Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

6 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1995. NOV. 1. A Csongrád megye hetvenhét gyógyszertárának privatizáció­ja településenként más és más módon zajlik. Van, ahol valódi magánosítás történik és eladják a patika tulajdonjogát van ahol - mint például Szegeden is - bérbe adják az egykoron állami gyógyszertárakat. A Csongrád Megyei Gyógyszerész Kamara elnökével\ dr. Blum Ferenccel a megyei patikahálózat magánosításának különféle módozatairól beszélgettünk. - Én annak vagyok a hí­ve, hogy a patikus saját tu­lajdonába kerüljön a privati­záció során a gyógyszertár ­kezdte a megyei kamara el­nöke -, ám a települési ön­kormányzatok többsége attól félt, hogy a patikus a későb­biekben nem patikaként üze­melteti majd gyógyszertárát, és a település ellátatlan ma­rad. Én e félelmeket alapta­lannak tartom, hiszen a pati­kustársadalom nem ért más­hoz, mint a gyószerészethez. De védelmet ad a település számára az is, hogy a tör­vény rögzíti: a patikus csak gyógyszertárként használ­hatja a megvásárolt patikát, nem beszélve arról, hogy az önkormányzat kiköthet a szerződésben visszavásárlási jogot, vagy pedig kötbért. • Hány település nem félt az ön által említett veszélytől? - Csanádpalotán, Apátfal­ván, Földeákon és Hódme­zővásárhelyen döntöttek úgy, hogy eladják a patikát, illetve patikákat. Ezeken a településeken az önkor­mányzatok rendkívül nagy­vonalúak voltak, hiszen 3-5 éves futamidőre részletfize­tést tettek lehetővé, s nem számoltak fel kamatot. Vé­gül is ezeken a településéken zajlott le az igazi privatizá­ció. • Mekkora összegért kelt el a megvásárolt négy hódmezővásárhelyi pati­ka? - Ötmillió forint felett a kisebb patikák, a megye má­sodik legnagyobb - itt ta­lálható - gyógyszertára 20 millió felett kelt el. A város kedvezményt adott annak, aki egy összegben fizetett: a vételár 20 százalékát elen­gedte. A vásárhelyi kollégák egy összegben fizették ki a gyógyszertárat, hiszen az OTP starthitelt biztosított számukra. • Mi lesz a sorsa a „ma­• Napirenden: a patikaprivatizáció Variációk a magánosításra radék", meg nem vásárolt három vásárhe­lyi gyógy­szertár­nak? - Úgy lá­tom, ha ezekre a gaz­dára nem lelt patikákra is lett volna külső pályá­zó, akkor az ott dolgozó gyógysze­rész élt vol­na elővásár­lási jogával. Volt Vásár­helyen olyan patika, ame­lyiket éppen azért vásá­roltak meg az ott dolgo­zók, mert hí­rül vették, hogy jelentkezett külső pá­lyázó is. Az el nem kelt pati­kákat kilencven nap múlva újra meghirdeti a város ön­kormányzata, ám a második fordulóban bérleti jogot ajánlanak meg. Vásárhely tisztességesen járt el, mert biztosította a patikusainak az elővásárlási jogot, elengedte a 20 százalékot, előnyben ré­szesítette a vásárhelyi gyógyszerészeket. 0 Ha jól számolom, ak­kor Csongrád megyében mindössze négy helyen adtak el gyógyszertárat, a döntő többség nem óhaj­totta áruba bocsátani a A megye második legnagyobb patikája - Hódmezővásárhelyen ­20 milliónál többért kelt el. (Fotó: Somogyi Károlyné) patikáját, s inkább bérbe adta ezeket. - De tegyük hozzá, hogy a bérleti jogot - Makó kivé­telével - ingyen adták a pa­tikusoknak. 0 Nyilván voltak olyan települések, ahol a gyógyszerészek nem fo­gadták osztatlan öröm­mel azt, hogy nem vehe­tik meg a patikát, ahol dolgoznak. - Természetesen voltak ilyenek, kivált a kisebb tele­püléseken. 