Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-20 / 298. szám

A DM KFT. HETI GAZDASAGI MELLEKLETE • Eichhom: A Így őröl New Yorkba Nikit még hamisították Is Az algyői faluszélhez úgy ragad a kis gyártelep, mintha mindig is ott lett volna. A ka­pun felirat, magyarul és néme­tül: Kinderwagen, hirdeti a tábla. Fölötte a felirat: Eich­hom Kft. Ennyi idegen kifeje­zéssel nehezen tud mit kezde­ni az erre járó idegen. Az ud­varon kutya hempereg a hó­ban, kívülről minden csendes. A szegedi háziipari szövetke­zet egykori telephelyén csend­ben dolgoznak az emberek. - Hatodik évét tapossa a cég - mondja az ügyvezető igazgató, Tóth László, aki an­nak idején maga is a háziipari szövetkezetből szegődött ide cégvezetőnek. Hajdanán rongyszőnyege­ket és futballbelsőket készítet­tek itt, azután bizonyára úgy okoskodtak, gyermek akkor is születni fog, amikor már nem kell belső a focihoz, s áttértek a „kinderwagenekre". Persze a valóságban semmi sem ilyen egyszerű. A kilencvenes évek elején a háziipari szövetkeze­tek is látták, váltani kell, hogy felszínen maradhassanak. Ek­kor alakult meg öt tulajdonos­sal - közöttük a nevet adó Eichhorn német céggel - az algyői vállalkozás. - Tizenketten indultunk, s ma már 34 embernek adunk munkát. Mára már csak két gazdája maradt a cégnek. A többségi tulajdonos egy het­venöt éves német családi vál­lalkozás. Öt és fél éve, júniusban úgy indult a babakocsik gyártása, hogy elhozták az alkatrészeket Németországból, itt összerak­ták, s azután visszavitték. Az Elchhom: hat éve tizenketten indultak. (Fotó: Gyenes Kálmán) utóbbi időben a hazai alkatré­szek aránya már egyre több: lassan algyői lesz az Algyőn gyártott babakocsi. A németek már csak a piacot dajkálják: marketingmunkát végeznek, tradicionális kapcsolataikkal segítik az itt gyártott kocsik el­adását. - Ma már Nyugat-Európa jelentős részén és a skandináv államokban kialakult az algyői termékek piaca. De Ameriká­ba, New York-ba is szállítot­tunk már... Ennek pedig története van, tudjuk meg. Novemberben kaptak Algyőn egy telefont, hogy másfél-két hét alatt 240 játékbabakocsit kellene gyár­taniuk és Amerikába szállíta­niuk. Algyőn megpróbálkoz­tak a lehetetlennel, s sikerült. Az amerikai parner már jelez­te is, tavasszal jelentős mennyiséget kér ismét... - Régen könnyen rámond­tuk sok mindenre, hogy lehe­tetlen, ma már ott tartunk, azt keressük, hogyan lehet meg­csinálni valamit. Most például azon dolgozunk, hogy a tava­szi amerikai szállításnál egy dobozba két kocsit tehessünk. Magyarán, a mainál még „összecsukhatóbbra" kell át­terveznünk a babakocsit. Mondja az ügyvezető, két éve még BNV nagydíjat is nyertek, Niki nevű termékük­kel. Azt szokták mondani, az igazi siker az, ha utánozni pró­bálnak valamit. Nos, ez az al­győiekkel is megesett: több kereskedő ezen a néven for­galmazott más gyárakból szár­mazó babakocsikat. - Volt, aki még a mi hasz­nálati utasításunkat is oda tette az idegen termék mellé. Ma már 30-35 ezer babako­csi, gyermeklábzsák, pelenká­zó, s sok egyéb kisebb-na­gyobb termék hagyja el egy évben az algyői kft.-t. Gyárt­mányaik több mint három­negyed részét exportálják. - A hazai piacon elég ne­héz megkapaszkodni. A keres­kedőknek nincs elég forgótő­kéjük, már pedig drága árukat mi sem tudunk bizományba adni. Az indulásnál meg is égettük magunkat: kétszer megléptek az árunkkal, har­madszor már nem sikerült. Azóta nagyon odafigyelünk. - Mi a legnagyobb gond­juk? - Mint mindenkinek a tő­kehiány, de ezt most rendez­tük. Alaptőkénket négyszere­sére sikerült emelni. Idehaza még az alapanyag beszerzés okoz gondot. Hiába akarok én szerződést kötni egy hónapra, ha hat hét alatt szállítanak ne­künk alapanyagot. Algyőn most azon fáradoz­nak, hogy a ne csak összerak­ják a babakocsikat, gyártsák is. Ma már a vázszerekezetet is meg tudják csinálni, sőt egy különleges festési eljárással képesek befesteni. - Ez a legújabb termékünk - mutat egy kocsira Tóth László - és büszkék vagyunk arra, hogy már csak a négy ke­rék külföldi rajta. Azt mondja, akkor működ­ne igazán a hazai gazdaság, ha nem lenne érdemes bankba tenni a pénzt, hanem a terme­lésbe nagyobb üzlet lenne be­forgatni. Ezt kellene az állam­nak jobban segítenie. Nekik sikerült, s úgy tűnik, jövőre még jobban erőre kapnak az algyőiek. Megrendelésük van, szakembereik is - szorgalom­ban meg nincs hiány. Lehet, hogy ez a recept? Algyőn, úgy tűnik, bevált... Ráfal Gábor Tóth László ügyvezető: azt keressük, hogyan lehet megcsinálni valamit U| algyői babakocsik: csak a négy kerék külföldi! Felemás bor Felemás évet tudhat maga mögött a magyar borszakma 1995-ben - ezt Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő- és Borkul­túra Alapítvány ügyvezetője mondta az MTI-nek a szer­vezet kuratóriumi ülését kö­vetően. A szakember szerint ke­vesebb szőlő termett a várt­nál. Ezért ebből a mennyi­ségből mintegy 2,9-3,1 mil­lió hektoliter bor kerülhet a pincékbe. Az idei termésből kiugróan jó, illetve rossz mi­nőségű bor egyaránt készült. A magyar bor külföldi meg­ítélése javult és ez az expor­ton is meglátszik. Ebben az évben 1 millió hektoliter bort adtak el külföldön. Eb­ből 100 millió dollárnyi ex­portbevételt realizálnak a ke­reskedők. A Magyar Szőlő és Bor­kultúra Alapítvány évzáró kuratóriumi ülésén került sor A magyar borkultúráért díj átadására. Ezt azoknak ítél­ték oda, akik sokat tettek a magyar bor hírnevének öreg­bítéséért. Az idei kitüntetet­tek: Kádár Béla országgyű­lési képviselő, Fürs Anna, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium főtanácsosa, vala­mint Vajda László, a Föld­művelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. (MTI) Novemberben a lakosság nettó pénzmegtakarítása a korábbinál gyorsabban emelkedett. Az év utolsó előtti hónapjában a nettó megtakarítások állománya 47,6 milliárd forinttal bő­vült. Minderről a Magyar Nemzeti Bank pénteken tájé­koztatta az MTI-t. Az MNB véleménye sze­rint a magasabb megtakarítá­sok mögött részben a no­vemberi jelentősebb bérki­áramlás, illetve jutalomfize­tés álIhat.Továbbra is gyor­san növekedtek a forintmeg­takaritások. E téren a növek­mény elérte a 43,6 milliárd forintot, míg a devizabetétek állománya 4,8 milliárd fo­rinttal gyarapodott. Ha fi­gyelembe vesszük a forintle­értékelések hatását is, akkor Megtakarítások kitűnik, hogy az állomány csökkent. A forintleértékelé­sek miatt ugyanis 5,4 milli­árd forinttal növekedett a de­vizabetétek értéke. A forintmegtakarításon belül jelentős átrendezés ta­pasztalható. Bővült a lakos­ság birtokában lévő kész­pénzállomány, és mind a ta­karékbetétek, mind az érték­papírok állományának növe­kedése is meghaladta a ta­valy novemberit. A lakosság jelentős összegű értékpapírt vásárolt a tizenegyedik hó­napban. Ennek értéke elérte a 16,7 milliárd forintot. Az értékpapírokon belül 11 mil­liárd forinttal emelkedett a nem pénzintézeti papírok ál­Benedek Fülöp B enedek Fülöp magas, keménykötésű, agilis ember. Még ötvenéves sincs, de már a csúcsra jutott. Januártól ő a Földművelésügyi Minisztérium új közigazgatási államtitkára. Majd kétévtizede is­merem, tanúja vagyok és krónikása is munkájántik, a megbízható és frissen szerzett ismereteinek. So­ha nem szégyellt lobbyzni a jász-Kunság érdekei­ért. Munkahelyén és környezetében rendet tartott, mindaz, ami reformként ismerhető' el a magyar ag­ráriumban az 6' érdekvédelme alatt jó talajt fogott. Ezért nem is meglepetés, hogy elkövetkezett annak az ideje, amikor csatasorba szólítják, annál inkább nem, mivelhogy régen kinőtte azt a ruhát, amit ugyan nagyon szeret, de tizennyolc eszten­deje visel. Az 1995-ös év végéig a jász-Nagykun­Szolnok megyei mezőgazdasági termelők érdek­védelmi szervezetének a vezetője volt, a legnehe­zebb években. Talán azért is rá esett a választás, mivel a tárca politikai állímtitkára szintén a megyéből került ki, sőt maga a földművelésügyi miniszter is a térség­ből rukkolt elő mint gyakorlott szövetkezeti veze­tő. Éppen a legjobbkor. Mindjárt letelik az első két év a választások után, s bizony az agrárium han­gos a jajkiáltásoktól. Holott éppen ez az ágazat hozná leghamarabb és legolcsóbban a hasznot, megmentve sok-sok termelőt, magángazdát és szövetkezetet egyaránt. Benedek Fülöp ezt na­gyon jól tudja. Sőt, már a választásokra készülőd­ve pártállástól függetlenül összetoborozta, meges­kette a leendő országgyűlési képviselőket, hogy ha a Parlamentbe kerülnek, tegyenek meg min­dent a mezőgazdaságért, hallják meg továbbra is a paraszti szót. Most neki kell bizonyítania. A terep ismerős. Utolsókat rúgja a kárpótlás, a maradék privatizáció nem boldogítja igazán a hoppon maradt szövetkezeteket, nincs megoldva az alkotmányellenesnek tűnő szövetkezeti beruhá­zások után járó /?/ kártérítés, nincs jövedelem az agráriumban, az aszálykárok enyhítésére született döntések felemásak, a jövő évi exporttámogatások elmozdulása (ha valóban úgy lesz, mint hirdetik), máris zsivajt keltett a feldolgozóknál, tiltakozást, hogy kész ráfizetés lesz az életük. Eddig a paraszt, bocsánat, az alapanyagtermelő fizetett rá, de sikoltozását nem hallotta (vagy úgy tett, mintha nem hallotta volna) senki. Benedek Fülöpnek jó füle van. Képes lesz-e némi változást végrehajtani? Biz­tosan. Sohasem a bársonyszéket szerette, hanem a munkát, a feladatokat. Ez hozta meg a nagyobb megbízásokat is, hogy beválasztották az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzatba, s egy éve pedig a Magyar Agrárkamara alelnökének is alkal­masnak találták. M ibe lép(het) leghamarébb a közigazgatási ál­lamtitkár? Hiszen több dotációt nem kap, nem lesz hipp-hopp tele a bugyelláris, akkor hát mihez kezdhet? Elosztja a legjobban azt, ami még van, méghozzá nem politikai szimpátia, döntés alapján, hanem szigrúan a szakmai követelmények szerint. S mert makacs ember is, nem tűri el a téb­lábolást, a sertepertélést maga körül. Nem fél ne­met mondani és fóleg számonkérni a munkát. . Clc^ÁC. L J lománya, amelyekben meg­határozó szerepet játszanak az állampapírok, illetve a be­fektetési jegyek. A pénzinté­zeti értékpapírokra a lakos­ság 5,7 miliárd forintot köl­tött ebben a hónapban. Ismét növekvő tendenci­ájú a lakosság eladósodása. A lakossági hitelek állomá­nya novemberben 0,8 milli­árd forinttal emelkedett. Az év 11 hónapjában a la­kosság nettó pénzügyi meg­takarításainak összege összesen 373,8 milliárd fo­rinttal nőtt. November végé­re így ez elérte az 1773,4 milliárd forintot. Tavaly ugyanebben az időszakban a növekmény 286 milliárd fo­rint volt. Ami számít, benne van A napokban jelent meg a KSH legfrissebb, 1994-es esztendő adatait összegezd évkönyve Csongrád megyéről. Lapozzuk fel! •‍ Az ország szalámijának 83 százalékát termelik a megye­határon belül •‍ A tejföl literje átlagosan 205 forint, a tojás darabja 8,40 volt 1994-ben •‍ A megyében 86 ezer személygépkocsi fut •‍ Az épített lakások átlagosan 96 négyzetméteresek •‍ Egy évben pontosan kétszer megyünk moziba és 0,4-szer színházba •‍ 123 külföldi érdekeltségű vállalkozás alakult a megyében, 584 millió forint jegyzett tökével és átlagosan 69,8 százalékos külföldi részesedéssel. •‍ Az 528 lelkes Ambrózfalván nem születetett gyermek •‍ Tizenkét községben egyetlen új házat sem építettek És még további tízezer adat, amit máshol nem talál meg. Mogrondolhotö: KSH Csongrád Mogyoi Igazgatósága, 6726 Szagod, Jobbfasor 6-10 Tol: 62- 433 611 Ami számít, benne van

Next

/
Oldalképek
Tartalom