Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-16 / 295. szám

SZOMBAT, 1995. DEC. 16 BELÜGYEINK 3 A szegedi Kormányos utcai díjazott épület. (Fotó: Karnok Csaba) A makói Kelemen utcai díjazott épület. (Fotó: Gyenes Kálmán) Hazánkban a lakóház-épí­tési kultúra színvonalának javítása érdekében évente országos pályázaton díjaz­zák a legszebb, a leginkább példa értékű épületeket. A megyei fordulót Csongrád megye önkormányzata mel­lett Szeged és Hódmezővá­sárhely - együtt - hirdeti meg. így történt ez az idén is, de sajnos ez alkalommal az átlagosnál jóval kevesebb - összesen három értékelhe­tő - pályázat érkezett a bírá­ló bizottsághoz. Mint annak • Szegeden és Makón Városszépítő házak elnöke, Kiss Lajos területi főépítész elmondta, ezek egyike sem volt olyan kima­gasló, hogy egyértelmű pél­daként szolgálva kiérdemel­te volna az Év lakóháza Csongrád megyei díját. A bi­zottság ezért úgy döntött, hogy az idén a különdíjakat sem adja ki, de 80-80 ezer forintos elismerést odaítél a makói Kelemen László utca 43. számú, valamint a szege­di Kormányos utca 21. szá­mú lakóház építtetőjének, tervezőjének és a makói épület estében a kivitelező­nek is. Az értékelés egyébként a Papp Zoltán által tervezett szegedi ház mellett szóló ér­vek között említi azt, hogy a városképi előírásoknak meg­felelve jól illeszkedik az ut­caképbe. Emellett az átlagot igényességében, valamint bonyolultságában is megha­ladó építtetői programot a tervező jól oldotta meg, az alaprajz logikusan szerve­zett, markáns, szimmetrikus elemekkel készült. Kávássy­né Homoki Beatrix egylaká­sos családi házat tervezett, amelynek dicséretes előnyei közé tartozik a helyiségek kedvező térkapcsolata, de a tetőtér beépítése is helytaka­rékos és gazdaságos. Sőt, ezen épület esetében külön kiemelte a bíráló bizottság a kivitelezés átlag fölötti jó színvonalát. N. R. J. • Lépéselőnyben a Dél-Alföld? Tabajdi Csaba a gazdaságról A vidék érdekérvényesítő szerepének erősödése gazda­sági és politikai érdek. Csongrád és Bács-Kiskun megye szorosabb együttmű­ködését az E5-ös autópálya megépítése, a Duna-Tisza közi homokhátság vízellátási gondja, de maga a határme­gyei helyzet is indokolja. E két déli megyének az alföldi együttműködésen belüli szo­rosabb kapcsolatáért külön­böző pártállású politikusok, országgyűlési és önkor­mányzati képviselők lobbyz­nak. A részletekről tegnap sajtótájékoztatón beszélt Ta­bajdi Csaba (MSZP), Bács­Kiskun megyei, továbbá Fritz Péter (MSZP) és Póda Jenó (MDF) Csongrád me­gyei országgyűlési képvise­lő. A gazdaság szereplőinek szempontjait Vancsura Jó­zsef, felsószentiváni vállal­kozó érzékeltette. A dél-alföldi megyék felis­merték: egyidejűleg többféle formában kell lobbyzni. A térségi együttműködés jó hí­re, hogy miközben erősöd­nek a kistérségi társulások, megszületett a 400 millió fo­rint törzstőkéjű Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft., melynek rendkívül fontos in­tegrációs szerepe lehet. E A gazdaság és a politika érdeke azonos: kicsi, nagy, nagyobb, még nagyobb térségi együttműködés. (Fotó: Révész Róbert) társaság a magánszféra és az önkormányzatok közötti gazdasági kapcsolatot segí­ti. A szegedi központú be­fektetési és fejlesztési kft. újszerű módon, nem egysze­rű kölcsönnel, hanem közös társaság alakításával támo­gatja a jó ötletek megvalósu­lását. E társaság törzstőkéje hamarosan félmilliárd forint lesz, szakosított pénzintézeti jelleget kaphat, hátteret je­lenthet az önkormányzatok­nak és a vállalkozóknak is. Mert a térség vállalkozói­nak észbe kell kapniuk: csakis egymással összefogva vehetik föl a versenyt a „multikkal". A kistérségi együttműködés sorsdöntő most, hogy beindul a gazda­ság. A mezőgazdaság szem­pontjából lényeges a Duna­Tisza közi homokhátság ví­zellátásának megoldása, amit a Parlament is támogat. A délvidéki háborút bere­kesztő béke pillanatában megkezdődött a gazdasági kapcsolatokat helyreállttá tárgyalássorozat hazánk és a szomszédos ország vállalko­zói között. Ez is igazolja, nem csupán a két dél-alföldi megye, hanem a Vajdaság, sőt Szerbia érdeke is, hogy az E 5-ös út a határig nyúl­jon. • Novemberi fogyasztói árak Csökken az infláció A fogyasztói árak novem­berben az előző hónaphoz képest 1,6 százalékkal emel­kedtek. Ez azt jelzi, hogy is­mét lassul az áremelkedés üteme. Októberben a havi drágulás 2,3, szeptemberben pedig 2 százalék volt. Az utolsó 12 hónap alatt az árak 28.7 százalékkal növeked­tek. Júniusban volt a legma­gasabb az éves inflációs ráta, amikor elérte a 31 százalé­kot, júliusban ez 30,5 száza­lékra, augusztusban 29,2 százalékra, szeptemberben 28.8 százalékra csökkent. A folyamat októberben meg­torpant, amikor az éves ráta 29 százalékra emelkedett, ám a novemberi adat jelzi, hogy hosszabb távon a csök­kenő tendencia tartós. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint a novemberi 1,6 árnöveke­désnek kisebb hányada köz­ponti árintézkedések követ­kezménye, a többi elsősor­ban piaci indíttatású. Ezek hátterében azonban szintén meghúzódnak központi in­tézkedések, hiszen a dráguló energia, és üzemagyagárak tovább gyűrűznek a gazda­ság egészében és a forint le­értékelések következményei is folyamatosan érzékelhe­tők. Az őszi élelmiszer-árhul­lám, ami hasonlóan a múlt esztendőhöz és a korábbi évekhez, az idén is bekövet­kezett, méreteiben azonban kisebb az előzőeknél. No­vemberben az élelmiszer­árak 1,4 százalékkal emel­kedtek, a sertéshús-árak nem nőttek tovább, a lisztből ké­szült termékek 3-4, a zsira­dékok 2-5 százalékkal drá­gultak. A zöldfélék többsé­gét a folyamatosan kialakult magas árak jellemzik. Novemberben a lakosság nettó pénzmegtakarítása a ko­rábbinál gyorsabban emelke­dett. Az év utolsó előtti hó­napjában a nettó megtakarítá­sok állománya 47,6 milliárd forinttal bővült. A Magyar Nemzeti Bank véleménye sze­rint a magasabb megtakarítá­sok mögött részben a novem­beri jelentősebb bérkiáramlás, illetve jutalomfizetés állhat. Továbbra is gyorsan növeked­tek a forintmegtakarítások. E téren a növekmény elérte a 43,6 milliárd forintot, míg a devizabetétek állománya 4,8 milliárd forinttal gyarapodott. Ha figyelembe vesszük a fo­rintleértékelések hatását is, ak­kor kitűnik, hogy az állomány csökkent. A forintleértékelé­sek miatt ugyanis 5,4 milliárd forinttal növekedett a deviza­betétek értéke. (MTI) Bokros Lajos pénzügymi­niszter pénteken az Ország­gyűlés költségvetési bizottsá­gában kijelentette, hogy a rá­diózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslatban fog­laltak olyan terheket rónak a költségvetésre, amelyeket nem lehet finanszírozni. A pénz­ügyminiszter szerint a kor­mánynak ezt a törvényjavasla­tot vissza kell vonnia. Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője, médiapolitikus az MTI munkatársának érdeklő­désére elmondta: a jelenlegi törvényjavaslat a közszolgálati rádió és televízió finanszírozá­sát 1996-ra gyakorlatilag az 1995-ös szabályok szerint ha­tározza meg. 1997-től a köz­szolgálati médiumok normatív finanszírozására történő átté­réssel valóban növekedne a költségvetés terhe. Mindeköz­ben azonban a magánműsor­szolgáltatók megjelenésével, a reklámmonopólium megszű­nésével jelentősen csökken a közszolgálati intézmények összbevétele. Arra a kérdésre, hogy lesz-e törvény, Magyar Bálint azt válaszolta: btzik ab­ban, hogy még az idén elfo­gadja a parlament ezt a tör­vényjavaslatot. (MTI) Hogyan tovább Röszkén? Akár ezt a cfmet is adhatták volna annak a tanácskozásnak, amelyet tegnap délelőtt Rösz­kén - a község polgármesteré­nek, Magyari Lászlónak a kezdeményezésére -, a röszkei határátkelőn tartottak. Három honatya, a megyei közgyűlés elnöke, a szegedi polgármester és a rendőrkapitány, a vámo­sok és a határőrök, a megyei főkapitányság vezető képvise­lői jelentek meg a fórumon. Új helyzettel kell számolni a jövőben - a Jugoszláviával szemben három évvel ezelőtt bevezetett - gazdasági embar­gó felszámolása miatt. Vélhe­tően a két ország közötti éves 1 milliós személyforgalom megsokszorozódik, nem is szólva a teherszállítás mérté­kéről. A növekedésre az átke­lőnek, a falunak, Szegednek, a régiónak, de az egész ország­nak fel kell készülnie. Nem árt már most elgondolkodni azon kérdésen, hogy a jelenlegi ál­lomást bővítsék, avagy újat építsenek helyette. Ez nyilván osztás, szorzás és tárgyalások kérdése. Már rövid távon érez­hető lesz, hogy a nyugati ven­dégmunkások hazamerészked­nek a jövőben. A távolabbi tervek szövögetése közben pe­dig figyelembe kell majd ven­ni, hogy a két országot össze­kötő, átszelő autópályát „mer­re is vezessék". A röszkei polgármester el­mondta, hogy rendszeressé kí­vánják tenni a hasonló találko­zókat, hiszen a fórumra meg­hívottak saját területükön ren­geteg információval rendel­keznek, ám azokat összegezni kellene az eredményes együtt­munkálkodás érdekében. V. F. $. Adóabszurdok MM indenki érzi, hogy valami nem stimmel ebben MWm az országban. Tegnap éppen a pedagógusok sztrájkoltak ebbéli érzéseiktől indíttatva, holnap meg mondjuk éppen a családi ebédnél fogjuk elemezni, hogy így, karácsony előtt már végképp nem tudunk kijönni a pénzünkből. Valami nem stimmel. És nem csak mindennapi ta­pasztalásaink szerint, de a nagyobb összefüggésekben sem. Például az adóztatás környékén. A dohánygyá­rak már elmondták a magukét. Szerintük azzal példá­ul, hogy a Parlament jövőre 85 százalékra emelte a cigaretta fogyasztási adóját, nem akármilyen bakot lőtt. Ebből ugyanis számításaik szerint csuapa olyan fejlemény következik, amelyeket éppen nem tarthat kívánatosnak egyetlen épeszű parlament sem. Csök­kenni fog ugyanis a fogyasztás (éljen a feketepiac!), aminek követekeztében nehéz helyzetbe kerülnek a ci­garettagyárak. Lesznek elbocsátások, újabb néhány­száz munkanélküli. Ráadásul az idén is veszteséges dohánytermesztés helyzete tovább romlik az alacsony fölvásárlási árak miatt: lesznek tehát szép számmal tönkremenő gazdák, no meg növekvő import. És min­dennek fejében még csökenni fognak az állam adóbe­vételei is, amint az a legutóbbi fogyasztási adóemelés­kor is történt. Számolnak az ékszerészek és ékszerkereskedők is. Az itthon készített ékszerek fogyasztási adója ugyanis jövőre 123 százalékkal lesz több, mint az idén. Ékszert tehát - akinek van pénze és esze - külföldön fog vásá­rolni. És azt is kiszámolták, hogy amennyiben csak 20 százalékkal csökken jövőre az ékszerek iránti kereslet, azzal pontosan 850 millió forinttal csökken az állam adóbevétele. Zseniális! És akkor még nem beszéltünk például a benzin fogyasztási adójáról. Vagy a 48 százalékos szja-kulcsról, aminek következtében sok-sok adózó polgár fogja álvállalkozóként eldugni jövedelmét. MM ár-már hozzánemértéssel vádolná az ember a MWm pénzügyminisztert és csapatát az ilyen hírek hallatán, amikor valamelyik reggel megüti a fülét né­hány mondat a rádióban. Miszerint Bokros Lajos va­lahol azt mondotta az adóabszurdokat firtató kérdé­sekre, hogy ő is tudja, úgy rossz az egész jövő évi adó­rendszer, ahogy van, a 48 százalékkal együtt. Hogy akkor mégis miért javasolt ilyen elemeket a PM? Mert van egy kormány, amelyben minden miniszter és tárca csak költeni akar, komoly megtakarítási ja­vaslata pedig senkinek nincs. A pénzügyminiszter ilyen helyzetben csak egyet tehet: véleményétől füg­getlenül megpróbálja előteremteni azt a pénzt, amit mások el akarnak költeni. Hát ez legalább tiszta beszéd. Ql-*a-V A polgárőrség Csongrád megyei szövetségének teg­napi elnökségi ülése - az át­lagostól eltérően - időnként szenvedélyes hangulatban zajlott. A jelenlévők ugyanis - amellett, hogy elfogadták Magyari Béla elnök beszá­molóját - több, izgalmas té­mát tágyaltak. így a hét sze­gedi szervezet együttműkö­déséről is szó esett. Az ezzel kapcsolatos vita azzal zárult, hogy szövetség kezdemé­nyezi majd egy egyeztető tárgyalás összehívását, ame­lyen nem csak a városban te­vékenykedő polgárőrszerve­zetek vezetói vennének részt, hanem Szeged polgár­mestere, valamint a közbiz­tonsági tanácsnoka is. Meg­tárgyalták még a felgyői egyesület működésével kap­csolatos kérdéseket, meg­• Polgárőrök tanácskozása Új tagok hallgatták a megyei szerve­zetbe újonnan felvett deszki, szőregi, sándorfalvi és tápéi polgárőrségek bemutatkozá­sát szolgáló ismertetőket. Ezen kívül hozzájárult az el­nökség ahhoz, hogy egy hó­nappal hosszabbítsák meg azon helyi polgárőrszerveze­tek szövetségi tagságát, akiknek ezidáig még nem si­került bírósági bejegyzéssel hivatalossá tenni működésü­ket. N. R. J. Ezt azon a sajtótájékozta­tón jelentették be, amelyet Kállay Emil, a piarista rend magyarországi tartományfő­nöke és Szalay István pol­gármester tartott a városhá­zán, miután mérnökök bevo­násával egyeztették a piaris­ta iskolaépület telkének el­helyezkedését. A tájékozta­tón előző híradásainkat meg­erősítve elhangzott, hogy az építkezés céljára a szegedi önkormányzat a Rókusi kö­rút és a Bálint Sándor utca találkozásánál egy 2,7 hektá­ros telket ajánlott fel. A tel­ket hamarosan kimérik és át­adási szerződését még ebben az évben aláírják. Az iskola­építés 840 millió forintos ál­lami támogatásból vált lehet­ségessé, amelyhez három részletben jut hozzá a piaris­ta rend. • Ha iskola vanf legyen templom is Megépül a piarista gimnázium Legkésőbb 1998 végére felépül a szegedi piarista gimnázium új iskolaépülete, amely piarista rendhá­zat és diákotthont is magába foglal majd. Az épület tervezésére a jövő év elején zártkörű pá­lyázatot írnak ki, amelyre a rendhez szellemi kapcsolat­tal kötődő hazai és határon kívüli magyar építészeket hívnak meg. Elképzelhető, hogy a piarista gimnázium és a rendház környezetébe a tervezővel egy templom és egy plébánia terveit is elké­szíttetik majd, amely a sze­ged-csanádi egyházmegye támogatásával épülne fel. Értesülésünk szerint Gyulay Endre megyés püspök e templom mellé tervezi egy újabb szegedi plébániakörzet kialakítását, a szóban forgó lakótelepi környezettől ugyanis messze van a Róku­si és a Tátra téri templom. Amennyiben a templom fel­épül, az új plébánia ellátását a piaristák vállalnák. A mai piarista rendházat az új felépülte után vissza­kapja régi tulajdonosa, a mi­norita rend, amely a Szegedi Hittudományi Főiskolára ta­nulni érkező növendékeit kí­vánja itt elhelyezni. A tájé­koztatón Kovács Mihály, sze­gedi piarista házfőnök java­solta, hogy jövő év május 4­én, a szegedi piarista iskola alapításának 275. évforduló­ján tegyék le az új szegedi pi­arista iskolaépület alapkövét. S. P. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom