Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-20 / 298. szám

SZERDA, 1995. DEC. 20. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. CSAK M Ericsson GM 188 mobiltelefon kapható ilyen hihetetlen »'kedveimannyiil CSAK nettó 39.900 forintért. A WESTEL 900. a Wcstel Rádiótelefon Kft., e MJelólt OFOTÉRT. FOTEX . es a KERAVILL üzletekben, valamint ez üzletkötőknél. •Új WESTEL 900 előfizetés eseten. B5.SG0HhA CSAK amíg a keszlet tart. WESTEL Rádiótelefon KH Szeged. Tisza Lajos krt. 2-4. tel: 62/421 -575 ^ I Szeged. Karasz u. 16. tel: 62/312-390 Hódmezővásárhely. Andrassy u. 6-7. tel: 62/341-181 WESTEL 900 üzletkötő: Baloyh T«N*HM tel 30/303 830 e Az Építési Piac különszáma Panelépület-felújítási ábécé A tömeges lakásépítés Igénye a II. világháború után robbanásszerűen jelentkezett nemcsak ha­zánkban, hanem Európa számos országában. Egy ú| építészeti stílus vált uralkodóvá, mely „madá­chi" vízlóként öleli körül a nagyvárosokat. Lehet nem szeretni a panelházakat, de nem lehet vitatni, hogy százezrek és milliók számára adtak és adnak otthont. Hazánkban mintegy 1 millió 350 ezer ember él pa­nellakásban, egyéb iparosí­tott technológiával épített la­kásokban pedig több, mint 750 ezer. E lakások állapota, sorsa tehát mintegy 2,1 mil­lió embert érint közvetlenül. Épp ezért senki számára sem lehet közömbös, hogy ezek­nek az épületeknek a felújí­tása milyen módon és mi­lyen hangulatban történik meg. A lakóépületek soro­zatszerű felújítása műszaki és társadalmi, illetve politi­kai szempontból egyaránt je­lentős feladat, amely össze­hangolt felkészülést, gondos előkészítést igényel. Ma már számos olyan technológia áll rendelkezésre, amely lehető­vé teszi, hogy kiköltözés nélkül elvégezhessék a felú­jítást. Ez nem jelenti azt, hogy minden kényelmetlen­ségtől megóvják a bentlakót. A felújítási munkák mennyi­sége attól függ, hogy elvé­gezték-e az épületen a fenn­állása óta esedékes karban­tartási, javítási munkákat. Ugyanakkor a felújítást olyan tulajdonosi közösség­nek kell pénzügyileg finan­szírozni, mely sem a terve­zéskor, sem az építéskor nem kapott beleszólási jo­got. Az épületek állapota ma még - túlnyomó részben ­megfelelő, de tömeges fel­újításuk és korszerűsítésük a közeljövőben esedékessé vá­lik. A felújítások előkészítése és lebonyolítása nemcsak Básthy Gábor: Voltak kudarcok is. (Fotó: Révész Róbert) Nincs hálátlanabb feladat, mint kevés közpénz­zel |ól gazdálkodni, vagyis állandóan megszoríta­ni, elvonni. Nem véletlen, hogy Básthy Gábor al­polgármester és néhány nevezetes ügy az utóbbi Időben állandó szereplői voltak a városi médiá­nak. Az újságíró ígéri az olvasónak, a gazdasági ügyekért felelős városvezetőt ez év-végl beszélge­tés alkalmával nem kérdezi sem a VTV-ről, sem a nagybani piacról, sőt, a parkolóügyről sem. tekintésük sem volt. A másik aggályos pont a francia túl­súly kialakulása a területi közüzemek tulajdonlásában. A vízművek társtulajdonosa, a CGE nevű óriáskonszern nyerte a telefonkoncessziót is, a DÉGÁZ tendernyertese a Gas de Francé, a DÉ­MASZ-é az Electricite de Francé, két, 99 százalékban állami tulajdonú vállalat. Vagyis ezt a privatizációt hívhatjuk akár gyarmatosí­tásnak is. Kétségtelen, hogy valóban ezek a cégek tették a legkedvezőbb ajánlatot, de ügyelni kellett volna arra is, hogy elkerüljük a politikai nyomásgyakorlásra is alkal­mas túlsúly kialakulását. Nyilvánvaló, hogy a franci­ák ugródeszkának tekintik a régiót a hagyományos balká­ni érdekszféra felé, de nem látom, hogy ebből a város­nak milyen előnye fog szár­mazni. Összességében ügy gondolom, óvatosabban kel­lett volna végrehajtani a mo­nopolhelyzetben levő, külö­nösen a vezetékes közüzemi szolgáltató vállalatok priva­tizációját. Ezek tevékenysé­gét ugyanis nem szabályozza a piaci verseny, így a külföl­di tulajdonos például mind a fejlesztéspolitikában, mind a díjtételek kialakításában bár­mit megtehet. Félek attól, hogy a társadalom előtt vé­gül csúfos bukás lesz ezek­nek a vállalatoknak a priva­tizációja. Intó példa a város és a francia CGE közös víz­mű-vállalata, mellyel kap­Közlekedni pedig kell Szakértői vegyes bizottsá­got állít fel a jugoszláv szö­vetségi közlekedési és hír­közlési minisztérium, vala­mint a KHVM. Erről Budi­mir Saranovic, a jugoszláv szaktárca helyettes vezetője, valamint Gyurkovics Sán­dor, a KHVM közigazgatási államtitkára állapodott meg pénteki tárgyalásán. A KHVM sajtóirodája ar­ról tájékoztatta az MTI-t, hogy a vegyes bizottság átte­kinti a közút, a vasút, a vízi út, a légiforgalom helyzetét, valamint javaslatokat dolgoz ki a legsürgősebb intézkedé­sekre. Ennek keretében több korábbi kétoldalú egyez­mény megújítása is napi­rendre kerül. Ezek közé tar­tozik a közúti személyszállí­tási, árufuvarozási egyez­mény, a vasúti határforgalmi egyezmény, valamint a lég­ügyi egyezmény. A tárgyaláson a magyar fél szorgalmazta a vasúti adósságok rendezését. Kö­rülbelül 80 millió svájci frank értékről van szó. A magyar tárgyalófél javasolta továbbá a kamion- és hajó­forgalmat egyelőre még aka­dályozó jugoszláv intézke­dések felülvizsgálatát. Jugo­szláv részről a tárgyaláson komoly érdeklődés mutatko­zott a Tisza közös hajózási használata iránt. A jugoszláv tárgyalófél nagy érdeklődést tanúsított a magyar postai, távközlési és műsorszórási átalakítások és fejlesztések iránt. A felek egyetértettek abban, hogy közös szándék­nyilatkozatot készítenek a magyar közreműködés és együttműködés kereteiről. A jugoszláv küldöttséget fogadta Lotz Károly. A mi­niszter kifejezte reményét, hogy a májusban Budapes­ten összeülő európai közle­kedési miniszteri értekezle­ten már Jugoszlávia szakmi­niszterét is résztvevőként üdvözölheti. (MTI) Töretlen a sógorok kedve A magyarországi külföldi beruházók sorában Ausztria változatlanul az „élenjárók egyikének számít" - nyilat­kozta Ausztria budapesti nagykövetségének kereske­delmi tanácsosa Josef Schwartz egy, az APA oszt­rák hírügynökségnek adott interjúban. Az év első hat hónapjában osztrák vállal­kozók 590 millió schillinget fektettek be Magyarorszá­gon, ami mintegy egyhar­madát teszi ki a kelet-euró­pai befektetéseknek. Osztrák részvétellel 227 új vállalkozást alapítottak az említett időszakban. A kö­zel 25 ezer magyarországi külföldi vegyes vállalkozás­ból 5.500 osztrák érdekeltsé­gű, ami az összesnek közel egy negyede. Jelentős szere­pet vállalt Ausztria a ma­gyar privatizációban is. Az idén április végéig külföldi részvétellel lezajlott 415 cégprivatizácóból 111 eset­ben szerepeltek osztrák vál­lalatok. Befektetéseik össz­értéke mintegy 46 milliárd forintot, azaz 3,4 milliárd schillinget tesz ki. A befek­tetett tőkenagyságot tekintve az osztrákok részaránya 14 százalék, amit csak az Egye­sült Államok és Németor­szág múl felül. Miközben az osztrák-ma­gyar kereskedelmi forgalom 1994-ben az eddigi legma­gasabb szintre emelkedett, az idei év elején a magyar gazdasági megszorító intéz­kedéscsomag keretében be­vezetett nyolc százalékos vámpótlék következtében visszaesésnek indult Auszt­ria magyarországi exportja. • Hogy viseli a város ta­lán legnépszerűtlenebb tisztét? - A József Attila Tudo­mányegyetem műszaki és beruházási osztályának ve­zetőjeként volt alkalmam ta­pasztalatokat szerezni e té­ren, hiszen sok- tízmilliós fejlesztési költségekért vol­tam felelős évente. Egy-egy határozatot ott is rengeteg vita előzött meg, és az egyes döntések sokak