Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-08 / 288. szám

PÉNTEK, 1995. DEC. 8. Kezdődik az újjáépítés Horvát-magyar üzleti találkozó és szakmai konferencia kezdődött tegnap Szegeden, a Forrás Szállóban a szegedi önkormányzat, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Progress Alapítvány és a JC Hungary szervezésében. A kétnapos, ma délután befejeződő nemzetközi gazdasági és befektetési konferencián mintegy 180-an regisztráltatták magukat, közülük 120 a horvát vendég. Képviselteti magát a vajdasági, a zágrábi és az eszéki kamara. Tegnap vállalkozói börzét rendeztek a kereskedelemfejlesztés, az élelmiszergazdaság és a turisztika témakörökben. Ma délelőtt kerül sor a gazdasági és kereskedelmi, befektetési és vegyesvállalati kapcsolatteremtésre, tájékoztatók, előadások keretében. Délután a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a helyi vállalkozói központok tárgyalnak arról, milyenek a nemzetközi együttműködés lehetőségei Horvátországgal. Úgy tűnik, a horvátok és a magyarok egyaránt ugrásra készen állnak arra, hogy a délszláv háború befejezésével együtt vegyenek részt az újjáépítésben. Kihasználva azokat az adottságokat, amelyeket a földrajzi közelség, a hármashatár nyújt a határ két oldalán élő kis- és középvállalkozók, üzletemberek, cégek számára. F. K. Plugor Sándor grafikái Ax Öregek könyvéből Plugor Sándor neves erdélyi grafikusművész kiállítása nyílik ma 18 órakor a Kálvária Galériában. A Sepsiszentgyörgyön élő alkotó grafikai táblaképművészete mellett a legismertebb erdélyi könyvgrafikus-művész; többek között társszerző grafikusa volt Szilágyi Domokos - Öregek könyve című művének. Grafikái a hatvanas évektől állandó kísérői az erdélyi és a magyarországi irodalmi lapoknak és folyóiratoknak. Plugor Sándor kiállítását Szuromi Pál művészettörténész nyitja meg; a megnyitón Borbély Hajnalka énekel. A tárlat január 3-ig látható. • Információink szerint a színházfönntartó önkormányzatokat személyesen tájékoztatta az új finanszírozásról; mit mondott Szegeden? - Ott is, mint másutt, a város vezetőivel és a hivatal szakértőivel áttekintettük, hogyan áll össze ezentúl a színház költségvetése. Szegeden némileg bonyolultabb a helyzet, mint az egyetlen intézményt fenntartó önkormányzatoknál, hiszen ott örvendetes módon három, a kőszínház mellett szabadtéri- és bábszínház is működik. De Szegeden sem okoz áthidalhatatlan problémát az új finanszírozás. A szabadtérik és a bábszínházak pályázatait az év elején fogjuk lebonyolítani. Annyit azonban máris mondhatok, hogy a bábszínházak jövőre az 1995-öst meghaladó mértékben számíthatnak központi költségvetési támogatásra, ellenben a szabadtérik kevesebb pénzhez jutnak. Szegeden azt próbáltam érzékeltetni, hogy az önkormányzatnak van lehetősége belső átcsoportosításokra. Hiszen ha az új módon felépítik a kőszínház költségvetését, kiderül, hogy bizonyos önkormányzati pénzt, amit eddig is a színházra költöttek, átcsoportosíthatnak a szabadtérihez. • Feltéve, ha nem szánnak kevesebbet a színházaik támogatására. - Ezt általában nem teszik meg, s Szegedről sincsenek ilyen információim. • Tájékoztatták a színház és a szabadtéri összevonásának tervéről? - Hivatalos értesülésem nincs erről. De a beszélgetésből és az igazgatói pályázatból kiderült, hogy foglalkoztatja a fenntartót az a lehetőség, hogy az igazgatóváltáshoz kapcsolódva mérlegelik az intézmények összevonását, illetve intendatúra létrehozását. Ezzel kapcsolatban azt az álláspontot képviseltem, hogy HAZAI TÜKÖR 7 » Minisztériumi álláspont a színházi szervezetről Nem a nagy intézményeké a jövő Jövőre másképpen finanszírozzák a színházakat, mint eddig. A Délmagyarország november 23-i számában „Az új finanszírozás hatása Szegeden" címmel összefoglaltuk a változás lényegét: első körben megállapították a kőszínházak úgynevezett működési költségeit, ezt továbbra is a központi költségvetés fedezi. Ez az összeg azonban csak arra elég, hogy a színházak a produkciók fogadására alkalmasak legyenek. Hogy a színház, mint művészeti műhely működhessen, ahhoz ezen felül még jelentős összeg szükséges; ezt részben szintén a központi költségvetés biztosítja, mégpedig az önkormányzatok színházi támogatásának arányában. A jelenlegi becslések szerint minden színháztámogatásra szánt önkormányzati forinthoz 80 fillér központi támogatás járul. A szabadtéri színházak és a bábszínházak nem kapnak automatikusan központi támogatást; ha a fenntartók, az önkormányzatok finanszírozzák működési költségeiket, a produkciókra központi alapból, pályázatok útján nyerhetnek pénzt. Mivel Szegeden sok jel mutat arra, hogy a színházigazgató-váltást a fenntartó önkormányzat össze kívánja kapcsolni az intézmények szervezeti átalakításával, jó lenne tudni, vajon melyik szervezeti forma a legelőnyösebb a finanszírozás szempontjából. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetőjét, Szabó Istvánt kérdeztük. minden tervet csak akkor lehet reálisan megítélni, ha az konkréttá válik. Altalánosságban azt tudom mondani: minél nagyobb intézményeket hozunk létre, annál nehezebb helyzetbe hozzuk magunkat. A jövő útja - megítélésem szerint - éppen ennek az ellenkezője. A nem bonyolult szerkezetű, kevéssé tagolt, kisebb intézmények között szerződésés kapcsolatok teremthetők, amelyek révén - a kölcsönös előnyök alapján, de a korlátokat is vállalva - realizálni lehet mindenfajta együttműködést. A jövőben azért is szükség lesz ilyen szerződésekre, mert egymással össze nem hasonlítható szervezeti keretek között működnek majd színházak. 0 A közhasznú társasági formára gondol? - Annál inkább, mert a költségvetési törvény szerint az ebben a formában működő intézmények ugyanazt az állami finanszírozási rendszert élvezik, mint a hagyományos költségvetési intézA

z utazási irodák időnként tönkremennek - ezekről a szomorú eseményekről rendre beszámol a sajtó. Azoknak az utasoknak a kálváriájáról is, akik valahol külföldön rekedtek, avagy el sem indultak, csak a pénzt fizették be. Sokszor azonban az üdülési jogokat áruló kft.-k sem állnak a helyzet magaslatán. Ezt azért jelenthetjük ki bátran, mert felkeresett a szerkesztőségben a zsombói Jójárt Lajos, aki belépett a nemzetközi hálózatba, az RCI-ba és egy hetet el is töltött Egyiptomban, az egyik luxus apartmanban. A külföldiekkel nincs is semmi baja, ellenben azóta levelezésben áll az utazás hazai szervezőjével, s könnyen lehet, hogy perre viszi az ügyet. íme kálváriájának rövid története: - A ... Üdülésszervező Kft. (név és cím a szerkesztőségben) léptetett be tagjai sorába - meséli a nyugdíjas. - Csak második nekifutásra álltam kötélnek, és akkor sem akartam túl sokat áldozni. Egy Magyarországon meglévő apartmanos elhelyezésű elővagy utószezonos hetet vásároltam meg tavaly októberben 270 ezer forintért. Idén cseréltem el először a hetemet külföldire, október 20-28. között utaztunk a feleségemmel, nagyon szép helyre, az egyiptomi Hurghadaba, a Vörös-tenger partjára. A kft.-t megbíztam azzal is, hogy az odavissza utazásomat szervezze meg. 0 Mi okozta a bonyodalmat? - A gép Budapestről indult délután, s mivel este ért Kairóba, csak másnap folytathattuk az utat Hurghada felé, szintén repülővel. Tehát odafelé is, visszafelé is egy-egy éjszakát Egyiptomi (tor)túra le kellett foglaltatni egy kairói szállodában, ami, ugye, költség. Minden simán ment, jól éreztük magunkat, egészen az utolsó napig. Akkor ugyanis kiderült, hogy a gépen, amivel vissza szeretnénk repülni, nincs hely. • Hogy jött rá? - Arról már itthon felvilágosítottak - sajnos, egy nappal az utazás előtt -, hogy visszafelé Bécsben kell landolnom, mivel aznap nincs járat Budapestre. Nem örültem neki... Nos, a fiam, aki értem jött volna Bécsbe, érdeklődött az üdülésszervező kft.