Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-17 / 14. szám

Alámerülök % GAZDASÁGI VEZETŐK, FIGYELEM! F

elkapták és szörnyülködés tárgyává tették a napokban az IPOSZ-tól származó hírt, miszerint tavaly márciustól közel 40 ezer nyugdíjas és (fölmunkaviszony melletti vállalkozó „dobta be a papfrt", azaz adta vissza vállalkozási engedélyét. Az Ipartestületek Országos Szövetségének előrejelzése szerint a tendencia idén is folytatódik, komolyan kell aggódni a kis- és középvállalkozókért. Annak dacára, hogy az IPOSZ garmadával tartja a „felvilágosító előadásokat", próbál túlélési ajánlásokat adni, a pénz- és adóügyi szigorítások ellehetetlenítenek, illetve „eltüntetnek" még sokezer vállalkozót. Úgy lesz. Sajnos. A helyzetből aztán többrendbéli kára származik országnak, egyénnek. A szakemberek már biztosan megkezdték (7) a kárbecslést: számítgatják az elmaradó adókat, tb-járulékokat, a kifizetendő' munkanélküli támogatásokat, a meg nem termelődő nemzeti jövedelemhányadot. - S ha az adataikat majd nyilvánosságra hozzák még nagyobb lesz a szörnyülködés. Biztosan azok is ott lesznek a jelenséget rosszallók között, akik maguk is érintettek. Egy részük azonban „láthatatlan". Ők azok, akik alámerültek - hogy az ár ellen úszva meg ne fulladjanak. Vettek egy jó mély levegőt, visszadták a vállalkozói engedélyt, és „illegalitásba vonulva", alámerülve dolgoznak tovább. Sok szakma gyakorlói megtehetik ezt - legfeljebb a kuncsaftkört kell jobban megválogatniuk. A szobafestő, a lakatos, a vfz-, a villany-, az autó-, a tévészerelő, a cipész, a szabó, a házifodrász és még számosan. Számla nélkül. S éppen ezért olcsóbban, mint az engedélyes vállalkozók. Akiknek a helyzete ettől csak nehezedni fog, idegeik meg jól kihegyeződnek az állami teherrakók mellett mostmár az alámerülőkre is. S persze az ipartestületekre, a kamarákra, amik nem képviselik megfelelően az érdekeiket ebben a kusza helyzetben. - Pedig a túlélés technikáit igyekeznek „előadni". Meg az Alkotmánybírósághoz akarnak fordulni jogorvoslatért. S a Pénzügyminisztériumhoz új kisvállalkozói hitelgaranciáért. A

negyvenezer ú| „engedélytelen", a sokezer folyamatosan „fusizó" és fel sem merülő, a még többezer ezután illegálisan dolgozó komoly tehertétel a magyar gazdaságon. Pedig csak meg akarnak élni - ha úgy tetszik csak túl akarják élni ezeket a nehéz éveket. Ezért nem merek alámerülni annak elemezgetésébe, hogy az IPOSZ hírében és a tendenciában mi is az igazán szörnyű... Kalauz vállalkozóknak Ráfér az útbaigazftás a vállalkozókra, hiszen az 6 fejük sem káptalan. Bizony akad mit megjegyezni annak, aki üzletelésre adta a fejét: mikor mit ftzesen be, milyen rendezvényeken szerezhet információt, vagy csak az, gond esetén kihez fordulhat. A Szegedi Vállalkozói Kalauz - bár már a tavalyi esztendő végén egyszer megjelent - most, a második a szám utcára kerülésekor is a „lap bejegyzés alatt" felirattal kerül az olvasó kezébe. Ez is mutatja hazai üzleti állapotainkat. Az ötletgazda főszerkesztő, Berényi Konrád jó érzékkel találta meg a szegedi piac egyik rését. Bár a kölönféle kamarák több hasonló lapot, hírlevelet is megjelentetnek, de az legtöbbször „belterjes" marad. E kalauz viszont minden szegedi vállalkozóhoz szeretne szólni. Többek között eseménynaptár rovatot, az adóhivatal aktuális információit, a megyei bgészségbiztosftási pénztár híreit, a kamarák címjegyzékét és ügyfélszolgálati tudnivalóit találhatjuk a mostani számban. Vállalkozóknak kiírt pályázatokról is olvashatunk, sőt jogszabályfigyelővel is igyekeznek segíteni az olvasók tájékozottságát. Igen csak aktuálisak a bejelentési és bevallási határidőket közlő rovat hírei is. Hasznos, informatív havi kiadvány a Szegedi Vállalkozói Kalauz. Megérdemelne elegánsabb kivitelt is a sok praktikus információ. Ja kérem, ezt a lapot is vállalkozásban hívták életre, s az indulóknak sosem könnyű. • Kamattámogatással Olasz traktorok A Mályi Agroker Részvénytársaság szerdán mintegy háromszáz ügyfelének, szövetkezetnek, részvénytársaságnak, különböző mezőgazdasági társulásnak, kistermelőknek mutatta be telephelyén a világ egyik legkorszerűbb traktorát, az olaszországi SAME Titán 190 DT típusjelzésű erőgépet, amely most először jelenik meg Magyarországon és forgalmazását vezérképviseleti jelleggel, kizárólagos joggal kezdték meg Mályiban. A gazdák - a kipróbálást követően - elismeréssel szóltak a magyar mezőgazdaságban eddig nem használt erőgépek műszaki tulajdonságairól, kivált a bemutatott 190 lóerős, négy kerékmeghajtású tfpus automatikus, energiatakarékos vezérléséről. (A traktoros 24 órára programozhatja a gép tennivalóit.) A különleges fejlesztésű motor növényi alapanyagokból előállított biodízeí hajtóanyaggal is működik. Dienes Imre, a forgalmazó cég vezérigazgatója elmondta, hogy különleges hitelakciót dolgoztak ki a gépek és adapterek megvásárlására: huszonöt százalékos állami támogatást kap az aki, a traktor értékének 25 százalékát kifizeti, az MHB Rt. és az OTP közös hitelkonstrukciója révén pedig 4-5 évi lejáratú kölcsönhöz jut a gazda, miközben a kamatok 40 százalékát az állam visszatéríti. (MTI) Swissair-évzáró Nyereségre számít a Swissair múlt évi eredményei alapján. A svájci légitársasággal 1995-ben Budapestről Zürichbe 95 ezer magyar turista utazott, a 60 százalékuk tranzitutas volt. A magyar utasok száma 1994hez képest némileg visszaesett. André Kraus, a Swissair magyarországi képviseletének vezetője sajtótájékoztatóján úgy értékelte: a Swissair számára 1995 kiemelkedő jelentőségű volt részben a Sabena belga nemzeti légitársaság részvényeinek közel 50 százalékos megvásárlása miatt is. Ezzel a Swissair Európa egyik legnagyobb légitársasága lett. A Sabena részvényeinek 49,6 százalékáért a Swissair mintegy 250 millió svájci frankot fizetett. Ezen kívül 150 millió svájci frank tőkeinjekciót juttatott a belga légitársaságnak. A Swissair tavaly jelentós gépparkcsere-programot indított. (MTI) Ennek már negyedik éve legpraktikusabb eszköze Szegeden a SZETIKETT étkezési jegy, amit közel 300 gazdálkodószervezet használ. Felhasználható: 55 élelmiszerboltban és diszkontban, 30 vendéglátóhelyen (februártól bővítjük a kört). A jegyeket névértékben kapják, így nem jelent többletkiadást. Kéljen tájékoztatást a SZETIKETT Kft. irodájában. Kossuth L. sgt. 10-12.1. emelet, vagy a 324-240 telefonon. Azok a cégek, amelyek dolgozóikra is gondolnak, SZETIKETT-et használnak! A DM KFT. HETI GAZDASÁGI MELLÉKLETE Varga józsefné kenderfonó. (Fotó: Karnok Csaba) Sponner Jenő vezérigazgató: Negyven százalék export A munkáltató által nyújtott természetbeni étkezési hozzájárulás 1996-ban is személyijövedelemadóés tb-járulékmentes. A kender és a kender alapanyagú termék újra sláger a világpiacon. Mire azonban eljött ez a Kánaán, a kendertermelés régi központjai - Pécs, Kornádi, Epeijes - szép lassan tönrementek. „A szegedi üzemek a régi gárdának köszönhették, hogy mindannyian talpon maradtak" - fogalmazott Sponner Jenő, az Első Magyar Kenderfonó Rt. vezérigazgatója. Arra utalt, hogy a Tisza-parti városban saját cége. a Londoni körúti „kender", az újszegedi Heavytex Rt., valamint a nagylaki gyár is folyamatosan termel. Az Első Magyar Kenderfonó Rt. - amely 1991 óta magyar tulajdonú részvénytársaság - tavaly már terjeszkedni is tudott: „bekebelezte" a valahai pécsi szövőipari vállalat hirdi üzemét. Ott mára 200-an dolgoznak a szegedi cégnek, olyan kenderfonalat állítanak elő. amit a Londoni körúton zsineggé alakítanak. - Föléled