Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-16 / 295. szám

SZOMBAT, 1995. DEC. 16. A jövöhorizont A jövő húzó irapágai ­anyagszerkezti bázisai ­technológiai kitörései A csúcstechnológiák jö­vőhorizontú térfoglalását a technikával egyenragúan, anyagszerkezeti tényezőkkel való függőségükben is vizs­gálni kell. A modern alkímia vegykonyhájának „mágikus" anyagai részint adottságaik­nál fogva, részint geológiai előfordulásuk alapján - ma még csak körvonalazhatóan - meglepően újszerű világ­gazdasági erővonal-változá­sokat idézhetnek elő. Az elektronsugaras leta­pagotató mikroszkóp, ezen belül a rubinlézer a modern anyagszerkeszteti kutatás génelemző szerszámai. Alig­ha szükséges-e a továbbiak­ban megkülönböztetni szer­ves-szervetlen anyagokat. Az utóbbi kutatások termé­szetes és mesterséges anya­gokat - szinte - tetszés sze­rint vegyítenek; atomként kapcsolva össze őket. 1. Repülő technikai felü­letkezelő ipar: láthatatlan fe­lületű, fényvisszaverő bevo­natokkal kezelt gépek, raké­ták, melyek így nem láthatók lokátorokkal. Ennek eszkö­zei az alkohollal kezelt szilí­ciumvegyületek, melyek láncmolekulái biztosítják a láthatatlan felszíneket. 2. Energetikai, autó-, re­pülőgépgyártás, számítógé­pipar, de ezekkel az anyag­felhasználásokkal: króm­mangán-koblat-platina-szi­lícium. Minthogy ezekben ­aránylag - szegények a mai fejlett ipari országok, Igy na­gyobb súllyal nyomasztja őket a helyettesítés problé­mája, mint a 70-es évek olaj­világválsága! A kobalt piaci ára 10 dollár/kg volt 1977­ben, ugyanez három év alatt 110 dollárra nőtt! 3. A hajóépítő iparban óriási jövő előtt állnak a kompozitok. Ezek két, vagy több anyag egységesítésével képzett műanyagok. Olyan elegyek, amiket a természet képtelen alkotni. Ilyan „vi­lágcsúcsbeli" anyagok: szilí­ciumcarbid+szilícium. Ezek kiállnak 1380 C-fokot. Míg a legtöbb fém olvadáspontja 160-180 C-fokkal alacso­nyabb! Az ilyen kompozitok nemcsak erősebbek az acél­nál, hanem pihe-könnyűek. Már az 1982-es falklandi há­borúban is kiderült, hogy az alaumlnium - mint fő hajó­szerkezeti anyag - meggyul­lad a rakéta becsapódási hő­hatásra! 4. Áramfejlesztők, moto­rok gyártása kompozit-szer­kezeti anyagokból. Szemlél­tetésül: az űrhajóbeli moto­rok acélszerkezetűek, súlyuk 0,8 kg, alumíniumból 0,4 kg, míg üvegszálkompozitból 0,27 kg, majd szénszálás kompozitból 0,18 kg töme­gűek. 5. Szuper számítógép elő­állításához a rétegkristályos szerkezet ötezer rétege alig éri el egy papírlap vastagsá­gát. így a kristály-atomok egymáson fekvő rétegek kö­zött is hatnak egymásra. Szemben a korábbi iskolai tananyagokkal, ma már nemcsak a fémek, hanem a polimerek - megfelelően „szennyezve" (arzénnal pél­dául) -, éppolyan vezetőként viselkednek. Újdonságként készülhetnek ezekből akku­mulátorok /szerves/ és akku­elemek. A polimerek is szer­ves szénalapú vegyületek, mivel óriásmolekulák bo­nyolult kötéseiből épülnek fel. Polimerakkumulátorok rendkívül könnyűek, tetsző­leges alakúak, sőt akár pa­pírlapnyi vastagságúak is le­hetnek. 