önbizalmat sugallt, míg Sar­lós András kanadai üzletem­ber arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben nem helyes erőltetni a NA­TO-hoz való csatlakozást. Ehelyett semleges térség ki­alakítását javasolta Lengyel­ország, Szlovákia, Magyaror­szág és Románia részvételé­vel, amelyek függetlenségét és határait az Egyesült Álla­mok, Európa és Oroszország egyaránt garantálná. Az elő­adók szerint a magyar gazda­ság külföldi megítélése jó, ennek bizonyítéka a nagyará­nyú tőkebeáramlás. Belpoliti­kai téren az előadók a múlttal való őszinte szembenézést sürgették, amelynek fontos része a most benyújtott ügy­nöktörvény. Lendvai Pál, a Bécsben élő magyar újságíró hangsúlyozta: a polgároknak joguk van a velük kapcsola­tos iratok megismeréséhez. „Nem alakulhat ki egészséges politikai kultúra ott, ahol a volt hazugságok raktárosai döntenek a történelmi adatok­ról" - mondta. A Horn-Bokros-program davosi sikeréről számolt be Soros György amerikai üzlet­ember a Magyarország 2000 című konferencián. Mint mondta: érezhető volt az or­szág megítélésének javulása. O'svath György, az Európai Unió iparügyi vezérigazgató­ságának vezető tisztségvise­lője az EU-val tervezett tár­gyalások biztató esélyeiről beszélt, és vitába szállt Sarlós Andrással a NATO-csatlako­zás ügyében. (MTI) Az élei M többvágányé m front mindig veszélyes. A katonaiét, sajnos, na­mm gyon tudjuk. Tömegsírok jelzik egykori átvonu­lását évszázadok múltán is. Az időjárási frontok vi­szont naponta keserítik meg életünket, és áldozatait még csak számon se tartjuk. Ha már mindent tud ró­luk a tudomány - most még csak pedzi legföljebb -, akkor is nehéz lesz megmagyarázni, ki és miért fordul ki éppen akkor önmagából, és miért cselekszi azt, amit csöndes napokon meg nem tenne. Nyugdíjas műszaki vezetőként lapunkat kárhoztat­ja kimondhatatlan vehemenciával egyik kedves levél­írónk a Szél utcából Ami abból nem rám tartozik, ar­ról nem szólok, de arról is röstelkedve, amelyikkel ki­mondottan engem céloz. Hogy merem én másként lát­ni kívülről, amit ő nem látott belülről, noha gyáruk előtt történt? Szokvány-nyomatékkal is szolgál, több­ször is. Az egyik szerint tagja volt a munkástanács­nak, fegyelmi papírja végigkísérte életét. Nem merte hinni, hogy valaha is megmutathatja gyerekeinek és unokáinak. Szánom, mint az összes többit. Lelkeket kifordító, nyomasztó évek voltak. Utóiratként még nyom egy nagyot a tollán: Nem voltam és nem vagyok párttag! Legszívesebben gratulálnék hozzá, ha nem tud­nám, akármelyik lehet is érdem, meg nem is. Most ép­pen azért kárhoztatja lapunkat, hogy lefeküdt az MDF előtt, és úgy tűnik előtte, ebbe csöppentem bele én is. Nagy szellem kell hozzá, hogy engem bármi ilyen­be belekevetjenek. Régesrégi főszerkesztőnk szavai jutnak ilyenkor az eszembe: az újságból mindenki azt olvas ki, amit akar. Voltunk mi már mások szemében olyan pártnak is a lábakapcája, amelyik még nem is létezett. Olyasmit követel tőlem, amivel soha nem szolgál­hatok. Levele végén, ahol sűrűsödnek már a nyoma­tékok, azt mondja, szeretné látni a mi „hőseink" ­közéjük tisztel engem is - ötvenhatos tevékenységét. Én meg a hősködés? Olcsó válasz lenne, rajtunk röhögne a város, ha előrántanám, mint marhapásztor a koltot, és az övé mellé tenném a magam fegyelmi papírját. mm inden jó elnyeri a maga büntetését. Sajnos, MWM megtanultam, az élet annyira többvágányú va­lami, hogy az már gubancnak mondható. Minden lé­pésből következik a másik, de örök rejtély, az útelága­zásoknál miért arra léptünk, miért nem erre. Génjeink parancsolnának? Ellenfeleinknek is van­nak génjei. A gerincünk tenné? Másnak is van gerin­ce, és ferdeségéről se tud mindenki. Másnak más a génje, és más a gerince is, ez megcáfolhatatlan igaz­ság. És az élet kimondhatatlanul nagy szerencséje. De az tény, sem munkástanácsi tagság, se pártonkí­vüliség nem lehet fólmentés akkor, ha bárakárki csu­pasz egyszerűre akarná lesoványítani. Lehet, hogy csak a front beszél belőlünk? Az import korlátozását, az importcikkek forgalmazásá­nak szigorúbb szabályozását sürgetik a kamarák és az ér­dekképviseletek, a „vásárolj magyarul" mozgalom támo­gatói. Vezetőik pénteken a Kőbányai Vásárközpontban tartott sajtótájékoztatójukon elmondták: nem a bóvlit, ha­nem a jó - sokszor a drá­gább külföldinél jobb - mi­nőségű hazai árukat támo­gatják. Ehhez a civil szerve­zetek támogatását kérik. A kamarák az ipar és ke­reskedelem fejlesztésében, a vállalkozások támogatásá­ban a jövőben az eddiginél FF „Vásárolj magyarul nagyobb szerepet szándé­koznak vállalni, de részt kér­nek az Európai