Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-28 / 279. szám

KEDD, 1995. Nov. 28. BELÜGYEINK 3 zus u: Az MSZP kongresszusi vitáit lekerekíti a zárónyilatkozat. De még mindig várunk „valamire". Talán valami olyan információra, aminek hallatán a politika változásaira érzékeny polgár is megnyugszik: a szekér jó irányba halad. Ezért kértük a kongresszuson történtek értelmezésére a politológus-országgyűlési képviselőt, dr. Géczi Józsefet. 0 Az MSZP kongresszusán állítólag a legnagyobb szimpátiatapsol Bokros Lajos pénzügyminiszter kapta. Az I love Lajos! feliratú trikóknak is nagy volt a keletje. Am - mint hírlik - nem mindenki örült ennek a váratlan és kiugró népszerűségnek. Csehák Judit például úgy kezdte beszédét: jobban örült volná, ha 1 love MSZMP (!) feliratú trikókat árulnak Miskolcon. Ez az „elszólás" utal a valós kongresszusi történésekre? Mi a kongresszus üzenete? - Ez azt jelzi, hogy vannak még politikusok, akik nem értik meg, hogy '89 tényleges, történelmi léptékű rendszerváltást jelent, nem pedig egy balesetet, melynek következtében kipottyantak, majd véletlenül visszahuppantak a miniszteri bársonyszékbe. A kongresszus legfontosabb üzenete, hogy a szocialisták jó úton vannak saját identitászavaruk leküzdésében. A kongresszus a kormányzás, a stabilizáció és a reform mellett állt ki. Nyilvánvalóvá vált, hogy a tagság és a küldöttek előrébb tartanak, mint a pártelit. 0 A személyi kérdések forsztrozását, az alapszabály módosítását kezdeményezők ezért kaptak csak 4 szavazatpt? - Ez az arány tette beszélgetős kongresszussá a miskolcit. Mindenki azonnal fölismerte, hogy a kormányzóképesség, az ország dolgai az elsődlegesek, s nem a pártelit hisztériái. 0 A miniszteri lemondáshullám hogyan hatott a kongresszus hangulatára? - Az alvezérek és az önjelöltek túlkampányolták magukat. A kongresszusi küldöttek józanul fölmérték annak veszélyét, hogy a változások milyen következményekkel járhatnak most, a költségvetési vita kellős közepén. Másrészt azt, hogy a saját lelki zavarainkat nem szabad összekeverni a társadalom válságával. 0 Bokros, a régi reformkörös iránti MSZP-s szimpátia egyértelműen megnőtt. Miért? - A színrelépésével az ország gazdaságpolitikájában bekövetkezett fordulatot fölismerte a tagság. Bokros „rendszerváltós szocialista". Például a privatizáció minden áron való hajszolását nem támogatja, a bankrendGéczi József: Beszélgetős kongresszus volt. (Fotó: Nagy László) szer, az állami tulajdon reformját sürgeti. A gazdasági szféra egészében, sőt: „társadalomban gondolkodik". Ráadásul az e gondolatok köré csoportosulókat aktivizálni tudja. Egyértelmű, politizálási stílusán javítania kellene. Azt is hiányolhatjuk, hogy a kultúrával, az oktatással kapcsolatosan nincs koncepciója. Igaz, ennek kidolgozása a szaktárca feladata lenne. Ezen kívül persze más szférák, például a társadalombiztosítás, az egészségügy, az infrastruktúra, a népesedéspolitika reformja is jelentősen lemaradt, különösen ha ahhoz a dinamikához viszonyítjuk, amit a Bokros-féle gazdaságpolitika képvisel. Az a tapasztalatom, hogy ha Bokros Lajos fórumot kap, akkor jól meg tudja értetni koncepcióját. 0 Mi idézte elő Bokros legújabb lemondását? Az, hogy korábban nem érezte maga mögött az MSZP-t? Vagy inkább a „csomagját" szétromboló alkotmánybírósági torpedók? - Rejtély az a fordulat, ami az Alkotmánybíróság szemléletében az elmúlt fél évben bekövetkezett. Nem hiszem, hogy e testületnek az a célja, hogy megakadályozza a gazdaságpolitika végrehajtását. Talán úgy érzi, megbillent a gazdasági és a szellemi elit közötti egyensúly, esetleg rendpárti akarnokságtól tart? Nem tudom. De bizonyos, hogy ha egy pénzügyminiszter elképzeléseit sorozatban megsemmisítik, fel kell ajánlania lemondását. A kongresszus ellenben igazolta: a párttagság azt gondolja, hogy a kormányprogramot reformszinten ki kell szélesíteni. 