Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-19 / 297. szám

KEDD, 1995. DEC. 19. BELÜGYEINK 3 i Csubela Ferencnek, Sütő Andrásnak, s a Duna Televíziónak Horn Gyula kisebbségekért-díjakat adományozott A kormány e díjjal a kisebbségekért kimagasló közéleti, gazdasági, tudományos, oktatási tevékenységet végzők munkáját szeretné a nyilvánosság előtt is elismerni. Ezt Horn Gyula miniszterelnök mondta az emlékéremmel, oklevéllel és 200 ezer forint pénzjutalommal járó Kisebbségekért-díj átadásán hétfőn, az Országház Kongresszusi termében. Horn Gyula elmondta: Magyarország kormánya szeptemberben az ENSZ kisebbségek jogairól szóló 1992-es nyilatkozatának évfordulója alkalmából, december 18-át a Kisebbségek Napjává nyilvánította. Ettől az évtől kezdődően ezen a jeles dátumon kiosztják a Kisebbségekért-díjakat is, amellyel szeretnék kifejezni: a kormány megkülönböztetett szerepet tulajdonít a kisebbségeknek. Hozzátette: egy kormány kisebbségekhez fűződő viszonya a demokrácia mércéje. A kisebbségek tevékenysége, országépítő munkája felbecsülhetetlen értéket jelent a nemzet és az állam gyarapítása szempontjából. A kormány feladata tehát, hogy biztosítsa a kisebbségeket megillető jogokat. Hangoztatta: büszkeségre adhat okot, hogy a magyar kormány - a kisebbségi törvény megalkotásával Sütő András és Horn Gyula a díjátadás után. (MTI Telefotá) - a térségben egyedülálló elkötelezettséggel képviseli a kisebbségek érdekeit. Ebben az évben a hazai és a határon túli kisebbségi szervezetektől, a kisebbségi közélet személyiségeitől csaknem 80 kitüntetési javaslat érkezett, amelyeket a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára által összehívott bizottság bírált el. A tizenháromtagú bizottság ajánlására a miniszterelnök húsz magyar és külföldi személyt, illetve szervezetet részesített a Kisebbségekért-díjban. Közöttük: Gábriel Andreescut (Románia), a Helsinki Emberjogi Bizottság romániai elnökét, a Romániában élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosításáért való kiállásáért, a Romániában élő nemzeti és etnikai kisebbségek igényeit figyelembe vevő nemzeti kisebbségi törvénytervezet kidolgozásáért. Csubela Ferencet, a vajdasági magyarság nemrégiben elhunyt kiemelkedő közéleti személyiségét, a délszláv háború kitörését követően a vajdasági kényszerbesorozások elleni emberéleteket megmentő, példamutató kiállásáért, parlamenti szerepléseiért, életútját végigkísérő következetes kisebbségvédelmi tevékenységéért. A Duna Televíziót történelmi jelentőségű hídszerepéért az anyanemzet és a határon túl élő magyarság között, amellyel erőt ad a kisebbségekben élő magyarság számára kulturális és nyelvi önazonosságuk megőrzéséhez, gazdasági boldogulásuk elősegítéséhez. A Gandhi Gimnáziumot a cigányság saját értelmisége kialakításának társadalmi folyamatában, oktatásában, szellemi önszerveződésében Bogdán János és Derdák Tibor irányításával betöltött egyedülálló szerepéért, amellyel példát, tartást és egyben buzdítást ad a többszörösen hátrányos helyzetben lévő cigányfiatalok számára. Kaltenbach Jenő alkotmányjogászt, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat volt elnökét több évtizedes kisebbségi jogvédő tevékenységéért, a magyarországi németek önszerveződésében betöltött szerepéért, az 1993. évi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekről szóló törvény kidolgozásához való hozzájárulásáért. A Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetséget Kárpátalja önálló magyar oktatási rendszerének létrehozása érdekében, Orosz Ildikó irányításával kifejtett kezdeményező tevékenységéért. Kató Béla illyefalvi református lelkészt, a KIDA (Keresztény Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány) és LAM (Landwirtschaft-Agricultura:-Mezőgazdaság Alapítvány) alapítványok létrehozóját, a romániai magyarság számára úttörő jelentőségű szociális, ifjúsági és egzisztenciateremtést elősegítő önszervező programok elindításáért, egyedülálló autonómia-sziget megteremtéséért. Kozma Imre címzetes apátot, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökét, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak a határon túli magyarságot segítő széles körű tevékenységének megszervezéséért és koordinálásáért, önzetlen és áldozatos példaadásáért. Őszi István diplomatát, volt belgrádi nagykövetet a határon túli magyarság érdekében folytatott több évtizedes diplomáciai és külpolitikusi tevékenységéért, a Magyarságkutató Csoport létrehozásában való kezdeményező részvételéért, a nyolcvanas évek közepének, a kisebbségben élő magyarság jogainak védelmét fokozatosan előtérbe helyező külpolitikai fordulatában való tevékeny szerepvállalásáért. Sütő András erdélyi magyar írót, közéleti személyiséget, a Romániában élő népek megbékélésének, egymás megbecsülésén alapuló békés együttélésének megteremtésén, a magyarság szülőföldjükön való megmaradásán munkálkodó írói és kisebbségvédelmi életművéért. Szépfalusi István (Bécs) evangélikus lelkészt, irodalmárt, a bécsi Bornemissza Péter Társaság elnökét, a Nyugaton élő magyarság körében végzett úttörő szociográfiai, hitéleti és kisebbségi önszervező kutatómunkájáért. (MTI) Baját lemondatnák? Az ellenzéki padsorokban heves támadások érték a területfejlesztési törvényjavaslatot, és annak előkészítését. Torgyán József (FKGP) szerint kifejezetten alkotmányellenes a kormány előterjesztése, mert abban a miniszter az Országgyűlés alkotmányban rögzített feladatait fogalmazza át. Ezt a lopakodó alkotmányozás tipikus példájának nevezte Torgyán József, aki ezért Baja Ferenc lemondását is követelte. Baja Ferenc viszont azt hangoztatta, hogy a törvényjavaslat elfogadásával nem ő, hanem a T. Ház változtatna saját feladatkörén, ami összhangban van az alkotmányossággal. A kisgazda elnök-frkcióvezető és hozzá kapcsolódva Rott Nándor (FKGP) a közigazgatási rendszer szétzilálását is felrótta az előterjesztésnek, mivel az az önkormányzati feladatokat is bővítené, kiegészítené. Erre Kalmár Péter (MSZP) válaszolt, idézve az önkormányzati törvény ide vágó passzusait, amelyek szerinte tartalmazzák a törvényjavaslatban megfogalmazott feladatokat, így azokat szavai szerint legfeljebb pontosításnak lehet nevezni. • Vámosok a végeken Édesszájú török - keserű szájízzel NATO\ lhiímer, népszavazás gférdezzük meg a népet, hogy szeretjük-e az Északfm Atlanti Szövetséget, azaz a NATO-t? Ha szeretjük, akkor belépünk, ha nem szeretjük, akkor pedig azt mondjuk: köszönjük, mi nem óhajtunk csatlakozni, maradunk ahol voltunk és vagyunk! (Igaz, a NATO még nem kínálta fel nekünk a lehetőséget és az alkalmat a belépésre...) A Munkáspárt kezdeményezte akcióban mintegy 140 ezer érvényes aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy népszavazás döntsön a szövetséghez való csatlakozásunkról. Nagy vita folyik ezekben a napokban, hogy mit is tegyen a Parlament, hiszen egy 1989-es törvény kötelezi a népszavazás kiírására, ugyanakkor a törvényhozás Alkotmányügyi Bizottsága szerint még nem érett meg a helyzet a voksolásra. Két okból kifolyólag: egyfelől ez csak véleménynyilvánító népszavazás lenne, s nem döntéshozatali, így nem is lenne semmi gyakorlati haszna, hiszen még nem érkezett felkérés a csatlakozásunkra, tehát konkrétan nics miről dönteni. Amennyiben persze ez a felkérés megérkezik, akkor az említett törvény szerint népszavazáson döntjük el, hogy belépünk vagy sem. Tegnap délután a televízióban egyenes adásban vitázott a fenti kérdésről Keleti György honvédelmi miniszter, Hack Péter, az Alkotmányügyi Bizottság elnöke és Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. Érvek és ellenérvek hangzottak el, s a nézők is bekapcsolódhattak a beszélgetésbe. Az izgalmas eszmecsere során a honvédelmi miniszter azzal érvelt, hogy ha Európához akarunk csatlakozni és ott maradni, akkor szükségünk van a NATO-ra. Hack szerint e probléma igen összetett és az esetleges mostani népszavazás azt a veszélyt rejti magában, hogy ha rövid időn belül esetleg felkérnek bennünket a csatlakozásra, akkor nem tarthatunk ismét népi véleménynyilvánítást. A törvény szerint ugyanis ugyanazon ügyről ezt csak kétévenként lehet megtenni r

hürmer elnök úr a Munkáspártnak a népszava zással kapcsolatos szilárd elhatározásáról szólt. Egy nézői kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy ha a Parlament elveti a népszavazásra kötelező, s ennyi aláírással megerősített indítványukat, akkor politikai szempontból igazán jó szolgálatot tesz a Munkáspártnak! Igaza van. Mert egyelőre még mepsze vagyunk a NATO-tól. Thürmer Gyula viszont - népszavazás ide, népszavazás oda - elérte, hogy egy igen-igen nézett műsorban majdnem fél órán keresztül szerepelhetett... Szeretjük-e a karácsonyt? t H jra itt a karácsony. Hó hull, kirakatok csillognak, néhol utcai sátrakból árusítják az ajándéknak valót - vagy a bóvlit megnőtt a posta forgalma, jókívánság-lapok halmazával, kisebb-nagyobb ajándékmeglepetésekkel. megíródnak az ajándék-váró vagy kérő levelek, készülünk a szeretet ünnepére. Megszokás ez, hagyomány, vagy csakugyan munkához látott (bennünk is) a szeretet? S ha igen. megvolt-e eddig is, cselekedett-e eddig is, vagy csak most emlegetjük, mímeljük, mosolyogjuk, mintha mindig benne lubickolnánk, mintha máskor is ráárasztanánk szeretteinkre (Igy mondjuk, Igy gondoljuk, igy teszünk-e egész évben?), mintha életünk vezérelve és mindennapos gyakorlata lenne. Összegyűlnek majd a családok, azok is, akik elszakadtak egymástól, és azok, akik olykor, talán gyakran amúgyis látogatják egymást. Elfeledett kapcsolatok újulnak meg, legalább egy levelezőlap erejéig. Rossz az idő vagy rosszak az idők: a személyes látogatást fölváltják -fölváltjuk! - levélre vagy levelezőlapra. Megcsörrennek telefonok. Véletlen találkozásokkor mindenki - majd' mindenki - így búcsúzik: Kellemes ünnepeket! Boldog karácsonyt! A világ egy részén egy napra, egy estére megváltozik a világ. Másnap aztán minden visszazökken megszokott medrébe, menetébe vagy éppen kátyújába? Ma fogadkozunk: nem, dehogy, szó sem lehet róla! - de mi lesz holnap? Majd szilveszterkor, meg újévkor új életet kezdünk. Egy napra? Egy évre? Egy életre? Örökre? Énekelünk is: Mennyből az angyal... Csendes éj... Kiskarácsony, Nagykarácsony... Kezet fogunk, ölelünk, csókot adunk. Mosolygunk. Nevetünk. De mire gondolunk? Vagy nem gondolunk semmire? Karácsonykor kevés szó esik karácsonyról. Pontosabban: a karácsonyról. Sokan mondják, sokan vallják, hogy kétezer évvel ezelőtt (némely hittudósok és történészek szerint épp ezidén pontosan kétezer éve) megváltozott a világ, megváltozott ég és föld - megnyílt az ég megváltozhatnak az emberek. Megváltoznak-e? Megnytlik-e fölöttük az ég, megnyilik-e sztvüklelkük ég-föld felé? Válaszoljunk minden nap. Boldog karácsonyt! Boldog Karácsonyt! Zay László Hirdetését feladhatja személyesen Ünnepi nyitva tartásunk: dec. 27-29., 8-16 óráig, Sajtóház, Stefánia 1 O. DÉLMAGYARORSZÁQ A Csongrád és a Békés megyei vámosoknak az elmúlt héten 24 felderítésük volt 3 és fél millió forint értékben. Lássunk néhányat az érdekesebb esetek körül. Nagylaki történések. Egy török férfi, E. K. - aki a jelek szerint nem a keleti csemege, a törökméz rajongója - 380 ezer forint értékű csokoládét próbált becsempészni az országba. Ez a csokimennyiség azonban túl nagy falatnak bizonyult számára. A pénzügyőrök lefoglalták az édességet, a török keserű szájízzel távozhatott. Ráadásul még 30 ezer forintra meg is büntették. Az enyhe időben ráfázott Nagylakon egy olasz vadász is. Romániában durrogtatott fegyverével, nem is eredménytelenül. Három vörösnyakú ludat és egy hegyi récét ejtett el. A védett madarak eszmei értéke 600 ezer forint. Honfitársunk, H. P. Gyulánál érkezett vissza az országba. Kocsija úttartását javítandó az autót 220 kilogramm vörös- és sárgarézzel terhelte meg. A vámosok indokolatlannak találták a túlterhelést. A vámraktárakba került még az elmúlt héten 200 liter tisztaszesz, 40 karton cigaretta, 150 liter benzin. V. F. S. Puma King Szeged, Szeged, Takaréktár u. 1. DlííTIDA HASZNÁLTÉRT ÚJATI PDIIIH PUMA-AKCIÓ 1996. JANUÁR 15-ig. Hozza be hozzánk régi (rossz) pulóverét, melegítőjét stb. és vegyen helyette újat 3*54. árkedvezménnyel! Nem lesz referendum Hack Péter, a javaslatot beterjesztő alkotmányügyi bizottság nevében elmondta: a testület egyhangúlag foglalt állást, hogy hazánknak a NATO-hoz történő csatlakozásáról jelenleg nem lehet döntéshozó céllal referendumot kiírni. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a Külügyi Bizottság nevében leszögezte, hogy a testület nem támogatja a referendum kiírását. A testület szerint egy ilyen jellegű nyomásgyakorlás hátráltathatná hazánk csatlakozását a NATO-hoz; egy ilyen lépést partnereink nem vennének jó néven. Eörsi végül hozzátette, hogy a csatlakozásról csak akkor szabad dönteni, ha az állampolgárok megfelelő információval rendelkezhetnek majd hazánk NATO-tagságának feltételeiről. Gyuricza Béla (Fidesz), a Honvédelmi Bizottság nevében elmondta, hogy az általa képviselt testület sem támogatja a referendum kiírását. A szavazás előtt szükség lesz arra, hogy az ország lakossága megismerhesse a NATO követelményrendszerét. Segély a Vajdaságnak Az adományok igen sokfelől érkeztek: nem csak Csongrádból, de Vas és Bács-Kiskun megyéből is kaptak csomagokat. A gyógyszereket Budapestről küldték. A Szegedi Bölcsődék Igazgatósága gyermekpaplanokat és tipegőket küld a vajdasági menekülteknek. Érkezett még ötezer darab egyszer használatos pelenka is... Összegyűlt mintegy 60 köbméternyi használt, s úgy 10 köbméternyi új ruha (utóbbi raktárak elfekvő készletéből került elő). Kaptak még bébitápszert, gyógyászati segédeszközöket is; a gyógyszerek értéke több, mint félmillió forint. Egy kamion, valamint egy pótkocsis teherautó viszi a szállítmányt Szabadkára. Tóth József, a Csongrád megyei képviselet vezetője azt is elmondta, hogy a szállítmány már szeptember óta várakozik arra, hogy a határátlépéshez szükséges dokumentumokat beszerezzék. Az embargó ugyanis rendkívül megnehezítette még á segélyküldemények átjuttatását is. A blokád föloldása után azonban már gyorsan ment minden, s Szabadkán hamarosan megkezdhetik a segélycsomagok szétosztását. A szállítmányt a vajdasági szakszervezet juttatja el a rászorulókhoz. A Csongrád megyei szakszervezeti képviseletvezető hangsúlyozta, hogy ők nem tesznek különbséget a menekültek között, hiszen legalább négymillió ember kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát, s rajtuk segíteni kell. Mostani akciójuk folytatása volt annak a gyűjtésnek, amelyet 1992-ben folytattak az eszékiek megsegítésére. Ny. P. Görbe egyenes Az USA-dollár forintárfolyamai 1993-1998 1993 1994 1995* 1996** 1997** 1998* « várható, *'"prognózis Forrás: A kormány modornizóciós programja Ilyen szépen és egyenletesen növekvő oszlopgrafikonok legutoljára az 50-es években „voltak divatban", s jellemzően a pozitív változást ábrázoltak, egyszerűen, közérthetően. Képileg a dollár forintárfolyamának tervezett alakulása is szinte hibátlan, azzal a kis kiegészítéssel, hogy forint dollárárfolyamának ábrázolása egy hasonló szögű lejtőt eredményezett volna. Statisztikai szemináriumon mindkét változatot oktatják, miközben felhívják a figyelmet arra a hatásbeli különbségre, amit a végeredmény okoz. A grafikon első két oszloppárja újra megerősíti azt, hogy 1994-ben rossz lóra tett, aki dollárra tett, mert annál még a forint - nem beszélve a márkáról - is jobban hozott volna. De hát így alakultak á keresztárfolyamok. Idén a dollár 21,6 százalékot erősödött a forinthoz képest, ehhez jön még a 4-5 százalékos betéti kamat, ami együtt versenyképes volt ugyan a kereskedelmi bankok forintbetétjeivel, de elmaradt az állampapírok biztonságos 30 százalék feletti hozamától. Eddig tartanak a tények - hiszen a csúszóleértékelés miatt gyakorlatilag már az idei esztendő vége is elég pontosan kiszámítható s ezután következnek a prognózisok. 1998-ra „talál majd magára a forint", vagy gyengül meg a dollár, akkor kezd az 1995-1997 évekre illetszhető egyenes görbébe hajlani. Kovács