Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-05 / 285. szám

KEDD, 1995. DEC. 5. HANGSÚLY 7 Szegeden járt dr. Habsburg Otté, a Páneurópa Unió elnöke Póneurbpa és Szeged A sötét nacionalista korszellemmel szemben az egységes Európa fényes al­ternatíváját állította 1923-ban megjelent müvében Cuoudenhove-Kalergi gróf. Az általa alapított Páneurópa Unióhoz az Európa békés egyesítése eszményének támogatói csatlakozlak. A munkába 1936-ban dr. Habsburg Ottó is bekap­csolódott, aki 1973-tól a Páneurópa Unió elnökeként tömegmozgalommá szélesítette a kezdeményezést. Ennek eredményeként 1979-ben összeült a de­mokratikusan választott Európa Parla­ment. A Páneurópa program a földré­szünket átfogó reálpolitika alapja. A Páneurópa Unió egy nemzetek és pártok fölött álló szervezet. Célja Euró­pát a régiók, nemzetek, népek és népcso­portok földrészévé tenni, a politikai egy­ség, az Európai Egyesült Államok meg­teremtése. A Páneurópa Unió Magyar Egyesüle­tére hárul a feladat, hogy Magyarorszá­gon népszerűsítse az egységes Európa gondolatát, ösztönözze és segítse hazánk csatlakozását Európához. Az egyesület bővül. Dr. Habsburg Ottó tegnapi láto­gatása alkalmából született meg a fölhí­vás: alakuljon meg a Páneurópa Unió Magyar Egyesülete szegedi szervezete! Európa lobogója a Városházán Szeged lobogója mellett Európa zászlaja díszítette tegnap a városházát. A zász­lók is a Páneurópa Unió el­nökét, az Európa Parlament tagját, dr. Habsburg Ottót köszöntötték. Az Európa-po­litikus, a Habsburg-Lotharin­giai ház feje találkozott a közélet itteni szereplőivel, a helyi nyilvánosságot szolgáló lap munkatársaival, a város egyik egyházi iskolájának ta­náraival és növendékeivel, valamint a szegedi polgárok­kal. Szegeden 275 évvel ez­előtt született az a piarista városi iskola, melynek ha­gyományait folytatja az öt esztendeje újjáéledt és egyre bővülő Dugonics András Pia­rista Gimnázium - beszélt a neves vendégeket köszöntő fogadáson múltról és jelenről Kovács Mihály, a szegedi pi­arista rendfőnök és Kauszi Béla gimnáziumi igazgató. Az iskola énekkara műsort adott dr. Habsburg Ottó és György herceg tiszteletére. „Ébredj Magyarország!" ­szólt a kórus. „Nyelvében él a nemzet!" - adta tovább az elődök üzenetét dr. Habsburg Ottó, az egykori bencés tanít­vány, aki elmondta: a hét év­tizedes kényszerű távollét alatt számára a nyelv jelentett élő kapcsolatot a hazával, Magyarországgal. A piarista gimnáziumban elmondott, Magyarország európai hely­zetét taglaló beszéde végén dr. Habsburg Ottó Isten áldá­sát kérte, sok sikert és boldog karácsonyt kívánt, majd ke­zet fogott és szót váltott több diákkal is. A városháza dísztermében annyi szegedi polgárt még nem láttam, mint ahányan dr. Habsburg Ottó előadására összegyűltek. A Habsburgok és Szeged kapcsolatának ne­vezetes fordulópontjait emel­te ki köszöntőjében dr. Sza­lay István polgármester. Sze­ged szabad királyi városi. A piarista diákok műsorral köszöntötték az iskolájukba látogató dr. Habsburg Ottót, György herceget és kíséretét. (Fotó: Nagy László) rangját 1719-ben III. Károly­tól kapta vissza, az 1879-es árvíz után Ferenc József sie­tett a város segítségére, ösz­tönözte az újjáépítést. „Aki nem ismeri a történelmet, nem ismeri a jövőt" - kö­szönte az utalásokat dr. Habsburg Ottó. Magyarország, mely Eu­rópa közepén több mint ezer éve őrzi önállóságát és egye­diségét, jelentős szerepet ját­szott a régió formálásában is. A hidegháborúban a ma­gyar '56 hozott fordulatot, de a '89-ben kezdődd változások is innen indultak - hangsú­lyozta az előadó. Mindez vi­lágszerte megváltoztatta Ma­gyarország megítélését. Ez a jelentős, történelmi szerep jo­gokat is jelent. Európa kapu­ja nyitva, minden esélyünk adott ahhoz, hogy e kapun ebből a térségből a mi orszá­gunk lépjen át először ­hangsúlyozta dr. Habsburg Ottó. A Szovjetunió felbomlása új háborúk sorát hozta - utalt a jelenre a Páneurópa Unió elnöke. Ezért fontos, hogy tö­rődjünk az országhatárokon túl élő magyarok helyzetével. E maroknyi nemzet további megmaradásának, az ország biztonságának is záloga az Európai Unióhoz való csatla­kozás. Az Európai Unió-beli tag­ság elősegítheti az összma­gyarság helyzetének javulá­sát. A természetvédelmi problémák, az agrárválság megoldásához is hozzájárul­hat. E jelentős lépés megtéte­léhez belpolitikai erőfeszíté­sek is szükségesek. így pél­dául dr. Habsburg Ottó sze­rint a nyelvi kisebbségeknek olyan „igazi" státust kell ad­ni, amelyet leginkább egy kétkamarás Parlament bizto­síthatna. A közbiztonság ja­vítása elengedhetetlen. A szomszédos nemzetekkel fenntartott jó viszony is fon­tos. A NATO-tagság egyér­telműen magyar érdek. Haladunk! Minden okunk megvan az optimizmusra ­álíftotta dr. Habsburg Ottó. Kifejezte reményét, hogy a magyar nemzet még ebben az évtizedben elküldheti szaba­don választott képviselőit is az Európa Parlamentbe. Ez pedig azt jelenti, hogy e nem­zet számára megadatik az a béke és biztonság, amire joga van - mondta az Európa Par­lament jelenleg egyetlen ma­gyar képviselője. Bizton bíz­hatunk a magyarjövőben! Óriási tapssal honorált előadása után több szegedi polgár kérdezte, majd aki te­hette, személyesen is üdvö­zölte a város vendégét, dr. Habsburg Ottót. Ú. I. Rövid szegedi tartózkodá­sa alatt dr. Habsburg Ottó, az Európa Parlament tagja, a Nemzetközi Páneurópa Unió elnöke tegnap egyórás láto­gatást tett a Délmagyarország szerkesztőségében. Kíséreté­ben volt Bethlen István gróf, Habsburg György, valamint dr. Ványai Éva Szeged város alpolgármestere és Balogh László önkormányzati képvi­selő, tanácsnok. A küldöttsé­get a Sajtóházban Dlusztus Imre ügyvezető igazgató, fő­szerkesztő fogadta. Dr. Habs­bug Ottó exkluzív interjút adott lapunknak. • Elnök úr, egy mai hlr szerint Lengyelország megelőzhet bennünket az Európa Unióhoz faló csatlakozás útján. Állító­lag a lengyeleket jobban szeretik Nyugaton... - Ugyan, ki mondta ezt? Ez nem lehet komoly hlr, hi­szen mi még mindig az első helyen vagyunk! Legalábbis még most. Talán a tudatos propaganda egyik híre jutott el ide... Tudniillik, amikor Walesa elnök vereséget szen­vedett a választásokon, min­denki megijedt, hogy Len­gyelországban ismét a kom­munisták jutottak a hatalom­ra. Hát, ez így nem igaz. A lengyelek, ellensúlyozandó ezt a feltevést, megpróbálják úgy beállítani az európai kö­zösségre induló versenyt, hogy ők lesznek az elsők! Szóval, ha a Cseh Köztár­saságról lenne szó, az ko­molyabban hangzana... • Egyébként, Ön hogyan látja az integrációs folya­matot? - Az egész folyamat most felgyorsult, méghozzá azért, mert a nagyhatalmak megi­jedtek a nemzetközi helyzet alakulásától. Közeledik a „duma-választás", ami válsá­gos, vagy talán kaotikusnak is minősíthető helyzetet idéz­het elő. A jövő év júniusában esedékes elnökválasztás al­kalmával pedig még ennél is zűrzavarosabb politikai hely­zet állhat elő Oroszország­ban. Most úgy érzik az oro­szok: Lebegy tábornoknak van a legnagyobb esélye az elnöki poszt megszerzésére. Ez egyébként reálisnak is tű­nik, mert Lebegy igen eszes ember, népszerű is, mert az úgynevezett „lármázó tábor­nokok" köréhez tartozik. A közbiztonság szempontjából nem mindegy ugyanis, vélik a vásztópolgárok, hogy ki milyen rendteremtési szán­dékkal és lehetőségekkel ren­delkezik. Másfelől azonban ő egy kimondott imperialista, aki a Nagy-Oroszországot akarja visszaállítani... 9 Mennyire tartja ko­molynak Zsirinovszkij szerepét a mai orosz poli­tikában? Eurápai integrációról, Daytonról, Délvidékről Dr. Habsburg Ottó: - Minden problémát szóvá kell tenni! (Fotó: Nagy László) - Kérem szépen, ő csak egy része az egész orosz kép­nek... Önmagában véve mint egyén: nagyon ügyes propa­gandista, jó szónok, főleg, ha részeg - sőt, akkor még jobb. Vannak azonban nehézségei is a politikai fronton. A leg­nagyobb ezek közül, hogy zsidó származású. Ismeretes, hogy az oroszok a legna­gyobb antiszemiták a vilá­gon, gyűlölik a zsidókat. Egyes lapokban már úgy ír­ják a nevét, hogy Zsirinovsz­kij-Edelstein. Ugy, ahogyan annak idején Szaharovval tet­ték a kommunisták: azt Írták, hogy Szaharov-Zuckermann. Van azonban egy komoly előnye, jelesül, hogy igen ko­moly emberek állnak mögöt­te. Egyébként, én az Európa Parlamentben találkoztam Zsirinovszkijjal, s más szél­sőséges pártok képviselőivel is. Rájöttem, hogy az extrém pártoknál a legkevésbé fon­tos a vezető. Öt csak körülvi­szik, mint egy zászlót. Itt a második garnitúra a fontos! S Zsirinovszkijnak van - s ami a lényeg: nem is komolytalan - második vonala. • Ön a délszláv válság kapcsán, annak kezdetén, épp a Délmagyarország­ban fejtette ki lesújtó vé­leményét az amerikai kül­politikáról. Nemrégiben kötötték meg a daytoni békét. Elnök úr, hogyan látja: mennyire szilárd és mennyire lesz tartós ez béke? - Azt hiszem, hogy az egész békeszerződés az ame­rikai elnökválasztás előzmé­nye. Nem más, mint egy nagy trükk. Clinton „belpoli­tikailag" igen nehéz helyzet­ben van, s mint minden poli­tikus, ilyenkor a külpolitikára helyezi a hangsúlyt. Éppen ezért a jövő év novemberéig nem is lesz változás ezen a téren, tehát a stabilitást igye­keznek megtartani. • S azután? - Nagyon gyorsan szét fog esni az egész tákolmány. Tudniillik, csak rá kell néz­nünk a térképre, akkor láthat­juk, hogy mit műveltek ezek ott a térségben! Az egyszerű­en lelketlenségnek nevezhe­tő, amit a felosztással csinál­tak. Véleményem szerint 11 hónapig nyugalom, utána pe­dig nagy baj lesz... • Ön is értesült arról, hogy a Délvidékre csak­nem 130 ezer szerb nem­zetiségű krajinai polgárt telepitettek. Ez alaposan felborította a korábbi et­nikai egyensúlyt, már amennyire az egyáltalán az volt. Mennyire lehetne ezt a sajnálatos „ese­ményt" tudatosítani a nemzetközi közvélemény­ben, netán a nyugati poli­tikai körökben is, és le­het-e valamit tenni e probléma megoldása ér­dekében? - Sajnos, őszintén meg kell mondanom, hogy itt a nyilvánosság hiánya volt az alapvető probléma. Koszovó például azonnal tiltakozott a betelepítések miatt. Neki vi­szont óriási lehetőségei van­nak e téren, mert támogatják őt az arab kormányok, így azután igazi propagandát fejthet ki a világban, gyorsan tudomást szerezhet mindenki az ott történő eseményekről. Még egyszer mondom, a nyilvánosság minden esetben biztosítékot jelenthet - még nemzetközi konfliktusok ese­tén is. • Elnök úr, térjünk ha­za: hogyan kommentálja, hogy a Kereszténydemok­rata Néppárt nem vesz részt a Polgári Szövetség­ben? - Mert mit remélnek ettől? 9 Azt nem tudom. - Én sem! 9 Ennyi a kommentár? - Igen. 9 Beszéltünk az európai integrációs munkáról. Gondoljuk, hogy a kor­mánnyal, kormányzati té­nyezőkkel állandó kap­csolatban áll. - Természetesen. 9 S az illetékes parla­menti bizottsági elnökkel, Orbán Viktorral? - Vele is sok dolgom van. Szerintem jól végzi a jelenle­gi feladatát, a vegyesbizott­ság elnöki munkáját. Pedig csöppet sem könnyű a felada­ta. A mostani társaság, már­mint a vegyesbizottság, kivá­ló emberekből áll össze, de még nincs kellő együttes ta­pasztalatuk, rutinjuk, így Or­bán Viktornak is nehezebb a feladata, mint a korábbi el­nöknek. Különben igen ko­moly, értékes ember. 9 Orbán Viktor Brüsszel­ben szóvá tette a szlováki­ai nyelvtörvényt. A ma­gyar külügyminiszter ezért igen keményen rendreutasította, mond­ván ezzel árt a magyar ügynek. Ön ott volt a bel­ga fővárosban. Valójában „megütköztek" ezen az Orbán által tett kijelenté­sen? - Nem. Egyáltalán nem. Egészen logikus volt az, hogy ezt a magyar politikus szóvá tette. A többiek, a ta­gok, elviszik problémáikat az Európai Unióba, de azok is, akik közelednek az Unió fe­lé. Ez egészen természetes. Sőt, azt is mondhatom, hogy ha valaki nem teszi szóvá a problémáit, azt rossz néven veszik tőle. Annál inkább, mert a vegyesbizottságnak joga van ilyen problémákról tárgyalni. Senki sem veszi például zokon, hogy az olasz kormány megemlíti azoknak az olasz nemzetiségű polgá­roknak az esetét, akiket Szlo­véniából és Horvátországból kitelepítettek. Ez az olasz kormány feladata. Talán, ezen is el lehetne gondolkodni... Kisimre Ferenc A közönség. (Fotó: Karnok Csaba) Mészáros Jani bácsi az idősekért emelt szót • Várospolitikai fórum Mórahalmon Túlélni és nem lemaradni Az esztendő végének vé­szes közeledtével egyre több településen tekintik át, mit is végeztek az idén és egyúttal előre pillantanak, mi vár rá­juk '96-ban. Tegnap este ezt tették Mórahalmon is, ahol a művelődési központban vá­rospolitikai fórumot tartottak. Nógrádi Zoltán polgár­mester először az önkor­mányzat '95-ös munkájáról számolt be a hallgatóságnak, az érdeklődőknek. A város 320 millióból gazdálkodott, több tízmillió forintot sike­rült elnyernie különféle pá­lyázatokon. Főként az egész­ségügy és a szociálpolitika erősítésére koncentrált a tes­tület. Hitelt mindössze 1,5 millió forintot vettek fel. A megszorítások igazi eredmé­nye, hatása azonban csupán '97-ben jelentkezik, érződik majd. Nem öröm a mórahalmiak számára, hogy a kisváros jö­vőre 5 millióval kevesebből gazdálkodhat, mint az idén. Az önkormányzat kénytelen felvállalni a népszerűtlen döntéseket. Kénytelenek hoz­zányúlni a helyi adórendszer­hez is. A túlélési stratégia mellett azonban nem mond­hatnak le az iskola 4 tante­remmel való bővítéséről, amelyre már két esztendeje spórolnak. A polgármester leszögezte: a nehézségek el­lenére nem szeretnének leszakadni a fejlesztésekben, biztosítani fogják az intézmé­nyek működését, és megőrzik a pénzügyi egyensúlyt - bár­mi áron. Ahogy az már lenni szo­kott, a beszámolót követő kérdések, hozzászólások ne­hezen akartak megszületni. Az első után viszont sorra jött a többi, tükrözve, milyen problémák foglalkoztatják valójában a mórahalmi em­bereket. Egy örökzöld helyi témát pendített meg Szűcs József. A tömegközlekedés hiányossá­gaira hívta fel a figyelmet. Kérdése: a 18-as kilométertől miért nincs megállója a váro­sig az autóbusznak, és miért nem lehet elintézni azt, hogy a mórahalmiak Szegeden a 2­es kórháznál is leszállhassa­nak? (Zárójelben jegyzi meg a tudósító, hogy ezek a kér­dések szinte szó szerint hang­zottak el néhány évvel ezelőtt egy hasonló lakossági fóru­mon Mórahalmon. Ugy lát­szik, a Volán nem veszi a la­pot.) Bodor Imre elpanaszol­ta, hogy az első, hajnali busz sem mindig éri el Szegeden a Budapestre induló vonatot. Mészáros János bácsi felhív­ta a figyelmet arra, mennyire fontos az idősekkel való törő­dés, aminek szép helyi példá­ja a nem régiben újra, szol­gáltató házként megnyitott széksósi iskola. Többen köszönetet mond­tak a polgármesternek, az ön­kormányzatnak azért, hogy az elmúlt időszakban a város az utcájukat .Jcicsinosította". Egyúttal megjegyezték: saj­nos vannak a településen olyanok, akik nem törődnek portájukkal, így a többiek hi­ába igyekeznek, egy-egy ga­zos telek elcsúfítja a környé­ket. Szóvá tették a várospoli­tikai fórumon azt is, hogy a temető elhanyagolt, a vadak szabadon járnak be oda, ren­geteg kárt tesznek benne. A hozzászólásokból úgy tűnt, hogy a mórahalmiak elégedettséggel hallgatták a polgármester beszámolóját, mivel az elhangzottakhoz konkrét, kritikus megjegyzést nem fűztek. V. Fakót* Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom