Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-13 / 266. szám

4 KRÓNIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995. Nov. 13. Magyarországon lépten­nyomon sérülnek a-kommu­nikáció általános elvei, és folytonos elégedetlenség ta­pasztalható mind a személy­közi, mind az intézményes kommunikációval - szögez­te le Terestyéni Tamás. Mit nem tudunk? Nemcsak a politika, a mé­dia ügyeiben, hanem a gaz­daságban, a pénzügyi szférá­ban is kommunikációs zava­rok vannak. Az állítást egy 1993-as példával bizonyítot­ta. Részletesen elemezte a Financial Times két magyar bank technikai fizetésképte­lenségéről, illetve a magyar gazdasági helyzetről szóló emlékezetes cikkének - ha­zai visszhangját. Az itthoni pénzügyi, gazdasági és poli­tikai körök már-már hisztéri­kus tiltakozásának jogos in­doka nem volt: a magyar pénzügyi és gazdasági szféra tényleg nagy bajban volt. A szaklap tényeket közölt, kommentár nélkül. A fejlett demokráciákban hasonló helyzetben nem arról indul vita, hogy a problémákat nyilvánosságra kell hozni, vagy sem (mint nálunk), ha­nem a megoldás módozatai­ról. Nem ritkán a nyilvános­ság ereje kényszeríti ki a Jobbára kommunikáció szakos egyetemi hallhatók és újságírók láto­gatták A magyar nyilvánosság 2000­ben című, a múlt hét végén Szegeden rendezett két napos konferencia elő­adásait. A szervezők - a JATE kom­munikáció szakja, illetve ennek a Bu­dapest Média Intézetben működő ki­helyezett tagozata - pedig bizonyára szélesebb érdeklődő körre számítot­tak, feltehetően ezért kérték Halmai Gábor alkotmányjogászt, hogy a tár­sadalmi nyilvánosságról beszéljen, Terestyéni Tamás kommunikációel­méleti kutatót, hogy a társadalom kommunikációs zavarairól tartson előadást, vagy Kelemen Gábor szocio­lógust, aki az Internet társadalmi ha­tásáról is beszélt. döntéseket. A kommuniká­ciókutató szerint a hazai új­ságíróknak felelősségük van abban, hogy - úgymond ­idő előtt hagyják abba a piszkálódást, nem derítenek fényt a problémákra és nem segítenek kikényszerftni a megoldásokat. A bankok konszolidációjáról számol­hatatlan mennyiségű cikk született. Mégsincs tisztában a magyar társadalom azzal, mennyi pénz ment rá, s me­lyek ennek a következmé­nyei (például: az unokáink is nyögni fogják a kamatait). Etika A szegedi konferencián többször is szóba kerültek médiaetikai kérdések, ám mindannyiszor bebizonyoso­dott, hogy az etikai témákról jelenleg semmiféle közmeg­egyezés nem igazítja el a gyakorló újságírókat. A fenti példa arra is jó volt, hogy mérlegelni lehes­sen: a valóság tényeinek nyilvánosságra kerülése árt-e többet, vagy ennek hiányá­ban a bajok elfedése, a meg­oldások halogatása. A társa­dalmi érdeket tekintő újság­írók szerint nyilvánvalóan az utóbbi. Csakhogy munkájuk során mégis tekintetbe kell venniük más tényezőket, például az úgynevezett ön­beteljesítő jóslatok termé­szetét. (Ha egy bankról elter­jed, hogy fizetésképtelen, a befektetők gyorsan kivonják a tőkéjüket és nem lesz mód valamilyen megoldással megakadályozni a teljes cső­döt.) Pénz és vélemény Gálik Mihály megfogha­tóbbnak tetsző, a valóságban azonban éppoly kialakulat­lan területről beszélt: a for­málódó sajtópiacról. Miután lezajlott a nyomtatott sajtó privatizációja (ezt a követke­zőképpen jellemezte: nem lehetett tudni, milyen értéke­ket kell eladni olyanoknak, akiknek nincs pénzük) és a rendszerváltásnak köszönhe­tő reklámdömping is lecsen­gett, világossá vált, hogy a lapokat a reklámbevétel tart­ja el. A reklám a gazdaság függvénye. Vagyis a magyar piaci média sorsa a magyar gazdaság sorsától függ. Be­bizonyosodott: az állam által finanszírozott médiumok képtelenek versenyezni a piacon szereplőkkel. Mindez nem jelenti, hogy a piaci ala­pú médiaműködésnek nin­csenek kudarcai és hátrá­nyai, de ugyanaz elmondha­tó róla, mint a demokráciá­ról: nincs jobb. Gálik egy összefüggésre is felhívta a figyelmet: az 1990-94-es tények azt mu­tatják, hogy a rendszert vál­tott közép-kelet-európai or­szágokban eddig mindegyik politikai erő elvesztette a vá­lasztásokat, amelyik az álla­mi rádiót és televíziót ellen­őrizte. S. E. IDEGGYÓGYÁSZATI SZAKRENDELÉS fejfgjás, gerinc-, agyi érbetegségek kezelése \ FORRÁS SZÁLLÓBAN DR. RÁCZ JUDIT hétfő, szerda: 14-18 óráig, kedd: 8-12 óráig. Telefon: 430-823. Szeged Körút '95 Ma este 20.10-kor jelentkezik a Szegedi Városi Televízió Szeged Körút '95 elmú músora. amelyben az önkormányzat működésének elmúlt fél évéről, a bioépltészet jelenéről és jövőjéről hallhatnak a nézők, vala­mint összefoglalót láthatnak a Média 2000 konferenciáról. programajánlat AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN ma: 17 órakor Ötórai tini­tea: Önbizalom, az önbizalom hiánya (fejlesztés technikák): Agykontroll klub felnőttek ré­szére; holnup: 17 órakor dr. Má­riás Béla képzőművész kiállí­tását Bukta Imre képzőművész nyilja meg; Természetbúvár klub ugyancsak 17 órától: Élő kövületek címmel Hum László (JATE Földtani és Őslénytani Tanszék) tart előadást. TUDATLANSÁG. SZENVE­DÉLY, JÓSÁG. Az anyagi termé­szet kötelékei cfmmel Rácz Géza hindu szerzetes tart előadást 19 órától a Juhász Gyula Művelődési Központban. A JATE KLUBBAN 20 órától Bubik István és a Yam együttes músora Mesélj magadnak! cím­mel. Holnap Ma AZ ÁRVÍZVÉDELMI KIÁL­LÍTÁS november 16-áig tekithető meg a megyeháza aulájában. GYEREKRUHA ÉS GYE­RF.KJÁTÉK csereberét szervez­nek a dorozsmai védónők a Petőfi Sándor Művelődési Házban, 10-14 óráig. A RENDEZVÉNYHÁZBAN (Közép fasor 1-3.) II órakor A gazdasági élet kihívásai és a szak­szerű emberi erőforrás gazdálko­dás című, sajtótájékoztatóval egy­bekötött fórum lesz. Vendég: dr. Koltai Dénes, a Humán Mene­dzser Kamara elnöke, a pécsi Ja­nus Pannonius Tudo­mányegyetem tanszékvezetője. A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN Hétpróbás cím­mel zsetonszerző játszóház alsó és felső tagozatosoknak. 14.30-15.30 óráig. AZ OLAJIPARI KLUBBAN Málta-Szicília címmel diavetítés­sel egybekötött útiélménybeszá­molót tart dr. Soproni Lajos, 17 órától. A MAGYARSÁG SPIRITUÁ­LIS ÚTKERESÉSE ÉS LEHETŐ­SÉGEI címmel Bakos Attila, az Édesvíz Kiadó munkatársa tart előadást a BBMK Belvárosi Klub­jában (Bocskay-Madách utca sa­rok), 17.30 órától. A GYÓGYÍTÓ KÉZ KLUB­BAN (Kálvária sgt. 8.) 18 órától Csodák és más furcsaságok cím­mel filmvetítés lesz. TÓBIÁS MESTER ÉS BARÁ­TAI szórakoztatják az óvodásokat 10-től, a kisiskolásokat 14.30 órá­tól a dorozsmai művelődési ház­ban. ÓVODÁSMOZI: 10 órakor a Macskaarisztokraták elmú, ma­gyarul beszélő amerikai rajzfilmet vetítik a JGYMK Dugonics mozi­jában. INGYENES JOGSEGÉLY­SZOLGÁLAT működik az Ifjúság Irodában (Arany J. u. 7., tel. 310­310) 14-16 óráig; ugyanott Alba­óra délután 5-től A CSILLAG TÉRI FIÓK­KÖNYVTÁRBAN (Kereszttöltés u. 29.) 15-17 óráig számítógépes játék kicsiknek. A NYUGDÍJASKLUB (Bécsi körút 7.) taggyűlés keretében egészségmegőrző fórumot rendez 17 órától. Előadó: dr. Paróczi Ka­talin háziorvos, aki tanácsokat ad és vérnyomást is mér. A JATE KLUBBAN 17 órától szerepjáték klub; 20-tól a Tea egy­üttes jazzkoncertje. BIBLIAÓRA angol és magyar nyelven, 19.30 órától a Tantusz Művelődési Házban (Dankó Pista u. 27.). A RIVER SIDE country együt­tes az Alagút sörözőben (Nemes­takács u. 16.) játszik 21 órától. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc utca 1-3.) hol­nap 15.30-től 18.30 óráig fazekas szakkör gyerekek­nek. Lényeges változások lép­nek életbe a felsőoktatási in­tézményekbe történő jelentke­zést és a felvételi rendszert il­letően 1996-ban. Nevezetesen: a felsőoktatási intézmények maguk határozhatják meg a felvételi kritériumokat, vala­mint a fiatalok korlátlan szá­mú helyre adhatják be jelent­kezési lapjaikat. Minderről Papp Lajos felsőoktatási he­lyettes államtitkár számolt be pénteken a Művelődési és Kö­zoktatási Minisztériumban tar­tott sajtóbeszélgetésen. Elmondta azt is, hogy az új rendszer szerint kéttípusú je­lentkezési lap lesz. Az „A" tí­pusú lapon a felsőoktatási in­Változások a felvételi rendszerben tézménybe pályázóknak - a legfontosabb adatokon kívül ­jelezniük kell azt, hogy jelent­kezéseiket milyen sorrendben' kérik elbírálni. A felvételi döntésnél ugyanis alapvető szempont lesz ez a sorrend ­hangsúlyozta a helyettes ál­lamtitkár. A „B" típusú lapból annyit kell beadnia minden pályázónak, ahány felsőokta­tási intézménybe, illetve karra, szakra és tagozatra jelentkezik - tette hozzá. A jelentkezőket azonban - a ponthatár megál­lapításával - csak egy helyre fogják felvenni - mutatott rá a továbbiakban. Papp Lajos kö­zölte: a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 1996 elmú könyv az eddigieknél korábban, vár­hatóan már ez év december 15-től kapható lesz a könyves­boltokban. A helyettes államtitkár fel­hívta a figyelmet arra is, hogy a művelődési és közoktatási tárca több tízmillió forintos beruházással központi számí­tógépes nyilvántartást épít ki az új felvételi rendszer bázisa­ként. (MTI) Pigniczki Dóra november 1 |-én, 8 óra 15 perckor született, 3500 grammal. Édesanyja Dékány Edit. édesapja Pigniczki Ferenc (Szeged). Farkas Brigitta Valentina november 11-én, 6 óra 22 perckor jött a világra, 3100 grammal. Édesafiyja Sziebert Hajnalka, édesapja Farkas Mihály (Szeged). Dolezsár Linda november 11-én, 6 óra 20 perckor születeti, 2920 grammal. Édesanyja Rádóczi Izabella, édesapja Dolezsár Béla (Kiskunhalas). Füle Fruzsina Anna november 11-én, 11 óra 55 perckor jött a világra, 3740 grammal. Édesanyja Horesnyi Zsuzsanna, édesapja Füle Tibor (Szeged). Graszl Edina november 11-én, 13 órakor született, 3140 grammal. Édesanyja Paplógó Márta, édesapja Graszl Imre (Szeged). Varga Levente november 11-én, 18 órakor jött a világra. 3510 grammal. Édesanyja dr. Kocsis Zsuzsanna, édesapja dr. Varga Lajos (Szeged). Pusztai Krisztina november 10-én, 19 óra 5 perckor született, 3200 grammal. Édesanyja Pusztai Bernadett, édesapja Varga Richárd (Szeged). Császár Dániel november 10-én, 20 óra 5 perckor jött a világra, 3150 grammal. Édesanyja Dobó Katalin, édesapja Császár István (Mórahalom). Szaniszló Péter november 10-én, 20 óra 57 perckor született, 3250 grammal. Édesanyja Tóth Anna Mária, édesapja Szaniszló Antal (Szeged). Sisák András Gábor november 10-én, 8 óra 34 perckor jött a világra, 4000 grammal. Édesanyja Nagy Ilona, édesapja Sisák András (Deszk). Pokornyi Tamás november 11-én, 11 óra 30 perckor született, 3200 grammal. Édesanyja Óré Zsuzsanna, édesapja Pokornyi János (Újszentiván). Szalai Ádám november 11-én, 14 óra 10 perckor jött a világra, 3500 grammal. Édesanyja Miklós Ilona, édesapja Szalai Kázmér (Álgyő). Szívhői gratulálunk! Hiánypótló helyesírási ta­nácsadó kötet jelent meg álta­lános iskolások számára a Dóm Kiadó gondozásában Di­ák szó-kincs-tár cfmmel. A pécsi pedagógusok szakmai közössége által szerkesztett, illetve lektorált könyv első ré­szében színes ábrákkal szem­léltetett hétköznapi élethelyze­tek, a hozzájuk tartozó szavak helyes használatát segítő rövid történetek és azok tartalmának helyesírási szempontból fon­Szó-kincs-tár tos szószedetei találhatók. A második rész a magyar ábécé szoros betűsorrendjében több mint tízezer szót tartalmaz. A Diák szó-kincs-tárat szerkesztői az általános isko­lák mind a nyolc osztályában tanuló gyerekeknek szánták, s a kötet beváltotta a hozzá fű­zött reményeket, országszerte nagy sikert aratott. (MTI) Építőanyag-kereskedelmi Raktáráruház kínálata: • fenyő fűrészáruk, • lambéria • hajópadló, • csempe. • fürdőkád, • betonacél. • márvány, # járólapok, # padlólapok • Telephely: Szeged, Fonógyári u. 24 Tel: 62/421 -875. • Rendelésfelvétel: Szeged. Kossuth L. sgt. 23. Tel : 62/481-580. Politika és történelem kö­zött lehet ugyan kapcsolat, de ez nem ad okot arra, hogy politikai csoportok jogot for­málhassanak a múltra hivat­kozva - vélte a konferencia első előadásában Teodor Pompiliu akadémikus. Ellen­kezőleg, minden kezdemé­nyezésben fontos, hogy a politika résztvevői a mai tör­ténelmi valóságot gondolják át. A román történész szerint létezik ugyan magyar-román történelmi probléma, ez azonban nem valamiféle, az idők folyamán állandósult per, hanem sokkal összetet­tebb történelmi kérdés. A két nép történetét nem lehet pusztán párhuzamos, egy­mástól függetlenül zajló tör­ténetnek tekinteni; jellemző módon az együttélő romá­nok és magyarok önmegha­tározása jórészt a másik ré­vén történik. Teodor Pompi­liu professzor szerint törté­nészek ma kihangsúlyozzák a szembenállást, de elhanya­golják a konvergenciákat; a kolozsvári történész úgy vél­te: az erdélyi történeti struk­túrák hiteles elemzése az eu­rópai történeti struktúrák alapján végezhető el. Szász Zoltán történész Makkai Lászlónak a negyve­nes években írott román-ma­gyar történeti munkájának egyik megállapításával kezd­te: nincs Európában még két nép, amelyek oly nagy felü­leten érintkeznének egymás­sal, mint a magyar és a ro­mán. A magyar történész szerint a két nép történeté­nek együttműködési mozza­natait éppúgy leegyszerűsí­tik, mint azokat, amikor szemben álltak egymással. Ahogy román szaktársa, Szász Zoltán is úgy vélte, a történelem nem példatár, Zári társadalom - nyitott kérdések „Párbeszéd" címmel rendezett konferenciát a városháza dísztermében a Teljes Evangéliumi Di­ák- és Ifjúsági Szövetség. Az eseményen Teodor Pompiliu akadémikus, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem történész taná­ra, Szász Zoltán törté­nész, a budapesti Törté­nettudományi Intézet igazgatóhelyettese, Mol­nár Gusztáv filozófus, a Közép-Európa Intézet és a Teleki László Alapít­vány munkatársa, Cs. Gyimesi Éva a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tanára és Végei László újvidéki fró tartott elő­adást. A konferencia kez­detén és végén az Ökrös Zenekar román népzenét játszott. A szembenállásnak itt nyoma sem volt. (Fotó: Karnok Csaba) amellyel a politikai tettek igazolhatóak, de segíthet a mai viszonyok kritikai meg­haladásában. A magyar-ro­mán történet összetettségét szemléltetendő Szász Zoltán végéghaladt a román fejede­lemségek kialakulásától a te­mesvári forradalomig a kö­zös történet nagy eseménye­in, kimutatva, hogy azoknak körülményeiben vannak fon­tos vonások, amelyek eltér­nek a kialakult iskolai sé­máktól; a román fejedelem­ségek például jó ideig termé­szetes szövetségesei voltak a magyar királyságnak a török ellen és csak a oszmán behó­doltság után, kényszerhely­zetbe jutva indítottak a tö­rökkel együtt támadásokat; e kényszerhelyzeteket más­ként kell megítélni, vélte a magyar történész, mint azt, hogy a francia király egy vi­lághatalom élén segftette a török előrenyomulását. Molnár Gusztáv a román­magyar aktuálpolitika irá­nyába vette előadását, a Ion Iliescu elnök által a magyar kormány elé terjesztett meg­békélési dokumentumra ad­ható válaszlehetőségeket keresve. A Teleki-alapítvány munkatársa szerint amikor a magyar kormány a nyugati politika előtt kedvező vissz­hangű alapszerződést kötött Szlovákiával, akkor a román diplomácia halogató taktiká­ja vereséget szenvedett: en­nek hatására adták ki Buka­restben a széles körben rek­lámozott megbékélési doku­mentumot. Molnár Gusztáv arra hívta fel a figyelmet. hogy Románia olyan béke­dokumentumot szeretne elér­ni Magyarországgal, amely­ben nincsen szó határgaran­ciákról. Ez a furcsa helyzet annak következtében állt elő, hogy Bukarest egyidő­ben Ukrajnával is alapszer­ződésről tárgyal, Kiev azon­ban határgaranciát kér a ro­mánoktól. Amennyiben Ro­mánia Magyarországtól ugyanezt megkapná, nem volna oka megtagadni Uk­rajna feltételét. Az előadó szerint ezért az Iliescu-doku­mentumra adandó válasznak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Magyarország teljes határgaranciát adjon. Molnár Gusztáv attól is óvott, hogy a kormány olyan egyez­ményt írjon alá, amely kül­és biztonságpolitikai szem­pontból a két országot szoro­san egymáshoz kötné. Cs. Gyimesi Éva előadá­sának alapgondolata szerint a világnézeti pluralizmusra, a társadalmi nyilvánosságra és a dialógusra alapozott nyílt társadalomban köny­nyebb volna megoldást talál­ni a történelmi gyökerű ma­gyar-román problémára. Saj­nos, vélte a kolozsvári iroda­lomtörténész, a kelet-európai országok éppenséggel a zárt társadalom felé tartanak, az autonómiájukért küzdő ki­sebbségekkel együtt - és ez nagyobb akadálya a megol­dásnak, mint a politikai rendszerek érdekei. Cs. Gyi­mesi Éva kiemelte a románi­ai rendszerváltás utáni politi­kával foglalkozó értelmiség felelősségét; ez az értelmi­ség, mondta, nem változta­tott elődei paternalisztikus gondolkodásán; politikai funkcióba jutva az egész nemzet felemelkedésének egyedüli képviselőjeként te­kinti magát. A modern nem­zettudat összetettségének el­ismerése nélkül Romániában ismét olyan paternalizmus érvényesül, amely akadá­lyozza, hogy a társadalom tagolt érdekszféráinak kép­viselőit meghallgassák. Cs. Gyimesi Éva véleménye sze­rint ugyanez a paternalizmus érvényes a kisebbségi szer­vezetre, az RMDSZ-re is, amely a nemzetiségi autonó­miához ugyanazt a nemze­tállami ideát veszi alapul, mint amit a védelmében el­vet. Panek Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom