Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-04 / 259. szám

SZOMBAT, 1995. Nov. 4. BELÜGYEINK 3 • Elindult a Déltáv Rt. fejlesztési programja • 75 millió dollár hitel az EBRD-től • Elsőként 3200 tápéi vonal Tápén jelenleg három­százhúsz telefonelőfizető van, s nyolcszázán várják, hogy bekijssék lakásukba a vonalat. Nem kell már soká­ig türelemmel lenniük: a Déltáv Rt. október végén megkezdett fejlesztésének eredményeképpen hamaro­san minden várakozó tele­fonhozjuthat. Tegnap délután Szegeden, az Öreg Körösi Halászkert­ben tartott sajtótájékoztatón hangzott el az örvendetes hír: a Déltáv Rt. megkezdte fejlesztési programját, amelynek befejezése után, 1996 végére mintegy 30 ezer új telefonállomást kapcsol­nak be Csongrád megyében. Yves Lemaire, a Déltáv Rt. francia vezérigazgatója magyarul elmondott beveze­tőjében utalt rá, hogy a cég 1995. március l-jétől végzi a helyi, közcélú távbeszélő szolgáltatást a szegedi és a szentesi primer körzetekben. Időközben fölkészültek a A Déltáv Rt. „főhadiszállása" a Zsukov téren (Fotó: Gyenes Kálmán) koncessziós szerződésben vállalt fejlesztési tervek vég­rehajtására is. Ehhez a pénz­ügyi hátteret az is biztosítja, hogy az Európai Befektetési és Újjáépítési Bank igazgat­ótanácsa szeptemberben 75 millió dolláros fejlesztési hi­telt hagyott jóvá a Déltáv Rt. számára. A vezérigazgató elmondta még, hogy a mennyiségi fej­lesztéseken kívül a szolgál­tatások minőségét is javítják. Most pedig megkezdhették első jelentős beruházásukat: a tápéi telefonhálózat fej­lesztését. Provics Ferenc, a tápéi munkálatok vezetője arról beszélt, hogy a tervek meg­valósítása 220 millió forint­ba kerül. A helyi" telefonhá­lózat fölújftási tervének el­készítését alapos fölmérés előzte meg. Tápén jelenleg 1690 lakás, és 655 üdülő ta­lálható, s figyelembe vették még a település jövőbeni, várható terjeszkedését is. A fölmérés után most egy úgynevezett „lefedő hálózat" építésébe kezdtek, amely a későbbiekben lehetővé teszi majd, hogy újabb földmun­kák elvégzése nélkül elégít­sék ki a később jelentkező igényeket. Háromezer két­száz vonal bekapcsolására ad lehetőséget a most kiépí­tendő hálózat, s a rendszer ­szükség esetén - bővíthető. A tápéi munka csak a kezdet: a közeljövőben opti­kai kábelt építenek a Szeged, Makó, Nagylak „alépít­ménybe", s a nyomvonalhoz tartozó települések jelentős fejlesztésre számithatnak. Hasonló optikai kábel kerül Szeged és Hódmezővásár­hely közé, s tervezik Szen­tes, Csongrád, Mindszent, Szegvár (és a környékbeli települések) telefonhálózatá­nak korszerűsítését is. A Déltáv Rt. kiemelt fel­adatnak tekinti az ópuszta­szeri rendezvények távköz­lési hátterének biztosítását. A tápéi telefonrendszer fejlesztésének üteméről ha­marosan részletesen is tájé­koztatjuk olvasóinkat. Ny. P. Tabajdi Csaba kisebbségi vezetők között. (Fotó: Nagy László) • „A kisebbségi önkormányzati rendszer nem cél, hanem eszköz" A magyar autoaómiamodell Vitát váltott ki a többségi nemzetben, de egyes etnikai és nemzetiségi csoportokban is a „magyar találmány", a kisebbségi önkormányzati rendszer. A helyhatósági vá­lasztás idején, az 1995 végén kezdeményezett 686 kisebb­ségi önkormányzatból 679 működik jelenleg is. A tör­vényben rögzített lehetőség­gel, vagyis hogy most ősszel alakítsák meg saját önkor­mányzatukat, körülbelül 200 kisebbségi csoport él ­mondta Tabajdi Csaba mi­niszterelnökségi államtitkár azon a pénteki találkozón, melyen a szegedi kisebbsé­gek vezetőivel beszélgetett. A politikust Annus József országgyűlési képviselő (MSZP) látta vendégül. A kisebbségi ügyek közismert és elismert szakértője, Ta­bajdi Csaba értékelte az ön­kormányzati választások óta eltelt időszakot, válaszolt a helyi kisebbségi vezetők kérdéseire és megjegyzései­re, majd tárgyalt Szeged pol­gármesterével. A szórványban élő kisebb­ség számára alakítottuk ki hazánkban azt az autonómia modellt, melyhez hasonlót sem a világ, sem a magyar történelemben nem találunk. A kisebbségi önkormányza­tok megválasztásával olyan szervezetek jöttek létre, me­lyek egyszerre legitimek és reprezentattvok. Ezért egya­ránt méltó partnerei a tele­pülési önkormányzatoknak és a kormánynak. Am ezek a testületek többféle problé­mával küszködnek - ismerte el az államtitkár. így például azzal, hogy nem jutottak időben ahhoz a pénzhez, mely létükhöz elengedhetet­len. Az alacsony működési keretet kiegészíti a konkrét tevékenységet támogató pá­lyázati rendszer. Ám az en­nek bázisát jelentő nemzeti­ségi és kisebbségi közalapít­vány csak a választási proce­dúra lezárultával, későn kezdhette meg munkáját. Tanácstalanok a települési önkormányzatok, de maguk a kisebbségek is, hogy új testületeiknek, a helyi és or­szágos kisebbségi önkor­mányzatoknak mi a dolga, meddig terjednek lehetősé­gei. Kicsit lötyög ez a ruha a magyarországi kisebbségi rendszeren, de nem baj, ha a jogi keret tágabb, mint a gyakorlat - jelentette ki Ta­bajdi Csaba. Mert a kisebb­ségi önkormányzati rendszer nem cél, hanem eszköz ah­hoz, hogy e népcsoportok rá­találjanak önmagukra. Az ellentmondások közül például a szegedi szlovákok, cigányok és lengyelek arra hívták föl a figyelmet, hogy a városban nincs saját épü­lete a kisebbségeknek. Az it­teni románság szerint a ki­sebbségeket megosztotta az önkormányzatiságra való át­térés. Ebben a most formáló­dó struktúrában a civil szer­vezetek, az egyesületek nem lelik helyüket. Ú. I. FKGP jubileum A Független Kisgazdapárt november 4-i országos nagy­gyűlésével és nagyválasztmá­nyával veszi kezdetét az a ju­bileumi programsorozat, amely az FKGP 1945-ös vá­lasztási győzelmének állít emléket. Egy nappal később, vasárnap gyászmise lesz az Egyetem téri Római katolikus Templomban, ahol az ötven évvel ezelőtt megválasztott nemzetgyűlés egykori elnö­kének, Varga Bélának a lelki üdvösségéért mondanak imát. A misét Bolberitz Pál pápai prelátus tartja. November nyolcadikán a Független Kisgazdapárt bu­dapesti székházában az Egye­sült Államokban élő egykori budapesti polgármester és kisgazda képviselő, Kővágó József tart előadást. A követ­kező napon az FKGP megyei központjaiban kitüntetik azt a több mint ezer párttagot, akiknek a tagsági viszonya ötven évnél régebbi keletű. A programsorozat zárórendez­vényére a Budapest Sport­csarnokban kerül sor novem­ber 11-én. Az ötven évvel ez­előtti kisgazda győzelem ju­bileumi ünnepségén Torgyán József nyilvánosságra hozza a Független Kisgazdapárt alter­natív gazdasági programját. A jövő héten megyénkben, mint arról korábban már hírt ad­tunk, Tisza '95 címmel kataszt­rófa-elhárftási és árvízvédelmi gyakorlat lesz. A Csongrád Me­gyei Védelmi Bizottságtól ka­pott információ szerint az ezzel kapcsolatos belső törzsvezetési gyakorlat november 8-án lesz, míg másnap, csütörtökön a hon­védség, valamint országos szak­mai és más szervek bevonásával tartanak bemutatót. A lakosság Készülődés a Tisza '95-re mindkét nap eseményeiről in­formációt kérhet a védelmi bi­zottság tájékoztatási munkabi­zottságától: Szeged, Rákóczi tér, I. emelet 103. szobában, vagy a 62/483-583 és a 62/ 314-4)91 -es telefonokon. N. R. J. • Világbanki pénzek Kétszázezer dollár a SZOTE-nak Az egészségügy fejlesz­tését szolgáló világbanki hi­tel, illetve az ahhoz kapcso­lódó kormányzati hozzájá­rulás - összesen 132 millió dollár - egy részének a to­vábbi elosztásáról tárgyalt a napokban Budapesten egy magyar, illetve külföldi szakemberekből álló bizott­ság. A testület - amely pá­lyázatok útján nyújt támo­gatást - ezúttal két új, nép­egészségügyi célokra kidol­gozott program finanszíro­zását hagyta jóvá. Az egyik, a Dohányzás vagy Egészség Alapítvány vezette konzor­cium pályázata, amelyben a passzív dohányzás elleni küzdelem módszertanának kimunkálására vállalkoztak. A bíráló testület 200 ezer dollár támogatást szavazott meg számukra. Ugyancsak ilyen összegű támogatást nyert el a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, amely egy tudo­mányos szimpózium meg­rendezését vállalta a közle­kedési balesetek fő okai és a balesetek megelőzése téma­körében. • Horn Gyula Szekszárdon Több bérre nem lelik Hétszáznál többen hall­gatták Horn Gyula minisz­terelnök előadását az ország helyzetéről és a kormány munkájáról pénteken Szek­szárdon, a Babits Mihály Művelődési Ház színházter­mében rendezett lakossági fórumon. A paksi figyelmez­tető sztrájkkal és a kilátásba helyezett többi demonstráci­óval kapcsolatban Horn Gyula kijelentette, hogy ha mindazokat a követeléseket teljesítené a kormány, ame­lyeket megfogalmaztak, be­nyújtottak, akkor a stabilizá­ciós program kudarcba ful­ladna. Példaként az egész­ségügyi szakszervezetek ve­zetőivel csütörtökön lezajlott tanácskozásra hivatkozott. Véleménye szerint nagyon kulturált hangulatú megbe­szélés volt. Az eszmecserén, mint elmondta, rámutatott arra, hogy teljesen átérzi a közalkalmazottak és ezen belül az egészségügyi dolgo­zók helyzetét, de nyíltan meg kellett mondania azt is, hogy nem tudnak 35 száza­lékos bér- és 10 százalékos működési költségemelést ad­ni, mert nincs miből. Most csak annyi béremelés adha­tó, hogy 1996-ban ne romol­jon tovább az egészségügyi dolgozók helyzete. (MTI) Nem a gyógyszertár November 2-ai lapunkban írtunk egy újvidéki férfi eseté­ről, aki félmillió forint értékű nyugtatót akart kivinni Jugo­szláviába engedély nélkül. A gyógyszerek forgalmazását nem az Aranykehely Gyógyszertár, hanem a vele azonos cí­men működő Aranykehely Gyógyszer BT. végezte. Indokként pedig első he­lyen az szerepelt, hogy Kecskeméti János polgár­mester nem jól gazdálkodott a község pénzével, annak egy részét a testület jóváha­gyása és tudta nélkül hasz­nálta fel. Tegnap, az esti órákban ­az ügyrendi bizottság elnöke által összehívott - rendkívüli testületi ülést tartottak. Kecskeméti János, mint a ta­nácskozás levezető elnöke mindenekelőtt az ellene ko­rábban hangoztatott kritiká­kat, vádakat vette sorba. Mondandóját alapos indo­kokkal igyekezett alátámasz­tani, de ezzel együtt kimond­ta: valóban mulasztást köve­tett el azzal, hogy nem min­dig időben tájékoztatta a tes­tületet egyes kérdésekről. Azt azonban cáfolta, hogy a költségvetés emiatt veszély­be került volna. Ezt követően a képvise­lők, miután dr. Chappon Ti­bor hangot adott ellenvéle­ményének. Makra József, Kiszner Lajos, Kismarton Dezső és Varga Pál is igye­kezett a felgyülemlett prob­Csináld magad r udtommal Czeglédi Györgyné találta ki ezt az or­szágos mozgalmat a népmüvelésben, a hatvanas évek legelején. Mindenféle barkácsszakkörök alaku­lását szorgalmazta, de nem gondolhatta, lesz ebből egyszer latrok mozgalma is. Régi nóta, hogy az alvilág esze egy tófejjel előbbre jár, mint a rendőröké. A betyárvilág se virágzott volna ki, ha nem így lett volna. Föltehetően soha nem lesz belőlem jó krónikása semmiféle alvilági tettnek, de hármat azért el tudok mondani a sorozatban egymást követő esetek közüL Az egyik: ellopták a BM számítógépét, amelyikkel rendőri igazolványokat lehetett készíteni. Jóval ké­sőbb szerzett róla tudomást a minden lében kanál saj­tó, hajtogatta is unásig. Azonnal jött