szemében nem volt népszerűek. Ám ha a végeredménnyel mindenki elégedett lehetett. A város gazdálkodásával kapcsolat­ban a cél világos: Szeged működjön és fejlődjön. Ezt pedig úgy lehet elérni, hogy minden felszabadítható for­rást fejlesztésre fordítunk. Ennek érdekében pedig vál­lalni kell a népszerűtlen dön­téseket is. • A jelenlegi gazdasági folyamatok egyik fontos eleme a privatizáció, úgy országos, mint helyi szin­~ten. A területi közüzemi vállalatok, melyekben az önkormányzat is tulaj­donhányaddal rendelke­zik, az utóbbi időben sor­ra magán-, pontosabban francia kézbe kerültek. Sikeresnek érzi-e a város szempontjából ezeknek a vállalatoknak a privatizá­cióját? - Az első aggályos pont az önkormányzati tulajdon­hányad. Az ÁVÜ már az 199l-es önkormányzati tör­vény végrehajtásakor is ke­vesebb részesedést juttatott a közüzemi vállalatokból a helyhatóságoknak, mint amennyi a belterületi föld forgalmi értéke alapján járt volna. Ez év nyarán azután hoztak egy módosító tör­vényt, mely szerint a gáz- és villamosenergia- szolgálta­tók állami tulajdonhányadá­ból további 40, illetve 25 százalékos részesedést kap­nak az önkormányzatok. Ám ezt a törvényt azóta sem haj­tották végre, a részvényeket azóta sem adták ki a város­nak. Vagyis a privatizációt úgy vitték véghez, hogy az önkormányzatoknak abba érdemi beleszólásuk, sőt, be­műszaki, hanem társadalom­politikai feladat is, melynek megoldásához összehangolt intézkedésekre van szükség mind a gazdasági-pénzügyi­jogi területen, mind a tájé­koztatásban. A felújításokat indokolja a lakásállomány e részének kiemelten pazarló energiafo­gyasztása is. Az alapvető po­roblémát a felújítások mű­szaki végrehajtásának egy­idejűsége, tömegszerűsége és az érintettek eltérő tulaj­doni, anyagi, szociális hely­zete okozza. A korszerűsíté­si és felújítási program meg­valósítására a hazai építőipar szakmai felkészültsége, ka­pacitása megfelelő. Kiemelt feladat azonban továbbra is olyan pénzügyi konstrukciók kialakítása, amelyek érde­keltté teszik a tulajdonoso­kat, lakókat a korszerűsítés, felújítások tömeges energia­megtakarítást eredményező elvégeztetésében. A panelépület-felújítási ábécé-t segédanyagnak szán­ják a panelos lakások tulaj­donosainak, bérlőinek és vá­sárlóinak, valamint az ön­kormányzatoknak, a felújí­tásban résztvevő vállalko­zóknak. Szeretnénekk segít­séget nyújtani, hogy lakásai­kat felelősséggel és eredmé­nyesen tudják felújítani a mai kor igényeinek megfele­lően. A panaelépület-felújí­tási ábécé a helyes döntés meghozatalához bőséges, és a gyakorlatban jól hasznosít­ható ismeretanyagot nyújt műszaki, technológiai, szer­vezési jogszabályi, enged­élyezési és pénzügyi megol­dásokra. A Budapest Bank - a pri­vatizációs tárgyalások kime­netelétől függetlenül - pén­teken az ÁPV Rt. rendelke­zésére bocsátotta a 12 milli­árd forintos összeget, ame­lyet annak idején tőkemeg­erősítés céljából az ÁV Rt. juttatott a banknak. A Buda­pest Bank ezzel azt akarta demonstrálni, hogy a tőke­juttatás összegének vissza­adására mindig is volt pénze, ezt a bank külön számlán ke­zelte. Novemberben az előző havinál kisebb mértékben, 1,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A KSH közlése szerint az utolsó 12 Röviden hónap alatt 28,7 százalék volt az infláció. Nemzetközi felmérések szerint az adóterhek 1 száza­lékos emelése 8 százalékkal növeli meg az eltitkolt jöve­delmeket. Erről a Gazdaság­védelmi Koordinációs Bi­zottság vezetője beszélt tájé­koztatóján. Bencze József szerint csak kiszámítható, stabil jogszabályokkal és vonzóbb adórendszerrel le­het hatékonyan fellépni a fe­ketegazdaság ellen. A magyar számviteli sza­bályok szerinti, részlegesen konszolidált, nem auditált kimutatások alapján a Mol Rt. ez évi első kilenc hónap­jának nettó értékesítési árbe­vétele elérte a 231,7 milliárd forintot, adózás utáni ered­ménye pedig a 2,2 milliárd forintot. Az értékesítés nettó árbevétele elmarad az egy évvel ezelőttitől, ám az adó­zott eredmény tekintetében az elmúlt év első háromne­gyed évének 2,5 milliárdos vesztesége helyett 2,2 milli­árdos nyereséget produkált a vállalat. A Mol Rt. várako­zásai szerint az idei teljes adózott eredmény eléri a 6-7 milliárd forintot. • • Az alpolgármester éves mérlege „Nem vagyunk bővében a pénznek" csolatban máris tapasztaljuk a nehézségeket. Mind az el­számolással, mind a díjkiala­kítással kapcsolatban ko­moly vitáink vannak a fran­cia partnerrel. • Ön korábban az MSZMP tagja volt, most a szocialista párté. Me­lyek azok az értékek, amelyek ehhez az eszme­rendszerhez kötik? - Vannak általános érvé­nyű baloldali eszmék - az esélyegyenlőség, a szolidari­tás, az igazságosság - ame­lyek megvalósulásához olyan fejlett gazdaságra van szükség, amivel mi nem ren­delkezünk. Éppen ezért ne­künk most arra kellene töre­kednünk, hogy a folyamat­ban lévő átalakulásnak minél kevesebb vesztese legyen, il­letve, hogy a vesztesek hely­zetét könnyebbé tegyük. Áz is fontos, hogy az átalakulás ellenőrizhető, célja világos legyen. Elengedhetetlennek tartom továbbá, hogy rendel­kezzünk tiszta és vállalható nemzeti értékekkel. Ezen ér­tékek képviseletéhez két do­logra van szükség: határo­zott szándékra és pénzre. A szándék a deklarációk szint­jén megvan ugyan, de nem mindig tükröződik a tör­vényjavaslatokban, a pénz­nek pedig igencsak szűkében vagyunk. Aggodalommal tölt el, hogy a szocialista párt ígéretei ellenére vesz­élyben van a konszenzusos politizálás, a társadalommal való kiegyezés, valamint, hogy a nemzeti kultúra hatá­rozott felkarolását még min­dig akadályozza a politikai szempontok érvényesülése. • Az esztendő vége min­dig jó alkalom a számve­tésre, ráadásul ön hozzá­vetőleg egy éve tölti be hivatalát. Mit tekint a legjelentősebb sikernek, és mit a legnagyobb ku­darcnak? - Jelentős sikernek tar­tom, hogy az év folyamán megtörténtek olyan beruhá­zások, amelyekre égető szükség volt. Ilyen például a bőr- és nemibeteg-gondozó új rendelőjének átadása, a Csillag téri körforgalom kia­lakítása, a műjégpálya meg­nyitása 22 hónapos kény­szerszünet után, a regionális fejlesztési társaság létreho­zása. Azt is fontos ered­ménynek könyvelem el, hogy az oktatási intézmé­nyek felújítására és fejleszté­sére idén 300 millió forintot költött a város a tavalyi 80 millióval szemben. Ennek természetesen ára is volt; a kulturális intézmények az idén nem kaptak elég támo­gatást. A következő évben éppen ezért ezeket az intéz­ményeket részesítjük majd előnyben, valamint az egész­ségügyet - már folyamatban van egy 250 millió forintos műszerbeszerzési program. Sajnos, mivel nem vagyunk bővében a pénznek, mindig csak egy-két terület kiemelt fejlesztésére futja, vagyis a városnak ütemeznie kell. Kudarcként éltem meg, hogy nem valósulhatott meg a villamos-rekonstrukció első üteme. Ennek oka, hogy a környezetvédelmi tárcától nem kapta meg a város az anyagi támogatást, jóllehet rendelkeztünk a szükséges öneróvel. Ugyancsak a mi­nisztériumokkal és a Világ­bankkal való huzavona kés­leltette a megállapodást a szennyvíztisztító önerőből, állami támogatásból,"vala­mint PHARE-pénzekből tör­ténő megépítéséről. Zavar, hogy a polgármesteri hivatal nem úgy működik, ahogyan szeretném. Én cél- és ered­ményorientált ember va­gyok, és gyakran visszahúzó erónek érzem az apparátus ­méretéből és jellegéből faka­dó - tehetetlenségét. Keczer Gabriella

Next

/
Oldalképek
Tartalom