Unióhoz va­ló csatlakozás előkészületei­ből is. Ennek során a hazai ipar és kereskedelem szem­pontjait tartják elsősorban szem előtt. Szerintük ez nem jelent nacionalista szemléle­tet, hiszen minden terméket, amelyet Magyarországon ál­lítanak elő, hazainak tekinte­nek. Szeri Expo A Dél-Alföldi Média Kft. szervezésében augusztus 9­től 20-ig rendezik meg az Ópusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékpark szomszédsá­gában lévő 5 hektáros terüle­ten a Szeri Expót. Az előké­születekről pénteken Szege­den, a megyeházán tájékoz­tatták az újságírókat. A mil­lecentenáriumi rendezvény kereskedelmi, mezőgazdasá­gi, ipari, idegenforgalmi ki­állítás és vásár lesz, számos kulturális, sport és egyéb ki­egészítő programmal. A szervezők a hazai résztvevő­kön kívül számítanak külföl­di partnerekre és látogatókra is. A Szeri Expo egyben a kamarák első, önálló kiállí­tása: a kamarai napok kere­tében országos találkozókat, gazdasági fórumokat tarta­nak. A magyar megyerendszer úgynevezett jurtavárosban mutatkozhat be. A Dél-Al­földi Média Kft. egységes formájú, 100-110 négyzet­méteres jurtákat kínál a me­gyéknek, a nagyobb váro­soknak, illetve tájkörzetek­nek. A jurtavárosban a ké­sőbbiekben Feszty-tábort üzemeltetnek, amelyben nyaranta diákok, határainkon kívül élő magyar gyermekek táborozhatnak. Az expo pályázatokon nyert pénzekből, bérleti jo­gok eladásából befolyt összegekből, illetve szpon­zorok támogatásával épül ­hangzott el a sajtótájékozta­tón. Ezzel kapcsolatban Kecskeméti János, Ópuszta­szer polgármestere kijelen­tette: a millecentenárium megünneplését csak a fővá­rosban támogatja az állam. Véleménye szerint ez már nemcsak Ópusztaszer ügye, hanem a vidék-főváros el­lentét újbóli szándékos szítá­sa. A vidéket magára hagy­ták, úgy látszik, évtizedek­nek kell eltelnie ahhoz, hogy ez a szemlélet végre megvál­tozzon - mondta, utalva ar­ra, hogy hiába hívták meg az Országgyűlést kihelyezett ülésre az emlékparkba. A Pénzügyminisztérium péntek délután eljuttatta az MTI-hez a pénzügyminiszter irányelvét a személyi jövede­lemadó előleglevonásra vo­natkozó eltérő rendszerek en­gedélyezéséről. Annak érde­kében, hogy a tényleges adó­kötelezettséghez igazodó, ará­nyos és egyenletes adóelőleg­levonás valósuljon meg a munkavállalók körében, to­vábbá azért, hogy a hivatko­zott törvényi rendelkezés sze­rint előzetesen engedélyezett számítási rendszer és az annak alapján a munkáltatók által al­kalmazott módszerek egysé­ges elveket kövessenek, a kö­vetkező irányelvet adom ki. 1. Az Adó- és Pénzügyi, Ellenőrzési Hivatal (a továb­biakban: APEH) készítsen tá­jékoztatót (a továbbiakban: Tájékoztató), amelyben rög­zítse az szja tv. 47. paragrafu­Irányelv az adóelőlegről sának (12) bekezdésében em­lített eltérő adóelőleglevonási rendszer(ek) és alkalmazható módszerek engedélyezésével kapcsolatos tudnivalókat. 2. A Tájékoztatónak a hi­vatkozott rendelkezésnek megfelelően tartalmaznia kell, hogy csak olyan eltérő adóelőleglevonási rendszerre adható ki engedély, amely a. a bér fogalmába sorolt jövedelem adóelőlegének megállapítására vonatkozik; b. az év végén elszámolan­dó adókülönbözet mérséklé­sének követelményét az a. pontban említett jövedelem kifizetésekor az év elejétől a magánszemély összes (a más kifizetőtől származót is bele­értve) jövedelméről addig rendelkezésre álló informáci­ók alapján, a várható adóhoz viszonyítva bérkifizetésen­ként valósítja meg. 3. A Tájékoztató adja köz­re egy olyan - a 2. pontban leírtak figyelembevételével kidolgozott - adóelőleg-levo­nási rendszer leírását és an­nak alkalmazási módszerét, amelyre bármely időpontban át lehet térni, és amely lehe­tővé teszi az áttérést megelő­zően az adóévben keletkezett adókülönbözet (túlvonás, alulvonás) korrigálását. A Tá­jékoztató tartalmazza az arra vonatkozó ismertetést is, hogy a munkáltatónak az ezen rendszer alkalmazására irányuló bejelentésére az adó­hatóság minden esetben az al­kalmazás tudomásul vételével adja meg az engedélyt, azzal, hogy a munkáltató a bejelen­tést a személyi jövedelem­adóról szóló adatszolgáltatás­sal egyidejűleg is megteheti. 4. A Tájékoztatót a Pénz­ügyi Közlönyben haladékta­lanul közzé kell tenni annak érdekében, hogy a munkálta­tók a következő bérfizetésig az előzetesen engedélyezett számítási módszerre áttérhes­senek. Ezzel egyidejűleg az APEH tegyen haladéktalanul belső intézkedéseket a haté­kony és gyors végrehajtás ér­dekében, különösen hogy ügyfélszolgálatai a szükséges segítséget és tájékoztatást az érintetteknek megadják. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom