Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-18 / 296. szám

Az erőviszonyok alapján valamivel esélytelenebbnek tartott magyarok igazán nem panaszkodhattak a körülményekre, hiszen honfitársaik zsúfolásig megtöltötték a bécsújhelyi Nova Arénát, több ezren ruccantak át a határon túlról, hogy a helyszínen szurkolhassanak kedvenceiknek. Azonban az ázsiaiak ellen ez sem segftett, öt góllal ők nyertek, fgy övék lett a világbajnoki cfm, a Laurencz-tanítványoknak meg kellett elégedniük a vb-ezüstéremmel. IMIIMM laurus SZOREG ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET • Záróra a női kézilabda vb-n • Lányaink minden várakozást felülmúltak Magyarország vb-azűsMrmas! A döntőben Korea-Magyarország 25-20 Az 1. helyért: Koreai KöztársaságMagyarország 25-20 (9-11) Bécsújhely, 5500 néző, v: Gallego, Lamas (mindkettő spanyol) Koreai Köztársaság: Moon Hyang Ja - Kim Eun Mi 5/2, Hong Jeong Ho, Lim O Kyoung 6/4, Kim Rang, Oh Seong Ok 5, Kim Mi Sim 5 cserék: Oh Young Ran (kapus). Park Jeong Rim 4/3 Magyarország: Meksz Anikó - Szilágyi Katalin 1, Németh Helga 6, Kökény Beatrix, Pádár Ildikó, Nagy Anikó, Szántó Anna 1 cserék: Hoffmann Beáta (kapus), Erdős Éva, Mátéfi Észter 3/3, Kocsis Erzsébet 7, Farkas Ágnes 2. Kiállítások: 6, illetve 10 perc Hétméteresek: 12/9, illetve 3/3 A magyarok védekezéssel kezdték a 60 perces játékot, ekkor a hórihorgas, a vb legmagasabb játékosaként nyilvántartott Nagy kapott helyet a kezdőcsapatban. Támadásban azonban nem Mátéfi, hanem a világ legjobbjának megválasztott Kocsis váltotta őt. A kapitány ugyanis ügy döntött: inkább a kétbeállós játékkal próbálkozik, a falban helyetfoglaló Pádár mellé rendre Kocsisnak kellett befutnia. A harmadik percben mégis Mátéfi nyitotta a találatok sorát. Csak addig volt pályán, mfg belőtte a hétméterest. Egy perc múlva Lim O Kyoung ugyancsak büntetőből volt eredményes, majd az egyik oldalon a mozgékony Kocsis, a másikon a szenzációs rugókkal rendelkező Oh Seong Ok vette be a kaput, így a nyolcadik percben 2-2re álltak a csapatok. A következő időszak az ázsiaiaknak sikerült jobban, két góllal elhúztak. s ha nagyobb szerencséjük van, akár hárommal is vezethettek volna, de Mekszéknek segített a kapufa. A félidő közepén Laurencz László újabb adut húzott elő zsebéből, lehívta Pádárt, s helyére Farkas Ágnest küldte be balátlövőnek. Ez a váltás bejött, mert 4-6-ról nyolc perc alatt 9-7-re fordítottak Kökényék, s ezt a különbséget a fordulásig meg is őrizték - főleg annak köszönhetően. hogy Kocsis mellé Németh is felzárkózott eredményességben. Persze az is az igazsághoz tartozik, hogy a korábban biztos kezű ítéletvégrehajtó, Lim O Kyoung két hétméterest is kihagyott. Sőt, még szebb lehetett volna az eredmény magyar szempontból, ha a játékrész utolsó percében egy ügyes labdaszerzés után Németh belövi a ziccert. A térfélcsere után is kimaradtak a magyar lehetőségek. Park Jeong Rim két büntetőjével 11-1 l-re egyenlítettek a dél-koreaiak, majd szinte pillanatok alatt a vezetést is átvették, a 37. percben már 13-12 volt a javukra. Ezt követően még 14-14 és 16-16 