-nél, hogy pontosan mikor érkezik a gép. Ők utánajártak, s egyben észrevették, hogy az utaslistán nem szerepel a Jójárt család. Azonnal hívtak Hurghada-ban és közölték velem: mindenről én tehetek, mert nekünk a jegyet érvényesíttetnünk kellett volna, ahogy megérkezünk. Hogy helyünk legyen a gépen. Erre azonban nem hívták föl a figyelmet. A repülőjegyre ugyan angolul rá volt írva, de a feleségemmel egy szót se tudunk angolul, ráadásul életünkben először utaztunk repülőn. 0 Mit tettek ebben a szorult helyzetben? _ Az üdülés utolsó napja maga volt a pokol, még enni se tudtunk. Azt ajánlották, menjünk ki a repülőtérre, hátha valaki visszamondja a jegyét. Ott futkostunk le-föl, egy hely tényleg lett volna, dehát ki menjen és ki maradjon? A repülőtéren megadtam a szálloda nevét, taxiba ültünk, irány Kairó, és még két teljes napig ott várakoztunk. Szerencsére vittünk magunkkal elegendő pénzt, szerencsére otthon a fiam és a menyem állandóan telefonközelben tartózkodott. • Két napos késéssel megérkeztek. Beperelte a céget? - Egyelőre csak levelezünk. Számlákat mellékelve írta meg a jogi képviselőm, hogy a szállás, a taxi, a telefon, az étkezés költsége 607 egyiptomi fontot, 219 amerikai dollárt tett ki. Ezt az összeget szerettük volna visszakapni, ha már a bosszúságunkat nem is tudják orvosolni. • Milyen választ kaptak? - Hogy én követtem el a hibát, amiért nem érvényesítettem a repülőjegyemet. Valamint - idézem - „az? ügyfél a telefonban a módosított hazaérkezési időpontot elfogadta, sőt kifejezetten örült neki". Ne tudja meg, mit mondtam a telefonba. 9 Tehát nem kap kártérítést? - Nem. • Megbánta, hogy elutazott? - Az az egy hét valóban csodálatos volt, de ez nem a hazai cég, hanem az RCI érdeme. Még valami: a repülőjegy a két kairói éjszakával két személyre 107 ezer forint volt. Miután Pesten befizettem a pénzt, és végigmentem a Váci utcán, megláttam egy utazási iroda hirdetését. Ugyanezért a pénzért, amit én a repülőjegyért kifizettem, kínáltak egyiptomi utat apartmannal, átszállás nélküli repülőjeggyel, repülőtéri transzferrel, mindenféle ügyintézéssel együtt... F. K. mények. Nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy a színházak működésében nagyon sok korlátot jelent a költségvetési intézményi forma. És még tovább szűkül a gazdálkodási mozgásterük a Kincstár kialakítása kapcsán. A színházaknak szükségszerűen mindig nagy pénzforgalmuk lesz nemcsak azért, mert rá vannak szorulva a saját bevételekre, hanem azért is, mert ez egy kapocs a közönségükkel. Azonkívül az a természetük, hogy folyamatosak és egyúttal tervezhetetlenek a piaci kapcsolataik: egyik díszlethez sok papír kell, a másikhoz textil, és így tovább. Nem lehet azt mondani, mint más intézményeknél, hogy egy évre ennyi és ennyi kréta szükséges... A színháznak az élettel való kapcsolata, a természetéből adódó működése tehát sokkal flexisibilisebb. Ennek jobban megfelel, ha a társasági törvény - és nem a sokkal szigorúbb államhaztártartási - előírásai szerint gazdálkodhat. Az egymás mellett létező, egymástól eltérő szervezeti-működési rend szerint dolgozó színházak kívánatos együttműködését nem lehet másként elképzelni, csak jól megszerkesztett, aprólékosan kidolgozott szerződések révén. Nem sajtfecnikre gondolok, hanem komoly, sok-sok pontból álló szerződésekre, amelyekben pontosan felsorolják kinek-kinek a kötelezettségeit, szolgáltatásait, anyagi terheit, juttatásait. Legyen szó akár gazdasági, műszaki, adminisztrációs, vagy művészeti együttműködésről, ilyen szerződésekkel korrekt, áttekinthető partneri viszonyok alakíthatók ki. • Az önálló intézmény, mint jogi státus mellett létezik a részben önálló intézményi státus is; ez működőképes forma? - Nem tudok válaszolni a gyakorlat aspektusából, mert jelenleg nincs egyetlen színházi intézmény sem, amely ebben a formában működne. Ha igény lenne rá, a Pénzügyminisztériumtól kérnénk állásfoglalást arról, hogy a finanszírozás szempontjából hogyan értelmezendő ez az államháztartási törvényben definiált forma. Annyit azonban szeretnék elmondani, hogy minden kevert forma bizonyos nehézséget jelent a finanszírozás tekintetében. Már most is kértük a költségvetések elkülönítését olyan esetekben, ahol - mint például Dunaújvárosban, vagy Tatabányán - a színház egy közművelődési intézményben működik, a költségvetést tekintve is szimbiózisban. Az a szándékunk, hogy a profiltisztulás irányába haladjunk és ne az összekeverés irányába, ebben partnerünk a Pénzügyminisztérium. Minden olyan forma tehát, amely a színházfinanszírozás áttekinthető rendszerét megkavarná, ellentétben áll a szándékainkkal. Szeretnénk végre elérni, hogy világos legyen: mennyit költ az állam a színházakra - és ez az összeg csakis a színházak támogatására szolgáljon. így lehet aztán mérni azt is, hogy jól, vagy rosszul sáfárkodunk vele. • Ha a közeljövőben mégis megváltozik az intézményi szervezet Szegeden, ennek milyen állami költségvetési vonzata lehetséges? - A költségvetés tervezett folyamat, nyilvánvalóan semmiféle változtatást nem lehet már bevezetni az 1996os évre. Vagyis ha szervezeti változtatást lát indokoltnak a fenntartó, s a szükséges egyeztetések után ezt a döntést meghozza, a szakmai felügyeletet ellátó minisztériumnak a tervezeteket hivatalosan benyújtja - hiszen itt régi intézmények megszüntetéséről és új, vagy újak létrehozásáról lenne szó - és a minisztérium ezt szakmailag megfelelőnek találja, legkorábban az 1997-es költségvetés tükrözheti a változást. Sulyok Erzsébet Ingyenes szűrővizsgálat Alsóvároson és Makkosházán Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatásával ingyenes lakossági szűrővizsgálatot végez az United Way Dél-Magyarország. December 8-án és 9-én az alsóvárosi háziorvosi rendelőben (Szeged, Dobó uutca 41.) 8-10 óra között, december 12-én, 15-én és 16án pedig a makkosházi háziorvosi rendelőben (Szeged, Ortutay utca) 8-10 óra között. A szűrésen a vércukor, a koleszterin és a triglicerid szintet vizsgálják, s felhívják polgárok figyelmét arra, hogy a szűrővizsgálatok előtt ne fogyasszanak semmilyen ételt és italt. Akit lefotóznak December két szombatján, 9-én és 16-án a Télapu című amerikai filmvígjátékot vetítik a Belvárosi moziban, plusz egy polaroid fotót készítenek apuról, aki az előcsarnokban Télapu lehet. A fénykép belépő a következő moziszenzációra, amelynek címe: Babe (a kismalac). Aradrál jöttek - tapasztalatokért Tegnap Szegeden jártak a legnagyobb román szakszervezeti tömörülés, a „Testvériség" Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége vezetői. A négy fős küldöttség délelőtt az MSZOSZ Csongrád megyei kéviseletének vezetőivel tárgyalt. Az Eszperantó utcai székházban Tóth József fogadta a vendégeket, majd a megbeszélések után, délben, sajtótájékoztatón foglalták össze az elhangzottakat. Az Arad megyei szövetség elnöke, Lucián Lagsaghi, valamint Maria Porumb titkár úgy értékelték a tárgyalásokat, hogy látogatásuk jó alkalom volt a már régóta esedékes kapcsolatfölvételre, s ezenkívül még számtalan hasznos tanulsággal szolgált. Tóth József, az MSZOSZ Csongrád megyei képviseletének vezetője elmondta, hogy a dél-keleti régióban a vajdasági kapcsolatok már régebben kiépültek, ám a területileg ugyancsak ide kapcsolható Arad megye szakszervezeteivel csak most kezdünk ismerkedni. Fejes Ernő, a Tisza Téglaipari Vállalat igazgatója - maga is szakszervezeti tisztségviselő - üzleti útjai során találkozott az Arad megyeiekkel, s hívta meg őket Szegedre. Lucián Lagsaghi azzal a várakozással tekint a kapcsolatépítés elé, hogy a privatizációban előbb járó magyarok megosztják majd tapasztalataikat román kollégáikkal. Romániában ugyanis még csak ezután kell a szakszervezeteknek szembenézniük a multinacionális tőke megjelenésével együtt járó nehézségekkel. Az Arad megyei privatizáció jelenlegi helyzetére viszont egyelőre éppen a tőkehiány jellemző. A munkanélküliség pedig valamivel magasabb, mint nálunk: 1011 százalék. Arad és Csongrád megye szakszervezeti vezetői raegyeztek abban, hogy közösen vesznek részt tisztségviselők képzésében, valamint a kultúra és sport területén is keresik az együttműködés lehetőségeit. Ny. P.