Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-25 / 277. szám

1995. NOVEMBER 25-, SZOMBAT Fiatalít, ha huszonévesek között él az ember. Márpedig Louvain-la-Neuve igazán a fiatalok városa. A több mint 20 ezer diák között elvész az egyetemen dolgozó 5 ezer idősebb felnőtt oktató és kutató. • Belgium, a háromnyelvű ország (4.) Ahol „nincs idő" • A Tudományok terén Is keveredik az ódon és a modern Az Université Catbolique de Louvain (LTJCL) rang­jának érzékeltetésekor nem csupán a múltjára, az 1425-ös alapítási évre hivatkozhatunk. Az egyetem je­lentős teljesítményei közé tartozik, hogy 1990-ben a világon először az L'UCL egyik laboratóriumában próbálták ki a ciklotront, a részecskegyorsítót. • Előrukkol, aki drukkol! Mórahalmi muri Keveset tudunk ugyan a mórabalmi Móra Ferenc Álta­lános Iskola labdarúgóiról, de azt már volt módunkban megtapasztalni• kiváló drukkerek. A minapi tornatermi villámtomán tapsoltak, énekeltek, olléztak, szavaltak, s amikor kellett, ujjongva futottak a lelátói hálóhoz Nem rajtuk múlott, bogy a kihelyezett Média Bajnokságban — az MB I-ben - nem az istenített Szecska szerezte meg az első helyet. Az igaz, bogy amikor a tomboló fiúk testületi­leg kivonultak tollért és papírért (bogy pontosan jegyez­hessék a fergetesen futballozó zöldek találatait meg a névsort), a pirosban támadó Délmozsámak - óriási sze­rencsével ugyan — de sikerült berámolnia pár nem kívá­natos dugót. Mivel a poraiból támadt pirosak a jónevű Hiráetősökel is lehengerelték, a megszeppent szurkoló­had csak azt jegyezhette: nem a pompás teremgólokat bemutató Szecska a nyerő! Sebaj! Mint szép napokat átélt szecskás, viszonzásként mást nem is ajánlhatnék a szurkolói aranycsapatnak - a Mórabalmi Diák Sportkör serdülőinek (Ördögb Andris­nak, Horváth Daninak Tombácz Gabinak Meleg Petinek Túrú Árpinak Kószó Petinek, Bíró is Ivánnak Martyin Málénak Sebők Zsoltinak Gercső Daninak Gdrgydn Pe­tinek Kószó Lacinak Sebők Balázsnak Papp Zsoltinak Tótb Szabinak Tari Lacinak PáifJ Pistinek Huszár Peti­nek) -, minthogy nektek is szóljon bikaerőveL „Hajrá Mó­ra! Még még, még! Ennyi nem elég!" Utóiratként: a Szecska azokat a futballozni szerető szegedi újságírókat, tévéseket, rádiósokat tömöríti, akik sportversenyeken, kispályás teremtornákon általában a Délmagyar hírnevét öregbítik, ugyanakkor a bázi derbi­ken ádáz harcot vívnak az ismert nevekel felvonultató Délmozsárral, a hivatalosan is a Délmagyarországnál dolgozó sporttársakkal Majoros Tibor • Csehországban Orosz-ukrán maffiaháború Komolyan veszik, amit csinál­nak. A louvaini egyetemen senki nem tartja fölháborttónak, hogy a diákoknak az előadásokon, s sze­mináriumokon kötelező a részvé­tel. Az első év átmenet a középis­kola és az egyetem között. Általá­nos képzés keretében, elsősorban szemináriumokon ismertetik meg a diákokat a követelményrend­szerrel, s orientálják, illetve reori­entálják azokat, akik tévesen vá­lasztottak. Az egyetemisták 350 féle kurzus között válogathatnak. Számos nemzetközi kapcsolatra nyifik lehetőség, amit azért is szorgalmaznak, mert a hallgatók 20 százaléka külföldi. Az egyetemi diploma megszer­zése nem olcsó mulatság. Ezért aztán érthető, hogy a család fo­lyamatosan figyelemmel kíséri sarja egyetemi tanulmányait. Nem meglepő, hogy a szülők kíséreté­ben jelennek meg a gólyák a tan­évnyitó ünnepségen, s később a nehezebb vizsgák eredményhir­detésén is föl-föltünnek. A család ott spórol, ahol tud. A belgiumi viszonylatban is drága lakásbérlet miatt Louvain-la-Neuve-ben a bú­torozatlan vagy csak a legszüksé­gesebbekkel berendezett szobá­kat részesítik előnyben. így ott szeptemberben „városképi jelleg­zetesség" az ágyneműt, különbö­ző bútorokat, polcelemeket és asztalokat cipelő lazán öltözött fi­atal és kosztümös-öltönyös őse. A házastárssal, esetleg gyerekekkel érkező