0 Az MSZP egységessé vált, a platformok közötti különbség elolvadt, a párttagság fellélegezhet. De mihez tartsuk mi, többiek magunkat? Mit hozott a nagyobb kormánypárt kongresszusa az ország szempontjából? - Törékeny ez a pártegység! A válság értelmezése és a válságkezelés alternatívái is sokfélék. A reformok kidolgozását nem lehet egy párt kongresszusától várni. Az ország gondjaira a válasz a különböző szellemi műhelyek és érdekcsoportok, a kormányzati szféra, valamint a parlamenti frakció és a hozzá kötődő szakértői hálózat munkája eredményeként születik meg. Újszászi Ilona Szeli: Figyelni kell a tűrőképességre Tegnapi, azaz hétfő délutáni sajtótájékozatóján összegezte az MSZP IV. kongresszusán szerzett tapasztalait Szeli Ferenc, a szocialisták vásárhelyi szervezetének alelnöke. A plenáris ülésen elhangzottak rövid ismertetése után rátért az önkormányzati szakció munkájára, melyet célirányosnak minősített. Az ebben dolgozó polgármesterek, megyei közgyűlési elnökök, önkormányzati képviselők szerint az önkormányzatok feladat-finanszírozása a fő, s ehhez kell a megfelelő ellátási szintet rendelni. A jövőben a helyi adókat kell növelni a központi adók csökkentésével egyidőben. Az önkormányzatoknak vagyont kell juttatni a birtokukban lévő kárpótlási jegyekért, köztük ingatlanokat, külterületi földeket. A területfejlesztésben célszerű az összefogás, legyen az akár megyei, akár regionális. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetben lévő önkormányzatok támogatása továbbra is maradjon fenn - javasolták a szekcióülés résztvevői, de Szeli Ferenc: - A kongresszust nem jellemezte sem hurráoptimizmus, sem az orrlógatás. (Fotó: Tésik Attila) meg kell erősíteni a felhasználás ellenőrzését. Szeli Ferenc egy kérdésre elmondta, a kongresszust nem jellemezte sem a hurráoptimizmus, sem az orrlógatás. A kritikus hangvétel már inkább. A résztvevők véleménye szerint a gazdasági stabilizáló programot és az államháztartás reformját egyszerre kell végrehajtani. Ugyanakor figyelemmel kell lenni a társadalom tűrő- és teherviselő képességére is. A kongresszus szerint kizárólag a hosszútávú modernizáció teremtheti meg a gazdasági felemelkedés alapjait. Ennek alappillérei: az emberi erőforrások (oktatás, tudományos kutatás), az ország tranzitszerepe (út- és telefonhálózat fejlesztése), valamint az agrárgazdaság. <K) Nem tűrjük tovább, hogy munkabéreink napról napra kevesebbet érnek, a nehezen kialkudott, kiharcolt béremelkedést megeszi a jövedelemadó és az infláció! Elég volt abból, hogy csak beszélnek a stabilizációról! • Elég volt az egyoldalú teherviselésből! Sztrájkra készülődnek a vasasok A vasasszakszervezet röplapjait idézte Szóké Károly, a Vasas Szövetség alelnöke is, mikor tegnapi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy sztrájkra készülnek. Két fő ágazatuk, a gépipar és a vaskohászat olyan pozitív gazdasági eredményeket mutat, melyek értelmében jogosnak tartják követeléseiket. Álláspontjuk szerint nyomás alatt kell tartani az érdekegyeztető tanácsot is, hogy ne fogadja el a kormány diktátumait. A vasasok szerint például a reálbércsökkenés indokolatlan. E szakszervezet akár az MSZOSZ álláspontja ellenében is kész a sztrájkra. Ennek a nagy figyelmeztető sztrájknak az időpontja: 1996 januárja lehet. A tagság 60 százaléka ezen álláspontot vallja magáénak. A többiek más formát, például a pedagógusokkal és az egészségügyi dolgozókkal együtt szervezett demonstrációt támogatnak. 