Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-16 / 295. szám
SZOMBAT, 1995. DEC. 16. A jövöhorizont A jövő húzó irapágai anyagszerkezti bázisai technológiai kitörései A csúcstechnológiák jövőhorizontú térfoglalását a technikával egyenragúan, anyagszerkezeti tényezőkkel való függőségükben is vizsgálni kell. A modern alkímia vegykonyhájának „mágikus" anyagai részint adottságaiknál fogva, részint geológiai előfordulásuk alapján - ma még csak körvonalazhatóan - meglepően újszerű világgazdasági erővonal-változásokat idézhetnek elő. Az elektronsugaras letapagotató mikroszkóp, ezen belül a rubinlézer a modern anyagszerkeszteti kutatás génelemző szerszámai. Aligha szükséges-e a továbbiakban megkülönböztetni szerves-szervetlen anyagokat. Az utóbbi kutatások természetes és mesterséges anyagokat - szinte - tetszés szerint vegyítenek; atomként kapcsolva össze őket. 1. Repülő technikai felületkezelő ipar: láthatatlan felületű, fényvisszaverő bevonatokkal kezelt gépek, rakéták, melyek így nem láthatók lokátorokkal. Ennek eszközei az alkohollal kezelt szilíciumvegyületek, melyek láncmolekulái biztosítják a láthatatlan felszíneket. 2. Energetikai, autó-, repülőgépgyártás, számítógépipar, de ezekkel az anyagfelhasználásokkal: krómmangán-koblat-platina-szilícium. Minthogy ezekben aránylag - szegények a mai fejlett ipari országok, Igy nagyobb súllyal nyomasztja őket a helyettesítés problémája, mint a 70-es évek olajvilágválsága! A kobalt piaci ára 10 dollár/kg volt 1977ben, ugyanez három év alatt 110 dollárra nőtt! 3. A hajóépítő iparban óriási jövő előtt állnak a kompozitok. Ezek két, vagy több anyag egységesítésével képzett műanyagok. Olyan elegyek, amiket a természet képtelen alkotni. Ilyan „világcsúcsbeli" anyagok: szilíciumcarbid+szilícium. Ezek kiállnak 1380 C-fokot. Míg a legtöbb fém olvadáspontja 160-180 C-fokkal alacsonyabb! Az ilyen kompozitok nemcsak erősebbek az acélnál, hanem pihe-könnyűek. Már az 1982-es falklandi háborúban is kiderült, hogy az alaumlnium - mint fő hajószerkezeti anyag - meggyullad a rakéta becsapódási hőhatásra! 4. Áramfejlesztők, motorok gyártása kompozit-szerkezeti anyagokból. Szemléltetésül: az űrhajóbeli motorok acélszerkezetűek, súlyuk 0,8 kg, alumíniumból 0,4 kg, míg üvegszálkompozitból 0,27 kg, majd szénszálás kompozitból 0,18 kg tömegűek. 5. Szuper számítógép előállításához a rétegkristályos szerkezet ötezer rétege alig éri el egy papírlap vastagságát. így a kristály-atomok egymáson fekvő rétegek között is hatnak egymásra. Szemben a korábbi iskolai tananyagokkal, ma már nemcsak a fémek, hanem a polimerek - megfelelően „szennyezve" (arzénnal például) -, éppolyan vezetőként viselkednek. Újdonságként készülhetnek ezekből akkumulátorok /szerves/ és akkuelemek. A polimerek is szerves szénalapú vegyületek, mivel óriásmolekulák bonyolult kötéseiből épülnek fel. Polimerakkumulátorok rendkívül könnyűek, tetszőleges alakúak, sőt akár papírlapnyi vastagságúak is lehetnek. 6. Chipek=mint vezetők/szigetelők, kapcsolóelemek: a galliumarzenid újabb alkalmazású nemzedékei állíthatók elő. Ezek minden eddiginél gyorsabban működnek. Ezzel elértünk az emberi agyat utánzó számítógépekhez. Ezek kutatása kezdetét vette. A biológusok bekapcsolásával eljut a fejlődés a biopolimerekhez pl. a DNS és az RNS. 7. A biomolekuláris elektonika: - ma még - kutatási szakaszban mozog. Máris vannak biztató jelek, hogy a mikrométeres tartományból, - amivel ma elektronikus áramkörök méretét mérik -, előbb-utóbb beléphet az ezerszer kisebb nanométeres világba, a biomolekulák mérettartományába. Ezzel újabb és újabb tudományterületek kialakulásával lehet számolni; például a fehérjemanipuláció, azaz mesterséges fehérjék előállítása válik lehetségessé, amelyeknek a természet katalógusában nem szerepelnek. A világgazdasági erővonalak átrendeződését az új csúcstechnológiák alapanyaglelőhelyei indukálják. A jelenlegi fejlett ipari országok (USA, Németorzság, Anglia, Franciaország stb.) által használt legfontosabb huszonhét ércféleségből huszonkettőt importálniuk kell. Pl. platina, króm, kobalt, mangán, főleg Dél-Afrikából. A jövő alapanyag lelőhelyei: Dél-Amerika, Korea, Kína, Háts-India, Kanada, Ausztrália, Maroccó, Algéria. A nemzetközi kereskedelemnek óriási szerepkörét fokozza a jövő geológiai erővonalainak összehangolása. Az egyes országok fejlettségét, versenyképességét az dönti el, ha mielőbb „hangolni" képesek az egyes nemzetgazdaságok (régiók) alkalmazkodni az új erővonalakhoz, vagy képesek-e helyettesíteni a már adott távlati jövő geológiai kincseit. Szalai Lukács dr. KAPCSOLATOK 13 A beregszászi 6. számú magyar iskolába járnak a város szegény gyerekei. Egy őszvégi reggelen végigkérdeztem jónéhányat, hogy mit reggelizett. Bizony visszatérő válasz volt, hogy olajos kenyeret. Sokan tízóraira is ezt hoztak magukkal /mint nálunk a háború után/. Aztán volt 25-30 gyerek, aki nem reggelizett, de tízórait sem hozott magával, ők déli egy óráig étlen-szomjan ülnek az iskolapadban. Rajtuk szerettem volna segíteni a tízórai akcióval. Egy tabi fiatal házaspár 10 ezer forintnyi élelmiszert küldött erre a célra. Adományokból is összeszedtem csaknem húszezer forintot. Margarint, májkrémet vettünk, hozzá mindennap friss kenyeret. A téli hideg napokon teát is főzünk a gyerekeknek. Micsoda örömmel vonulnak le a nagyszünetben tízóraizni! S még utána is meghúzódik egy-egy gyerek a tanári ajtaja Étlen-szomjan az iskolapadban mellett, s szerényen érdeklődik, nem maradt-e még egy szelet kenyér. A beregszászi hatos iskolában eredetileg karácsonyig terveztük a tízórai akciót. De folytatnunk kell az új esztendőben is. Az S. gyerekek is a 6. számú általános iskolába járnak. Ők fent laknak a hegyen, Kuklyában. Naponta 12 kilométert gyalogolnak. A három iskolás mellett van még egy hároméves is otthon. Délután négykor meglátogatnak beregszászi szállásomon, s kiderül, aznap még semmit nem ettek az iskolai tízórain kívül. Édesanyja elment árulni a piacra, s a mára főzött ebéd már tegnap este elfogyott. Kenyér nem volt otthon. Sajt, szalámi számukra megfizethetetlen, így nyelték délután is még az éhkoppot, majd este esznek, ha édesanyjuk elkészíti a hústalan, káposztából, krumpliból vagy babból álló ebédet. A karácsonyi Hl. csoportban/ 6-8 árvagyereket hozunk, ilieve egy családból 3-4 gyerek jön. őkét Boldogon látják vendégül január 2ig. Ebben a csoportban jön a három K. gyerek is Nagyborzsováról: a 14 éves Krisztián, a 12 éves Gergely és a 7 éves Róbert is. A 4 éves Alexandra marad karácsonykor a szüleivel. Édesanyjuk ezt írja: Gondoltam, hogy nehéz lesz négy gyermekkel, de hogy ennyire elszegényedünk, azt azért nem hittem volna. Sajnos, odáig jutottunk, hogy még kenyérre sem jut. Itt a tél, se tüzelőnk, se meleg ruhánk nincs még, de a Jó Isten segítségével csak alakul majd és jobbra fordul a sorsunk. A férjem már ötödik hónapja, hogy távol van tőlünk, bent Ukrajnában dolgozik. Munkájukért terményt és olajat fognak kapni. Pénzt nem tud fizetni a kolhoz. Elnézést a csúnya (rásért, de gyertyafénynél írok. Mostanábak kikapcsolják a villanyt este és reggel is. K-né meglátogatott Beregszászon. Reggel már nem volt kenyerük. A gyerekek egy kis kápsztalevest ettek. Tízórai nélkül ülték végig a hat órát az iskolában. Ebédre megint az üres káposztaleves maradéka váija őket. Nem üres, mondja a mama, ha hús nem is, krumpli van benne. A Szent Aldalbert Misszió Alapítvány továbbra is kéri segítségüket a gyerekek érdekében. Számlánk: Magyar Hitelbank Rt. 10200878-31514279-70690000 számon. Átényi László olvasószolgálat Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 A családsegítő megköszöni Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Tabán Családsegítő Közösségi Háza nevében szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak az intézményeknek, szervezeteknek és magánszemélyeknek, akik egész évben segítették munkánkat. A társadalmi szolidaritás nemes példáját mutatva magánszemélyek (131 fő) 166 alkalommal ajánlottak fel ruhaneműt, könyveket, játékokat, bútort és egyéb használati eszközöket. Áz így kapott adományokat nehéz anyagi helyzetű klienseinknek havonta egy alkalommal nagyobb akció keretében, valamint évközben, folyamatosan 705 esetben ossztottuk szét. Több felajánló ragaszkodott a névtelenséghez, önzetlen segítségüket ezúton is köszönjük. Külön szeretnénk köszönetet mondani a médiák munkatársainak: Kalocsai Katalin (Délmagyarország), Reigl Endre (Magyar Rádió Szeged), Szilágyi Judit (Média 6. Rádió), Csala Gabriella (VTV), Megyesi Anikó (TKTV), akik érdeklődésükkel és munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy minél több emberhez eljussanak intézményünk közérdekű információi. A segítőknek, támogatóknak, adományozóknak kívánunk kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt! Zomboriné Botás Mária intézményvezető Helyi tévéviták Tisztelt Nagy Sándor Úr! Lehet, hogy tiszteletlenség egy tarjáni „panellakó" részéről, hogy megszólítja Önt, de hadd tegyem meg az érintett jogán. Elképzelhető lenne, hogy nem is haragszik ránk annyira, mint kiderül a DM cikkéből, csak útjában vagyunk, vagy más célok érdekében használ föl bennünket? Lehet, hogy mi csak egy golyóbis vagyunk a polgármester elleni harcban? Képviselő Úr! A VTV kiterjesztése a fő célja, pártvagy önös érdekből, esetleg a Kábeltévé Rt-é, hogy úgy szabják meg az előfizetői díjat, ahogy akaiják? Ön sajnálja azt a kétmilliót tőlünk, a VTV 16 milliójával szemben. Megjegyzem, az az első támogatás, amit a Lakásszövetkezet /TKTV/ kapott. Hagyjon már bennünket békén! Az „üzenet a hóhéroknak" című cikk jó rokoni kapcsolatokkal rendelkező szerzőjének üzenem. Nem értem, On szerint Tarján lakói miért állnak „az önkormányzat érdekeltségi körén kívül". Ugyanis a TKTV műsora nekünk szól, rólunk és városunkról. Ön szerint kár, hogy ez érdekli az önkormányzat egyes képviselőit? Rokoni kapcsolatai ellenére sem tudja, hogy a lakásszövetkezetünk tagjai nem fizetnek díjat? Provokatív írásának egyik fontos célja az, hogy bevonja a vitába a VTV-t. Érdekes, hogy a tajániakra nem is gondol. írásomban szeMiért teszik tönkre az autóbuszok és főként a trolibuszok üléseinek huzatát? Szörnyű és fájdalmas kép tárul elénk, a kocsik hátsó részében, már nem csak felszaggatott huzatok láthatók, hanem sok helyen az alattuk lévő műanyag szivacsréteget is kicsipkedték egészen a kemény alapig. Három korszak ifjúságát láttam, megismertem, de Miért bántják? ehhez hasonlót nem tapasztaltam. Miért lehet öröm kárt okozni? Mit akarnak ezzel megtorolni, miért akarnak ezzel elégtételt szerezni? A károkozás nem megoldás, semmilyen káros, hátrányos helyzetekre. Ezzel senki nem tud javítani anyagi és társadalmi körülményein. Szerintem ártanak, mert látjuk a következményt, kemély hideg üléseket készítenek, amit már nem könnyű „elcsipkedni". Anyagi következménye meg az lesz, hogy kevesebb pénz jut kulturális, sport- és szociális célokra. Tehát saját maguknak okoznak kárt. Ezért kérem a szülőket, pedagógusokat és intézeti nevelőket, hogy sokkal többet foglalkozzanak a gyermekek ilyen irányú nevelésével. Legyen ez gyakori témája családi és iskolai beszélgetésüknek. Czakó Ferenc Volán-üzenet Mórahalomra Napilapjukban „Túlélni és nem lemaradni" című írásában a - mórahalmi várospolitikai fórumon elhangzott - helyi közlekedéssel kapcsolatos lakossági észrevételekre az alábbiak szerint adunk tájékoztatást. Az 55-ös számú főközlekedési úton autóbuszmegállóhely esetleges létesítésekor forgalombiztonsági okokból - autóbuszöblöt kell kialakítani. 1992. december 18-án, a mórhalmi önkormányzatnál készült jegyzőkönyvben a Tisza Volán Rt. képviselője nyilatkozott, hogy a 19+720 kilométer szelvényben, amennyiben kiépítik az autóbuszöblöket, helyközi járatainkat megállítjuk. Ezt változatlanul fenntartjuk. A Szeged-Mórahalom-Zákányszék viszonylatban közlekedő menetrend szerinti autóbuszjáratok közül munkanapokon két járatpár lehetőséget biztosít Szeged, II. Kórház elnevezésű megállóhelyen az utasok fel- 's leszállására. Szeged, Belvárosi temető megállóhelytől a nagy gyakorisággal közlekedő helyi tömegközlekedési eszközökkel a kórház megközelíthető. Mórahalomról Szeged, autóbuszállomásra az első autóbuszjáratok a szombati napok kivételével 5.15 órakor érkeznek. Ezek az érkezési időpontok valamennyi településről általánosnak mondhatók, szakszolgálatunkhoz nem érkezett még javaslat az autóbuszjáratok korábbi érkeztetésére. Természetesen, ha azt az önkormányzat kéri, készek vagyunk mint ahogy megítélésünk szerint midig is tesszük - a kiadott menetrendet rugalmasan megváltoztatni a lhkosság érdekében. Mező István forg. igazgató Csaba István forgalomvezetó Az adósságrál iogy a t 1. íráson rettem volna sorstársaimnak elmondani, hogy itt mirólunk, de más érdekekről van szó. Nagy József Sok szó esik mostanában az államadósságról. Egy külföldi magyar szerint a mi országunk az egyetlen, amely - vagy száz másikkal ellentétben - nem kért és nem kapott adósságelengedést, vagy legalább halasztást. Hazai bajszos és nem bajuszkirály szakértóink szerint, ha nem fizetnénk, egyrészt megkárosítanánk a japán háziasszonyokat, másrészt nem kapnánk újabb hitelt. Amikor külföldi értelmiségiek még ma is összetévesztik Budapestet Bukaresttel, vajon pont az egyszerű háziasszonyok tudják-e, hogy Magyarország egyáltalán létezik? Inkább külföldi bankok vásárolták meg a rendszeresen kibocsátott kötvényeinket az ottaninál magasabb kamat fejében. Éppen ezért kétséges, hogy diadalmámort kell-e ülnünk, ha a pénzügyőreinknek sikerül eladni egy-egy újabb kötvénysorozatot? Ha igaz az, hogy valutatartalékaink közel 9 milliárd dollárra növekedtek, ez fedezheti külföldi fizetési kötelezettségeinket legalább két évre előre. Vagyis nem kellene annyira félnünk attól, hogy nem kapunk újabb kölcsönt. De ha ez a pénz nem elég, a világpiacnál magasabb kamatra - amint eddig is - ezután is bizonyára kapnánk kölcsönt. Új, és még újabb követelései teljesítése fejében a valutaalaptól csak halvány ígéreteket kaptunk. /Mint 1956ban a forradalmárok az „Amerika Hangja" rádiótól. /Az IMF hangja csak azóta lett némileg biztatóbb, amióta a németek a valutaalaptól függetlenül is hajlandók az országnak hitelezni. Ismerni kell az amerikai átlag-gondolkodást is. Ők a saját elképzeléseiket, tapasztalataikat, államszervezésüket, gyakorlatukat tartják a demokrácia csúcsának. A többi államot aszerint minősítik, mennyire felel meg az ő elképzeléseinek, tekintet nélkül az illető ország sajátosságaira, történelmére, népének gondolkodásmódjára, szokásaira, helyzetére, életstílusára. Ugyanazt a politikai stílust követelik meg attól az országtól, ahol csak 5-6 éve van demokrácia, mintha már 200 éve állna fenn, mint nálunk. - Ideáljuk a „self made man". Az a valamirevaló /elsó osztályú?/ polgár, aki viszi valamire: meggazdagszik, vagy legalább elér valamit /jól menő üzletet, jól fizető állást/. Akinek ez nem sikerül, magára vessen; hátrányos helyzetről, munkanélküliségről minél kevesebb szó essék. Gondolkodásmódjuk szerint a nem megfelelő kormányt demokratikus úton meg lehet buktatni. Külföldi állam esetén a választópolgárokat meg kell győzni kormányuk megbuktatása szükségességéről, éspedig gazdasági nyomás alkalmazásával. /Bár diktatúrák esetében ez elég hosszú időt vesz igénybe./ A Budapestre látogató IMF-hivatalnokok az országból jóformán csak elegáns miniszteri dolgozószobákat, ötcsillagos szállodákat, legfeljebb vadonatúj és ultramodern társadalombiztosítói székházat látnak. Ezért úgy vélik, az ország lakossága csak panaszkodik ugyan, de még elbír jó néhány megszorítást. De miért is érdekelné őket a magyar nép helyzete, a magyar munkanélküliek aránya jobban az amerikaiakénál? Vagy a magyar egészségügyi ellátás folyamatos beszűkülése, amikor az USA lakossága 15 százalékának semmilyen egészségügyi biztosítása nincs, de a többiek jelentős részének sem általános, hanem csak bizonyos ellátási formákra vonatkozó. Nem az vitatandó, hogy az adósságot meg kell fizetni. Inkább az, hogy ki fizesse meg? Ha a II. világháborúban megszállt Norvégia bábkormánya hiteleket vett volna fel, vajon a felszabadult Norvégia kötelezhető volna ezt visszafizetni? Ha igen, akkor a magyar állam is; de nem csak a külföldről felvett hiteleket, hanem a pártállam által 40 év alatt beszedett nyugdíj- és táppénzjárulékokat és azok hozadékát is; nem csak annak valami csekély töredékét! Nem látszik alaptalannak az a gyanú, hogy az adósságszolgálat az oka a költségvetés hiányának és a negatív külgazdasági egyensúlynak. Érdemes volna a népesség nagyrészének elszegényítése helyett valalmi más megoldást találni. Kérdés, vajon erre legalkalmasabbá az a kormány, melynek legfőbb célja az, hogy „szalonképessé" váljék a nyugati tőkés köröknél, és amelyikben miniszterelnöke kijelentette: a politikus szava nem tiszti becsületszó. Ha a magyar választópolgárok többségének ez a kormány kellett, mit tehet a nyugati demokrácia? Szigorú pénzügyi eszközökhöz nyúl. Szabó Rezső dr.