Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-19 / 16. szám

Ujabb válsághelyzet a városi közoktatásban (5. oldali r 1 „Felosztották" a privatizációi bevételeket (3. oldal) ALAPÍTVA: 1910-BEN rtóággyűlési Könyvtar Hományából törölve i ülhet az elnöki székbe? ALAPÍTVA: 1910-BEN f LMAQYARORSZAQ PENTEK, 1996. JAN. 19., 86/16. TELE-7-TEL ARA: 30 FT • Háromórás vita a tömegközlekedésről A kettes busz megúszta a „kerékbe törést" A szegedi közgyűlés tegnap délután három óránál is tovább tárgyalt a városi tömegközlekedés vonalhálózatának módosításáról. Dr. Szalay István polgármester bevezetőjében kifejtette, hogy a költségvetést sújtó 800 millió forintos hiány miatt általános elvonások szükségesek. A két szegedi közlekedési társaság 140 millió forinttal kért több támogatást, mint tavaly - ez teljesít-' hetetlen igény. Maradt tehát az 1994 óta változatlan, 405 milliós támogatás; a hiányzó pénzt pedig részben a januári viteldíjemeléssel, részben pedig a vonalhálózat ésszerűbb kialakításával lehet pótolni. A szegedi tömegközlekedés tervezett reformjáról végigkísérve a döntéshozó folyamatot - már többször is írtunk. A tegnapi vita olyan járatok fölött zajlott, amelyeknek megváltoztatása igen érzékenyen érinteti az utazóközönséget. Az egyes lakókörzetek képviselői fölszólalásaikban igyekeztek védeni választóik érdekeit. A Mars tér továbbra is zsúfolt marad... (Fotó: Révész Róbert) Többen módosító javaslatokat nyújtottak be; sokan egyetértettek azzal, hogy a most elhatározott vonalmódosításokat a tarifarendszer átalakítása kövesse: nagyobb jegy- és bérletválasztékot kell biztosítani, mert enélkül jelentős többletkiadásra kényszerül az utazóközönség jelentékeny része. Végül a városi közgyűlés elfogadta az előterjesztést, amelynek értelmében 1996. február l-jétől változások következnek a szegedi tömegközlekedésben. Akadtak persze újdonságok a határozati javaslathoz képest méghozzá nem is csekélyek. Név szerint szavaztak a 35-ös és 35Y-os, dorozsmai buszok szegedi végállomásának elhelyezéséről. Végül úgy döntöttek, hogy szükségtelen tovább növelni az egyébként is túlzsúfolt Mars tér terheit, s a közlekedési szakemberekre bízták, hogy a Földváry utca (Honvéd tér), vagy a Dáni utca alkalmasabb-e erre a célra. A 2-es jelzésű SZKT-autóbusz megmentése érdekében még lakossági fórumot is szerveztek a múlt héten, s a közgyűlés végül engedett a nyomásnak: a busz menetvonalát nem vágják ketté, marad tehát a kettes, úgy, ahogy volt - erről ugyancsak név szerinti szavazással döntöttek. Következésképpen nem változik a 83R-es busz eddigi vonala sem. A 2-es megtartásának viszont ára is van: a 90-es busz vonalának meghosszabbításáról egyelőre le kell mondani. Megszűnik viszont a Nagyállomást és az újszegedi vasútállomást összekötő 50-es autóbusz. A járatvonalak módosításáról hamarosan részletes tájékoztatást adunk. (A közgyűlésen történt egyéb eseményekről az 5. oldalon tudósítjuk olvasóinkat.) Ny. P. Tegnap kora délután a „tárgyalóasztal" mellett folytatódott a Bába kontra CSLSZ ügy, amely során Ungi Gyula, a Csongrád Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke felszólította Bába Sándort, hogy hivatalosan is adja át utódjának, Bubori Károlynak a JB papírjait, pecsétjét. Három óra előtt néhány perccel már gyülekezett a két tábor, amelynek tagjai (az egyik oldalon Bubori Károly, Kormányos Gábor, Keresztúri István, dr. Jármai Tibor, a másikon Bába Sándor, Tóth Sándor, Szekeres Ferenc, Veres László, Bánóczki Sándor, a JB elnökségi tagjai) különkülön vonultak be a gyűlésterembe, ahol már várta őket a betegágyból csupán erre az alkalomra felkelt (influenza miatt kényszerült oda) Ungi Gyula, aki ismertette a CSLSZ elnökségének határozatát, miszerint Bába Sándort felmentik a JB megbízott elnöki tisztsége alói, fi I Ungi Gyulának sok fejtörést okozott ez a probléma... (Fotó: Karnok Csaba) s öt évre mindennemű, a labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől eltiltják. Felkérte ugyanakkor Bábát, hogy adja át a január 12-én kinevezett új JB elnökének, Bubori Károlynak a kért dokumentumokat és eszközöket. Bába Sándor nem tett eleget a felszólításnak. Amint Ungi Gyula a találkozó után elmondta, ez semmit sem változtat a dolgon, a JB elnöke Bubori Károly, bárhogy is alakul Bába fellebbezési ügye az MLSZ-nél. Másfélezer rézbányász a föld alatt Éles szociális konfliktus bontakozott ki a Hargita megyei, Gyergyószentmiklós közelében lévő Balánbányán. A Rompres jelentése szerint szerdától a rézbányászok három egymást követő váltása a föld alatt maradt, mintegy 1400 bányász jelentette be, addig nem jön a felszínre, amíg követeléseiket nem teljesítik. A román, magyar és más nemzetiségű bányászok a dévai rézbányászati tröszttől való önállósulást, 20 év földalatti munka utáni nyugdíjjogosultságot, a helyi kórház használatára való jogot, a nehéz élet- és munkakörülmények javítását követelik. A sztrájkolók azt követelték, hogy a hivatalosságokkal a tárgyalásokra a bánya mélyén kerüljön sor ezt a kormány képviselői eddig elutasították. (MTI) Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön - az Országházban rendezett ünnepi ülésen - megnyitotta a honfoglalás 1100. évfordulójára emlékező rendezvénysorozatot. Az ünnepségen részt vett Horn Gyula miniszterelnök, Gál Zoltán házelnök, Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és MaKitartásra, összefogásra buzdított a kormányfő gyar Bálint kultuszminiszter. A rendezvényen megjelentek a parlamenti frakciók képviselői és a honfoglalási emlékbizottság tagjai. Horn Gyula beszédében leszögezte, hogy a magyarság akkor volt sikeres az elmúlt 1100 évben, amikor a nemzetközi haladás élvonalához kapcsolódott, erős és működő államot tartott fenn, valamit sikerült megteremtenie a belső összefogást. Az elmúlt 1100 esztendő és a jelen üzenete, hogy hazánknak Európa fejlett államaihoz kell tartoznia. A kapcsolódáshoz kimunkált programmal rendelkezünk, így legfontosabb feladatunk, hogy elhatározásaink mellett kitartsunk. Tisztában kell lennünk azonban azzal is, hogy ez a folyamat áldozatvállalás nélkül nem mehet végbe. Koldusok pedig nincsenek... A hanyattesett költségvetés Hogyan történhetett meg, hogy egy hónapok óta tervezett városi költségvetési koncepció fél nap alatt összeomoljék és a város iskoláiban válsághelyzet alakuljon ki? Avagy miként lehetne más szóval jellemezni azt a helyzetet, amikor a város polgármestere a tévé nyilvánosságán keresztül szól az iskolák és óvodák vezetőjéhez, hogy meg sem várva a végkifejletet, kezdjék el az elvonásokat tervezni. A válasz: a szegedi költségvetési tervezet a Parlament költségvetési tervére alapozott, ez azonban a törvényalkotás során megváltozott. Kisebbek lettek a normatív állami támogatások, az óvodai ellátás és az alapfokú ellátás alapnormája 66 ezerről 54-re, a gimnáziumi oktatásé 74.6 ezerről 7l-re, a szakközépiskoláé pedig 93.2 ezerről 73 ezerre csökkent Vagyis a honatyák miközben megváltoztatták az országos tervezetet, egyúttal kihúzták a szőnyeget a szegedi büdzsé alól is. És az igazi számok elég későn jutottak el Szegedre ahhoz, hogy a városi költségvetés tervezete látványos hanyattesést mutasson be. Nem volt derültség tőle. P. J. Koldulni lehet. De nem szabad. Mármint kicsiny hazánkban. így a hatóság Szegeden sem tűri a kéregetőt. A minap éppenséggel a Centrum Áruház közelében kuporgó koldust vitte el egy rendőrségi autó. Miért? kérdezte „csörögve" egy olvasónk. Szerinte a világon mindenhol vannak koldusok. Jómaga a jótékonykodás részének tartja, hogy a „nem maffiához tartozó", kéregető embertársának juttasson néhány forintot. Az ok: magát azok közé sorolja, akiknek még van miből adniuk. Ezért is firtatja: van-e a kolduláshoz jogunk? Fotó: Nagy László Európa nagyvárosaiban az utcakép része a kéregető. Magyarországon hosszú évtizedekig tabu témának számított a szegénység. Koldust se láthattunk - az utcán. A rendszerváltozással más témák váltak tabuvá. S megjelentek a kéregetők. Sőt: külföldről, vagyis „vadkeletről" is érkeztek koldusok. Többféle módszert vetettek be, hogy a sietős léptű járókelőt megállásra késztessék. Egyesek felfedték roncsolt testrészüket. Mások erőszakosan és testközelből „kértek". Akadt, aki a gyerekét küldte koldulni, s távolból leste mennyit gyűjt a kicsi, remegő kéz. Nos: mindenféle koldustriikk, a kéregetés minden formája szabálysértésnek számít - tudtuk meg dr. Németh Károly rendőr alezredestől. A 17/1968. számú kormányrendelet 27. §-a, 1. bekezdése értelmében a kéregető ellen a rendőrség följelentést tehet. A koldulás az önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértési ügyek közé soroltatik. Az utca sarkáról „finoman eltávolított" koldus ellen szabálysértési eljárás indulhat, melynek végén akár 5 ezer forint bírságot is ki kell fizetnie a kéregetőnek - adózatlan .jövedelméből". Tehát: adott egy társadalmi jelenség, melyre 1968-as, szakállas jogszabállyal „reagálunk". Vagyis szemünket behunyva kiáltjuk: koldusok pedig nincsenek! Úiszászi Óriási választék, olcsá áron Szőnyegpadló 4-5 m szélességben, 1 4 m-es már / 330 Ft/nm-töl / 1 PVC-padlók / 2-3-4 méter [ szélességben 1 2 m-es már / 590 Ft/nm / / Tapéták 1 290 Ft/tek. ártól, i festhető: 1 890 Ft/tek. ártól / f Hőszigetelő tapéta 1090 Ft/lek. hőszigetelő lap 390 Ft/m* 1 ww ss / MUFU f 2-4 m szélességben, bel- és kültéri 990 Ft/n'-tól AZ ÖN MEGBÍZHATÓ, ERŐS PARTNERE MENNYEZETFAL- ÉS PADLÓBURKOLAT VÁSÁRLÁSAKOR Szeged, Vásárhelyi Pál U. 3-5. Tel.: 62/322-545 Nyitva: hótköxnap 9-18-ig, szombaton: 9-13-ig •házhozszállítás \TAPETENTEPPICHBODENUllP T71-service: t szaktanácsadás • méretre vágás szegés