ösztöndíjasok, posztgra­duális képzésbe kapcsolódók is találnak kényelmes lakást, ahol a belső tér praktikusan osztott: egy tágas nappali, esetleg ebédlővel kombinálva, főzófülke villanytűz­hellyel, az emeleten pedig két-há­rom szoba egy meglehetősen nagy fürdőszobával. Á soványabb pénztárcájú egyetemisták, első­sorban „harmadik világbeliek", olcsóbb diákszállón laknak, ahol a szobán nem, de a konyhán és a mellékhelyiségeken osztozni kell az emelet többi lakójával. A kollégium itt végképp nem diákszállást, hanem műhelyt je­lent. Például a Montesqieu Kollé­gium a filozófia, a Leclerque Kol­légium a társadalom és politikatu­dományi karral azonos. A könyv­tárak hangulata idéződik föl ben­nem, ha egyetemi éveimre gon­dolok. De Louvain könyvtárait nem csupán a felhalmozott olvas­nivaló elképesztő mennyisége, hanem a technika legújabb ered­ményeinek alkalmazása miatt is lenyűgözőnek találtam. Termé­szetesen minden szükséges infor­máció lehívható számítógépen. Ezen segítséggel vált nyilvánvaló­vá az egyetem, s tán azt is mond­hatjuk. lepleződött le Nyugat-Eu­rópa orientációja is: érzékletes, hogy egy 250 ezer kötetes társa­dalomtudományi könyvtárban egyetlen magyar könyv sincs, s térségünk is jó, ha 100 kötettel képviselteti magát. A diákok jó része önfenntartó, mert csakis ösztöndíjból egy igazi louveni diák sem tud megéíni. Éppen ezért a város szinte min­den munkahelyén (például a ven­déglőkben, középiskolákban, az egyetemi épületek karbantartását végző szolgáltató cégnél) diáko­kat is foglalkoztatnak. A klasszi­kus diákmunka, az óraadás és gyermekfelügyeletek is sokak számára biztosít ösztöndíjkiegé­szftést. A belga Michel például áruházi eladó. A chilei Gonzales pedig azért kap fizetést, hogy az egyik középiskola tantermeiben és folyosóin esténként eloltsa az égve felejtett villanyt. A profi di­ák, a lengyel Pjotr, aki miután otthon diplomázott, s a római Gregorianumra járt, mostanában Németországban mezőgazdasági munkát végez egész nyáron, hogy a L' UCL teológia karán ké­pezhesse magát. Szorgalmi időszakban nagy a jövés-menés, mégis rettentően magányosnak lehet lenni ebben a forgatagban. Mert a mindennapos ügyekben segítőkészek a belgák, de tulajdonképpen távolságtartók. Maguk számára persze megszer­vezik közösségi életüket is: a bel­giumi Luxemburg tartomány di­ákjainak egyesülete például har­sányságával hívta föl magára a fi­gyelmünket. Az „agrósok" pedig azzal, hogy látható módon össze­tartanak, amit külön is hangsú­lyoznak: jellegzetes, jelvényekkel és láncokkal ékesített báránybőr­sapkát és talárszerü, de összefir­kált köpenyt viselnek, még a lá­nyok is. A külföldiek azonban jobbára saját nációjukhoz tarto­zókkal vagy más országból érke­zőkkel barátkoznak: a chileiek, a lengyelek estjére mi is hivatalo­sak voltunk, s vacsorára is egy­mást hívtuk. Számunkra szokat­lan, s tán fájó, de a belgák be­szélgetni, „lelki életet élni" nem tudnak. Saját otthonukat különös gondossággal óvják a „betolako­dóktól", találkozóra csak köztes helyre, vendéglőbe vagy teaház­ba hívják az idegent. Gyakran hallani ott: „nincs idő". Főleg egy másik emberre, egy idegenre... Újszászi Ilona Három halottja és legalább öt sebesültje van már annak az orosz-ukrán maffiaháborúnak, amely egy hete dúl Csehország­ban. A cseh rendőrség nem tartja kizártnak, hogy a véres összecsa­pások folytatódni fonák. Ján Su­bert, a cseh belügyminisztérium szóvivője pénteken közölte: a rendőrség eddigi ismeretei szerint a két bűnöző csoport vezetői né­hány napja Csehországban „mun­katalálkozót" tartottak, amely azonban a megegyezés helyett heves veszekedéssel és a szem­élyes ellentétek kiéleződésével ért véget. Valószínűleg ennek a következménye az a két fegyve­res összetűzés, amely múlt szom­baton, illetve e héten szerdán zaj­lott le a cseh fővárostól nem messze, a Prága-Pozsony autópá­lya környékén. A belügyminisztérium feltétele­zései szerint a maffiaháború egyik résztvevője a cseh területen működő ukránok által vezetett bűnbanda, míg a másik egy egész Európa területén működő na­gyobb orosz bűnöző csoport, amelyek újra fel akarják osztani egymást közt az ország területét. Ezek a bűnöző csoportok illegális fegyver- és kábítószer-kereskede­lemmel, prostitúcióval, üzérke­déssel foglalkoznak. Subert elmondta, hogy csopor­tok tagjai között jól képzett, Afga­nisztánt és/vagy Karabahot meg­járt volt szovjet katonák is van­nak, akikre a rendkívüli nagy fe­gyelem és brutalitás jellemző. A rendőrség szerint ők végzik el most a „piszkos munkát," s nem kizártható, hogy az ügynek még lesz folytatása. Könyvespolc Gyakorlati jóga Az elmúlt években jó volt a jó­gával foglalkozó könyvterrnés. A különböző kiadványoknak azon­ban rendszerint volt egy közös hi­bája: a jógázni - és nem a jógael­méletet tanulmányozni - vágyó közönség számára nem választot­ta eléggé el e kettőt, s tgy az amúgy egyszerű gyakorlatokat homályos magyarázatokkal látta el. Holott a jóga magában hordja önnön filozófiáját, s bár magyará­zata lehet rendkívül elmélyült (Mircea Eliade Jóga clmú, az Eu­rópa kiadónál hamarosan megje­lenő müve rá a példa) végülis az jógázik - aki jógázik. A kaposvári Holló és Társa kiadó újonnan megjelentetett Gyakorlati jóga ci­mü könyve azzal tűnik ki, hogy valóban gyakorlati. Jól követhető, megfelelően elrendezett színes képei, egyszerű, áttekinthető szer­kesztése alkalmassá teszi, hogy a hétköznapi ember otthoni kör­nyezetben is nekiláthasson. A könyv biztonságos, hatékony gya­korlatokat ígér, amelyek az egész testet átmozgatják; összeállítói kü­lönös gondot fordítottak a kez­dőkre. Szerepelnek benne az egy­szerűbb egészségügyi problémák esetén (fejfájás, nyak- válltájéki fájdalmak, hátfájás, csipőbántal­mak) javasolt jógaösszeállítások is. Szerzője, Mira Metha a londoni Iyengar Jógaintézet munkatársa. Mira Metha - Gyakorlati jóga: Holló is Társa Kiadó 1995. tMNIMMMMINNMMNIMHBNMM Benedek Elek klasszikus meséi Régen nincs már sehol az a természethez közeli paraszti kör­nyezet. amelyben a Benedek Elek által összegyűjtött magyar népme­séket egykoron mondták és hall­gatták. de a népmesekincs csak nem vesztett gazdagságából és képzeleti erejéből; a lakónegye­dek mai gyermekei éppoly izga­lommal hallgatják és olvassák, mint a mesék keletkezési környe­zetéilen élt régiek. Benedek Elek az erdélyi Kisbaconban, egy há­romszéki faluban született 1859­hen, amikor még semmi motorzú­gás és semmi stressz nem zavarta a szülői képzeletet, hogy embe­ribb környezetéből és az öt körül­vevő természetből merítve igazi mesét kerekítsen gyermekének. Nem kétséges, ha mostanra még sikerült átmentenünk valamit eb­ből a lelki épségből, ha gyenne­keink álomvilága ma is épen ma­radt, abban Benedek Eleknek és az általa összegyűjtött mesekincs­nek szerepe van Táltos Jankó címmel a Holló és Társa Kiadó olyan klasszikus Be­nedek Elek meséket válogatott egy kötetbe, amelyekben sűrítve megvan mindaz, ami a magyar mesevilágot jellemzi. A Táltos Jan­kó, A farkas és a róka, a Hammas Jutka, A tűzmadár, a Hattyú vitéz, a Kolontos Palkó egy-egy jelene­te, leleményes fordulata és böl­csessége - biztosak lehetünk ben­ne - egy életre elkísérik gyerme­künket. A kötetet Rényi Krisztina kitűnő illusztrációi díszítik. Benedek Elek - Táltos Jankó; Holló és Társa Kiadó 1995. (FoUtien f;Oni|llCll|UI Szeged, Kossuth L. sgt. 1. ® 312-457 Néhány héttel ezelőtt foglal­koztunk a szomszédjog egyes kérdéseivel. Úgy látszik sokakat érintő témáról van szó, hiszen az­óta több olvasónk fordult rova­tunkhoz ilyen jellegű levelével. Mielőtt rátérnénk ezek megvá­laszolására. meg kell említeni, hogy a Ptk. csak a leglényege­sebb szabályokat állapítja meg, az átfogó rendezést külön jogszabá­lyokra bízza, lehetőséget ad arra is, hogy a helyi önkormányzatok egyes kérdésekben eltérő szabá­lyokat állapítsanak meg. H. I. írja, hogy kertszomszédja kerítésként sövényt telepített, an­nak jelentős része átér az ingatla­nára. Sérelmezi még azt is, hogy a kerítésül szolgáló sövényen ke­resztül akadálytalanul járnak át a kóbor kutyák és nyulak, amelyek kárt okoznak kertjében. A jogszabály szerint a földet el­választó kerítést (sövényt) a szomszédok közösen használják, függetlenül attól, hogy azt ki léte­sítette. A fenntartási költség olyan arányban terheli a szomszédokat, amilyen arányban kötelesek a ke­rítés létesítésére. Ilyen tartalmú jogszabály hiányában a határolt földterület arányában kell a költ­ségeket viselniük. Azt, hogy ki köteles a kerítés létesítésére az építésügyi szabá­lyok, illetve a helyi önkormányzat rendelete határozza meg. A kerí­tés anyaga általában nincs meg­állapítva, de olyannak kell lennie, amely nem sérti a szomszéd joga­it, jogainak rendeltetésszerű hasz­nálatát (pl. árnyékolás), viszont megakadályozza illetéktelen sze­mélyek, állatok átjárását. Ha a létesítésre kötelezett szomszéd a kerítést idegen földre • Jogok és tanácsok Ha ugat a kutya... épiti, vele szemben a túlépités szabályait keU alkalmazni, végső soron a kerítés*lebontása, áthe­lyezése is elrendelhető. A közös határvonal közelében levő nö­vényzet esetében annak eltávolí­tása iránti eljárásban azt kell vizs­gálni. hogy a növényzet szükség­telenül zavarja-e a szomszédot a birtoklásában, fennáll-e a károso­dás veszélye. Az átnyúló telepítés miatt kártérítésre mindenfélekép­pen kötelezhető a szomszéd. Ha a kerítésül szolgáló sövény nem véd kellőképpen az állatok­tól, kötelezhető a szomszéd an­nak megerősítésére; nincs akadá­lya annak, hogy a már meglévő kerítés mellé a saját telken új ke­rítést létesítsen valaki. Sz. I. szomszédai baromfiud­vart létesítettek a saját házfala mellé, a tyúkok kapirgálják a fa­lat, rengeteg légy és egyéb rovar van a környékén, a bűz átszivá­rog a falon a lakásba. Egy ingat­lan rendeltetésszerű használatá­hoz hozzátartozik, hogy a tulaj­donos azon állatokat tartson akár jövedelemszerzés céljából is. Te­vékenységét azonban csak a szomszédok szükségtelen zavará­sa nélkül folytathatja a tulajdo­nos. A szükségtelen zavarás kér­désében az adott település jelle­géből kell kiindulni. Kertes családi ház esetében a baromfinevelés általában nem ki­fogásolható, de nem közömbös az állatállomány nagysága. Az ál­lattartás során biztosítani kell azt, hogy megfelelő zárt helyen le­gyenek, a szomszédhoz ne járja­nak át, ne okozzanak neki kárt. Olvasónk kérheti, hogy a szomszéd önálló épületben he­lyezze el a baromfikat, ne az ő házfala szolgáljon ólként. Kérheti továbbá az eddig okozott rongá­lási károk megtérítését is. Az állatokkal van problémája F. E. olvasónknak is. Soklakásos társasházukban a kutyák póráz és szájkosár nélkül járnak a lépcső­házban. Itt is érvényes az, hogy az állattartó úgy köteles eljárni, hogy szomszédait ne zavarja szükségtelenül. A szabadon, pó­ráz nélkül futkosó kutyák által okozott károkért a kutya gazdája kártérítési felelősséggel tartozik. Ha az állattartó állatait nem megfelelő helyen tartja, nem gon­doskodik megfelelő őrzésükről, ellene szabálysértési eljárást lehet kezdeményezni. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha valakinek a kutyája a zárt lakásban egész éj­szaka ugat, és ezzel zavarja a házban lakók nyugalmát. Társasház esetében a közösség az alapító okiratban rendelkezhet a kutyatartásról, akár meg is tilt­ható. • Jogi rovatunk gazdájához, dr. Michna Csabához közér­deklődésre számot tartó kérdé­seikkel a következő címen for­dulhatnak: Délmagyarország Kft., 6740 Szeged, Stefánia 10. A borítékra írják rá: Jogok és tanácsok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom