Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-05 / 4. szám

PÉNTEK, 1996. JAN. 5. BELÜGYEINK 3 • Parlamenti vita a millecentenáriumról Az ünnepségsorozat váljon politika felettivé! Az Országgyűlés millecentenáriumi albizottsága úgy látja, hogy mindeddig nem kaptak kellő nyilvánosságot a magyar honfoglalás 1100. évfordulójára emlékező, valamint az ahhoz kapcsolódó rendezvények. Az albizottság több alkalommal is jelezte a szervezőknek: szükségesnek tartja, hogy itthon és külföldön folyamatosan adjanak hírt az előkészületekről, az ünnepségekről - nyilatkozta Pál Béla, az országgyűlési albizottság elnöke. A parlamenti testület létrehozását a szocialista törvényhozó indítványozta Rózsa Edit szabaddemokrata képviselővel közösen, azzal a szándékkal, hogy az Országgyűlés és valamennyi parlamenti párt figyelemmel kísérhesse a millecentenárium méltó megünneplésének előkészületeit. Pál Béla megítélése szerint az albizottság működése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a megemlékezés-sorozat pártok és politika felettivé, az ország közös ügyévé emelkedjen. Az Országgyűlés kulturális bizottságának albizottságaként működő testületben nemcsak a koalíciós és ellenzéki pártok képviseltetik magukat, hanem abban szinte valamennyi parlamenti állandó bizottság - fgy például a környezetvédelmi, a költségvetési, az idegenforgalmi, az oktatási és az európai integrációs bizottság - tagja is helyet foglal. Ily módon a képviselők a maguk szakterületén is nyomon követhetik az előkészületeket, s összeállhatott a „millecentenáriumi lobby". Pál Béla emlékeztetett arra, hogy 1996. a honfoglalás 1100. évfordulójának éve, ám ekkor ünnepeljük a magyar iskolarendszer fennállásának ezredik évfordulóját is. Ezt a két megemlékezést kiegészítik a Magyarország 1996, elnevezésű, az Országos Idegenforgalmi Hivatal által szervezett rendezvények. E három programsorozat központi és vidéki rendezvényei együttesen hivatottak a honfoglalás méltó megünneplésére. Az albizottság mindezek érdekében folyamatosan tájékoztatást kért az egyes rendezvénysorozatok szervezőitől. Több alkalommal is felhívták a figyelmet arra, hogy szükségesnek látják a szervezők közötti szorosabb együttműködést és javasolták a markenting-munka összehangolását. Szorgalmazták azt is, hogy a szervezők teremtsenek nagyobb nyilvánosságot az ünnepségeknek. A programok megismertetését véleményük szerint az is jelentősen hátráltatja, hogy a tervezettnél később lát napvilágot a több nyelvű tájékoztató programfüzet. Az albizottság elnöke a testület munkájának eredményei közé sorolta, hogy az Országgyűlés az eredeti terveknek megfelelően fogadta el a rendezvénysorozatra előirányzott költségvetési támogatást, jóllehet többen is indítványozták az összeg lefaragását. A megfelelő finanszírozás érdekében emellett javasolták a Göncz Árpád államfő elnökletével működő emlékbizottságnak egy közalapítvány létrehozását. Az alapítvány ezévtől kezdődően támogathatná a magyar államiság kétezerben esedékes 1000. évfordulójának előkészítését is. Elképzeléseik szerint a közalapítvány élén a parlamenti pártok és a társadalmi szervezetek képviselőit összefogó kuratórium állna. Az erre vonatkozó tervek kidolgozását egyébként már megkezdte a művelődési tárca. A minisztérium megkezdte az előkészítését annak is, hogy - 1896-hoz hasonlóan - törvény vagy országgyűlési határozat örökítse meg a honfoglalás 1100. évfordulóját. Azokat a terveket szintén támogatásáról biztosította az albizottság, hogy az idei rendezvények - ugyancsak a száz évvel ezelőtti megemlékezésekhez hasonlóan - az anyagi lehetőségekhez képest járuljanak hozzá a kulturális infrastruktúra fejlesztéséhez - mondotta Pál Béla. (MTI) Fejbe lőtték o félegyházi plébánost Súlyos bűncselekmény történt a csütörtökre virradó hajnalban, körülbeiül 3 óra 30 perc táján Kiskunfélegyházán. Egy jugoszláv állampolgár fejbe lőtte a Sarlós Boldog Asszony Plébánia plébánosát, GáÉor Imrét. A gyanúsított neve: Tomovics Vojiszláv. Az elkövetőt a rendőröknek sikerült elfogniuk. A plébános szinte csodával határos módon túlélte a fegyveres támadást, a kiskunfélegyházi kórház sebészetének intenzív osztályán ápolják. Állapota, mint az képünkön is látható, súlyos, de nem életveszélyes. Csongrád megyében nem beszélhetünk ifluenzajárványól a két ünnep közötti hét megbetegedési adatainak ismeretében - tájékoztatta lapunkat tegnap dr. Zimányi Mária megyei tisztifőorvos. A megyében az elmúlt héten 1120-an jelentkeztek háziorvosuknál influenzás tünetekkel. Közülük 271 betegnél lépett fel szövődmény: légcsőhurut, mandulagyulladás, középfülgyulladás, nátha. Egyetlen beteget kellett szövődmény miatt kórházba utalni. Az influenzás betegek között elenyészően keCsongrád megye (még) járványmentes övezet vés a 1 év alatti és a 60 év feletti. Az alig több mint ezer megbetegedés még messze nem nevezhető járványnak. Járványról akkor beszélhetünk - mondta a tisztifőorvosnő - ha hirtelen, robbanásszerűen megnő az influenzás betegek száma, ez a robbanás azonban Csongrád megyében még nem következett be, s remélhetőleg nem is következik be. Az ünnepek miatt valószínűleg sokan nem fordultak orvoshoz, ennek okán majd az e heti „betegségi" adatok lesznek igazán mérvadóak. A főorvosnő szerint még mindig nem késő az influenza elleni védőoltások felvétele. K. K. Botka és a kisebbségek Az országban egyedülálló esemény volt, amikor tavaly ősszel Szegeden megalakult az ún. kisebbségi tanács, melyben valamennyi, a városban működő kisebbségi egyesület, szervezet részt vesz. Tegnap a Botka László országgyűlési képviselőt látták vendégül, akivel a kisebbségeket érintő kérdésekről tanácskoztak. Fontos kérdés volt az 1993-as kisebbségi törvény módosítása nem az alapelvek, hanem a részletszabályok szintjén. A KT alapvetései ugyanis az európai mércének is megfelelnek, azonban néhány gyakorlati kérdést tisztázni kell, fgy például a helyi önkormányzatokkal való kapcsolatot. A képviselő kifejtette lapunknak: a külügyekkel foglalkozó politikusként elmondhatja, Magyarország kisebbségi politikája jó, azonban nem elsősorban kifelé, hanem a magunk számára kell megfelelő törvényeket alkotni. Botka László felkérte a szegedi kisebbségeket, készítsenek tervezetet arról, hogyan tudnának aktívabb részt vállalni a helyi döntéshozatalból. Egyúttal reményét fejezte ki aziránt, hogy a jó együttműködés jegyében a kisebbségi tanács közös programjaival is megörvendezett majd Szeged városát. A. L Az év emberefii Mlem akarunk lemaradni a Nyugat mögött. SemIV miben sem. Ha másutt nem, legalább az állami televízióban rákérdezünk: Ön szerint ki volt az év embere? A válaszok igen széles skálán mozognak. A legtöbben Torgyánra tippelnek, mondván, hogy: az egy jó fej! Azután Bokrosra, minden különösebb indoklás nélkül, Horn Gyulára, mert „én még mindig bízom benne", Boross Péterre, mert „6 a nyugodt erő", Göncz Árpádra, mert „olyan nagypapás", de elhangzik még Fodor Gábor, Hirtling István, Kern András, Éles István, Surján László, Szabó Iván, sőt, Jitzak Rabin neve is. Ki-ki - ízlésének, habitusának megfelelően - válogathat közöttük. S ezen nem is lehet vitatkozni. Mert: De gustibus non est disputandum, vagyis, az ízlésekről nem kell vitatkozni. Tudom, így van ez a fejlett világban is. Ismeretes, hogy az Amerikai Egyesült Államokban idén a Clinton elnökkel nagy költségvetési csatát vívó képviselőház elnök lett az év embere, Németországban a kancellár, de választottak Franciaországban, Svédországban is. Sőt, még Nigériában is kihirdették az év emberét, aki nem más, mint a múlt év végén kivégzett író, Ken Saro-Wiwa. Nyomulunk hát mi is a többiek után, igaz, kicsit még félénken, sután, de már próbálkozunk. Ez nem is baj, így is van rendjén. Egy valamiről azonban megfeledkezünk. Arról, hogy a nevezett országokban ugyan megválasztják az év emberét, de évközben még legalább tucatnyi „év embere" címre pályázó kisembert is bemutatnak a nagyközönségnek. Olyanokat, akik ugyan személyes bárorságuk, tettük révén kerülnek a kalapba, de egy olyan csoportot képviselnek, amelynek tagjai szinte azonos teljesítményre képesek. Példaként említhetjük azt az amerikai pilótát, akinek a repülőgépét a renitens szerbek lőtték le Bosznia fölött és fogadta őt az USA elnöke. A fogadás, a nagy felhajtás azonban nem csak neki szólt, hanem annak a bátor egységnek, amelyik kiszabadította az ismeretlen, ellenséges terepről a katonát, jk m említhetnénk azokat a tűzoltókat, mentőket, MA akiket a legmagasabb állami kitüntetésekkel jutalmaztak az oklahomai áruház-robbanás alkalmával végzett mentési feladataik végzéséért. Nemkülönben a Japánban történt földrengés következményeinek enyhítésén fáradozó ezrek teljesítményét is. Nálunk is vannak ilyenek. Elég, ha a mostani Tisza menti áradásokra gondolunk. S azokra, akik éjjel nappal őrködnek a gátakon. Vagy arra a 23 névtelen véradóra, aki éjnek idején jelentkezett az egyik vidéki kórházban azért, hogy AB Rh-negatív vérével megmentse egy fiatal anya életét, akin májátültetést végeztek. Számomra ők az év emberei. —Á- JAMINA MINTABOLT /JBW - CSABAI HÓFOGÓS ÉS HOtiAND TÍPUSÚ CSERÉP Y " ^ - KÖRÖS 30; 36 VÁIASZFAL, KERÁMIA BÉLÉSELEM Mflnill R Ali megrendelhető gyári áron. IHUBVL BAH g raklaptól ingyenes házhoz szállítás Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. V-7. Tel.: 62/311-092 Tavaly október végéig több mint 500 millió dolláros többlet keletkezett az idegenforgalom pénzügyi egyenlegében. A Magyar Nemzeti Bankban csütörtökön az MTI érdeklődésére elmondták, hogy 1995-ben október végéig 1 milliárd 439,8 millió dollár Jelentós idegenforgalmi többlet bevétel keletkezett, ami 18 százalékkal több a megelőző év azonos időszakához képest. A kiadás 924,8 millió dollárt tett ki és ez 27 százalékos növekedést jelent. Az egyenleg így 515 millió dollárt mutat, mfg 1994. októberének végén ez 494,9 millió dollár volt. Csak 1995. októberében 110 millió dolláros aktívum keletkezett, míg egy évvel korábban ez 94 millió dollárt tett ki. r— Árvízi sarok Mi a hullámtér és a védmü? Az árhullám levonulásában lényegi változás nem történt az elmúlt 24 órában. A vízszint némiképpen emelkedett. Tegnap reggel Csongrádon 648 centimétert, Mindszenten 662-t, Szegeden pedig 633-at mértek. A tetőző Maros Makónál 413 centiméter magas volt. Az árvízről szóló beszámolókban rendszerint röpködnek olyan szakkifejezések, amelyet csak nagyjából tudnak hová tenni a téma iránt érdeklődők, ám ahhoz nem igazán értők. Ilyen például a védmű szó. Mit is jelent? A védművek lényegében a gátak. Azért hozták őket létre, hogy védjék a lakott és egyéb fontos területeket. A védművek között vannak első- és másodrendűek. Az előbbiek közé tartoznak a közvetlenül a folyó partján lévő töltések, gátak. A másodrendűek az olyan körtöltések például, mint amilyen Szegedet is körülveszi, de ilyen övezi az algyői olajmezőt, avagy a szomszéd várost, Hódmezővásárhelyt is. Mit kell érteni műtárgy kifejezés alatt? Zsilipeket, átereszeket, hidakat, különféle műszaki létesítményeket, amelyeket a gátakba, a csatornákhoz építettek. És mi a hullámtér? A folyómeder és a védtöltés közötti terület, nem keverendő össze