6. Chipek=mint veze­tők/szigetelők, kapcsolóele­mek: a galliumarzenid újabb alkalmazású nemzedékei ál­líthatók elő. Ezek minden eddiginél gyorsabban mű­ködnek. Ezzel elértünk az emberi agyat utánzó számí­tógépekhez. Ezek kutatása kezdetét vette. A biológusok bekapcsolásával eljut a fejlő­dés a biopolimerekhez pl. a DNS és az RNS. 7. A biomolekuláris elek­tonika: - ma még - kutatási szakaszban mozog. Máris vannak biztató jelek, hogy a mikrométeres tartományból, - amivel ma elektronikus áramkörök méretét mérik -, előbb-utóbb beléphet az ezerszer kisebb nanométeres világba, a biomolekulák mé­rettartományába. Ezzel újabb és újabb tudományte­rületek kialakulásával lehet számolni; például a fehérje­manipuláció, azaz mestersé­ges fehérjék előállítása válik lehetségessé, amelyeknek a természet katalógusában nem szerepelnek. A világgazdasági erővon­alak átrendeződését az új csúcstechnológiák alap­anyaglelőhelyei indukálják. A jelenlegi fejlett ipari or­szágok (USA, Németorzság, Anglia, Franciaország stb.) által használt legfontosabb huszonhét ércféleségből hu­szonkettőt importálniuk kell. Pl. platina, króm, ko­balt, mangán, főleg Dél-Af­rikából. A jövő alapanyag lelőhelyei: Dél-Amerika, Korea, Kína, Háts-India, Kanada, Ausztrália, Maroc­có, Algéria. A nemzetközi kereskedelemnek óriási sze­repkörét fokozza a jövő geo­lógiai erővonalainak össze­hangolása. Az egyes országok fej­lettségét, versenyképességét az dönti el, ha mielőbb „hangolni" képesek az egyes nemzetgazdaságok (régiók) alkalmazkodni az új erővo­nalakhoz, vagy képesek-e helyettesíteni a már adott távlati jövő geológiai kin­cseit. Szalai Lukács dr. KAPCSOLATOK 13 A beregszászi 6. számú magyar iskolába járnak a város sze­gény gyerekei. Egy őszvégi regge­len végigkérdeztem jónéhányat, hogy mit reggelizett. Bizony visszatérő válasz volt, hogy olajos kenyeret. Sokan tízóraira is ezt hoztak magukkal /mint nálunk a háború után/. Aztán volt 25-30 gyerek, aki nem reggelizett, de tí­zórait sem hozott magával, ők déli egy óráig étlen-szomjan ülnek az iskolapadban. Rajtuk szerettem volna segíteni a tízórai akcióval. Egy tabi fiatal házaspár 10 ezer fo­rintnyi élelmiszert küldött erre a célra. Adományokból is összeszed­tem csaknem húszezer forintot. Margarint, májkrémet vettünk, hozzá mindennap friss kenyeret. A téli hideg napokon teát is főzünk a gyerekeknek. Micsoda örömmel vonulnak le a nagyszünetben tíz­óraizni! S még utána is meghúzó­dik egy-egy gyerek a tanári ajtaja Étlen-szomjan az iskolapadban mellett, s szerényen érdeklődik, nem maradt-e még egy szelet ke­nyér. A beregszászi hatos iskolá­ban eredetileg karácsonyig tervez­tük a tízórai akciót. De folytatnunk kell az új esztendőben is. Az S. gyerekek is a 6. számú ál­talános iskolába járnak. Ők fent laknak a hegyen, Kuklyában. Na­ponta 12 kilométert gyalogolnak. A három iskolás mellett van még egy hároméves is otthon. Délután négykor meglátogatnak beregszá­szi szállásomon, s kiderül, aznap még semmit nem ettek az iskolai tízórain kívül. Édesanyja elment árulni a piacra, s a mára főzött ebéd már tegnap este elfogyott. Kenyér nem volt otthon. Sajt, sza­lámi számukra megfizethetetlen, így nyelték délután is még az éh­koppot, majd este esznek, ha édesanyjuk elkészíti a hústalan, káposztából, krumpliból vagy bab­ból álló ebédet. A karácsonyi Hl. csoportban/ 6-8 árvagyereket hozunk, ilieve egy családból 3-4 gyerek jön. őkét Boldogon látják vendégül január 2­ig. Ebben a csoportban jön a három K. gyerek is Nagyborzsováról: a 14 éves Krisztián, a 12 éves Gergely és a 7 éves Róbert is. A 4 éves Ale­xandra marad karácsonykor a szü­leivel. Édesanyjuk ezt írja: Gon­doltam, hogy nehéz lesz négy gyer­mekkel, de hogy ennyire elszegé­nyedünk, azt azért nem hittem vol­na. Sajnos, odáig jutottunk, hogy még kenyérre sem jut. Itt a tél, se tüzelőnk, se meleg ruhánk nincs még, de a Jó Isten segítségével csak alakul majd és jobbra fordul a sorsunk. A férjem már ötödik hó­napja, hogy távol van tőlünk, bent Ukrajnában dolgozik. Munkájukért terményt és olajat fognak kapni. Pénzt nem tud fizetni a kolhoz. El­nézést a csúnya (rásért, de gyertya­fénynél írok. Mostanábak kikap­csolják a villanyt este és reggel is. K-né meglátogatott Beregszászon. Reggel már nem volt kenyerük. A gyerekek egy kis kápsztalevest et­tek. Tízórai nélkül ülték végig a hat órát az iskolában. Ebédre me­gint az üres káposztaleves maradé­ka váija őket. Nem üres, mondja a mama, ha hús nem is, krumpli van benne. A Szent Aldalbert Misszió Alapítvány továbbra is kéri se­gítségüket a gyerekek érdekében. Számlánk: Magyar Hitelbank Rt. 10200878-31514279-70690000 számon. Átényi László olvasószolgálat Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 A családsegítő megköszöni Szeged Megyei Jogú Vá­ros Önkormányzatának Ta­bán Családsegítő Közösségi Háza nevében szeretnénk köszönetet mondani minda­zoknak az intézményeknek, szervezeteknek és magán­személyeknek, akik egész évben segítették munkánkat. A társadalmi szolidaritás nemes példáját mutatva ma­gánszemélyek (131 fő) 166 alkalommal ajánlottak fel ru­haneműt, könyveket, játéko­kat, bútort és egyéb használa­ti eszközöket. Áz így kapott adományokat nehéz anyagi helyzetű klienseinknek ha­vonta egy alkalommal na­gyobb akció keretében, vala­mint évközben, folyamatosan 705 esetben ossztottuk szét. Több felajánló ragaszko­dott a névtelenséghez, önzet­len segítségüket ezúton is köszönjük. Külön szeretnénk köszöne­tet mondani a médiák munka­társainak: Kalocsai Katalin (Délmagyarország), Reigl Endre (Magyar Rádió Sze­ged), Szilágyi Judit (Média 6. Rádió), Csala Gabriella (VTV), Megyesi Anikó (TKTV), akik érdeklődésük­kel és munkájukkal hozzájá­rultak ahhoz, hogy minél több emberhez eljussanak intézmé­nyünk közérdekű információi. A segítőknek, támogatók­nak, adományozóknak kívá­nunk kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esz­tendőt! Zomboriné Botás Mária intézményvezető Helyi tévéviták Tisztelt Nagy Sándor Úr! Lehet, hogy tiszteletlenség egy tarjáni „panellakó" részé­ről, hogy megszólítja Önt, de hadd tegyem meg az érintett jogán. Elképzelhető lenne, hogy nem is haragszik ránk annyira, mint kiderül a DM cikkéből, csak útjában va­gyunk, vagy más célok érde­kében használ föl bennünket? Lehet, hogy mi csak egy golyóbis vagyunk a polgár­mester elleni harcban? Képviselő Úr! A VTV ki­terjesztése a fő célja, párt­vagy önös érdekből, esetleg a Kábeltévé Rt-é, hogy úgy szabják meg az előfizetői dí­jat, ahogy akaiják? Ön sajnálja azt a kétmilli­ót tőlünk, a VTV 16 millió­jával szemben. Megjegy­zem, az az első támogatás, amit a Lakásszövetkezet /TKTV/ kapott. Hagyjon már bennünket békén! Az „üzenet a hóhéroknak" című cikk jó rokoni kapcso­latokkal rendelkező szerzőjé­nek üzenem. Nem értem, On szerint Tarján lakói miért áll­nak „az önkormányzat érde­keltségi körén kívül". Ugyanis a TKTV műsora ne­künk szól, rólunk és váro­sunkról. Ön szerint kár, hogy ez érdekli az önkormányzat egyes képviselőit? Rokoni kapcsolatai ellenére sem tudja, hogy a lakásszövet­kezetünk tagjai nem fizetnek díjat? Provokatív írásának egyik fontos célja az, hogy be­vonja a vitába a VTV-t. Érdekes, hogy a tajániakra nem is gondol. írásomban sze­Miért teszik tönkre az autóbuszok és főként a tro­libuszok üléseinek huzatát? Szörnyű és fájdalmas kép tárul elénk, a kocsik hátsó részében, már nem csak felszaggatott huzatok látha­tók, hanem sok helyen az alattuk lévő műanyag szi­vacsréteget is kicsipkedték egészen a kemény alapig. Három korszak ifjúságát láttam, megismertem, de Miért bántják? ehhez hasonlót nem tapasz­taltam. Miért lehet öröm kárt okozni? Mit akarnak ezzel megtorolni, miért akarnak ezzel elégtételt szerezni? A károkozás nem megoldás, semmilyen ká­ros, hátrányos helyzetekre. Ezzel senki nem tud javíta­ni anyagi és társadalmi kö­rülményein. Szerintem ártanak, mert látjuk a következményt, kemély hideg üléseket ké­szítenek, amit már nem könnyű „elcsipkedni". Anyagi következménye meg az lesz, hogy keve­sebb pénz jut kulturális, sport- és szociális célokra. Tehát saját maguknak okoznak kárt. Ezért kérem a szülőket, pedagógusokat és intézeti nevelőket, hogy sokkal többet foglalkozzanak a gyermekek ilyen irányú ne­velésével. Legyen ez gya­kori témája családi és isko­lai beszélgetésüknek. Czakó Ferenc Volán-üzenet Mórahalomra Napilapjukban „Túlélni és nem lema­radni" című írásában a - mórahalmi város­politikai fórumon elhangzott - helyi közle­kedéssel kapcsolatos lakossági észrevételek­re az alábbiak szerint adunk tájékoztatást. Az 55-ös számú főközlekedési úton autó­buszmegállóhely esetleges létesítésekor ­forgalombiztonsági okokból - autóbuszöblöt kell kialakítani. 1992. december 18-án, a mórhalmi önkormányzatnál készült jegyző­könyvben a Tisza Volán Rt. képviselője nyi­latkozott, hogy a 19+720 kilométer szel­vényben, amennyiben kiépítik az autóbu­szöblöket, helyközi járatainkat megállítjuk. Ezt változatlanul fenntartjuk. A Szeged-Mórahalom-Zákányszék vi­szonylatban közlekedő menetrend szerinti autóbuszjáratok közül munkanapokon két já­ratpár lehetőséget biztosít Szeged, II. Kórház elnevezésű megállóhelyen az utasok fel- 's leszállására. Szeged, Belvárosi temető meg­állóhelytől a nagy gyakorisággal közlekedő helyi tömegközlekedési eszközökkel a kór­ház megközelíthető. Mórahalomról Szeged, autóbuszállomásra az első autóbuszjáratok a szombati napok ki­vételével 5.15 órakor érkeznek. Ezek az ér­kezési időpontok valamennyi településről ál­talánosnak mondhatók, szakszolgálatunkhoz nem érkezett még javaslat az autóbuszjára­tok korábbi érkeztetésére. Természetesen, ha azt az önkormányzat kéri, készek vagyunk ­mint ahogy megítélésünk szerint midig is tesszük - a kiadott menetrendet rugalmasan megváltoztatni a lhkosság érdekében. Mező István forg. igazgató Csaba István forgalomvezetó Az adósságrál iogy a t 1. íráson rettem volna sorstársaimnak elmondani, hogy itt mirólunk, de más érdekekről van szó. Nagy József Sok szó esik mostanában az államadósságról. Egy kül­földi magyar szerint a mi or­szágunk az egyetlen, amely - vagy száz másikkal ellen­tétben - nem kért és nem ka­pott adósságelengedést, vagy legalább halasztást. Hazai bajszos és nem bajuszkirály szakértóink szerint, ha nem fizetnénk, egyrészt megkáro­sítanánk a japán háziasszo­nyokat, másrészt nem kap­nánk újabb hitelt. Amikor külföldi értelmiségiek még ma is összetévesztik Buda­pestet Bukaresttel, vajon pont az egyszerű háziasszo­nyok tudják-e, hogy Ma­gyarország egyáltalán léte­zik? Inkább külföldi bankok vásárolták meg a rendszere­sen kibocsátott kötvényein­ket az ottaninál magasabb kamat fejében. Éppen ezért kétséges, hogy diadalmá­mort kell-e ülnünk, ha a pénzügyőreinknek sikerül eladni egy-egy újabb köt­vénysorozatot? Ha igaz az, hogy valuta­tartalékaink közel 9 milliárd dollárra növekedtek, ez fe­dezheti külföldi fizetési kö­telezettségeinket legalább két évre előre. Vagyis nem kellene annyira félnünk at­tól, hogy nem kapunk újabb kölcsönt. De ha ez a pénz nem elég, a világpiacnál ma­gasabb kamatra - amint ed­dig is - ezután is bizonyára kapnánk kölcsönt. Új, és még újabb követe­lései teljesítése fejében a va­lutaalaptól csak halvány ígé­reteket kaptunk. /Mint 1956­ban a forradalmárok az „Amerika Hangja" rádiótól. /Az IMF hangja csak azóta lett némileg biztatóbb, amió­ta a németek a valutaalaptól függetlenül is hajlandók az országnak hitelezni. Ismerni kell az amerikai átlag-gondolkodást is. Ők a saját elképzeléseiket, tapasz­talataikat, államszervezésü­ket, gyakorlatukat tartják a demokrácia csúcsának. A többi államot aszerint minő­sítik, mennyire felel meg az ő elképzeléseinek, tekintet nélkül az illető ország sajá­tosságaira, történelmére, né­pének gondolkodásmódjára, szokásaira, helyzetére, élet­stílusára. Ugyanazt a politi­kai stílust követelik meg at­tól az országtól, ahol csak 5-6 éve van demokrácia, mintha már 200 éve állna fenn, mint nálunk. - Ideáljuk a „self made man". Az a va­lamirevaló /elsó osztályú?/ polgár, aki viszi valamire: meggazdagszik, vagy leg­alább elér valamit /jól menő üzletet, jól fizető állást/. Akinek ez nem sikerül, ma­gára vessen; hátrányos hely­zetről, munkanélküliségről minél kevesebb szó essék. Gondolkodásmódjuk sze­rint a nem megfelelő kor­mányt demokratikus úton meg lehet buktatni. Külföldi állam esetén a választópolgá­rokat meg kell győzni kormá­nyuk megbuktatása szüksé­gességéről, éspedig gazdasági nyomás alkalmazásával. /Bár diktatúrák esetében ez elég hosszú időt vesz igénybe./ A Budapestre látogató IMF-hivatalnokok az or­szágból jóformán csak ele­gáns miniszteri dolgozószo­bákat, ötcsillagos szállodá­kat, legfeljebb vadonatúj és ultramodern társadalombiz­tosítói székházat látnak. Ezért úgy vélik, az ország lakossága csak panaszkodik ugyan, de még elbír jó né­hány megszorítást. De miért is érdekelné őket a magyar nép helyzete, a magyar mun­kanélküliek aránya jobban az amerikaiakénál? Vagy a magyar egészségügyi ellátás folyamatos beszűkülése, amikor az USA lakossága 15 százalékának semmilyen egészségügyi biztosítása nincs, de a többiek jelentős részének sem általános, ha­nem csak bizonyos ellátási formákra vonatkozó. Nem az vitatandó, hogy az adósságot meg kell fizet­ni. Inkább az, hogy ki fizes­se meg? Ha a II. világhábo­rúban megszállt Norvégia bábkormánya hiteleket vett volna fel, vajon a felszaba­dult Norvégia kötelezhető volna ezt visszafizetni? Ha igen, akkor a magyar állam is; de nem csak a külföldről felvett hiteleket, hanem a pártállam által 40 év alatt beszedett nyugdíj- és táp­pénzjárulékokat és azok ho­zadékát is; nem csak annak valami csekély töredékét! Nem látszik alaptalannak az a gyanú, hogy az adós­ságszolgálat az oka a költ­ségvetés hiányának és a ne­gatív külgazdasági egyen­súlynak. Érdemes volna a népesség nagyrészének el­szegényítése helyett valalmi más megoldást találni. Kér­dés, vajon erre legalkalma­sabbá az a kormány, mely­nek legfőbb célja az, hogy „szalonképessé" váljék a nyugati tőkés köröknél, és amelyikben miniszterelnöke kijelentette: a politikus szava nem tiszti becsületszó. Ha a magyar választópolgárok többségének ez a kormány kellett, mit tehet a nyugati demokrácia? Szigorú pénz­ügyi eszközökhöz nyúl. Szabó Rezső dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom