Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-05 / 285. szám

KEDD, 1995. DEC. 5. BELÜGYEINK 3 • Személyi jövedelemadó: támadják a 48 százalékot Kétfelé húz a koalíció Az SZDSZ-frakció hétfői ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy fenntartja eddigi álláspontját a személyi jövedelemadó ügyében. A képviselőcsoport indokolatlannak látja azt, hogy 48 százalékos személyi jövedelemadó-kategória jöjjön létre - jelentette ki a szabaddemokrata frakció tanácskozása után újságíróknak Pető Iván frakcióvezető. Elmondta: a testület ülésén részt vett Bokros Lajos pénzügyminiszter is, aki elmondta érveit a szabaddemokrata képviselőknek. Ezt követően hozta meg a frakció ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntését. A Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportja támogatja az Érdekegyeztető Tanácsban született személyi jövedelemadó-tábla bevezetését, vagyis a jelenlegi 44 száA folyamatban lévő elosztási vitában olyan kompromisszumok születnek, amelyek alapján a jövő évi költségvetés beruházásösztönző, exportfejlesztő szerepe jelentősen csökken, és a fogyasztás mérséklődése sem kellő mértékű. A kormánypártok frakciói tele vannak lobbystákkal, olyan politikusokkal, akik elvben ugyan egyetértenek az államháztartási reformmal, de a gyakorlati megvalósítás során a legvégsőkig védelmezik az általuk preferált területek finanszírozását. Többek között ezt hangsúlyozta Bokros Lajos pénzügyminiszter a cégvezetők országos találkozója után adott nyilatkozatában. A miniszter kifejtette: az SZDSZfrakcióval való megbeszélés meggyőzte, hogy a kisebbik kormánypárt a végsőkig ellenzi a 48 százalékos sávot tartalmazó adótáblát. A miniszter szerint az MSZP egyedül kevés lesz a PM által támogatott személyi jövedelemadó-tábla támogatására. Bokros Lajos kijelenzalékos felső adókulcs 48 százalékra történő emelését - nyilatkozta Szekeres Imre frakcióvezető a szocialista képviselőcsoport hétfői ülését követően, újságírók előtt. A törvényhozók több mint négyórás tanácskozásán részt vett Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök, valamint a pénzügyi tárca képviseletében Draskovics Tibor államtitkár is. Nem sikerült közös álláspontot kialakítania a Koalíciós Egyeztető Tanács hétfői ülésén sem a szocialista és a szabaddemokrata frakciók képviselőinek - közölte az ülés után újságírókkal Pető Iván, az SZDSZ és Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője. A Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti csoportja ma, kedden reggel rendkívüli ülésén ugyan várhatóan foglalkozik még az szja kérdésével, de Pető Iván szerint érdemi eltérés az eddigi állásponttól nem várható. Pető Iván arról is tájékoztatott, hogy a koalíciós megbeszélésen a szocialisták elfogadták az SZDSZ jelöltjét a művelődési tárca élére. • Bokros Lajos a költségvetési vitáról Az MSZP egyedül kevés lesz? tette: ennek ellenére nem hajlandó a szakmai összefüggéseket meghamisítva fenntartani és elfogadni egy látszat-deficitet. A következő napokban sok minden eldől. A miniszter ragaszkodik a deficit GDP-hez viszonyított 4 százalékos mértékéhez. Ha esetleg a kiadási oldal nőne a költségvetési vitában, akkor a bevételeket is növelni kell. Már eddig is jelentős tételeket vontak el a Gazdaságfejlesztési Alapból, a Környezetvédelmi Alapból és a családi pótlék kezelése sem az eredeti PM elképzelések szerint alakul. Jövő év közepén mindenképpen szükségessé válik egy átfogó adóreform. Ez úgy valósítható meg, hogy a lehető legalacsonyabb nominálbérnövekedés mellett az adótábla ne okozza a reálbérek további romlását. A helyi adók szerepét a jövőben növelni kell, megalapozott ingatlannyilvántartás után szó lehet az ingatlanadó bevezetéséről is, de csak 1997-től. Bírálom az egész jövő évi személyi jövedelemadó-rendszer módosítását, mert azt szakmailag rossznak, indokolatlannak, védhetetlennek tartom - jelentette ki Békési László szocialista képviselő, volt pénzügyminiszter az MSZP-frakció hétfői ülésének szünetében újságírók előtt. A politikus úgy vélte: igazából a kormány gyengesége áll a módosítások mögött. Az államháztartási reform címén ugyanis nem volt képes olyan kiadáscsökkentést végrehajtani a jövő évi költségvetésben, amely lehetővé tette volna, hogy 480 milliárd forint helyett csak 160 milliárd forintot kelljen beszedni személyi jövedelemadóból. Békési László kifejtette, hogy elhibázottnak tartja a kettős adó• Békési László az szja-módosításról A gyenge kormány erös, ha adóztatni kell tábla bevezetését és ezen az alapon a vállalkozók, valamint a bérből és fizetésből élők megkülönböztetését. Úgy vélte továbbá, hogy a tervezett lépések éppen ellentétesek a korábbi adóreformtörekvésekkel. Azok ugyanis azt célozták, hogy a jövedelmeket és profitokat kisebb mértékben, mfg a végső fogyasztást jobban terheljék. Ennek jegyében 1996-ra az szja-tábla felső adókulcsát 44 százalékról mérsékeljék 40-re, később pedig az adómérték lehetőleg 35 százalék körül állapodjon meg. A személyi jövedelemadó alsó és felső kulcsának növelése viszont most ezzel ellentétes irányba vezet. Miután 1997-ben a vámok kiesése miatt legalább 100 milliárddal csökken az államkassza bevétele, sem a jelenlegi, sem a következő kormánynak nem lesz esélye a 48 százalékos kulcs csökkentésére. - A mostani kulcsemelés tehát az egész adórendszert torzítja el, oly módon, hogy abból szinte lehetetlen lesz „visszajönni" - hangoztatta Békési. (MTI) Öntelt döntetlen 1 Jégre tizenhét európai ország után mi is élvezhetik tük az Ön dönt című tévéműsort, amely ezúttal erkölcsi érzékünkön kereste a csomót, és meg is találta. De jól vizsgáztunk, úgy döntöttünk, hogy a haldokló férfi kezéből ölünkbe hullt százezer dollárt visszajuttatjuk jogos tulajdonosának, az árvaháznak, bár mi magunk anyagilag úgy le vagyunk pusztulva, mint a sajtokról vizionáló templomi egér. És büszkék lehetünk magunkra, mert rajtunk kívül csak az ebben is kultúrgénrokonságot mutató finnek választották ezt, az összes többi európai országban elhappolták volna a pénzt. Ugyanakkor nem tudom, hogy a közel 7000 telefonáló elég-e mintavételnek az általánosításhoz? Mindenesetre csak néhány tíz telefonnal húztak el a „visszaadok", ami a végeredmény kiválasztásának szempontjából lényeges, viszont a számok azt is mutatták, hogy uszkve fele-fele arányban oszlanak meg a vélemények. Viszont kérdés az is, hogy egy „tévéjátékban" való döntés mennyire klappol, vág össze egy esetlegesen éles helyzetben történő választással? Mert ugye, ha az a kérdés, hogy leugrok-e a hídról a rohanó folyóba kötéllel a bokámon, akkor lehet nagy a szám, hogy persze, le, de ott a hídon már elkelne egy guminadrág, amiben szégyenszemre hazaslattyoghatok. És ha ez így van, mert miért ne lenne így, akkor fabatkát sem ér a szegénységben megtartott becsületünkről ábrándozni, vagy elszörnyedni az önjelölt pénzsóvárokon. így tehát csupán azt a mérhetetlenül bölcs állítást csikarhatjuk ki, hogy sokféle ember színesíti a populációs palettát, m müsornézőknek egy lényeges halmazát szem elől tévesztettük. Azokat, akik nem telefonáltak, akik nem foglaltak állást. Talán felbőszttette vagy elkedvetlenítette őket a didaktikuson rétegzett, mínuszba kilengő színészi teljesítményeket felmutató brazil alkotás, amelybe képtelenek voltak beleélni magukat, vagy elcsodálkoztak Horváth Jánoson, akit eddig frappánsabb műsorok vezetéséből ismertek, s itt nem ismertek rá, ebből is gondolva, hogy itt valami hamuka lappang. De ha már Ön dönthet, egy kicsit habozzon, mint amikor azon gondolkodott, hogy iszik vagy vezet "tU^cuU A GDP, a reálbér index és a termelékenység változása Magyarországon 1986-1995, % 110 Forrás: PM •g o oo o 1 1 43 a. O O 75 t G[ )P 1 1/ ^ 4 f V Reálb ér in dex/ f / / \ / Tern lelélc enysi M> \ • 64 62 60 58 g 56 | 54 52 I 50 48 00 o* 00 00 00 o oo o* o «— o ©. o» oCN o* o* co o* o* Os oo* cs Három a magyar lázgörbe Szóval van két rossz hírünk, meg egy jó. A három lázgörbe közül ugyanis egyedül a termelékenység növekedésére lehetünk büszkék, már ami '90-es éveket illeti. Persze csak önmagunkhoz képest, mert azért az átlagos magyar temelékenység i* csak kétharmada, bő fele a tőlünk nyugatra fekvő országokénak. Legrosszab görbe természetesen a reálbérindex, papíron fele annyi kenyeret, benzint, strandbérletet és Barbie-babát vásárolhatunk, mint tíz esztendendővel korábban. Tavaly ugyan volt egy jelentős reálkereset-növekedés, de mint főkincstárnokunk oly sokszor elmondta - teljesítmény alátámasztása nélkül. A grafikon tanulsága szerint neki idén már sikerült ezt a „bakit" kijavítania. A GDP lassan elindul felfelé, a '89-es csúcs eléréséig azonban még kell majd néhány bő esztendő. K. A. Sztrájkol hirdet a Mozdonyvezetők Szakszervezete Január 1-jére sztrájkot hirdet a Mozdonyvezetők Szakszevezete (Mosz) a MÁV Rt. teljes vonalhálózatára - jelentette be Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke a szakszervezet hétfői küldöttközgyűlését követő sajtótájékoztatóján. Az alelnök elmondta: a munkabeszüntetés addig tart, amíg nem születik meg a mozdonyvezetők számára is elfogadható bérmegállapodás. A sztrájk január 1-jei kezdésének pontos idejét később határozzák meg. A mozdonyvezetők 1989-től összesen hét alkalommal sztrájkoltak. A munkabeszüntetések mindegyik jogszerű és eredményes volt, s a végén kompromisszumos megállapodások születtek - hangsúlyozta Borsik János. Mint ismeretes a vasutas szakszervezetek jövő évi bérkövetelése 23,5 százalékos alapbéremelésre vonatkozik, s a MÁV ezzel szentben 19,5 százalékot ajánl. (MTI) Ti FM-íl ívozó lamtil (kár Távozik beosztásából Szerdahelyi Péter, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára közölte Tamás Gábor, a tárca szóvivője hétfőn. Tamás Gábor jelezte azt is, hogy a megüresedő közigazgatási államtitkári poszt legvalószínűbb várományosa Benedek Fülöp, a Magyar Agrárkamara jelenlegi alelnöke lehet. Vádemelés a pilótajátékos ügyvéd ellen A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyés'zség vádiratot nyújtott be dr. Hoksári István és tizenkét társa ügyében 358 rendbeli folytatólagosan jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás és más bűncselekmény miatt - közölte Fekete Jenő megyei főügyész. A Szolnokon élénk érdeklődéssel kísért ügy előzménye: az ügyvédként dolgozó dr. Hoksári társai segítségével 1991-től 1994 elejéig úgynevezett pilótajátékot szervezett, magánszemélyektől pénzt gyűjtöttek azzal, hogy azt egyébként nem létező külföldi-magyar vegyes vállalatokba fektetik be. A begyűjtött pénzre havi 6-12 százalékos kamatot ígértek, amiből egy idő után semmi sem teljesült. A bűncselekmény-sorozat következtében a gyanúsítottak 184 sértettnek mintegy 280 millió forint kárt okoztak, amiből csupán 84 millió forint térült meg. Az bűnügyben az eljárást a Jász-NagykunSzolnok Megyei Bíróság folytatja le. Az 1994 szeptemberében, az Interpol körözése nyomán Párizsban elfogott Hoksári István a bírósági tárgyalást előzetes letartóztatásban várja. (MTI) Kisgazda álláspont A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja nem támogatja a rádiósásról és televíziózásról szóló törvényjavaslat elfogadását, mert annak több pontjával nem ért egyet. A kisgazdák szerint elfogadhatatlan többek között az, hogy a törvény életbe lépése után csak zárt láncú televfzós közvetítés legyen az Országgyűlés ülésszakáról. A Csongrád Megyei Agráriroda munkaadói érdekképviselet. 1990-ban alakult, egyesületi formában agrárkamaraként működött 1994ig (ebben a négy évben a termelók is a tagok sorába léphettek). Tavaly azonban, mivel az új agrárkamara gazdasági önkormányzatként alakult meg, elődje nevet változtatott. De továbbra is egyesület, jogfolytonossága 1990 óta érvényes. A Csongrád Megyei Agráriroda ügyvezető igazgatója, Bagi Ádám lapunknak elmondta: a szervezet jelenleg a munkaadói oldalon ül az Érdekegyeztető Tanácsban. Az eltelt egy évben a MOSZ-szal együtt próbálják befolyásolni a döntéseket. (Az agráriroda országos szerve az Agrár Munkaadói Szövetség.) A Bagi Ádám képviselte Csongrád Megyei Agráriroda jelenleg egy úgynevezett elemi kár sújtotta gazdálkodókat segítő program megvalósításán tevékenykedik. A programot az utolsó hónapok történései hívták életre, többek között annak „köszönhetően", hogy az elemi károkkal kapcsolatban téves táblázatokat közölt a sajtó. A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint Csongrád megyében fagykárok nem voltak (holott Tt gyümölcsök 98 százaléka fa• Az Agráríroda segélykiáltásai Kétmilliárdos elemi kár Csongrád megyében Pusztított az aszály is. (Fotó: Gyenes Kálmán) gyott el), így összesen 1 milliárd 50 millió forintra tehető az elemi károk összege. Ehelyett - a legfrissebb adatok szerint - a megyében 1 milliárd 191 millióra becsülhető az a kár, amit a fagyok okoztak, tehát a végösszeg az aszálykárokkal együtt 2 milliárd 241 millió forint. Ez bizony jelentős különbség. A következmény az, hogy ma a termelők többsége a létéért küzd. Mivel 12 éve tart az aszály, a tartalékok többszörösen is kimerültek. A Csongrád Megyei Agráriroda szerint az nem megoldás, amit jelenleg a minisztérium ajánl: a hitelek átütemezését. A termelők kétharmada ugyanis nem rendelkezik hitellel, hiszen vagy nem volt képes felvenni kölcsönöket, vagy a helyzete miatt nem kapott a bankoktól. Akik például 1994ben a 16 ezer forintos növénytermesztési támogatást, ezt a kedvezményes kamatozású hitelt fölvették, idén abba a helyzetbe kerülhetnek, hogy a jövő évi termésből fizethetik vissza két év kölcsöneit. Ez a fajta segítségnyújtás nem a káreseményt veszi alapúk tehát nem éri el a céját - szögezi le Bagi Ádám. Az agráriroda elemi kár sújtotta gazdálkodókat segítő programja a következőket tartalmazza: akinek semmi sem termett, kapjon 8 ezer forintot hektáronként, a többiek pedig a kárukkal arányosan úgynevezett kárenyhítésben részesüljenek. A kormány az öntözővíz árának az egyharmadát térítse meg. (Csak magyarázatképpen: 1 köbméter öntözővíz 17-20 forintba kerül, egy hektár öntözésére tehát 50 ezer forint szükséges - ez különben 4 tonna kukorica ára. Vagyis: egy hektáron 4 tonnával többet kellett betakarítani, hogy legalább az öntözés ára megtérüljön.) Bagi Ádám szerint a kormány nem figyel oda az agrárosok segélykiáltásaira, holott az ágazat 3 milliárd dolláros exportbevételére szüksége van az országnak. Amennyiben a segítség későn érkezik, jövőre nem tud ilyen eredményt felmutatni a mezőgazdaság. Fekete Klára