a múlt - mondja Sponner Jenő -, újra termeltetünk kendert a mezőgazdasággal. - 1990-ben romjaiban hevert a kendertermelés, alig 100 hektáron termesztették ezt az értékes ipari növényt. Idén az 1995-ös termőterület duplájára, 900 hektárra szerződtünk a gazdálkodókkal. Mi adjuk a vetőmagot és gondoskodunk a speciális aratógépekről. Az oroszoktól kilenc vadonatúj masinát vásároltunk. Mellesleg még több kenderre is vevők lennénk, hiszen a megnövekedett igények miatt kénytelenek vagyunk Romániából importálni. Az Első Magyar Kenderfonó Rt. 480-500 embert lát el folyamatosan munkával. átalakulás óta a legerősebb évünk. • Milyen eredményekkel zárták 1995-öt? - Az árbevételünk meghaladta az 1,5 milliárd forintot (négy éve még csak 600 milliónál tartottunk), a nyereségünk pedig körülbelül 25-30 millió forint lesz. • Hol találnak piacra a termékek? - Mintegy 60 százalékuk belföldön kel el, tehát 40 százalék az export. A legnagyobb külföldi vevók között német, holland, skandináv, amerikai és arab partnereket tartunk számon. Itthon jó kapcsolatot alakítottunk ki a régi nagykereskedelmi vállalatok utódaival. Igyekeztünk úgy megkötni a szerződéseket, hogy az ország minden sarkában jelen lehessünk. Néhány nagy vásárló, mint példáula PIERT és a VPOP, saját maga intézi a beszerzéseit, de a kisebb üzletek, magángazdák is egyenesen a gyárból vásárolnak, hogy takarékoskodjanak. A szomszédos országokba a magánimport juttatta el a termékeinket. Amióta vége az embargónak, még nagyobb az érdeklődés. • Tesznek-e lépéseket a határmenti kereskedelem újraindításáért? - Máris két nagy céggel vettük föl a kapcsolatot, az egyik egy palicsi exporttal és importtal foglalkozó vállalkozás, a másik egy, a miénkhez hasonló profilú termelő vállalat Celarevóban. Látunk fantáziát az együttműködésben, hiszen a Vajdaság ugyanolyan mezőgazdasági karakterű térség, mint Csongrád megye, ahol szükség van a zsinegekre, zsákokra. Fekete Klára • Ötszáz munkahely a Londoni körúton Szeged, a kender fővárosa Szanlszló Ildikó, jakab Mónika és Szűcs Andrea - gyakorlaton Maguk a termelő egységek kisebb alapterületen húzzák meg magukat, mint régen, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat (KSZV) korában. A teljes épülettömböt uraló gyár nem adta el ingatlanvagyonát, inkább a bérletből próbál pénzt csinálni. „Ez is hoz 10 millió forintot" kommentálja a döntést a vezérigazgató. Az rt. nagy reményeket fűzött a raktárépületből átalakított Tucano üzletközponthoz is, ám az csődbe ment. Ma az emeleti rész teljesen üres, a földszintet egy posta és egy játékkereskedés bérli. A gyárban egyaránt képviselteti magát a régmúlt és a jelen technikája. A kenderből font zsinegek, kötözők hagyományos berendezéseken készülnek, ezen a területen sokat már nem lehet újítani. A fonodában a Szegvárról érkező bálás alapanyagból „sodornak" vastag fonalat, „copfokat", amelyek aztán újabb gépeken alakulnak át kötözőkké. - Három műszakban dolgozom a cégnél, immáron 1969 óta - mondja Varga Józsefné. - Az utóbbi időkben már éreztem, hogy egyre fárasztóbb a munka, dehát nem csoda. Elszállt az idő, már az unokám is megszületett... Más kép fogad a műanyagüzemben, ahol a polipropilén és polietilén termékek, a műanyag zsinegek, árnyékoló hálók és az úgynevezett Raschel zsákok készülnek. Ahogy az emberek mesélik, itt - ellentétben a többi szegedi gyárral - sosem kellett aggódni, hogy nincs munka. - Két éve tizenkétórázok - meséli Takács Péterné. Öt nap munka, öt nap pihenés. Már megszoktam, és több a pénzem is, mivel sok a pótlék. - A nonstop műszakot azért kellett bevezetni a műanyag üzemben - magyarázza Sponner Jenő -, mert 1994 elején hirtelen nótt meg a kereslet a zsinegek, hálók és Raschel zsákok iránt. Különben 1995 volt az