Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-16 / 13. szám

KEDD, 1996. JAN. 16. BELÜGYEINK 3 Egyre nyilvánvalóbb, hogy rettentően drága nálunk az államigazgatási szervek működése. S mostanra egy alapos átvilágítás után az is láthatóvá vált, hogy az apparátus nemcsak sok pénzt emészt fel, de felettébb szövevényes is. Mintegy 600 hivatal működik egymástól függetlenül, koordináció és ellenőrzés nélkül a fővárosban és a megyékben. A területi államigazgatási szerveknél közel 37 ezren dolgoznak köztisztviselőként. S ha ide számláljuk az önkormányzati hivatalok dolgozóit is, akkor azt látjuk, hogy a területi és he• 70 milliós parlamenti telefonszámla Halszáz „független" hivatal lyi közigazgatásban ma kétszer nagyobb létszámmal munkálkodnak, mint tették a tanácsi rendszer idején.) !) Igaz, a Pénzügyminisztérium tavaly már csökkentette a területi apparátus létszámát 15 százalékkal, s ezt teszi az idén is. A területi szervek vezetői ezért aztán keresik a kiskapukat, amiken által ki tudnának menekülni stábostól az államigazgatási reform során tervezett integrációból. A tavaly novemberi kormányhatározat szerint kevesebb területi államigazgatási szerv lehet, s ésszerűsíteni kell a működést. Hogy a kialakítandó egységes megyei közigazgatási hivatalokba ki-mindenki kerüljön, arról ezen a héten kezdődnek meg a viták. - Melyekben csak az biztos, hogy 600 „független" hivatal nem emésztheti tovább az adófizetők, az állam pénzét. A pazarló területi közigazgatás megreformálása mellett az államháztartásban szorítani kell a parlamenti költségeken is. Inflációt nem követő, összesen 10 százalékos az Országgyűlés működtetéséhez megszavazott idei keretösszeg-növekedés. Idén a honatyákanyák kénytelenek lesznek módosítani telefonálási szokásaikat (1995-ben a parlamenti telefonszámla 70 millió forintos volt), be kellene érniük kevesebb papírral (tavaly 30 milliónyit fogyasztottak), s talán le kell mondani a parlamenti képviselői irodaházban dolgozó, és a frakciókat segítő kb. 650 alkalmazott közül néhányról (bérkiadásaikra az idén 460 millió forint van). S ha nem? Félő, év vége felé „pótköltségvetést" fognak megszavazni az állami apparátusnak, emelt összegekkel. - A munka pedig ettől csak drágább lesz, de hatékonyabb nem. Kár, lenne! Szabó Magdolna A víz sem lett olcsóbb Vízdíjak Budapesten, Ft/m3 (1985-1995) / 1996. évi tervezett díj A lakossági vízés csatornahasználati díj alakulása 1985. és 1996. év között Szegeden F>/mJ 1985 1986 1987 1938 1989 1990 1991 1992 1993 1994 19951996 1996 Az ÁFA mértéke 1993-ban l99J-ben +10%, 1995-ben 4-12%. okozat Időszak Vízdíj Csatornadíj (Ft/m') (Ft/m') 1985. 01.01-1986. 01. 01. 2,00 0,60 1986. 01.01-1987. 01. 01. 2,00 0,60 1987. 01.01-1988. 03. 01. 2,00 0,60 1988. 03. 01-1989. 01. 01. 2,00 0,60 1989. 01.01-1990. 01.08. 2,00 0,60 1990. 01. 08-1991. 01.14. 7,50 4,50 1991. 01. 14-1992. 01. 06. 13,20 6,20 1992. 01. 06-1993. 01. 01. 17,00 8,50 1993.03.01-1993.08.01. 23,00 11,00 1993. 08. 01-1994 02. 01. 23,00 11,00 1994. 02. 01-1995. 01. 01. 29,50 18,50 1995. 01. 01-1995. 03. 01. 29,50 18,50 1995. 03. 01-19%. 01. 01. 34,30 29,90 19%. 01. 01-től 45,70 36,50 Unokáink már biztosan nem fognak emlékezni arra, hogy egykoron az olcsó szinonimájaként emlegették a vizet. Nem csoda, hiszen ma már a víznek is ára, melyet az új esztendőben ismét megemeltek. Grafikánkon a budapesti vízdíjak alakulását követheti mindenki figyelemmel, különösen érdekes az utolsó két esztendő, a felfelé meredeken megugró vízár. A víz természetesen Szegeden sem lett olcsóbb, bár tény, hogy Budapestnél néhány fillérrel kevesebbért adja köbméterjét a Szegedi Vfzmű Kft. A számsor alakulására itt is kíváncsiak voltunk, s érdekes adatokat kaptunk - kizárólag a lakossági vízdíjat vettük górcső alá. A vizsgált időszak elején 1985-től 1990 január 8-ig mindössze 2 forintot kellett fizetnie a lakosságnak - ekkor még a csatornadíj is csupán 60 fillér ez az összeg azonban államilag erősen dotáltnak számított, hiszen az ipari felhasználóknak már ekkor is 7,80 volt a víz köbméteije. Csalóka lenne tehát a 10 év távlatában 2200 százalékos áremelésről beszélni, hiszen az idők során csökkent, majd teljesen megszűnt az állami támogatás, s az infláció mellett különböző járulékok is drágították a vizet. A vízdíjban alapvetően a (Forrás: Szegedi Vízmű Kft) víz előállftási - Szegeden a szivattyús vételezés - és szétosztási költsége, valamint a szükséges felújítási, rekonstrukciós munkák ára testesül meg - tudtuk meg dr. Fodor Lászlónétól, a Szegedi Vízmű Kft. gazdasági igazgatójától. Az idők során természetesen nőtt ez a költség, hiszen drágábbak lettek az eszközök, s az amortizáció is többe kerül. Az 1994-es esztendőben óta a szegedi vízdíj fejlesztési hányadot is tartalmaz, melyet a vízmű egy építési alapba fizet be, s ebből bővül a csatornahálózat. Az idei 45,70-es díjból 12,70 megy fejlesztésre, 33 forint pedig az üzemeltetési és karbantartási költséget fedezi. Jóslásokba ugyan nem bocsátkoztak a Vtzmű Kftnél, ám megtudtuk, hogy szándékaik szerint idén már nem várható lényeges árváltozás. T. V. OsifóM o „formosok"? G

ödöllő és Detk. A Magyar Demokrata Fórum életének jelentős állomásaként vonul majd be a történelembe a két helység. Hogy melyiknek lesz nagyobb „súlya", azt majd a jövő dönti el. Az azonban már most bizonyos, hogy a korábbi parlamenti ciklusban vezető kormánypártként irányító MDF egysége megbomlott, s az eddigi suttogás, amely a szakadásról szólt, immár valóság. Az elválás első „kézzelfogható" jele a múlt héten vált nyilvánvalóvá. Boross Péter, volt miniszterelnök, a párt alelnöke, bejelentette, hogy lemondott alelnöki tisztségéről. A lemondás novemberben történt, ám közös megegyezés alapján - csak most hozza nyilvánosságra. ( Kulin Ferenc, az MDF nyilvánosságpolitikáért felelős elnökségi tagja szerint Boross nem novemberben, hanem október 11-én mondott le!) A volt alelnök - mint mondotta - azért határozta el magát a nyilvánosság előtt való vallomásra, mert a párton, sőt, az elnökségen belül is, sokan bírálták őt. Most, ezen a hét végén az említett két helységben tanácskoztak a fórumosok, s a részvevők névsorából már lassan körvonalazódnak a csoportosulások. Meg az erőviszonyok. Gödöllőn Lezsák Sándor, Boross Péter, Dávid Ibolya, Demeter Ervin, Ferencz Csaba, Balsai István, Csapody Miklós, Kelemen András, Kis Gyula, Dobos Krisztina, Bába Iván, Nahimi Péter, Sepsey Tamás, Kádár Béla, Gémesi György tanácskozott... Az összejövetelen részi vett Zsigmond Attila is, de nem kapott szót, mert - állítólag - későn jelentkezett... Detken Kónya Imre, Farkas Gabriella, Pusztai Erzsébet, Szabad György, Zsigmond Attila, Kulin Ferenc és Józsa Fábián cserélt eszmét. Kialakult tehát két csoport, immár nyilvánosan is. A belső vitákat, ellentmondásokat és nézeteltéréseket többé nem lehet titokban tartani. Nem is akarják. Hiszen a „gödöllőiek" kimondták, hogy vissza kell hívni azokat, akik a párt határozatlansága és kudarcai miatt távozlak az MDF-ből, továbbá saját útján kell járnia a megújult pártnak, meg: nem szabad ostoroznia a kereszténydemokratákat, ahogyan azt egyesek az MDF-en belül teszik. Ők Lezsák Sándort szeretnék az elnöki székben látni. A „detkiek", akiket liberális jelzővel illetnek, a Polgári Szövetség pártjaival tudják elképzelni az együttműködést, ők Für Lajost szeretnék az MDF élén, azzal az indoklással, hogy egyedül ő lenne képes összefogni a pártot, illetve annak különféle irányzatait. £

z a pillanatnyi „állás". Március elején lesz a Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése. Ezen választanak új elnököt a párt élére. A jelszó: Egységesen az 1998-as választásokra! Ezt mindkét helyen kifejtették, hangsúlyozták. Nyomatékkal. Csak más-n/ás értelmezésben. Az elmúlt év utolsó hónapjában a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság munkatársai 204 fővel szemben intézkedett. 189 „látogatót" fogtak el, s 15-en tiltott határátlépést követtek el. Négy-négy ismeretlen ellen indítottak eljárást embercsempészés, illetve lopott autó illegális külföldre szállítása miatt. Határhírek Ki menekül, ki tranzitéi Hárman fegyverrel, lőszerrel való visszaélés bűncselekménye miatt buktak le, s 78-an követtek el közokirat-hamisítást. Decemberben változatlanul érkeztek ideiglenes védelem iránti kérelemmel: szám szerint 45-en. Valamivel nagyobb volt azok száma, akik a Nemzetközi Migrációs Szervezet segítségével tranzitáltak. Az igazgatóságtól megtudtuk még, hogy a téli időszaknak megfelelő forgalommal kell számoljunk, s csak időszakosan várható kisebb mértékű növekedés a vendégmunkások visszautazása miatt. A. L. Merre tovább, MDF? Nem beszélni, csinálni kell! m gyerekgyilkossági #• ügy múlt hét végi fejleményeiről, két emberrablásról és egy nagy értékű lopásról számoltak be a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a sajtó előtt. Mint elhangzott, a 12 éves István Zsolt meggyilkolásával gyanúsított 17 esztendős M. László módosította korábbi vallomását, miszerint a bűncselekményt egy ismerős férfi követte el, és neki csak a holttest eltüntetésében volt része. Az új verzió szerint lakására invitálta barátját, aki amíg ő a konyhában tartózkodott, egy tic-tac-os dobozból Dormicum nevű gyógyszert vett be, s attól rosszul lett. M. László - állítása szerint - ezután egy ruhaszállító kötelet szorított a kisfiú nyakára. Ezt azért tette, meri azt hitte, hogy a gyerek a tablettáktól meghalt, s mivel félt a felelősségrevonástól, az esetet gyilkosságként akarta feltüntetni. Ezzel magyarázta Zsolt lefejezését és a holttest Dunába dobását is. A vizsgálat alapján valószlLeánykereskedök pedig vannak nűslthető, hogy a kisfiút valóban a lakásban talált kötéllel zsinegelték meg. Az orvosszakértő azt is megállapította, hogy az áldozat akár vett be gyógyszert, akár nem - még élt, amikor lefejezték. A gyanúsított eszközként először egy szamurájkardot nevezett meg, amit szintén a vízbe dobott a Gubacsi hídról. A helyszínen azonban bizonyosságot nyert, hogy M. László nem tudna oda felmászni. Jelenlegi vallomása szerint édesanyja legnagyobb késével választotta le a fejet a törzsről. A gyilkosság motívuma egyelőre nem határozható meg egyértelműen. Szexuális indítékra utal az a tény, hogy István Zsolt végbelében olyan anyagot találtak, amellyel az óvszereket kezelik. Kínaiak az elkövetői és az áldozata is annak az emberrablásnak, amelyet december 17-én jelentettek a rendőrségen. A tettesek egy 48 éves kereskedőt raboltak el, és 30 ezer dollárt követeltek az áldozat feleségétől. A hozzátartozók és az emberrablók között több, mint egy hónapig tartott az alkudozás, amíg a rendőrök rábukkantak a bűnözők rejtekhelyére és kiszabadították a foglyot. Három személyt vettek őrizetbe, azt a nőt, aki az akció felbujtója volt, azonban a mai napig nem találják, ő egyébként korábban üzlet- és élettársa volt a sértettnek, és egy jogosnak vélt anyagi követelést próbált ily módon behajtani. A másik emberrablást január 8-án jelentették: a 19 éves, prostitúcióból élő Szabó Szilviát a kocsisorról hurcolták el egy Audiban. A tettesek 150 ezer forint váltságdíjat követeltek a lány élettársától. Szilviát Örkényben és Gyömrőn őrizték, ahol fogvatartói többször megerőszakolták. Végül sikerült megszöknie, és ő vezette nyomra a rendőröket. Mint kiderült, elrablói egy lánykereskedőnek akarták eladni. Az üzlet azonban meghiúsult, s ezért úgy döntöttek, hogy a lány élettársától zsarolnak ki pénzt. Négy személyt tartóztattak le, nem elképzelhetetlen, hogy más hasonló bűncselekmények is terhelik számlájukat. Január 10-én egy vagyonvédelmi cég pénzszállító autóját lopták el 15 millió forinttal együtt az újpesti Külső-Szilágyi úton. A rendőrök hamar rábukkantak a tettesekre, akik éppen egy Trabantba rakták át a zsákmányt. A lopás értelmi szerzője a vállalkozás egyik korábbi alkalmazottja volt, akinek az ötletet a munkahelyén tapasztalt „lazaság" adta. Könnyedén megszerezte az autó pótkulcsát, majd társaival megvárta, amíg a gépkocsit egyébként szabálytalanul egy áruház előtt őrizetlenül hagyják. (MTI) Nyíltabbá váltak a legnagyobb parlamenti ellenzéki párton belüli konfliktusok. A Magyar Demokrata Fórum 11 megyei vezetője Detken, más MDF-tagok és vezetők Gödöllőn tanácskoztak a párt jövőjéről. Az egyik csoport Für Lajost, a másik Lezsák Sándort jelöli pártelnöknek. Mindez az MDF márciusi tisztújító országos gyűlésének nyitányaként, de a párton belüli viszálykodás kiéleződéseként is fölfogható. Hogyan értelmezik a hét végi MDF-es tanácskozásokat a párt helyi vezetői? Dr. Ványai Éva önkormányzati képviselő, alpolgármester: - Az országos gyűlés dolga, hogy eldöntse, merre tovább. Helyileg nincs viszálykodás, személyes ellentét. Jómagam annak örülnék, ha az MDF 3 szárnya megmaradna, a párt stabilizálódna. A lakiteleki gondolat ma is érvényes. Balogh László, az MDF szegedi elnöke: - A gödöllői rendezvényre minden párttag, míg a detki tanácskozásra csak „egyesek" kaptak meghívót. A két rendezvény közötti különbség utal az egyiken vagy másikon kialakított álláspont súlyára is. Sajnálatos, hogy még MDFpolitikusok is Für-Lezsák ellentétre egyszerűsítik a történteket. Holott arról van szó, hogy a „régiek", vagyis akik kormányzati pozícióban voltak és az újításra, fiatalításra törekvők véleménye ütközik. Nekünk, az utóbbiaknak, vagyis a „gödöllőieknek" az az üzenete: nem beszélni, hanem csinálni kell. Az pedig természetes, hogy a tavasszal esedékes tisztújítás előtt elkezdődött a párton belüli kampány. Tehát szó sincs arról, hogy ez a vita azt jelezné, „eltűnik az MDF a politikai palettáról". Meggyőződésem: az MDF megerősödik, egységesebbé válik a tisztújítás után. Ú. I. Az oszág szántóterületén 1995-ben 10,9 millió tonna gabona termett; az előző évinél mintegy 4 százalékkal, az 1986-1990-es évek átlagos termésénél pedig csaknem 21 százalékkal kevesebb - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal a sajtót. Az előzetes adatok szerint kalászos gabonából 1690 ezer hektárról 6,5 millió tonnát takarítottak be. ami 6 százalékkal kevesebb az előző esztendeinél. A kalászosok termésének 70 százalékát a búza adta. A tavalyelőttit 4 százalékkal meghaladó 1,1 millió hektáros vetésterületen 4,6 millió tonna búzát arattak, 5 százalékkal kevesebbet mint 1994-ben. A hektáronkénti • 7995-ös terméseredmény Hetven százalék búza terméshozam 4,2 tonna volt, 9 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Kukoricából tavaly 14 százalékkal kisebb vetésterületen - 1 millió hektáron - 4,6 millió tonna termett, megközelítően annyi, mint 1994-ben, a termésátlag ugyanis 15 százalékkal emelkedett, hektáronként 4,4 tonna volt. A cukorrépa vetésterülete tavaly 18 százalékkal növekedett, a hektáronkénti 33,7 tonnás terméshozam pedig 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Összesen 25 százalékkal több, azaz 4,2 millió tonna cukorrépát takarítottak be. A napraforgó 491 ezer hektáros vetésterülete 18 százalékkal haladta meg az előző évit. A termésátlag 1580 kiló volt hektáronként, az összes termésmennyiség pedig 777 ezer tonna. A burgonya szántóföldi vetésterülete 57 ezer hektár volt, akár csak az előző évben, a betakarított termésmennyiség pedig 934 ezer tonna. A hektáronkénti termésátlag 27 százalékkal nőtt. (MTI)