Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

SZERDA, 1995. Nov. 1. mm GAZDASÁGI MELLÉKLET IIL Túl az Egyenlítő felén! Századik esztendeje szolgálja 1995-ben villamos energia a Dél-Alföld lakosságának kényelmét. A hőskor - ma már technikatörténeti érdekesség. A Démász Rt. 2700 dolgozója tisztelettel gondol a villamosenergiaszolgáltatás kezdetére, és ^^^^HgVf^ H mélységes megbecsülést, J|l H tiszteletet érez mindazok iránt, akik ebben az elmúlt száz évben oly sokat tettek a villamosításért. A technikai haladás elkötelezettjei, a villamos szakma híresen összetartó, szigorú rendben dolgozó serege érezte küldetésének a tiszta, komfortos energia eljuttatását az évtizedek hosszú során. A Dél-magyarországi Áramszolgáltató - a régió mindenkori villanyszolgáltatójának jogutódja 1992-től működik részvénytársasági formában. Fő tevékenységünk a villamosenergia-szolgáltatás Magyarország délkeleti részén: 33 városban és 229 községben a magyar lakosság egyhatodát szolgáljuk. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyében, valamint Pest és Baranya megye egy részén működik szegedi központunk irányításával öt hálózati üzletigazgatóságunk, 34 kirendeltségünk. Villamos hálózatunk hossza meghaladja a Földet körülölelő Egyenlítő hosszának felét. A Démásztól, mint a régió egyik legnagyobb szolgáltató-gazdálkodó szervezetétől az itt élő fogyasztók elkötelezett, felelős magatartást, a korábbi éveknél színvonalasabb munkát várnak. Biztosíthatom fogyasztóinkat, a Démász rendelkezésére álló technika, az emberi szaktudás az ő igényeiket szolgálja. Társaságunk alapvető célkitűzése: „kiérdemelni fogyasztóink, tulajdonosaink és munkatársaink megelégedését." Dervarics Attila vezérigazgató • A dél-alföldi Áramszolgáltatás históriája SZÁZ. év: a gőzerőművektől a számítógépes irányításig Szegeden, a Széchenyi téren kezdődött... Ma már természetes, hogy villanyáram hajtotta háztartási gépek könnyítik életünket, hogy televízión az otthonainkba jön a világ, hogy számítógépek olykor az emberi elménél is gyorsabban és pontosabban kalkulálják ki teendőinket. Mindez elektromos áram nélkül elképzelhetetlen lenne. De inkább araszoljunk tovább a dél-alföldi áramszolgáltatás történetén. A kezdeteknél alig néhány évvel később, 1902ben megépült az első gőzüzemű erőmű is, s megkezdte Szegeden az áramtermelést. 1897-ben Kecskeméten, 1899-ben Gyulán, Hódmezővásárhelyen és Makón is megindult helyi gőzerőművekkel a villamosenergiaszolgáltatás. Az első világháború közepén már 24 délalföldi városban és községben közel 10 ezer fogyasztót szolgált az elektromosság. A két világháború között újabb 17 kis községi villanytelepet létesítettek, majd a nagyobb városi erőművek Szeged, Békéscsaba, Kiskunfélegyháza, Orosháza és Éppen egy évszázada, 1895. október 31-én gyulladt kl Szegeden, a Széchenyi téren 29 közvilágítási ívlámpa, s ezzel kezdetét vette a dél-alföldi áramszolgáltatás Immár százesztendős históriája. Akkor még aligha gondolhattak elődeink arra, hogy az Itt élő emberek mindennap|al milyen forradalmi változáson mennek majd át a villamosítás nyomán. Nagykőrös - körül ellátási körzetek alakultak ki. A II. világháború bombázásai súlyos károkat okoztak az elektromos vezetékekben. A bombázások, robbantások során sok helyütt sérült a hálózat. A legsúlyosabb károk Baja térségét érték, ahol hónapokig szünetelt az áramszolgáltatás. 1948-tól megkezdődött az áramszolgáltatók államosítása. Először a Dél-Alföldön működő hét nagyobb részvénytársaságot vonták állami tulajdonba, majd 1949ben 12 közületi és 12 kisebb magántulajdonban lévő villamosművet is államosítottak. Ekkor már több mint 130 ezer fogyasztót szolgált a villamos energia a Dél-Alföldön, s 92 nagyobb közület vette igénybe az áramszolgáltatást. Állami pénzen nagyarányú falu- és mezőgazdaság-villamosítási program indult. Négy év alatt 1947 és 1950 között - 60 községben épült ki a hálózat és gyulladt ki a villanyfény. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatot 1951-ben alapították. A DélAlföldet a Kecskeméten és Szegeden épített állomásokon keresztül összekapcsolták a nagy erőművek együttműködését biztosító országos hálózattal, ennek nyomán újabb 114 községben épült ki a villanyhálózat. 1962-ben, 67 esztendővel az áramszolgáltatás kezdete után, a legkisebb dél-alföldi falubán is kigyulladt a villanyfény. Á fogyasztói igények gyors növekedése szükségessé tette a betápláló 120 kV-os állomások és a 35 kVos főelosztó hálózat kiépítését. A fogyasztók száma 1962-re ugrásszerűen emelkedett: a Démász 316 ezer partnere 1175 millió kWh energiát fogyasztott. A vállalat ennek az igénynek 4 üzletigazgatósággal, 18 üzemvezetőséggel és 91 körzetszerelőséggel igyekezett eleget tenni. Az erőművek és az áramszolgáltató vállalatok egységes irányítására 1963-ban hozták létre a Magyar Villamos Művek Trösztöt. Hamarosan új erőművek és nemzetközi kooperációs vezetékek épültek. Elkészült a 220 és a 400 kV-os alaphálózat, valamint a távlati igényeknek is megfelelő 120 kV-os főelosztó hálózati rendszer. Korszerűsítették a hálózat védelmét, automatizálását és az üzemirányítást. A hatékonyabb munka és a fogyasztók jobb kiszolgálása érdekében a Démász korszerűsítette szervezetét: 5 üzletigazgatóságot és 31 kirendeltséget alakított ki. Fejlődött a vállalat infrastruktúrája is. 1990-ben a fogyasztók száma már 685 ezer, a villamosenergia-fogyasztás pedig 3322 millió kWh volt. 1991-től új fejezet kezdődött a dél-alföldi áramszolgáltatás históriájában. A társadalmi-gazdasági rendszerváltás után a Démász is megkezdte működésének és szervezetének korszerűsítését, átalakítását. A Magyar Villamos Művek Tröszt és vállalatai 1992-től kétszintű részvénytársaságokká alakultak. Elsődleges követelményként fogalmazódott meg - a gazdaságosságon és eredményes működésen túl a fogyasztók minőségi kiszolgálása. (x) Dízelerőmű gépháza a villamosítás kezdetén Számítógépes üzemirányítás napjainkban Gondoljon a jövő évre! müiptúruk^ 'M „Rázós" anekdoták Az alacsony díjbeszedő férfi az egyik fogyasztónál hiába nyújtogatta a nyakát, nem tudta leolvasni a magasra szerelt mérőórát. Végül kénytelen volt a termetes háziasszonytól egy széket kémi. A precíz asszonyság attól tartva, hogy a díjbeszedő lába bepiszkítja a széket, inkább felajánlotta: felemeli a kollégát. A művelet olyan jól sikerült, hogy a díjbeszedő bele is tudott kapaszkodni a mérőórába. Ez lett a vesztük: az óra ugyanis zárlatos volt, s mindkettőjüket megrázta. A feldühödött háziasszony, miután huligánnak titulálta a díjbeszedőt, egyetlen mozdulattal bevágta a sarokba. * A kiskatona ad két vezetéket a parancsnokának, majd visszaveszi, s így szól: - Köszönöm, akkor a másik kettőben van az áram. * A faluvillamosítások idején Géderlakon egy Jávor István nevű szerelő a fejébe vette, megismerkedik a tanácselnökkel, akit Boldog Jánosnak hívtak. Odament hozzá és bemutatkozott: - Jávor István vagyok. A tanácselnök így válaszolt: - Boldog vagyok. - Én is boldog vagyok - vágta rá Jávor, mire az elnök ismét csak annyit mondott: - Boldog vagyok. - Én végtelenül boldog vagyok - fejezte be a beszélgetést Jávor. Iroda, asztali, képes asztali kivitelben, valamint zsebnaptárak és határidőnaplók. Kínáljuk még a papír-írószer szakma teljes választékát mérsékelt árakon. Közületeknek, viszonteladóknak mennyiségi vásárlás esetén ingyenes házhoz szállítás és engedmény. Rendelést faxon és telefonon is elfogadunk. Telyfax: 62311-039, Telefon: 62326-752. Szeged-Ságváritelep, Czibula u. 1. Választék + minőség + olcsó ár ^mm = Csepeli Piért wJ Számoljon, meqéri! Mármint van-e alternatívája az MS Windows világának, tágabb értelemben a grafikus felhasználói felületnek, és mostantól kezdve az Oprendszer-Ablak házaspárnak. Van-e még választási lehetőségünk, vagy törődjünk bele abba, hogy kialakult egy számítástechnikai egypártrendszer? Akik esetleg már e kérdésfeltevésre is ingerülten reagálnak, mondván: „Miért kellene, hogy a Windowsnak alternatívája legyen?", azokkal az itt következő oldalakon aligha fogunk szót érteni. Különösen nehéz vitatkozni erről a témáról akkor, ha összekeveredik két fogalom: az ablaktechnika és az Ablak. Az egyik a számítógéppel folytatott „párbeszéd" fejlődésének szükségszerű állomása, amely a közvetlen kódolás, a parancsnyelv és a menürendszer után érkezett el és vált népszerűvé, valamikor pedig talán folytatódik a beszédfelismerés, a kézírásfelismerés, sőt egyesek szerint a gondolatolvasás gépi technológiájával. A másik ezzel szemben csak egy konkrét termék. Az ablaktechnika és a grafikus mód közé sem lehet egyenlőségjelet tenni, de való igaz, hogy a grafikus kezelői felület bizonyos többletfunkcióival a karakteres működés nem ruházható fel. Nem is ebben jelentkeznek a szakmai nézeteltérések, ha• Számítástechnikai egypártrendszer? MS Windows-világ nem abban, hogy szükségszerű-e minden számítástechnikai feladatot grafikus felületre átvinni. S ha igen, akkor ennek egyetlen kvázi szabvány zárt világában kell-e megtörténnie, vagy inkább nyitott számítógépes környezetben? Ha pedig a racionalitás esetleg mégis a ' monolitikus megoldást diktálja, akkor miért éppen a Microsoft erőforrástékozló rendszerére kell mindent felépíteni? E nehezen megválaszolható alapkérdések egyenes következménye, hogy technikai köntösben megjelentek a középkor teológiai hitvitái, meg az állampárti korszak „velünk vagy ellenünk" komplexusai. Amikor valamiről nem lehet teljes bizonyosságot szerezni, akkor a hit lép előtérbe. DOS-hívőkre és Windows-hívőkre oszlik a számítógépes szubkultúra, egy szakmailag erős és befolyásos kisebbség pedig keresi az alternatív „vallásokat". Mindhárom csoport közös jellemzője, hogy hitük tárgya nem tölti el őket maradéktalan elégedettséggel. Nyíltan vagy titokban valami jobbat (is) szeretnének. Bili Gates az amerikai sajtónak a Microsofttal szembeni barátságtalan hangvételére panaszkodik. És nem érti az okát. Való igaz, hogy más cégek is rendre megjelennek a piacon ESNS-szoftverekkel (ESNS = Elsőre Soha Nem Sikerül), velük szemben a sajtó mégis elnézőbb. Talán mert ott kisebb átmérőjű csapból folyik az, hogy „mi vagyunk a legszebbek, a legjobbak, a legokosabbak, a legsikeresebbek..." Az MS-DOS és az MS Windows gyengeségeit még talán el is néznék, de a pénz és a hatalom arroganciájára a Föld túlsó felén is érzékenyek - ha nem is annyira, mint mi itt Európában. A „szabálytalan" piaci magatartásra viszont Amerikában reagálnak kifinomultabban, mint a vadkapitalizmusban tévelygő posztszocialista országokban. Elvitathatatlanok viszont a Microsoft érdemei a számítástechnika propagandájában és popularizálásában. Ezt lapunk szerkesztési filozófiája is kezdettől fogva támogatja. A mindenki által kezelhető kommunikációs felület követelménye, a programok használatát megkönnyítő beidegződések kialakítása, az installálási rutinfeladatok automatikus elvégzése, a kompatibilitás és az átjárhatóság igénye... mind olyan vonások, amelyek szimpatikusak számunkra. (Ánnál nagyobb kár, hogy elég hosszú a beváltatlan ígéretek listája.) Meggyőződésünk, hogy az MS Windows és a Microsoft hibáinak, illetve kifogásolható magatartásának ostorozása inkább válhat javára a számítástechnikának, sőt ' magának a Microsoftnak is. y mint a tömjénfüst. Bár a grafikus felületnek egyelőre nincs alternatívája (még az Ablaknak is alig), igenis van alternatívája a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek, a kidolgozatlanul piacra dobott termékek üzletpolitikájának... A Microsofton kívül sok múlik azonban az „alternatívokon", a versenytársakon, hogy a számítástechnikát (és az egész társadalmat) jobban szolgáló, hatékony, jövőbe mutató megoldások terjedjenek el.