Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-16 / 295. szám

• Sorok — a grafológiáról (7.) Önbizalom - álönbizalom? Vajon van-e álönbizalom? Lehetséges, hogy egy ember, aki külső megnyilvánulásaiban rendkívül határozott, önérvényesttő, esetleg rámenős, az valójában önértékelési problémákkal küzd? Bizony, ez gyakran így van. Ahogyan létezik az álszerénység, ugyanúgy van álönbizalom is. Megszoktuk már, hogy nem nagyon nézünk a dolgok mélyére, megelégszünk a felszínnel. Talán rohanó világunkban nincs idónk, vagy az érdektelenség az, ami kiöli belőlünk az érdeklődést magunkkal és másokkal szemben is. Pedig épp a mostani sors-szituációs helyzetünkben még inkább szükségessé válna az a fajta okfejtő gondolkodás, amivel a miértekre keressük a választ. Annál könnyebben megérthetjük a körülöttünk élö emberek cselekedeteinek mozgatórugóit, ha eljutunk a kérdés feltétele után a válasz keresésére. Természetesen, ha valaki úgy gondolja „Én mindent tudok magamról", az a másik embert sem akarja mélyebben megismerni. Nem szabad elfelejteni, hogy másokat is csak önmagunkon keresztül, önmagunk viszonylatában tudunk megítélni. Vannak aztán olyan emberek, akik kiváló emberismeretüket arra használják, hogy manipulálják a többieket, ezzel helyzeti előnyhöz juttatva önmagukat... Felmerülhet bennünk a kérdés: szükséges-e tudnunk valakiről, hogy valós vagy álönbizalmú emberrel állunk szemben. Elvégre nekünk, külső szemlélőnek látszólag mindkettő ugyanolyan magatartásformával mutatkozik meg. Mégis azt gondolom, nem mindegy. Gondoljunk csak bizonyos pályákra, ahol szükséges a valódi magabiztosság, vagy gyermekünkre, aki pályát választ, aki készül kilépni a nagybetűs életbe. Ugye, nem mindegy mit visz magában, magával. Én mint szülő nem szeretném, ha gyermekem szorongásokkal, gátlásokkal teli felnőtté válna, de azt sem, ha túltengne az önbizalma. Úgy érzem, számtalan példát lehetne még itt felsorolni, de most nézzünk pár írást példaként. J&yr édíttuŰaeC .íUttta KU. Wtotof 1. számú írás: „Egy kis meglepetés" jeligét viseli. Ez egy valódi álönbizalom. Bár fellépésében határozottságot mutat, ez csak védekezés. A gyenge énértékelés takarására szolgál. Erre utalnak a sovány „a" és „o" betűk, a kisméretű, szúk írás. Bár időnként megjelenik némi önbizalom is, ez csak pillanatnyi állapot. Az írás készítője éles kritikus, olykorolykor csipkelődő is, ami a szemlélőben még inkább azt az érzést kelti, hogy biztos önmagában. Racionalizálni akaró törekvése igen erós. Önirányításával már nincs minden rendben, képes önmagát irányítani, de hangulatai befolyásolják a dolgokhoz való hozzáállását. A 2. számú írás készítője a „Gyöngyvirág" jeligét választotta. A Duktor jókora térfoglalási igénnyel rendelkezik. Szereti ha felfigyelnek rá, ha ó van a dolgok, események középpontjában. Benne már-már több is az önbizalom, mint kellene. Határozott fellépése mögött saját felsőbbrendűségi érzése lakozik. Vigyázat! Ha nem hagyunk neki teret, ő lesz rosszul, ha hagyunk, mi leszünk bajban. Legyünk résen, mutassunk mi is neki valamit tudásunkból, „erőnkből", ha lehet, legalább annyit mint Ó, de lehet egy kicsit többet is. Igazából az lenne a jó, ha észrevenné, hogy önbizalma kissé túlteng. Ez azonban időnként ót is megrémíti, és legbelül összeszakad egy-egy pillanatra. A 3- számú írás az „Október 11" jeligét viseli. Készítője reálisan ítéli meg önmagát, és valós önértékelése jó önirányítási készséggel társul. Magatartásában, a dolgokhoz való hozzáállásában a reális alapokat veszi tekintetbe és az észérvekre, mindig az eszére hallgat. Ennek ellenére nem számító, nem rideg. Embertársaihoz érzelmi melegséggel közeledik. Önzetlenül nem szeret „adakozni", csak ha az ő „haszna" is nyilvánvaló és belátható. Továbbra is várom a Kedves Olvasók leveleit. Igyekszem mindet megválaszolni, de kérem türelmüket. Minden levelet elolvasok és kérem, tüntessék fel a már kért adatokat, hogy munkámat megkönnyítsék. Ribárszki Valéria okleveles grafológus tEtt. LLct J --.j^a. LttaU*. tw.lW „'-,«'-»< . ItLta, H tx.t l, kz 3 JúUikUvwú vi öü^koG-L * "f ^r^ ^ J^txA Ói- lUa^olklíét^ tíanju ínur^V , cytvcLuUru* i* «. oria*. kjUM, A+w? ^o'iarto SZÓRAKOZTATÓ MELLÉKLETÜNK irma és valami más Egyik kezében szike, másik kezének ujjai a zongorabillentyűkön, így ábrázolhatná Petőfi romantikus képéhez igazodva akárki - egyik kezében eke szarva, másik kezében kard -, de rá kellene jönnie, se operálni nem lehet fél kézzel, se zongorázni. És fél lélekkel se. Egyik mikulásnapi újságunkban olvastam idén végzett szegedi friss orvos szavaként, hogy „...eltűntek a humaniórák az orvoslásból, aj orvos személyiségéből, életéből. Az orvos már nem fest, nem ír költeményeket, de még csak nem is olvas. Az orvostanhallgatóknak pedig a gépies órákra és ügyeletre járáson kívül csak a kocsmázás marad." (A humaniórák latin szó, idegen nyelvek és kultúrák tanulmányozását jelenti.) Természetesen nem vitatkozni akarok azzal, aki sok mindent másként lát, csak leírom, szép számmal ismerek szegedi orvost is, akinek orvoslásából, személyiségéből és életéből nem hiányoznak a fönt nevezett humaniórák. Sajnos, arra is találnék példát, akiben ugyan benne lakik mindez, orvosnak mégis gyönge. Arról viszont, hogy a fiatalok között a kocsmázás terem-e meg hamarabb, vagy a kétoldali fásult munkaundor, talán tudnék mondani egy-két szót, de minek? Mindenesetre Tarjányi János nem erre a biztatásra ült pénteken délután a zongora elé az Új Klinika tantermében. Pár nappal elótte beszélgettünk. - Eddig is tudtuk, begy zongorázik, de mi adta a löketet a megkésett bemutatkozásra? - Mások is tudják régtől fogva, többször beszélgettünk róla, miért nem lettem zenetanár. Most megkértek ey kis zongorázásra, és elvállaltam. Három évvel ezelőtt olvastam az újságból, hogy egész-ségügyi dolgozók muzsikáló fesztiválját rendezik Nyíregyházán. Jelentkeztem, és föl is ültem a Móricz Zsigmond Színház színpadára. Bevallom, meg-megremegett a lábam, amikor meghajoltam. Nem szoktam meg, hogy ne a szám járjon hallgatóim előtt, hanem a kezem. A következő évben Szombathelyen tartottak ugyanilyet, aztán Veszprémben. Mindegyiken ott voltam. Jövóre Szegeden rendezik meg ugyanezt. - Mert azelőtt soba nem hangversenyezett? - Konzervatóriumi éveim során többször is, de azóta nem. Szokatlan volt tömött színházban játszanom. -Kezdjük az elején. - Félegyházi vagyok, anyám tanár, apám gyógyszerész. Mint afféle kispénzű értelmiségi családban, nekem is lehetőségem nyílt legalább zongoraórákra eljárnom. Idős apáca tanított először, ma is i Lelki karbantartás, muzsikával Idegsebész a zongoránál • Dr. Tarjányi János klinikai szobájában. (Fotó: Gyenes Kálmán) hálás vagyok érte. Gimnamazista koromban harmadiktól kezdve engedményt kaptam, hogy a szegedi konzervatóriumba is járjak. Nagyon szeretném, ha leírná Bán Sándor nevét. Zenei és emberi formálásomban soha meg nem hálálható többletet kaptam tóle. Európai gondolkodású, igen művelt embert tessék elképzelni. Később egyszer-egyszer vitába szálltam vele, de mindig neki lett igaza. Emlékeznem is jó becsületességére, tisztaságára, és a többi kedves tanáromra is. - Innen az út zenei pályára vihette volna - Föl is vettek volna tanári szakra, de döntenem kellett, és az orvosi pályát választottam inkább. Gondoltam, valaki jól járt, hogy a helyemre kerülhetett. - Egy valaki viszont rosszul, aki orvosira jött volna? Azóta dolgozik a nosztalgia? - Dolgozik, de azt hiszem, jól döntöttem. Akkor már föl tudtam fogni, aki annyira ki tud emelkedni az átlagból, mint a templomtorony gombja a házakból, annak valóban nem szabad más pályát választania, de akinek erre esélye sincsen, nem baj, ha eleve máshol próbálkozik. - így se fordított hátat a zongorának. - Sok gonddal jár a gyakorlás. A zongora hangos szerszám, és ritkán akad olyan szomszéd, aki elviseli. Szerencsére kitalálták a digitális változatát, hangja semmi, csak a fülhallgatóban. Nagy előnye, hogy hangolni se kell. Ilyet vettem, és akár éjnek évadján is mellé ülhetek. Pénteken is ezzel szerepelek. -Mindenkifülhallgatót kap? - Dehogy. Elektronikus erősítőre kapcsolható. Bach, Mozart, Beethoven, Schubert, Chopin és Liszt müvekkel lépek baráti közönségem elé, csupa olyan darabokkal, amelyeket még a konzervatóriumban tanultam. — Mikor van egyáltalán ideje a gyakorlásra? - Reggeltől estig itt vagyok a klinikán, havonta legalább tízszer ügyelek, tehát meglehetősen ritkán. Amikor éjfél után kettőkor kell operálnom, sokszor eszembe jut, mégis jobb a zenetanárnak, mert ő legalább alhat, de itt van ez a szintetizátor a szobámban, csöndes estéken akár itt is gyakorolhatok. Ehhez is van fülhallgató, senkit nem zavarok vele, és kéznél vagyok, ha szükség van rám. — Érzékeny ujjai idegsebészként a legkényesebb műveleteket végzik. Tudnánk átlagot számolni, bdny műtétet végez egy év alatt? - Legalább kétszázat. És nem tudom, hányszor asszisztálok még. Ez csak a műtét, de a gyógyítás nem csak operációkból áll. — Ha minden évben legalább kétszáz kétségbe zuhant beteget szabadít meg bajától és rémlátásaitól, nincsen ember, aki kevésnek tartaná. Régen botlottam Öntől bicikliről leszállva: ba valakit megoperál legalább nézzen rá hármas ünnepen is. - Vele jár a munkánkkal. - És a zene? - Ráadás, és eufórikus örömérzés. Zongorázni, mint már mondtam, Félegyházán tanultam, de a zenével a szegedi konzervatóriumban ismerkedtem meg. A szolfézzsel, a zeneirodalommal, a hangszeres zeneművekkel, és ez az ismeretség kitartott mostanáig. Remélem, tovább is tart még. Félresikerült zenésznek mondanánk, ha csak arról az oldalról néznénk, de szerencsére nem onnan nézik. Teljesebb ember, teljesebb orvos lett így belőle, és a legtöbb különórának ez a legfóbb hozadéka. Úszni is járt, futballozott, atletizált, teniszezett is, amíg fiatalabb volt, de mostanra csak a muzsika maradt. És a kert Gyálaréten. Utoljára hagyott bölcsességként azt mondja, valójában nincsen lényeges különbség a muzsikálás és az idegsebészet között. Nem akarom elhinni. Itt is az agy vezeti a kezeket, meg ott is, mondja tiszta logikával. Eddig biztosan igaz, nem ajánlanám mégse, hogy ebből kiindulva akár egy kitűnő zongorista is elkezdjen a legkényesebb helyeken operálni, mint ahogy a legjobb idegsebész se kapjon azonnal pódiumot a muzsikálásra. Boldog lehet viszont, aki mindkettőt jól tudja. Elég sok szomorúság veszi körül a klinikán, lelki karbantartás céljaira nála legjobb a zongoraszó. - Társakkal „bandában" soba nem muzsikált? - Mostanában egyszer-egyszer leülünk Kopniczky Zsolttal négykezest játszani, de leginkább csak azért, hogy ezt is kipróbáljuk. Sokáig az egyik legnehezebb instrumentum a zongora volt, ma már egyszerűsödött a helyzet, noha zsebben még mindig nem fér el. Nagyon szépen szólt viszont pénteken, amikor értó ujjak futottak végig a billentyűkön... Horváth Dezső Nyelveket —görcsök nélkül (2.) A nyelvtanárok számára — bármiből tanítsanak is - börtön az eszközök, a kiegészítő tananyagok hiánya. Ezért állandóan „vadásznak" új és más források után. A Villám hangkazettás tananyagot - sorozatunkban egy héttel ezelőtt mutattuk be - a szegedi Deák Ferenc Gimnáziumban sikerrel alkalmazták. Dr. Regényi Jakabné nyelvtanár a következőképpen értékeli a kísérletet: „A Nyelvtanulás a megértés villámfényében címet viselő nyelvtanulási módszer könyveit és kazettáit kíváncsian vettem a kezembe. 1994. szeptembere óta tanítok egy 16 főből álló, a német nyelvet kezdő fokon ta• Mindent a fülnek! nuló csoportot a Relaxa Kft. által kidolgozott módszerrel heti három órában. A módszer kipróbálásakor feladatunk nem volt egyéb, mint 15 - körülbelül 15 órányi hanganyagot és hozzávetőlegesen 1200 szót tartalmazó A nyelvet tanuló osztályokban a legjobbak lassúnak és unalmasnak érzik a munkát, a gyengébbek viszont örök feszültségben élnek, kudarcot kudarcra halmoznak. Az egyik csoportnak szüksége lenne egy szintemelő, a másiknak pedig egy felzárkóztató tananyagra. Olyanra, amelyből a tanuló önmaga, egyedül is tanulhat. leckét meghallgatni 15 egymást követő napon anélkül, hogy a dialógusok szavait, kifejezéseit az egyszeri meghallgatáson túl tanulnák a gyerekek. A kazettán elóször mind magyar, mind német nyelven, majd különbozó sebességgel már csak német nyelven hangzanak el a szövegvariánsok, aminek következtében az adott téma szókincsét különböző szófordulatokban volt alkalma gyakorolni a tanulónak. A 15 lecke meghallgatása után 2 hét elteltével került .sor a megértés felmérésére. Ez igazolta a feltételezéseket, hogy a megértés teljes volt, alig akadt egy-két mondat, párbeszéd, amelynek pontos jelentését vagy hozzávetőleges tartalmát ne értették volna. A németül feltett kérdésekre németül válaszoltak, meglehetősen kevés nyelvtani hibával. Most, hogy visszatértünk a leckék újbóli meghallgatására a pontosítás és elmélyítés érdekében, örömmel tapasztalom, hogy a tanulók remekül emlékeznek a párbeszédekre, a szavak nagy részére és nem okoz gondot nekik a nyelvtani törvényszerűségek felismerése és alkalmazása sem." F. K. PfH KOS: Már megint az ünnepi 1 ' I kiadások vannak terítéken, s így elkerülhetetlen a perpatvar. Na nem komoly veszekedés ez csak amolyan nézeteltérés. Ön is családja is a legjobbat akarja. BIKA: Szó sincs róla, hogy ezen a napon a pihenésnek szentelné idejét, pedig már nagyon fáradt. Még a házimunka java része hátra van, s nem hagyhatja, hogy a család többi része végezze csak. "TT" IKREK: Ne hagyja, hogy =bJ gondjai irányítsák életét! Tegyen meg mindent azért, hogy ebből a szóra sem érdemes kellemetlenségből kimásszon. Este ne maradjon egyedül! RÁK: Végre eljutott odáig, hogy tervszerűen gondolkozzék az ünnepek lebonyolításáról. Éppen ideje volt, hiszen egy hét múlva már karácsony. Jó szokása szerint megint az utolsó percekre hagyott mindent. Sl OROSZLÁN: Otthon minden a feje tetején áll, mindenki az ajándékozással van elfoglalva. Ön továbbra sem érti miért kell ekkora felhajtást kerekíteni a pénzköltésnek. Az ajádékozásról alkotott nézeteit ne most fejtse ki! np SZŰZ: Miután sűrűnek Ígérkeznek az elkövetkező napok, nem árt ha a nagytakarítás hátrlevő részét ma elvégzi. Persze ez nem a legjobb hétvégi program, de így legalább nyugodtan hajtja álomra fejét. MÉRLEG: A tékozlás nem Önnek való. Vigyázzon pénztárcájára, mert a mai árak mellett gyorsan kiürül! Ha túl lesz a vásárlásokon nagyon kellemes lesz a nap hátralevő része. ni SKORPIÓ: Gyorsan elszállt az év, ilyenkor gondolatban számadást végez. Nem elégedett mindennel, természetesen nem csak Önön múlott. Töltse a napot barátai között! Z

" NYILAS: Rengeteg dolgot J tervezett mára, de sajnos ez meghiúsul. A fáradság, vagy éppen a munka szól közbe, de minden másképp alakul mint ahogy képzelte. BAK: Lepje meg magát valamivel amitől felvidul az arca! Itt a hétvége mégis olyan képpel mászkál otthon mintha világvége lenne. A mozi vagy színházjegy is nagyon jó ötlet, természetesen kettő. VÍZÖNTŐ: Kirándulásra hívhatják barátai, de Ön nem tud dönteni. Szeretne menni is maradni is. Ha anyagi helyzete megengedi, természetesen induljon azonnal! IC HALAK: Nagyszerű hétvége lesz a mostani, hiszen minden ajándék már a szekrényben van, s nincs más teendő mint pihenni s várakozni. Azért egy-két vendég is betérhet, akit ma kifejezetten örömmel fogad.