az ártérrel. Első fokú árvízvédelmi készültséget általában vannak kivételek, mindig az adott helyzet mérlegelése után döntenek a szakemeberek - akkor rendelnek el, ha a folyó eléri a töltés lábát. Szeged esetében ez 6,5 méteres magasságot jelent. Ilyenkor az 5-6 kilométeres szakaszt felügyelő gátőrök mellé segédőröket rendelnek. Ha a víz újabb 1 métert emelkedik, akkor másod fokú a készültség. Tovább erősítik a figyelőszolgálatot, amely már 24 órássá válik. Ekkor már számolni kell az árvízi jelenségekkel: szivárgásokkal, buzgárokkal, fakadóvizekkel. Harmadfokú védelmet a Tisza alsó szakaszán általában újabb 1 méteres emelkedéskor rendelnek el. Ilyenkor viszont a vízügyiek már az önkormányzatok segítségét is kérik. Nos, ez utóbbi két fokozatot jó lenne elkerülni, avagy stílusosan: megúszni. V. F. S. Őszentsége II. János Pál pápa idén júniusban Magyarországra látogat. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia meghívási kezdeményezését Göncz Árpád köztársasági elnök tavalyi vatikáni látogatása alkalmával megerősítette, II. János Pál pápa pedig köszönettel elfogadta. A pápalátogatás előkészületeiről kérdeztük dr. Bratinka Józsefet, hazánk szentszéki nagykövetét, aki rövid karácsonyi és újévi látogatása után tegnap már vissza is utazott Szegedről állomáshelyére. • Nagykövet úr, ezek szerint Őszentsége két féle meghívásnak tesz eleget: egy állami és egy egyházi invitálásnak? - Igen, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről történt az egyházi meghívás, Göncz Árpád római látogatása alkalmával pedig az állami. A Szentatya nagy megelégedéssel vette mindkettőt és örömmel tesz eleget a felkérésnek, hogy ezen a nagy nemzeti évfordulónkon jelen legyen. 9 Mikor érkezik hozzánk Őszentsége és hova? - Június 20-án jön Pannonhalmára, s másnap már el is utazik. • Itteni programjáról tudunk-e már részleteket? - A millecentenáriumi ünVégleges a pápalátogatás programja - mondja hazánk szentszéki nagykövete Dr. Bratinka József: jelképes (is) tesz ez a látogatás nepségek jegyében érkezik hozzánk, de Pannonhalmán azon az ünnepségen vesz részt, amelyet a pannonhalmi apátság fennállásának 1000 éves évfordulója alkalmából rendeznek. Ez a jubileum különben szimbolikus jelentőségű, annál inkább, mert ez az időszak még az ortodox egyházak elszakadása előtti periódus és a Szentatya éppen ezt a szegmentumot szeretné kiemelni: az ökumené jegyében teszi látogatását Pannonhalmán. • Egyes hírek szerint itt nálunk találkozik majd II. Alekszej moszkvai ortodox pátriárkával is. - Ez még nem biztos, de van esélye a találkozásnak. A pápa látogatásának ezt a részét én, vatikáni nagykövetként, nem ismerem igazán. Mindenesetre szép és történelmi pillanat lenne, ha magyar földön találkozna II. János Pál és II Alekszej. Őszentsége magyarországi látogatásának még egy programpontja biztos: pannonhalmi tartózkodásának másnapján Győr melletti helyszínnel - szabadtéren - celebrál misét a híveknek. • Korábban felmerült annak lehetősége is, hogy II. János Pál ellátogat Őpusztaszerre. Ezek szerint erre már idén nem kerül sor? - Valóban, az Ópusztaszeri Emlékbizottság, az ópusztaszeri önkormányzat és a Feszty-körkép Alapítvány Kuratóriuma is kifejezte óhaját, hogy a millecentenáriumi központi ünnepségek keretében vendégül lássa a katolikus egyházfőt. A látogatásra azonban ebben az évben már nem kerülhet sor. Ezt a Vatikánban is sajnálattal vették, de egyúttal azt is közölték, hogy a pápa idei programja rendkívül zsúfolt, ezért nem tehet eleget a meghívásnak - mondotta lapunknak adott nyilatkozatában dr. Bratinka József, Magyarország vatikáni nagykövete, aki a pápa nyári látogatásán a Szentatya kíséretében érkezik majd Pannonhalmára. Kisimre Ferenc