Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-15 / 12. szám

vlöiÖitMftyn^S < 2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1996. JAN. 15. történelmi krónika Január 15. 1346.1. (Nagy) Lajos ké­ri VI. Kelemen pápái, hogy öccsének, András herceg­nek gyilkosait (I. Johanna nápolyi királynő, Mária, Jo­hanna lestvére, Róbert ta­rantói herceg és fivérei, va­lamint Károly durazzói her­ceg és fivérei) fossza meg a nápolyi királysághoz való joguktól, s a királyságot, mint a pápaságra visszaszál­lott hűbért rá, Lajosra, az Anjou-házból származó el­sőszülöttnek elsőszülöttjére ruházza. Egyszersmind til­takozik I. Johanna királynő és Lajos tarantói herceg ter­vezett házassága ellen. 1348. Johanna nápolyi királynő elmenekül Marse­ille-be. 1478. Baldesare de Pis­cia pápai követ kiközösíti Ulászló cseh királyt és tá­mogatóit. 1539. Werbőczi István kancellár. Brodarics István váci püspök és Perényi Pé­ter felső-magyarországi fő­kapitány vezetésével meg­érkezik I. János leánykérő küldöttsége a lengyel királyi udvarba, Krakkóba. 1562. Erdélyi országgyű­lés Gyulafehérváron. (Ha­dat indít Balassa Menyhárt erdélyi birtokainak elfogla­lására.) 1603. Erdélyi országgyű­lés Gyulafehévárott. I. Ru­dolf biztosai bejelentik, hogy átvették Erdély kor­mányzását; megtagadják az esküt az ország törvényeire; nem ismerik el az ország­gyűlés törvényhozási jogát; a rendek hűséget esküsznek I. Rudolfnak.) - VIII. Kelemen pápa felszólítja 1. Rudolfot, hogy álKtsa helyre Erdélyben a katolikus vallás egyedural­mát. 1666. A király Szelep­csényi György kalocsai ér­seket kinevezi esztergomi érsekké. Tisztségét haláláig, 1685-ig viseli. 1776. A királynő Bat­thyány József gróf kalocsai érseket kinevezi esztergomi érsekké. (Tisztségét 1799­ig, haláláig viseli.) - Királyi rendelet felál­lítja a besztercebányai, a szepesi és a rozsnyói római katolikus püspökségeket. Területüket az esztergomi érsek főegyházmegyéből hasítja ki; püspökeiket az esztergomi érsek joghatósá­ga alá helyezi. 1868. Megindul a Bá­nyászati és Kohászati La­pok című folyóirat Péch Antal szerkesztésében. 1919. Ellenforradalmi tisztek meggyilkolják Ber­linben Kari Liebknechet és Rosa Luxemburgot, a német kommunista párt vezetőit. - Archibald Carry Coo­lidge professzor, az antant­hatalmak bécsi missziója vezetőjével az élen politikai bizottság érkezik Budapest­re, a magyarországi viszo­nyok tanulmányozására. 1942. Bevezetik a liszt­és a kenyérjegyet az ország egész területén. Lisztből ha­vi 2 kg, kenyérből napi 25 dkg a fejadag. A gépek csak jönnek és jönnek. (MTI Telefotó) Tuzlában népszerűek az „amcsik" Az amerikai elnök Tudjmannal is tárgyalt Bili Clinton amerikai el­nök szombaton látogatást tett az avianói, a taszári és a tuzlai amerikai alakula­toknál. A támaszpontokon elhangzott beszédeiben kö­szönetet mondott az ameri­kai katonáknak, s történel­minek nevezte a boszniai rendezési folyamatot. Kö­rútja keretében tárgyalt magyar, boszniai és horvát vezetőkkel. Izetbegovics boszniai elnöktől a szaraje­vói szerbek megnyugtatá­sát kérte, Tudjman horvát elnökkel folytatott megbe­szélésén pedig a mostari horvát-muzulmán ellenté­tek rendezését, s a föderá­ció erősítését szorgalmazta. Zágrábban Clinton partneri viszonynak ne­vezte az amerikai-horvát kapcsolatokat, s támoga­tást Ígért a kelet-szlavó­niai területek visszacsato­lását rögzitő dokumentum gyakorlati megvalósításá­hoz. Az elnök körútját ame­rikai elemzők három szem­pontból tartják fontosnak. Clinton egyfelől most a fegyveres erők főparancs­nokaként is felléphetett, s megerősíthette ezt a sze­repkörét is, ami azért fon­tos, mert sokan kétségbe vonták katonai vezetői al­kalmasságát a vietnami há­borút elutasító ifjúkori magatartása miatt. Másrészt némiképp semlegesíthette a boszniai kötelezettségvállalással kapcsolatos belső bírálato­kat, s végül a daytoni meg­állapodások következetes megvalósítását szorgal­mazhatta a boszniai és a horvát vezetőkkel folyta­tott megbeszéléseken. (MTI) • Luxembourg után Koppenhága az EU fővárosa Koppenhága az Európai Unió kulturális fővárosa lett a hét végétől egy éves idő­tartamra, Luxembourgtól vé­ve át a stafétabotot. Az unió kulturális miniszterei jelölik ki a kultúra fővárosait, hogy ily módon is segítsék a mű­vészetek fejlődését - emlé­keztettek jelentéseikben a hírügynökségek. Az új, európai uniós kul­turális főváros rendezvényeit hivatalosan Margit dán ki­rálynő nyitotta meg: egy év alatt csaknem ezer különbö­ző rendezvényt szerveznek Koppenhágában, amelyek költsége meghaladja majd a 180 millió dollárt. Az EU 1985. óta választ kulturális fővárost, a sort ak­kor Athén nyitotta meg. (MTI) A Vasgárda kampói A harci helyzet A török biztonsági erők nyolc kurd szakadárt öltek meg a héz végén az ország dél-keleti részén kitört összecsapásokban. A török-iraki határ mentén. Cukurca város közelében folytak az összetűzések a szembenálló felek között: a harcokban a kurd munkáspárt nyolc tagja vesztette életét, s a kormányerők felszá­molták a szakadárok egyik támaszpontját is. Romániai zsidó vezetők az 1941. januári pogrom év­fordulója alkalmából rende­zett emlékünnepségeken fel­hívták a figyelmet a szélső­jobboldal újjáéledésének veszélyére. 55 évvel ezelőtt a fasiszta Vasgárda tagjai 131 zsidót meggyilkoltak, s puccskísérletük során meg­próbálták magukhoz ragadni a hatalmat. - Mélyen ag­gaszt bennünket a romániai Vasgárda mozgalom újjáéle­dése. A fanatikus szélsősé­ges szellem térhódítása nem­csak a zsidókat fenyegeti ­mondta Nicolae Cajal, a ro­mániai zsidó közösségek szövetségének világi vezető­je a bukaresti zsinagógában a felkelés áldozatainak emlé­kére rendezett vallási szer­tartáson -jelenti a Reuter. Cajal, aki túlélte az 55 év­vel ezelőtti pogromot, fel­idézte az egykori szörnyű je­leneteket; a fasiszták ottho­naikból és a zsinagógákból elhurcolták a zsidókat, majd agyonlőtték őket. A kivég­zettek közül tizenkét embert - köztük 10 első világhábo­rús veteránt - a bukaresti vá­góhídon kampóra akasztot­tak, s nyakukba „kóser hús" feliratú táblát tettek. A Reuter emlékeztet az akkori 800 ezer romániai zsidó fele náci haláltáborok­ban vesztette életét a máso­dik világháború alatt. A túl­élők többsége Izraelbe vagy az Egyesült Államokba emigrált a kommunisták ha­talomra kerülése után. Ma mindössze 14 ezer, főleg idős zsidó él Romániában. • Tőkés-levél Göncz Árpádhoz és Ion Iliescuhoz Az úf Kolozsváron halad Ez a cikkely - elképzelé­se szerint - kimondaná, hogy a felek a román-ma­gyar történelmi megbékélés elengedhetetlen feltételeinek tartják a „román-romániai magyar megbékélést," és ennek megvalósítása érde­kében közös akarattal szor­galmazzák egy „román-ro­mániai magyar kerekasztal­értekezlet" összehívását, il­letve egy „román-romániai magyar egyezség" megköté­sét. Tőkés levelében egyebek között utal a megbékéléssel kapcsolatos saját októberi kezdeményezésére, Markó Béla és az RMDSZ novem­beri állásfoglalására, és ja­vaslatát indokolva kifejti, hogy a mindkét fél által hőn óhajtott megbékélés nem szorítkozhat a román és a Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke új cikkely beiktatását javasolta az Ion Iliescu elnök ál­tal kezdeményezetett román-magyar megbékélési nyilatkozatba abban a levélben, amelyet Göncz Ár­pád magyar és Ion Iliescu román elnöknek Irt, és az RMDSZ döntéshozóinak vasárnap véget érő széke­lyudvarhelyi tanácskozásán olvasott fel. magyar államra, hanem an­nak mindenekelőtt a román és a magyar nemzet között kell végbemennie. Miután az alapszerződés határklauzulá­jában megegyezett a két fél, a két nemzet közötti megbé­kélés legfőbb akadálya ­hangsúlyozza - a romániai magyar kisebbségi nemzet­közösség rendezetlen hely­zete. Távol a német-francia ál­lami revansizmustól és a kapcsolatos határvitáktól, a román-magyar ellentét, min­denekelőtt kisebbségi termé­szetű - írja. Tőkés levelében vitába száll Iliescu elnök megközelítésével, amely a múlttal kapcsolatban a ro­mán sérelmekre helyezi a hangsúlyt. A két nemzet tényleges megbékélése - Írja - a közös múlt kölcsönös sé­relmeinek meghaladásával kezdődik. Megemlíti példá­ul, hogy a „trianoni béke­diktátum legalább annyira sérelme a magyar államnak. mint a bécsi döntés a román államnak ". Utalva mindkét állam kö­zös euroatlanti integrációs érdekeire, s kifejtve, hogy az okfejtés értelmében a ro­mán-magyar történelmi megbékélés politikai és jo­galanyainak mindenekelőtt a román nemzetet és a románi­ai magyar nemzetközösséget tekinti. Tőkés László így fo­galmaz: „Akár azt is mond­hatjuk, hogy Románia útja Európába nem Budapesten keresztül, másfelől Magyar­ország útja az európai integ­ráció felé nem Bukaresten keresztül vezet, hanem törté­nelmi, politikai és regionális meghatározottságaik folytán a két ország Európába veze­tő útja Kolozsváron keresz­tül halad". Tőkés kiemeli, hogy ja­vaslatai összhangban állnak a román és a magyar fél megbékélésének célkitűzésé­vel, politikai szándékaival és érdekeivel. 1991. óta magas színvonalú angol nyelvtanfolyamainkkal várjuk hallgatóinkat! KŐVETKEZŐ TANFOLYAMAINK: FEBRUÁR 5-TŐL Beiratkozás: január 15-től (du.: 2-5-ig) Happy Birthday! -DJJl AMERIKAI NYELVISKOLA PETŐFI S. SGT. 17. Tel.: 313-782 f-I i. 1991-1996 Szomszédaink vitája A Romániával határos uk­rajnai Csernovci megye taná­csa a napokban nyilatkozatot fogadott el Románia állítóla­gos területi követeléseiről. Ebben határozottan elítéli „az úgynevezett területi kérdések körüli veszélyes játékot". Az állásfoglalás szerint az Ukraj­na területi egysége elleni tá­madások a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentik, és az etnikumközi feszültsé­gek szítására irányuló provo­kációs kísérletek kudarcra vannak ítélve. Az Unian hír­iroda hét végi jelentése sze­rint a Csernovci megyei ta­nács tagjai úgy látják, hogy bizonyos köröknek előnye származik abból, ha felszínen marad az állítólagos román területi követelések ügye. A nyilatkozatban az szerepel, hogy mind Ukrajnán kívül, mind a megye román lakossá­gának soviniszta köreiben ­sajtókiadványokban, szerve­zetek gyűlésein - időről-időre felbukkan Románia „történel­mi joga" Csernovci megye te­rületére. (MTI) Elfriede Blauensteiner maga csak azt vallotta be, hogy 1992-ben gyógyszer­túladagolással a másvilágra segítette élettársát, majd pe­dig - nagy nehézségek árán, mivel a férfi ragyogó egész­ségnek örvendett - hasonló módon meggyilkolta tavaly novemberben a férjét. A rendőrség feltételezése sze­rint a többi áldozat egy idős szomszédasszony