0 Miért alkalmaztak a megyén belül különböző privatizációs módszere­ket, miért nincs egységes megoldás? - Tudomásul kell venni, hogy a patikák a helyi ön­kormányzatok tulajdonát ké­pezik, s hogy a tulajdonával a tulajdonos mit csinál, azt maga dönti el, ezt megenge­di számára a tulajdonjog szabadsága. Az más kérdés, hogy az én véleményem sze­rint akkor lenne valódi pati­kaprivatizáció, ha a települé­sek magánkézbe adnák a gyógyszertárakat. A megyei gyógyszerésztársadalom ne­vében köszönettel tartozom az önkormányzatoknak azért a segítségért, amit a patikap­rivatizáció során nyújtottak. Nagyon jó volt az együttmű­ködés a helyi önkormányza­tok és a megyei kamara kö­zött. Ennek köszönhető az is, hogy a megyének nincs tulajdona a gyógyszertári központban, ez a vagyon a megye 59 települési önkor­mányzatának a tulajdonában van. Az ország többi megy­éjében a megyének is van tu­lajdonrésze az úgynevezett központi működtető vagyon­ban. 0 Amikor a patikák pri­vatizációjának lehetősége megteremtődött, minden érintett értesült a magá­nosítás hogyanjáról? - A kamara rengeteg összejövetelt rendezett a me­gye gyógyszerészeinek, amelyekre a bankszakembe­rektől a biztosítótársaságok képviselőjéig számtalan szakembert elhívtunk annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körű tájékozta­tást nyújtsuk a patikusoknak. Szegeden a kollégáknak alá kellett írniuk egy nyilatkoza­tot arról, hogy az adott gyógyszertárban dolgozó gyógyszerész részt kíván-e venni a gyógyszertár további működtetésében. Amíg ez az aláírásokkal ellátott nyilat­kozat nem készült el, addig a kamara nem javasolta a személyes működtetési jo­got. Szeged állami gyógy­szertáraiban dolgozó vala­mennyi patikusának kézje­gye ott található azokon a nyilatkozatokon, amelyek­ben az szerepel, hogy egye^ tértenek a vezető által leírt működtetéssel. Ebben meg­határozták, hogy hány száza­lékban tulajdonos a vezető, hány százalékban a többiek. Ezt követően kapta meg az illető gyógyszertárvezető ­aki a személyes működtetési jogot kérvényezte - a ka­mara ajánlását. 0 Léteznek úgynevezett pendliző gyógyszerészek, akik vándorolnak egyik gyógyszertárból a másik­ba, helyettesíteni, ők nem tartoznak sehová, következésképpen kies­nek a patikaprivatizáció­ból. - Sajnos ők ki vannak zárva. A megyében három embert érint ez. Várhatóan a közeljövőben szükség lesz úgynevezett hatósági gyógy­szerészekre, akik majd sza­badság és betegség esetén helyettesítenek. Ezt a felada­tot szánjuk nekik, s a kamara természetesnek tartja, hogy jól megfizessék őket azok­ban a patikákban, ahol he­lyettesítést vállalnak. 0 Persze a patikaprivati­zációból Szegeden kiszo­rulnak még a kórházak­ban, a klinikákon, az egyetemi intézetekben dolgozó patikusok is. - Szeged város képviselő­testülete méltányolta az ala­csony árrést - 17 százalék -, a forgalmazási kötöttséget, valamint a gyógyszertárak­ban dolgozók továbbfoglal­koztatásának kötelezettségét, amikor úgy döntött, hogy a bérleti jogot ingyenesen en­gedi át. Ezzel lehetőséget te­remtett arra, hogy a volt ál­lami gyógyszertárakban dol­gozó gyógyszerészek részt vehessenek a privatizáció­ban. Kalocsai Katalin • Nemzetközi konferencia Szegeden A nyelvtanár-továbbképzés útjai Szerdától péntekig „A nyelvtanár-továbbképzés út­jai" címmel rendez nemzet­közi kollokviumot a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Francia, Olasz és Latin Tan­széke, valarhint Idegennyel­vi Lektorátusa. Míg a latin szekció üléseit a tanárképző főiskola tanácstermében (Boldogasszony sgt. 6.), ad­dig a pszichopedagógiai, módszertani, nyelvi és civili­záció szekció üléseit a Sze­gedi Akadémiai Bizottság székházában (Dóm tér) tart­ják, délelőtt 10-13, illetve délután 15-17 óráig. A szer­vezők váiják a konferenciára az érdeklődő nyelvtanárokat. • Magyarok Világszövetsége Díjak, emlékérmek A fennállásának tizedik évfordulóját idén ünneplő Bethlen Gábor Alapítvány ez évben is olyan személye­ket díjaz, akik a közép-euró­pai népek együttműködése jegyében, a régió jövőjéért tevékenykednek. Egyebek között ez hangzott el a Ma­gyarok Világszövetségének (MVSZ) keddi sajtótájékoz­tatóján. Márton János, a kuratóri­um elnöke elmondta: az ala­pítvány létrehozásának gon­dolatát 1979. végén Illyés Gyula vetette fel, az elképzelés azonban csak 1985-ben válhatott valóság­gá. Az elmúlt tíz évben az alapítvány - magánszemé­lyek hozzájárulásából - har­mincnégy személyiség mun­kásságát ismerte el Bethlen­díjjal, és velük együtt 1989. óta a Tamási Áron-díjasok, valamint néhány ösztöndíjas támogatására összesen 8,5 millió forintot fordított. Márton János arról is szólt, hogy a Bethlen Gábor-díjjal kitüntetettek között - hat magyar állampolgár mellett - lengyel, erdélyi, cseh, szlovák, horvát, vajdasági és ukrán költők, írók, politiku­sok, történészek találhatók. A Bethlen Gábor-díjat idén Kiss Ferenc irodalom­történész, kritikus, Lászlóffy Aladár kolozsvári költő és Christoph Pan professzor, dél-tiroli jogász-politológus veheti át. A Tamási Áron-díj idei kitüntetettje Ivánka Csa­ba, a Nemzeti Színház ren­dezője lett, míg Márton Áron emlékérmet Bónis La­jos mezőgazdasági mérnök, Cziiják Árpád kolozsvári ér­seki helynök, kanonok, a Duna TV közép-európai ma­gazinja, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Hunyadi Mátyás Mnnkaközössége (Kanada) és a Zrínyi Ifjúsági Kör kapott. A díjak ünnep­élyes átadása csütörtökön es­te az MVSZ székházában lesz. (MTI) Vonatdobálókat fogtak el Újabb vonatdobálókat fogtak el a Rákospalota-Új­pest vasútállomáson - tájé­koztatta a sajtót Szabó Sán­dor, a MÁV Budapesti Üzemigazgatóságának sajtó­felelőse. Az öt fiatalkorút a helyszínen dolgozó váltóke­zelő segítségével a rendőr­ség fogta el. A fiatalok nem csak a vonatokat dobálták meg, hanem a vágányokra is köveket raktak. A rendőrség és a MÁV szakértői az ügy­ben tovább folytatják a vizs­gálatot. (MTI) • Verdi - Requiem, Acél Ervin vezényletével Bérletnyitó a filharmóniában Komplett-körséta ( 7.) Benetton, avagy mitől szines a világ? Aki az elmúlt hetekben a Szeged Nagyáru­ház emeletén járt, ismét furcsaságokkal ta­lálkozhatott. Ez alkalommal azonban nem a tulajdonos Komplett Rt. rendezte át a felső szintet, hanem sajátos „honfoglalás" zajlik: kiskereskedők költöznek az áru-házba. Különleges darabok, sajátos környezet A Nemzeti Filharmónia Fricsay-bérletének nyitánya­ként ma 19.30-kor a nemzeti yzlnházban Acél Ervin ve­zényletével Verdi Reqiuem című oratorikus művét adja elő a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Vaszy Viktor Kó­rus (karigazgató: Gyüdi Sán­dor), valamint Somogyi Esz­ter, Szonda Éva, Molnár András és Bercelly István szólisták. A fájdalmas vétetésű mű gondolata Rossini halálának hírére fogant meg: Giuseppe Verdi 1886-ban azzal fordult az olasz zeneszerzőkhöz, hogy közös reqiuemet írjanak Rossini emlékére. A közös mű a kortársak közömbössé­ge miatt nem (ródott meg, Verdi azonban később, 1873­ban az olasz nemzeti író Ma­zoni halála után ismét foglal­kozni kezdett a Requiem gon­dolatával, amely végül az ő emlékének ajánlva készült el. Első előadásán Verdi maga vezényelte Milánóban 1874­ben. A hét tételből álló művet a Verdi-operák dallambősége, rendkívül kifejező drámai ha­tásai jellemzik; a Requiem az oratorikus zeneirodalom pá­ratlan remeke. Előadása igazi zenei esemény. S. P. S. • Magyar-román határőr-találkozó Mindent helyben A magyar-román határon egy év alatt 17 százalékkal csökkent a jogellenes bűn­cselekmények száma, s a két fél jobb együttműködésével, hatékonyabb szervező mun­kájával a határforgalomban is sikerült elkerülni a koráb­bi súlyos helyzeteket - mon­dotta Nováky Balázs altá­bornagy, a magyar határőr­ség országos parancsnoka kedden Békéscsabán az egyéves munkát értékelő magyar-román határőr-talál­kozót követő sajtótájékozta­tón. A legutóbbi, egy évvel ezelőtt tartott parancsnoki találkozó óta olyannyira fe­szültségmentes volt a hely­zet a magyar-román határon, hogy semmi olyan nem tör­tént, ami felsőbb szintű be­avatkozást igényelt volna, mindig mindent helyben el tudtak rendezni. Luca Dimit­riu, a román fél képviselője elmondta, hogy 90 százalé­kos arányban kész a Tornyá­ról Aradra vivő műút, a már elkészült méhkeréki határál­lomással átellenben épülő nagyszalontai állomás. (MTI) Farkas Árpád igazgató mégis megnyugtat, a tár­saság ugyan bérbe adja az emeleti részt, de odafigyel a színvonalra. Nemrégiben egy konzorcium, amelynek a dolgozók alapította MRP is tagja, megvásárolta a Komplettet, s valójában gazdasági kényszer az át­meneti visszavonulás. Min­dezt azonban a cég úgy szeretné, hogy hét szegedi üzletében a szokottnál is nagyobb választékot, s mi­nőségibb kiszolgálást nyújtson a jövőben. A Szeged Nagyáruház lépcsősoráról látni is a Ká­rász utca elejét, ahol két Komplett üzlet is várja a vásárlókat. Az első, a Be­netton lassan két esztendős születésnapját üli, hiszen '93. novemberében kaptak helyet a világhírű olasz ter­mékek a Komplett Kárász utcai üzletében. - Közvetlenül Olaszor­szágból hozzuk a legdiva­tosabb Benetton terméke­ket Szegedre - mondja Oláh Attila, üzletvezető. A Benettonnak több mint 7 ezer üzlete van már a világon, idehaza mégis kuriózumnak számít, hi­szen a szegedin kívül csak két másik ilyen üzlet mű­ködik Magyarországon. - Az olasz cég elsősor­ban fiataloknak készít kö­tött kelméket, sajátos színvilágot formázva. Egyébként csak termé­szetes anyagokat használ az olasz gyártó. A kötöttá­ruk mellett a Blue Family farmercsalád is rendkívül kedvelt. - Népszerű a 012-es program is, amely a gyer­mekeknek kínálja ugyan­azt, mint a felnőtteknek, csak kisebb méretben. A különleges kötöttáruk és ruhák mellett számtalan kiegészítőt - övet, csatot, pénztárcát, sapkát - kínál­nak még a Kárász utca 16. szám alatti üzletben. - A több mint 20 milli­ós árukészletünk gyorsan cserélődik, hiszen akciók­kal is igyekszünk növelni a forgalmat. Újdonság a Benettonban is, hogy reggel 8 és 9 óra között minden terméket 20 százalékkal olcsóbban le­het megvásárolni, sőt mától minden délután 6 és 7 óra között hasonló kedvez­ménnyel várják a vásárló­kat. Csütörtökön és vasár­nap pedig akciós napokkal várják a vásárlókat. Aki kedvet kapott a kiváló mi­nőségű olasz termékekhez, az hétfőtől péntekig reggel 8-tól 19 óráig, szombaton reggel 9 órától 15 óráig és vasárnap 9-től 13 óráig ke­resheti fel a Benettont. (x) Az est karmestere: Acél Ervin (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Oldalképek
Tartalom