a cáfolat: nem tudnak vele mit kezdeni, mert közönséges számítógép­ként tudják használni csak. Fontos kellékeket nem loptak el vele. Ami késik nem múlik, gondoltam akkor. A máso­dik hír: lekenyereztek - megkentek - valakit a rend­őrség legbelsőbb emberei közül, hogy az ellopott és körözött gépkocsik számítógépes hálózatba táplált számait egyszerűen üsse ki a ketyerébőL Zseniális az ötlet, és biztosan nem kapott sérvet a nehéz, de sok pénzt termő munkától. A munkaidejéből is kitellett. Már Neumann János kerülhette a fizikai strapát, azért találta ki a számítógépet. Ment tehát a drót, hogy ezeket meg ezeket a számokat tessék beütni a gépbe, aztán hamarosan ment máshonnan a másik, hogy ugyanazokat tessék kiütni. Egyszer be, egyszer ki. Ezt már nem is cáfolták. Most meg azt hallom, Diósgyőrből pénzpapirost loptak. Minek kínlódnának mindenféle kontár pénz­hamisítással, ha egyszerű lámpatrükkel le lehet bukni minden pénztárnál? Ajánlottam elégszer, valami na­gyon egyszerű lámpácskát kellene tömegcikként piac­ra dobni, hogy akármelyikünk megnézegethesse ma­radék pénzecskéjét otthon. Akkora is elég lenne, mint egy töltőtoll. Nem ugrottak rá még a föltalálok se. A pénzhamisítás volt mindig is a nem hivatalos Csináld magad mozgalom csúcsa az én szememben. Lebukik tíz? Lesz helyette száz! De sokkal jobb, ha tíz se bukik le. Kell egy megbízható ember, aki vízjeles, fémszálas nyersanyaggal látja el a gyorsmásolókkal fölszerelt mandzsettás gazembereket. Ha csak a három esetet fűzném össze, már akkor igazolva látnám a tételt: a maffia igyekszik beépülni a hivatali szervezetekbe. Hej, pedig mennyire cáfolták ezt is hajdanán! Mk z első löket: vedd hülyére a figurát. Közönséges számítógépből annyi van, mint égen a csillag, kész bolond, aki a legjobban őrzött BM-től lop. Még jó, hogy nem mondják, számítógépes játékokon tanul­ta a legegyszerűbb ki-beugrálós megoldásokat a má­sik, aki bérmunkában kiütőgette, amit előtte beleütö­gettek. Vagy: csak rájött a sürgősség a harmadikra, és vécépapirosként vitte ki a gyárból a pénzhez valót, mert már annyit se ér a pénzünk. Ha számítógépre tér át a Yard, megjelennek a szá­mítógépes bűnözők. És ez még nem is lófejhosszal történő megelőzés, csak a sarkukban járnak. Ha so­rozatban buktatják le a papírpénzek kocahamisitóit, előállnak a legprofibb módszerrel: originál hamisít­ványokkal. A világ, sajnos, így megyen. iww< t Országosan is ritka­ságszámba menő lé­pésre határozta el ma­gát a közelmúltban Opusztaszer 9 tagú képviselő-testületének többsége, hét képvise­lő, amikor utltimátum­ként közölte a polgár­mesterrel: amennyi­ben többszöri kérésü­ket ismét megtagadja, és nem mond le tisztsé­géről, a testület - tör­vényes jogával élve - ­feloszlatja önmagát. lémákat szóvá tenni. Az éles és igencsak szenvedélyes hangú vita végül - miután a polgármester ismét kijelen­tette, hogy nem tartja indo­koltnak lemondását - a tes­tület tagjainak név szerinti szavazásával zárult. A fe­loszlatás mellett: dr. Chap­pon Tibor, Katona Sándor, Kismárton Dezső, Kiszner Lajos, Makra József, Szépla­ki Ferenc, Varga Pál, a tes­tület „egybemaradása" mel­lett pedig Kecskeméti János és Kecskeméti Zoltán szava­zott A törvény értelmében 75 napion belül a helyi választá­si bizottságnak választást kell kiírnia, de az új képvise­lők megválasztásáig a jelen­legi testület látja el a falu irányítását azzal a megkötés­sel, hogy a polgármester tí­zezer forint feletti összeget csak a testület hozzájárulásá­val fizethet ki ez idő alatt. Kecskeméti János mind­ehhez csupán annyit tett hozzá: reméli, hogy egy füg­getlen bírálóbizottság tisz­tázni fogja őt a jogtalan vá­dak alól. üt

Next

/
Oldalképek
Tartalom