és további élettársak, akiktől a nő elő­zőleg kicsalta a pénzüket, il­letve magára íratta a vagyo­nukat. Előzetes letartóztatásban van az asszony ügyvédje is, aki valószínűleg nemcsak tu­dott a férj meggyilkolásáról, hanem segített is hamis vég­• Gyilkos szenvedély Schillingért ölt A hatóságok feltéte­lezése szerint hat em­bert ölt meg az a 64 éves bécsi asszony, akit vasárnap adott át az osztrák főváros rendőrsége a kremsi bíróságnak, majd pe­dig - meglehetősen vá­ratlanul - újabb ki­hallgatásra ismét Bécsbe szállította. rendelet előállításában. A hatóságok feltételezése sze­rint Blauensteiner asszonyt játékszenvedélye hajszolta a gyilkosságokba; áldozatai halála után feltételezhetöleg kilencmillió schillinget ját­szott el különböző kaszinók­ban. Amikor egy alkalommal egy kaszinóban megkérdez­ték tőle, hogy honnan sze­rezte azt az egymillió schil­linget, amelyet aznap este el­játszott, a hölgy a valóság­nak megfelelően - az felelte, hogy a pénzt örökölte. Azt akkor még nem kérdezték meg tőle, hogy milyen mó­don... (MTI) • Dagesztáni túszdráma Gyülekeznek a csecsenek A terroristák ostromtól tartva a falu központjában az autóbuszok köré állították a túszokat - abba az irányba, ahonnan az orosz támadást várják. Orosz katonák hang­szórókon csecsen nyelven időről időre megadásra szó­lították fel a terroristákat. A hatóságok még egy éjszaka gondolkodási időt adtak a fegyvereseknek, ám megfi­gyelők nem zárják ki, hogy hétfő hajnalban bekövetkez­het az orosz roham. A mintegy kétszáz terro­rista Pervomajszkoje köz­pontjában őrzi a foglyokat, akiket fehér kendővel jelöl­tek meg. A dagesztáni bel­ügyminisztérium legújabb adatai szerint a túszok száma 116. A terroristák vezére, Szalmán Radujev elutasította a moszkvai utolsó figyel­meztetést, és közölte, hogy embereivel kész a végsőkig kitartani. Utóbb Radujev Vasárnap este a da­gesztáni Pervomajsz­koje településen több mint száz túszt fogva tartó csecsen terroris­ták géppisztolyból tü­zet nyitottak az őket körülvevő orosz csa­patokra, s négy kato­nát megsebesítettek. nem volt hajlandó rádiókap­csolatba lépni az orosz és dagesztáni vezetőkkel. Elő­zőleg Moszkva a túszok éle­tének megkímélésére hivat­kozva határozatlan ideig meghosszabbította a terroris­tákhoz intézett szombat esti ultimátumot, amely eredeti­leg vasárnap reggelig adott haladékot a túszok elengedé­sére, a fegyverletételre. Vasárnap a térségbe érke­zett a túszmentés összehan­golásával Jelcin elnök által megbízott Mihail Barszukov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője. Barszukovot elkísért Anato­lij Kulikov belügyminiszter is. A két politikus személye­sen irányítja az akciót. A helyzet sötétedés után súlyosbodott, amikor a terro­risták géppisztolyból tüzet nyitottak a szövetségi csapa­tokra, megsebesítve a négy katonát. A terroristák golyó­szóróból és rakétákkal lőttek a falu fölött köröző két heli­kopterre. Az orosz belügy­minisztérium szóvivője úgy vélekedett, hogy a terroris­ták mind inkább elvesztik a fejüket, és kiszámíthatatlan­ná válnak. Noha az orosz különleges alakulatok egysé­geit és a páncélosokat vasár­nap a szomszédos Szovjetsz­koje faluhoz visszavonták Pervomajszkoje település térségéből, azok készek bár­mikor a bevetésre. Az NTV jelentése szerint mintegy háromszáz csecsen fegyveres gyülekezik a határ csecsen oldalán, hogy segít­séget nyújtson a terroristák­nak. (MTI) ÉSÉ f : M o Amikor a sírás már nem segít.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom