Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-11 / 9. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. JAN. 11. BELÜGYEINK 3 • Miniszteri biztos a millecentenáriumi rendezvényekről Ópusztaszer: a megyék második gyűlése Lényegében elkészült a honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére hivatott rendezvények egész évre szóló menetrendje - nyilatkozta szerdán az MTI-nek Deme Péter, az országos emlékbizottság titkárságának vezetője. A miniszteri biztos egyúttal azt is bejelentette: a művelődési minisztérium törvénytervezetet terjeszt a kormány elé arról, hogy 1996. augusztus 19-ét nyilvánítsák a millecentenárium emléknapjává, munkaszüneti nappá. A kabinet a közeljövőben megtárgyalja az indítványt. Azt is szorgalmazzák, hogy a parlament még az idén jogszabályban rögzítse: 2000-ig milyen előkészületeket kell tenni a magyar államiság évfordulójának méltó megünneplésére. Deme Péter beszámolt arról, hogy február végéig megjelenik a millecentenáriumi megemlékezéssorozat valamennyi rendezvényét ismertető magyar nyelvű programfüzet, amelyet egyebek mellett eljuttatnak minden oktatási intézménynek, könyvtárnak, önkormányzati ügyfélszolgálati irodának, a magyarországi diplomáciai képviseletnek és a sajtónak. Az érdeklődők tehát az ország bármelyik pontján akár téma, akár helyszín szerint megismerkedhetnek a programokkal. Emellett két-három héten belül napvilágot lát egy másik, nyolc nyelven megjelenő füzet is, amely elsősorban a külföldi látogatók számára ajánl válogatott programokat a honfoglalásra emlékező, valamint a 96, Magyarország elnevezésű idegenforgalmi rendezvénysorozatból. Ópusztaszer A miniszteri biztos elismerte, hogy egyfelől jogosak a millecentenáriumi rendezvények előkészítésének késlekedését és csekély nyilvánosságát szóvá tévő kritikák. Ugyanakkor rámutatott, hogy alig több, mint egy éve állt fel az évforduló megünneplésének előkészítésére hivatott emlékbizottság és ötfős titkársága. Lényegében egyetlen esztendő alatt meghirdették a pályázatokat, elbírálták az országból beérkezett 1240 igényt, ebből 394 pályázatra kiosztottak 225,5 millió forintot, és beindították a szervezési munkálatokat. A miniszteri biztos összességében úgy látja: ha nem is tudták behozni a lemaradást, az biztos, hogy azt nem növelték tovább. Lassította egyébként ténykedésüket az is, hogy a pályázó önkormányzatok csak tavaly tudták eldönteni, vajon képesek lesznek-e költségvetésükből pénzt áldozni az ünnepségekre. A jelenlegi helyzetben ugyanis nem lehet hosszú távú költségvetéseket tervezni. Az emlékbizottság így hiába szerette volna már tavaly ősszel megjelentetni a rendezvényekről hírt adó füzetet: a program csak most áll véglegesen össze. Deme Péter egyébként szubjektívnek tartja azt a megközelítést, hogy kevés információ jelent meg az ünnepségekről. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a titkárság tagjai az elmúlt hónapokban országszerte sajtóbeszélgetéseket szerveztek. Ám volt olyan helyszín, ahol mindössze három újságíró jelent meg. Ami a millecentenáriumi megemlékezések pontos menetét illeti: az ünnepségsorozat január 18-án délután a parlamentben kezdődik, az emlékbizottság ünnepi ülésével. Este nyolc órakor a Magyar Állami Operaházban gálaesten ünnepi köszöntőt mond Göncz Árpád államfő, majd a Budapesti Fesztiválzenekar ad díszhangversenyt Bartók Béla, Kodály Zoltán műveiből. Bemutatják Vajda János, Vidovszky László és Melis László kortárs zeneszerzők erre az alkalomra írott darabjait is. A gálaestet élő adásban közvetíti a Magyar Televízió egyes csatornája és a Magyar Rádió Bartók adója. Az Országgyűlés várhatóan február 5-én, a tavaszi ülésszak első plenáris tanácskozásán emlékezik meg a millecentenáriumról. A Magyar Nemzeti Múzeum ez alkalomra felújított épületében március 16-án megnyílik a honfoglalás korát bemutató reprezentatív időszaki kiállítás, augusztus 19-én az államalapítástól a millenniumig teijedő időszakot áttekintő új állandó tárlat, október 22-én pedig a XX. század történetét bemutató időszaki kiállítás. A Pannonhalmi Apátság épületében március 21-étől tárlaton elevenítik fel a bencés rend magyarországi történetét. A magyar iskolarendszer ezeréves évfordulója alkalmából márciusban a győri Xantus János Múzeumban, júniusban a debreceni Déri Múzeumban és a Református Kollégiumban, augusztusban pedig a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban nyitnak a magyar oktatás különböző időszakait áttekintő kiállítást. Ópusztaszeren június végén megrendezik a megyék második országos gyűlését, ezzel egyidőben pedig régészeti és viselettörténeti tárlatot nyitnak. Ugyancsak Ópusztaszer, valamint Budapest ad otthont június 14-16. között a Magyarok IV. Világkongresszusának. A Magyar Tudományos Akadémia május 6-8. között idei közgyűlésén emlékezik meg a millecentenáriumról, az MTA Magyar Őstörténeti Bizottsága pedig december 8-10. között tudományos ülésszakot szentel a témának. A központi megemlékezések december 10-én a Magyar Állami Operaházban díszhangversennyel zárulnak. A központi rendezvényekre „felfűzve" az ország minden pontján mintegy ötszáz programmal emlékeznek a honfoglalásra. A rendezvények döntő többsége kiállítás és hangverseny, de számos fesztivál és emléktúra között is válogathatnak az érdeklődők. (MTI) • MNB-tájékoztató JÖN a működötöké Az ország nettó külföldi adóssága - figyelembe véve az év végén beérkezett 3,5 milliárd dollárnyi privatizációs bevételeket - az elmúlt hat esztendő során nem változott, továbbra is 16-17 milliárd dollár körül alakul. Az állam külföldi adóssága jelentősen csökkent ebben az időszakban. A Magyar Nemzeti Bank, illetve a kormány nettó tartozása 1990-ben 16,5 milliárd dollárt tett ki, s ez az összeg a múlt esztendő végére 11-11,5 milliárd dollárra csökkent. Igaz, időközben jelentősen növekedett a magánszféra - elsősorban a kereskedelmi bankok és a vállalkozások - külföldi tartozásai. Minderről Hárshegyi Fiigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tájékoztatta az újságírókat szerdán az MNB-ben. Az adósságállomány szinten maradása elsősorban annak köszönhető, hogy a múlt esztendőben számottevően sikerült javítani a pénzügyi egyensúlyt, és felgyorsul, a működőtőke-beáramlás. Az elmúlt hét évet vizsgálva megállapítható, hogy miközben a folyó fizetési mérlegek összeadott hiánya 10,5 milliárd dollárt tett, eközben 12 milliárd dollárnyi működőtőke érkezett pénzben az országba. (MTI) Magyar banánérlelö Banánérlelő berendezések gyártását kezdik meg az idén a gyöngyösi székhelyű Frilux Kft. üzemében. A magyar-holland kooperációban gyártandó készülékek segítségével 5-15 napig szabályozható a banán érettségi foka. Bodrogi Csaba, a társaság ügyvezetője tájékoztatta az MTI tudósítóját arról, hogy a banánfürtök ládákba csomagolva, zöld állapotban érkeznek Európába. Már tárolásuk sem egyszerű, hiszen a túl alacsony és a túl magas hőmérséklet hatására egyaránt rothadni kezd a gyümölcs, ezért folyamatosan biztosítani kell a 14 fokos tárolási hőmérsékletet. Túszejtés, családi vállalkozásban tk terrorista túszszedő akciók közül valószínűleg 3% az eddigi legnagyobbnak vagyunk a tanúi. A tévé, a rádió és az újságok jóvoltából. Kizljar városka lakosainak egy része, teljesen ártatlan, vétlen és védtelen polgárai viszont - szenvedő alanyai ennek a „hazafias" vállalkozásnak. Ráadásul, közöttük vannak egy kórház kezelt betegei és az őket gyógyító személyzet is. A csecsen terroristák, állig felfegyverezve, vannak vagy 600-an. Ennyit lehet megállapítani a folyamatosan érkező, de meglehetősen zűrzavaros híráradatból, amely a tegnapi nap folyamán érkezett szerkesztőségünkbe. S ez a képlékeny, határozatlan állapot is változott óráról-órára. Lapzárta előtt még megtudtuk, hogy csecsenek elindultak egy bizonyos számú tússzal a csecsen-dagesztáni határ felé, ám, ígéretüktől eltérően, ott nem engedték szabadon foglyaikat. Jelcin elnök viszont azt mondta, hogy a fogva tartott embereket ki kell szabadítani! Ez a „kell"azt jelenti, hogy előbbutóbb erőszakkal fogják kiszabadítani az orosz rohamosztagosok a túszokat. Akkor pedig ismét vér folyik. Eddig két rendőr, s egy tucatnyi polgári személy esett áldozatul e túszszedő akciónak. Ami nem más, mint egy családi vállalkozás. Lehet, hogy profánul hangzik, de ez az alávaló, erőszakos támadás nem nevezhető másnak, hiszen Dzsohar Dudajev, csecsen vezető veje, Szalman Radujev, vezeti a terroristákat! A célja/céljuk egyértelmű: további káoszt, felfordulást idézni elő az orosz-csecsen viszonyban, a számtalan fegyverszüneti megállapodás ellenére, s amíg van fegyver (és túsz), addig folytatni kell a fegyveres harcot az oroszok ellen. Ne feledjük el: Csecsenföld igen gazdag kőolajban. A szakértők szerint a legjobb minőségű fekete arany a csecsenek földjén található! Nem lesz tehát könnyű megzabolázni a fegyvereket, de a fegyvereseket sem... H

ogy az említett feltételezésnek van némi alapja, azt alátámasztotta Szalman Radujev kijelentése is: minden egyes csecsen halottért 15 orosz túszt fognak megölni! Amikor a az erőszakos túszejtők vezérének e megnyilatkozását olvasom, óhatatlanul eszembe jut egy másik terrorista (azóta már háborús bűnösnek deklarált), a boszniai szerb pszichiáter, Radovan Karadzsics néhány évvel ezelőtt tett kijelentése: minden egyes szerb harcosért tíz muzulmánt fogunk kivégezni... Az elhangzottak után lángoltak fel igazán a harcok a Balkán félsziget e részén, s a vérontás szinte napjainkig tartott. Jó lenne bízni és hinni abban, hogy a volt Szovjetunió utódállamainak egyik leglabilisabbik részén e fenyegetésnek nem lesz ilyen hosszú távon is érezhető, tragikus következménye... <fe • Az FKGP gazdálkodása Pénzügyi lidércnyomás a párt felett Szűcs Ernóné, az MTInek adott szerdai nyilatkozatában beszámolt arról, hogy a kisgazdapárt tavaly 121 millió forint állami támogatásra számíthatott. Júliusig a párt rendben meg is kapta havonta az összeg arányos részét, de augusztustól - a Bokros-csomagban foglaltaknak megfelelően - vissza. menőlegesen csökkent a támogatás összege. Emiatt át kellett alakítani a párt költségvetését, fel kellett mondani a karbantartási szerződések többségét, és nyolc munkatársat el kellett bocsátani az országos központból. A megyék támogatása pedig 43-45 százalékká csökkent. Az FGKP kasszájába * 1995-ben mintegy 5 millió forint folyt be a tagdíjakból, és némi bevételt eredményezett az is, hogy kiállítások céljára néhány alkalommal kiadták a Belgrád rakparti székház földszinti nagytermét. A párt tavaly nagyobb összegű adományt nem kaA Független Kisgazdapárt gazdasági igazgatója szerint 1995 — pénzügyi szempontból - valódi lidércnyomás volt az FKGP számára. A Bokros-csomagban megjelenő elvonások ugyanis ellehetetlenítették a pártot, s csak a megyei szervezetek segítségének és megértésének köszönhető, hogy sikerült elkerülni az összeomlást. A párt a nehézségek ellenére is hitel- és kölcsönfelvétel nélkül zárta a tavalyi évet. pott; magánszemélyek 10-20 ezer, maximum 100 ezer forinttal támogatták a kisgazdapárt politikai tevékenységét és működését. Az országos központ a párt működtetésén kívül két nagy rendezvényt - a március 14-i tüntetést és az országos nagyválasztmány tanácskozását is finanszírozott. A Független Kisgazdapártnál tavaly lezajlott az Állami Számvevőszék vizsgálata is, amely 102 ezer forintnyi helytelenül elkönyvelt összeget talált. A kisgazdák idén 132 millió 600 ezer forint támogatást kapnak. Ez csak 18 százalékkal haladja meg a tavalyi összeget, fgy valószínűleg idén is nehéz pénzügyi év vár a pártra. Szűcs Ernóné elmondta azt is, hogy az FKGP eszközállománya elöregedett: szükség lenne a gépkocsik és az ügyviteltechnikai berendezések cseréjére. Fontos lenne a párt Szegfű utcai ingatlanának a felújítása is, de ez 40-50 millió forintba kerülne. Ezt az FKGP - állami támogatásból és tagdíjból - nem tudja kigazdálkodni. Á gazdasági igazgató végül megerősítette, hogy a Független Kisgazdapártnak változatlanul nincsenek vállalkozásai. (MTI) Motortűz ütött ki egy katonai Hum Vee-n szerdán délután, miközben Taszáron egy C 14l-es szállítógépről rakodták ki. Mesztegnyei Imre sajtótiszt tájékoztatása szerint a tüzet a rakodás vezetője egy, a gépen lévő poroltókészülékkel eloltotta. A Kigyulladt egy terepjáró balesetnél egy amerikai katona megsérült, őt a taszári tábori kórházba szállították könnyű sérülésekkel. Az esethez magyar és amerikai katonai tűzoltók vonultak ki. a repülőgép, amely a németországi Mainzból felszerelést szállított az IFOR-csapatok részéré, nem sérült meg. A tűz keletkezési okát vizsgálják. (MTI) Marczelly Gusztáv utalt arra, hogy a kárpótlási folyamat első lépcsője - az úgynevezett első vagyoni kárpótlási törvény alapján - lényegében a nyugdljkiegészítés volt. Ennek eredményeként több mint 315 ezren részesültek nyugdíjemelésben. Az Országgyűlés 1992-ben alkotta meg a második vagyoni kárpótlási törvényt, majd a politikai üldözöttek az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak - kárpótlásáról szóló törvényt, továbbá rendelkezett a nemzeti gondozási díjról, valamint a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról. A volt politikai üldözötteket érintő törvény alapján 360 ezren adtak be kárpótlás iránti kérelmet az eredetileg megszabott határidőig. Az Országgyűlés két évvel később újabb lehetőséget biztosított a kárpótlásra jogosultaknak. Ebben az egyhónapos időszakban 76 ezren nyújtották be igényüket. Ekkor, a vagyoni kérelmekkel együtt csaknem 600 ezer új ügyirat érkezett a hivatalba. 1995 végéig összességében csaknem valamennyi kérelmet elbírálták első fokon. A hivatalban felkészültek több mint 40 ezer volt munkaszolgálatos kérelmének felülvizsgálatára. Ezek részben a korábbi, részben pedig az 1994. évi pótlólagos be• A népesség egyharmadát érintette Kárpótlás - négy év tükrében A családtagokkal együtt az ország népességének egyharmadát érintette a személyi, illetve vagyoni kárpótlás - nyilatkozta az MTI-nek Marczelly Gusztáv. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal általános elnökhelyettese annak kapcsán tájékoztatta a távirati irodát, hogy a hivatalban elkészült a kárpótlási folyamat eddigi négy évének főbb adatait tartalmazó összeállítás. adási időszakból származnak. Az Alkotmánybíróság 1995. februárjában hozott határozatában mondta ki, hogy valamennyi munkaszolgálatosnak jár kárpótlás. Marczelly Gusztáv szerint ha az előbb említett törvény módosítását elrendelő jogszabály megszületik, annak hatályba lépését követően a hivatal előreláthatólag 8-10 hét alatt elvégzi az új jogszabály végrehajtásából adódó, a munkaszolgálatosok ügyeivel összefüggő feladatokat, függetlenül attól, hogy itthon vagy külföldön él a kárpótlásra jogosult személy. Az elnökhelyettes tudomása szerint ugyanis nincs szó semmiféle különbségtételről. Marczelly Gusztáv elmondta, hogy az elmúlt év végéig meghozott kárpótlási jegyes határozatok címletértékben meghaladják a 130 milliárd forintot. A hivatal összesen több mint 1 millió 800 ezer jogosult részére állapított meg különböző összegű kárpótlást. Az 1992. évi XXXII. és a pótbeadási törvény alapján családtagjaik elvesztése után - hozzátartozóként 1150-en kaptak kárpótlást, készpénzben. Ennek együttes összege meghaladja az 540 millió forintot. Több mint 30 ezren részesültek egyösszegű kárpótlásban. A hivatal abban az esetben hozott ilyen határozatot, ha 30 napot meghaladó, de fél évet el nem érő idejű volt a jogtalan szabadságelvonás. Ilyen esetekben a kárpótlás készpénzes és átalány-jellegű volt. Ez az összeg meghaladja a 680 millió forintot. Havi életjáradék formájában a kárpótlási folyamat során több mint 59 ezren részesültek kárpótlásban, illetve ennyien kapnak havi életjáradékot, átlagosan négy ezer forint körüli összegben. Nemzeti gondozási díjat eddig csaknem 3 ezer 100an kaptak. Ilyen ellátás - a törvényben meghatározott feltételek alapján - továbbra is kérelmezhető. Az igényléshez szükséges adatlapot az OKKH budapesti ügyfélszolgálatánál lehet beszerezni. Marczelly Gusztáv végül arról szólt, hogy kárpótlási jegyekkel az 1. (szövetkezeti) földalapból - 21 ezer 500 árverésen - csaknem 562 ezren szereztek földtulajdont. A II. (állami) földalapok értékesítése jelenleg is tart, az árverések várhatóan az év első felében fejeződnek be. Ebben a kategóriában 1995. végéig - az árverések száma meghaladta a kétezret. Ennek során töblY mint 44 ezren jutottak földtulajdonhoz. (MTI)