is volt az állás, de utána is inkább az ázsiaiak elképzelései jöttek be. A magyarok egyre jobban fáradtak, különösen a széleken nem ment a védekezés. Sem Szilágyi, sem Szántó - mindketten világválogatottak - nem tudta megoldani feladatát. A kapitány több variációval is'próbálkozott: a kapuba Hoffmannt állította, a jobbszélre pedig a balszélső Erdőst küldte be. A 48. percben még felcsillant a remény, mert a sokat vállaló Németh kettős emberhátrányból is gólt tudott szerezni, de a támadásbefejezések mind pontatlanabbakká váltak, ugyanakkor a dél-koreaiak megtáltosodtak, s szinte képtelenek voltak hibázni. Amikor az 51. percben 21-17-re megugrottak az ázsiaiak, már látszott, hogy Kökényék teljesen elkészültek erejükkel, s nem tudnak megújulni. A legvégén végképp semmi sem „jött be" Farkaséknak, a rossz bejátszások pontatlan átlövésekkel, középen erőltetett próbálkozásokkal párosultak, de egyszerűen semmi sem vezetett eredményre. Az olimpiai bajnoki címet védő dél-koreaiak 21-19 után még négyszer is megadásra késztették Hoffmannt, s ezekre már csak Németh tudott válaszolni, így azután ötgólos vereség lett a vége. A magyarok minden dicséretet megérdemelnek, hiszen méltó vetélytársai voltak az ázsiaiaknak, akiknél öten is fantasztikusan jó teljesítménnyel, eredményes játékkal hívták fel magukra a figyelmet. A Laurencz-tanftványok közül többen nem tudták hozni remélt formájúRia, ria, Hungária! kat, s ez bizony döntően befolyásolta az eredmény alakulását. Ha jobban ment volna Szilágyinak, Szántónak, Kökénynek és Farkasnak, akkor talán lehetett volna esély még szebb eredmény elérésére. Ám az ezüstérem is igen jó eredmény, főleg azok után, hogy a magyarok nem is olyan régen még a Cvilágbajnokságon voltak kénytelenek szerepelni. Ánnyit még érdemes megjegyezni, hogy a magyarok harmadszor lettek világbajnoki ezüstérmesek: legutóbb 1982-ben, az otthon megrendezett vb-n állhattak fel a dobogó második fokára. Az osztrák-magyar közös rendezésben megrendezett 12. női kézilabda világbajnokság végeredménye: 1. Koreai Köztársaság 2. Magyarország 3. Dánia 4. Norvégia 5. Németország 6. Oroszország 7. Románia 8. Ausztria 9. Ukrajna 10. Horvátország 11. Svédország 12. Szlovákia 13-16. Angola, Csehország, Japán, Kína 17-20. Brazília, Egyesült Államok, Elefántcsontpart, Kanada. A két szövetségi kapitány nyilatkozata a dél-koreai-magyar világbajnoki döntő (25-20) után: Chung Hyung Kyun (Koreai Köztársaság): - Eddig még soha nem sikerült világbajnoki érmet szereznünk. Legjobb eredményünk egy hatodik helyezés volt. Ezért most mindent a dobogós pozíció kiharcolásának rendeltünk alá. Tudtuk, esélyesek vagyunk, hiszen olimpiai bajnokként érkeztünk erre a vébére. Ami a döntőt illeti: a magyarok jól helytálltak, gratulálok teljesítményükhöz, de mégis föléjük kerekedtünk. Laurencz László (Magyarország): - Azzal kell kezdenem; nem vagyok csalódott, csak egy kicsit mérges. Méghozzá azért, mert a három belső játékosunk sorozatos fegyelmezetlenségei nagyban hozzájárultak ehhez a vereséghez. A torna előtt boldogan kiegyeztem volna az ezüstéremmel, hiszen ilyen előkelő helyen 1982 óta nem végzett a magyar válogatott. Ez a második hely számunkra egyben az európai elsőséget is jelenti. Az ellenfélről pedig csak annyit: egyértelműen a legjobb csapat vitte el a pálmát. Háciben: Kicsit őszek, kicsit pocakosak lettek a húsz évvel ezelőtti szegedi és debreceni kedvencek (ma már öregfiúk), de tudásuk nem kopott meg. (Fotó: Gyenes Kálmán) • A második helyen telel a Pick Szeged ' N Zúgott a biztatás Ha valaki a női kézilabda-világbajnokság előtt azt mondta volna, hogy a magyar csapat a döntőbe kerül és ott, Bécsben több mint 3000 hazánkfia skandálja majd, hogy „Ria, ria, Hungária", kicsit megmosolyogtam volna. Azt sem hittem volna, hogy női kézilabdázóink vasárnap kora délután a fél országot a tévé képernyője elé ültetik, s körmünket rágva szurkolunk majd lányainkért, a félidőben pedig már arról fogunk álmodozni, hogy legyőzzük a világ jelenlegi legjobb csapatát. Sajnos a koreaiak (s néha a spanyol bírók is) gyorsan lehűtötték vérmes reményeinket... Végül is a papírforma igazolódott, győzött az ázsiai együttes, de meggyőződésem, hogy az a több mint 3000 magyar ott, Bécsújhelyen, valamint többszázezren itthon, a képernyők előtt, nem csalódtak. Nem. mert csalódni csak abban lehet, amit nagyon biztosra veszünk és nem következik be. Nem voltam egyedül, aki nem várta ezt a bravúrt lányainktól, fgy most csak az elragadtatás hangján szólhatok teljesítmijpyükról. Szép volt, lányok! Olyan dolgot vittetek vcghez, amelyről csak felső fokon lehet beszélni. Bár más sportolók (például a labdarúgók) is követnék példátokat. Mert valamikor ők is a tévé elé ültették az országot... P. S. J. • Kővári bajnokcsapata győzött fí Dunaferr nem mindig volt „fer" közi 2. Csere: Molnár 5, Medgyessy. A fiatalságunkat idéző nosztalgiamérkőzés után kissé feldobódva várta idei utolsó bajnoki mérkőzésére a közönség a Pick Szegedet. Skaliczki László, a hazaiak szakvezetője a bajnokság előtt négy csapatot jelölt meg, amely megnehezítheti találkozójukon a dolgukat. A felsoroltak között volt a Dunaferr is. A Dunapartiak eddigi szereplésükkel alátámasztották a szegedi mester állítását... Mindezek azonban már az első öt percben merő ijesztgetésnek bizonyultak, hiszen Fekete Robiék az első ellentámadásnál letették névjegyüket s a folytatásra sem lehetett panaszunk. A vendégek 4-0-ás Tisza-parti vezetés után tudták csak bevenni a szegedi kaput. A 10. percben is maradt a két csapat között a négy gólos különbség, azonban amfg a vasgyáriak a tüdejüket „kiköpték", annyira hajtottak, addig a hazaiak könnyedén - néha könnyelműen - játszottak. Az első félidő 15. percétől 3-0-ra állt be a két csapat góljai közötti különbség. Ennek ellenére egyetlen szegedi szurkoló fejében sem fordult meg, hogy nem a Pick lesz az összecsapás győztese. A második félidőt Fekete L., majd Bajusz találata vezette be, hogy aztán ismét legyen mit leadni az előnyből. A 35. perctől ugyanis úgy meglódultak a „kohászok", hogy egymás után háromszor juttatták a szegedi kapuba a labdát. Szerencsére ezzel a vendégek kiürítették a sorozatlövőjüket, mert állandósult az eredményben a hat gólos különbség. Fokozatosan elfáradtak a dunaújvárosiak, amelynek az volt a jele, hogy egyre durvábban játszottak. Az 52. percben György a harmadik két perces kiállítását „gyűjtötte be", ami azt jelentette, hogy neki biztosan jutott melegvíz az öltözőben... Az ilyen mérkőzések után van nehéz helyzetben a krónikás, mert ha azt a konklúziót vonja le, hogy ez az összecsapás élvezetes és jó játékot hozott, akkor sem állít igazat, de ha az ellenkezőjét akarja bebizonyítani, akkor is távol jár az igazságtól. Egyet el kell ismerni, a Pick Szeged ezen a napon >úgy játszott, hogy egy pillanatig sem legyen kérdéses a győztes csapat kiléte. Skaliczki László: - Sok sérültünk és betegünk volt az elmúlt hetekben, ennyire tellett erőnkből, úgyis mondhatnánk, ledaráltuk az ellenfelünket. Pick Szeged-Dunaferr 27-20 (14-9) Újszegedi Sportcsarnok, 1500 néző. Vezette: Ladiszlai. Tavarnay. Pick Szeged: Fekete R. Radovics 1. GRŐBER 1, BORSODI, Mezei 4, BARTÓK 6, AVAR 4(1). Csere: Dobos J. (kapus), dr. Oszlánczi 3, Bajusz 3, Fekete L. 5 (3), Dobos L. Edző: Skaliczki László. Dunaferr: Pulai - Sári 1, Barita I, György 3, GÁL 6, FENYŐ 3(1), Kajcsa. Csere: Dolezsál (kapus), Imre 2, Varga, iváncsik 1, Kemény 3. Edző: Kajcsa András. Kiállítások: 6, ill. 12 perc. Hétméteresek: 6/4, ill. 1/1. SÜLI JÓZSEF Húsz évvel ezelőtt Debrecenben és Szegeden bajnokcsapatot köszöntöttek a helyi kézilabda-barátok. Igaz, a két eredmény között volt némi különbség, hiszen a cívisváros férfigárdája a nemzeti bajnokság legmagasabb osztályában, míg a Tisza-partiak együttese „csak" a B-ben diadalmaskodott. Az elmúlt szombaton a két település akkori sztárjai együtt nosztalgiáztak az ISA Rent a Car és Hódi Tamás vállalkozó. illetve a Csongrád Megyei Kézilabda Szövetség jóvoltából az újszegedi Sportcsarnok küzdőterén, majd pedig a fehér asztal mellett. A biztos siker összes kelléke együtt volt ahhoz, hogy a közönség jól szórakozzon, egy órácskára visszapörgesse az idő kerekét s ismét fiatalként lássa a debreceniek soraiban a három doktort, Süvöltóst, Lukácsot és Takácsot, a gólvágó Varga Pistás vagy a hazai csapatban Tamást, Skaliczkit, Budayt, Leiét, Giriczet, Noelt, Oláht, s az örökifjú Kővári Árpád edzőt, aki szokásos eleganciával irányította sikerre csapatát. Kalász János, a sportág megyei szövetségének korábbi elnöke pedig egy korabeli jegyzőkönyvvel tette korhűbbé a mérkőzést. Nem hiszem, hogy az olvasó egy részletes tudósítást vár, annyit azért megérdemelnek a két évtizeddel ezelőtti szereplők, hogy ismét megörökítsük mérkőzésük jegyzőkönyvét. Szegedi Volán SCDebreceni Dózsa 25-23 (12-10). Újszegedi Sportcsarnok, 1000 néző. Vezette: Fekete J„ Tárnok. Volán: FARKAS J. - Hollós 1, Tamás 6, Bárok 1, Kiss 2, Buday 2, Giricz. Csere: Pártos (kapus) 1, Skaliczki 1, Lele 7, Hidegkúti, Barát, Oláh 3, Noel 1. Debrecen: Pócsi - dr. Takács 3, Varga 4, Benyáts 5, dr. Lukács 2, dr. Süvöltős 2, SárBartókót (a labdával) még szabálytalanságok árán sem tudták megakadályozni a dunaújvárosiak abban, hogy ne terhelje meg hat góllal a kapujukat