0 A különböző ágazatok és szakmák bérkövetelései között hol helyezhető el a vasasoké? - kérdeztük az alelnököt. - Mértéktartóak vagyunk. A jobb pozícióban lévő munkavállalók bérköveteléseit nem értjük. Különösen azokat nem, amelyek a költségvetés túlköltekezését idézik elő. 0 Hogyan fogadja, ahogyan a szakszervezetek követeléseire reagált az MSZP miskolci kongresszusa? - Csalódtunk. A dolgozók arculköpése az a kijelentés, hogy a Bokros-csomag „szociálisan érzékeny". Nem elosztó MSZP-t akarunk, de a nagyobb kormánypárt vegye figyelembe a szegényeket, és azokat a dolgozókat, akik értéket termelnek. 0 A szakszervezetek a csúcsokon radikálisak, ellenben a munkahelyeken tehetetlenek? - Ott, ahol a munkanélküliség nagy, hiányzik a radikalizmus az emberekből. A szakszervezetnek nem azt kell kérdeznie a dolgozótól, akarsz-e sztrájkolni, hanem - ha ehhez az eszközhöz nyúlunk - el kell magyarázni, hogy miért. 0 Mi a célja a vasasok sztrájkjának? - Nem örömteli dolog sztrájkot szervezni. De van egy határ, ami után a dolgozónak akár ilyen eszközzel is föl kell hívnia a figyelmet magára. Ú. I. Csúszik a Mikroker-tárgyalás A Szegedi Városi Bíróság tegnap értesítette szerkesztőségünket, hogy a Mikroker Kft. ügyében december elsejére, illetve az azt követő napokra kitűzött tárgyalást későbbre halasztotta. Mint ismeretes ifj. Kopcsó András és társai ellen üzletszerűen, bűnszövetségben jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt indult eljárás. A bíróság mostani döntését az eset bonyolultsága mellett egyéb technikai nehézségek is motiválták. A tárgyalás későbbi időpontjáról természetesen a sajtón keresztül is értesítik majd az ügyben érintett érdeklődőket. N. R. J. Nem arat a magyar Bj űködik nagyon a természetellenes kiválasztás a Mwm negyven-ötvenévesek között. Infarktus, idegbaj, rák... Ez a korosztály az, amelyiket telibe talált az 1990-es fordulat. Életének egyik felét, a fogékonyabbat, az épülő szocializmusban töltötte, a másik felét pedig, amikor az ifjúság vetéseit kellene learatni, itt tölti, az épülő kapitalizmusban. És nuku aratás. Teljes ifjúságuk azzal telt, hogy felkészüljenek egy elvárásrendszerre. Megtanulták, azután a munkahelyeken beletanultak, csiszolták, finomították, amikorra pedig beértek, és már az érvényesülés fegyvereként használhatták volna, gyökeresen megváltoztak a követelmények. Képes beszéddel azt lehetne mondani, hogy elindult valaki a szocialista (nagy)vállalat folyosóján, és mire a közepére ért, egy magáncég emberét csodálhatta meg zsebtükrében. És akkor hogyan kell továbbmenni ugyanazon a folyosón, amely már mégsem ugyanaz a folyosó? Ennek, a már-már lehetetlen feladatnak a megoldására csak a legjobbak vállalkozhatnak eséllyel, bár siker számukra sincs biztosítva. Jó észbeli képességek és jó fizikum kell hozzá. B

árki könnyedén maga elé képzelheti az ötvenéves dolgozót, amint úgy 1989-ben felsóhajt, hogy na, most már kifelé megyek. Végre! És ekkor kell csak igazán befelé indulnia. Borzalmas lehet. És az önföladó szervezet szinte magától produkálja a megoldást: valamilyen kitartó betegséggel hozzásegít a kiszálláshoz Egy mára már teljesen szolidaritás nélküli társadalomban. MODUL BAH Szentes-makói téglagyár termékei SZEGEDEN IS GYÁRI ÁRON Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5—7. Tel.: 62/311-092 A végösszeg negyedmilliárd dollár is lehet M OL-részvényjegyzés december 4-töl A kelet-európai régió eddigi legnagyobb privatizációs ügye a MOL Rt. magánosítása - mondta tegnap a részvények nyilvános hazai forgalomba hozatalát bejelentó sajtótájékoztatón Ferenczi Tibor, az ÁPV Rt. tranzakciós vezérigazgatóhelyettese. Tartósan állami tulajdonban marad 25+1 százalék, valamint egy aranyrészvény. A MOL privatizációja az összetett részvényértékesítés közepénél tart, vagyis lezárult a külföldi befektetők zártkörű jegyzése. Kezdetben 25 százalékot terveztek kibocsátani az intézményi befektetőknek, de az utolsó pillanatban lecsökkentették 18,8 százalékra. Ez, a nemzetközi gyakorlatban egyáltalán nem szokatlan lépés, az árfolyam erősítését szolgálta, máskülönben ezt a csökkentett mennyiséget is kétszeresen túljegyezték. További 3,5 százalékot tartalékolnak még ennek a körnek, ugyancsak árfolyamot befolyásolandó. Jelenleg is folyik a dolgozók és a vezetők kedvezményes részvényvásárlása, az előbbiek 5, az utóbbiak fél százalékot jegyezhetnek. A hazai befektetők december 4. és 13. között, 1100 forintos kibocsátási áron vásárolhatnak a részvényekből. A lezárult - részben lezárult - külföldi jegyzés 178 millió dollár bevételt hozott, s ha a tartalék 3,5 százalékot, a dolgozók és vezetők, valamint a hazai kibocsátást is hozzászámoljuk, a végén 250 millió dollár lehet a privatizációs bevétel. A régió MOL után következő legnagyobb tranzakciójával Lengyelország büszkélkedhet, ott 140-150 millió dollár volt a tét. A MOL privatizációja egymagában 50 százalékkal növeli majd a Budapesti Értéktőzsde kapitalizálódását. (A kibocsátás technikai részleteiről holnapi gazdasági mellékletünkben, az Egy százalékban olvashatnak bővebben.) • Lopott kocsik, csempészek, orvvadászok Bottonya átvette Nagylak szerepét Az elmúlt héten öt lopott gépkocsit igyekeztek az országból kivinni az Orosházi Határőr Igazgatóság területén lévő átkelőknél, ebből hármat az idén megnyitott s a jelek szerint a lopott személygépkocsikkal üzletelő nemzetközi bűnözők által is fölfedezett battonyai határállomáson - tájékoztatta hétfőn az MTI-t a határőrség. A Biharkeresztestől Nagylakig terjedő magyar-román határszakaszon föltartóztatott öt lopott gépkocsi együttes értéke 17,3 millió forint. A legértékesebb a pénteken kézre került 7,1 millió forintot érő Chrysler Voyager típusú személykocsi volt, amelyet egy olasz állampolgár vezetett. A hét végén árucsempészeket is fülön csíptek e határszakaszon az útlevélkezelők; Lökösházán 24-én, pénteken a délutáni órákban kilépő nemzetközi gyorsvonat egyik utasfülkéjében az ülések alatt találtak egy-egy tétel elektronikai cikket, a csempészt azonban nem lelték meg. Pénteken éjszaka a Csanádpalota külterületén szolgálatot teljesítő hivatásos járőrök két orvvadászt fogtak el, akik a fegyvereikkel, ittas állapotban, fácánra vadásztak. A két orvvadászt a határőrök följelentették a rendőrségen, fegyvereiket pedig lefoglalták. (MTI) SzeRtemlfe védekezik Torlaszokkal zárták el az árverési helyiség bejáratát hétfőn reggel a szentendrei kárpótlásijegy-tulajdonosok, hogy megakadályozzák a nem helybéli licitálók bejutását, így több száz ember kinnrekedt a teremből. A demonstrálók azt akarták elérni, hogy végre megegyezés szülessen a kárpótlásra kijelölt földek felosztásáról. A demonstrációval el akatják érni, hogy megegyezéssel osszák fel a területet a helybéliek és a budapestiek között. (MTI)