Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-25 / 277. szám

SZOMBAT, 1995. Nov. 25. BELÜGYEINK 3 Csaknem 800 küldött, va­lamint a Magyar Szocialista Párt vezetőinek, a kormány számos tagjának részvételé­vel péntek délután két óra­kor a Miskolci Egyetem au­lájában megnyitotta IV. kongresszusának 2. üléssza­kát a Magyar Szocialista Párt. A kongresszus zárt ülése úgy döntött, hogy nem kíván személyi kérdésekkel foglal­kozni, az eredeti tervek sze­rinti napirenddel folytatja munkáját. A személyi kérdé­sek napirendre tűzését a Győr-Sopron-Moson megyei küldöttek vetették fel, azon­ban leszavazták a javaslatot - ezt Lamperth Mónika, az ügyrendi bizottság elnöke mondta el újságíróknak a zárt ülést követően. Hozzá­tette: az ügyrendi bizottság előterjesztette, hogy az Út­közben ctmű dokumentum­ról ne legyen szavazás, hi­szen ez tulajdonképpen egy vitaanyag. Ejt a vitaanyagot majd az V. kongresszus elő­készítése során fogják fel­használni. Százharminchat küldött azt kérte, hogy le­• Megkezdődött az MSZP kongresszusa • Csintalan nem mondott le Nyolcszáz küldött a gáton gyen szavazás az „útköz­ben"-ről, azonban a többség ezt elvetette. A kongresszus egyetlen dokumentumról fog dönteni, illetve határozatot hozni, ez pedig az a politikai nyilatkozat, amelyet vasár­nap fogadnak el. Jóllehet az Országos Egyeztető Bizott­ság - az ügyrendi bizottság­gal ellentétben - úgy foglalt állást, hogy a pártelnök be­számolójáról szavazni kell, a kongresszus zárt ülése arról döntött, hogy mivel nem pártelnöki beszámoló hang­zik el, hanem Horn Gyula vitaindító előadást tart, ezért a pártelnök tájékoztatójáról sem szavaznak. Jó úton járunk - fogalma­zott Horn Gyula, az MSZP elnöke, miniszterelnök az MSZP kongresszusán el­hangzott vitaindító beszédé­ben. A pártelnök szerint megvan az esély arra, hogy a kormányprogram teljesítésé­vel Magyarország felzárkóz­zék a fejlett államok közös­ségéhez. Az MSZP elnöke leszö­gezte, hogy jelenleg a fejlett kapitalizmus rendszerének építése folyik Magyarorszá­gon, s az MSZP számára kulcsfontosságú, hogy az új, épülő társadalom milyen po­litikai-gazdasági-szociális tartalmat fejez ki. Horn Gyu­la részletesen értékelte az előző kormány által hagyott örökséget, az eltelt időszak eredményeit és hibáit. Éles bírálattal illette saját pártjá­nak bizonyos erőit, valamint a kormány egyes tagjait, és újfajta együttműködést sür­getett a koalíciós partnerrel is. Az MSZP-n belül szű­kebb, operatívabb országos elnökséget javasolt, e testü­letben minden alelnök fele­lős lenne meghatározott te­rületért. Horn Gyula ponto­sítani szeretné a különböző vezetési szintek kapcsolat­tartását is. Javasolta egy kü­lön bizottság létrehozását az MSZP megújítása konkrét feladatainak kimunkálására, a következő kongresszus előkészítésére. Megismételte azt az indítványát, hogy pró­báljanak kialakítani egy 1998. végéig szóló társadal­mi, politikai, gazdasági meg­állapodást, amely rögzíti a kormány és a szociális part­nerek kötelezettségvállalása­it, magatartási normáit. Ugyancsak egyfajta etikai kódexet tart szükségesnek a pártelnök-miniszterelnök a koalíciós partnerrel folyta­tott együttműködés gyakor­latára. Horn Gyula szerint ki kell mondani: fogyatékosra sikeredett a koalíciós meg­állapodás. Határozottabban kellett volna igényelni, hogy az SZDSZ pártelitjének első vonala is osztozzon a kor­mányzás felelősségében, élje át a döntések kínjait. Általá­ban is javasolta: találják meg az együttműködés új, kor­szerű formáit. Beszédének végén Horn Gyula önmérsékletet kért a sztrájkokat szervező szak­szervezetektől, rámutatva ar­ra, hogy csak egymás rová­sára érvényesíthetők még a jogos társadalmi igények is. Csintalan Sándor, a párt ügyvezető alelnöke újság­írók előtt cáfolta azt a sajtó­értesülést, mely szerint posztjáról le kíván mondani. Miniszteri változások a Horn-kormányban 1995. január 28. - Békési László (MSZP) pénzügymi­niszter - akinek megggyőző­dése, hogy a gazdaságpoliti­kának egycentrumúnak kell lennie - lemondott posztjá­ról. A kormányfő a lemon­dást március 1-jei hatállyal elfogadta. 1995. február 23. - Már­cius 1-jei hatállyal Bokros Lajost (MSZP) pénzügymi­niszterré, Suchman Tamást (MSZP) privatizációs tárca nélküli miniszterré nevezte ki Göncz Árpád köztársasági elnök - a miniszterelnök ja­vaslatára. 1995. március 12. - Ko­vács Pál (MSZP) népjóléti és Katona Béla (MSZP), a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter le­mondott. 1995. március 24. - Áp­rilis 1-jei hatállyal Nikolits Istvánt (MSZP) tárca nélkü­li miniszterré nevezte ki Göncz Árpád köztársasági elnök - a miniszterelnök ja­vaslatára. 1995. április 3. - Szabó Györgyöt (MSZP) népjólé­ti miniszterré nevezte ki Göncz Árpád köztársasági elnök - Horn Gyula minisz­terelnök javaslatára. 1995. június 22. - Horn Gyula miniszterelnök július 15-i hatállyal kezdeményez­te Pál László (MSZP) ipari és kereskedelmi miniszter felmentését. A kormányfó egyidejűleg javasolta Dunai Imrének, a tárca közigazga­tási államtitkárának minisz­terré történő -kinevezését. Dunai Imre (független) júni­us 30-án az Országgyűlés előtt letette a hivatali esküt, majd július 15-én elfoglalta hivatalát. 1995. október 5. - Kósá­né Kovács Magda (MSZP) munkaügyi miniszter lemon­dott tisztségéről, mert nem értett egyet a betegszabadság finanszírozására vonatkozó pénzügyminisztériumi javas­lattal. A miniszterelnökkel történt október 9-i megálla­podása szerint december 1­jéig marad hivatalában. 1995. november 23. ­Bokros Lajos (MSZP) pénz­ügyminiszter felajánlotta le­mondását, mert az Alkot­mánybíróság döntései nyo­mán lecsökkent a kormány gazdaságpolitikai mozgáste­re. Horn Gyula miniszterel­nök azonban a felajánlást nem fogadta el. 1995. november 24. ­Fodor Gábor (SZDSZ) mű­velődési és közoktatási mi­niszter lemondott, mert nem értett egyet a kormány no­vember 23-i, a művelődési tárcát érintő döntéseivel. ÉT-áttérések Lassan járj, tovább mégy! m ki legalább eddig a csillagok állásának tudta be MS sorsa alakulását és nem hitt az úgynevezett társa­dalmi törvények rá is érvényes hatásában, az mostantól kezdve Szabó Imre kegyetlen és kíméletlen fordulatok­kal tarkított életét is magáénak érezheti - ha tonna számra zabálja a zsírt. Kérdés csupán az, hogy etikus-e egy ilyen reklámmal terméket bevezetni abban az országban, ahol ekkora tö­megben élnek létminimumon s annak alsó-felső közelé­ben? Persze, mondhatják azt, hogy csak az vegye meg ezt az étolajat, akinek van rá pénze, mint ahogyan az autóreklámok is csak azoknak szólnak, akik meg tud­ják fizetni. Na ne. Mert éppenséggel annyi a különbség, hogy kocsi nélkül még nem kapok infarktust (kocsival talán könnyebben). És tovább. Természetesen a jobb egészségünkről van szó, örülhetünk, hogy van olyan termék, amivel szívünk tompulása elkerülhető. De mégis azt gondolom, hogy minden normál etikát felrúg ez a fajta reklám, hogy ezt vedd, különben kegyetlenül, szenvedések között meg­döglesz (e szó csak azért, mert a reklám is ilyen durva). Mert ha itt arról szólna a mese, hogy a gyártók óvják az életünket, hogy igazán jót akarnak nekünk, akkor rendben, de több mint erős a gyanú, hogy az egészség csupán a profit melléktermékét jelenti. Aztán még itt van az a görcsös pszichikai manőver, hogy mondjuk egy anya jót akar a gyermekének, csak épp apa (vagy ő) munkanélküli, és marad a zsír a vi­dám főzéshez, mint ahogy marad a sózott, talán papri­kás zsíroskenyér. És akkor ott a bűntudat, mert a rek­lám szerint előre megfontolt szándéka van annak, aki zsírral főz, süt, kenekszik. És ha még tovább ragozom, kiderül, itt csak annak van életesélye, akinek pénze van. Jó-jó, de a pénzen nem csak zsírt veszünk, így já­runk rongyokban a boltba zsírért. U gy látszik, valami egészen elementáris őrületnek kell „kireklámozódnia" ahhoz, hogy egyszer, va­lahára megszülessen egy jó zsíros médiatörvény. így: nyomás a korsóval a kútra összetörögetni. Ha lassan jársz, tovább mégy! Az Érdekegyeztető Tanácson a kormányt még Bokros Lajos képviselte. (MTI-Telefotó) A munkaerőpiaci alap rész­leteiről nem sikerült megálla­podni az ÉT pénteki plenáris ülésén, ezért a tárgyaló felek áttértek a társadalombiztosítá­si kérdésekre. A munkaadói oldal elutasította, hogy a cé­gek, vállalkozók által fizeten­dő betegszabadságot 10 nap­ról 15 napra emeljék, illetve a táppénz egyharmada is őket terhelje. Visszautasították azt a kormányzati érvelést, hogy ezt a lépést a külföldi befekte­tők is sürgetik. A kormány képviselője azt hangoztatta: mindenkinek hátrányos, ha je­lentős a táppénzcsalás. Fodor Gábor is lemondott (Folytatás az 1. oldalról.) A tárca vezetője kitért arra is: meglepte, amikor az új­ságban azt olvasta, hogy a kormányfő állítólag bírálta a munkáját. Történt mindez az­után, hogy a nagyobbik kor­mánypárt képviselőnője kor­mányellenes tüntetést szerve­zett, amelyen teljesen meg­alapozatlan követeléseket hangoztatott és a művelődési és közoktatási miniszter le­mondását követelte. Fodor Gábor ezzel összefüggésben annak a véleményének adott hangot, hogy több támogatást és segítséget érdemel az, aki saját renoméját és népszerű­ségét is feláldozea, tisztesség­gel és lojálisán képviseli a kormányt és politikáját még akkor is, amikor olyan dönté­seket hoz, amelyek saját ál­láspontjával ellentétesek. „Ha a munkám és személyem iránti bizalom ilyen gyenge, akkor nem tudom szilárd hát­térrel képviselni azt a politi­kát, amelyre a kormányprog­ram épül" - szögezte le Horn Gyulának írt levelében a mi­niszter. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a miniszterel­nöktől nem kapta meg azt a támogatást, amely elengedhe­tetlenül szükséges e csöppet sem könnyű munka maradék­talanul sikeres végzéséhez. Fodor Gábor egyúttal azt is közölte, hogy a költségvetési tárgyalások befejezéséig hi­vatalában kíván maradni, s ezért arra kérte a kormányfőt, hogy távozása hatálybalépé­sének időpontjául jövő év ja­nuár elsejét tekintse. A rendkívüli sajtótájékoz­tatón a miniszter bokros teen­dőire való hivatkozással mindössze két újságírói kér­désre volt hajlandó válaszol­ni. A sajtó egyik munkatársa azt firtatta, hogy a miniszter nem fél-e attól: lemondásával veszélybe kerülhet a koalíci­ós szerződés. Fodor Gábor válaszában leszögezte: nem tart ettől, mert a szerződés elég pontosan meghatározza a koalíciós együttműködést, illetve azt, hogy a művelődési tárca vezetői posztja az SZDSZ-t illeti. Fodor Gábor a másik kérdésre válaszolva azt mondta, hogy lemondásá­nak nincs köze Bokros Lajos pénzügyminiszter hasonló tartalmú bejelentéséhez, és közvetlenül nem függ össze a pedagógusdemonstrációval sem. (MTI) Az idei őszön történt két fagyhalál után újabb négy ember vesztette életét, szer­vezetének lehűlése miatt, Nógrád megyében. Rónafalu­ban a 64 éves K. Jánost érte ittasan a fagyhalál. Nézsán a 62 éves H. Szilveszter ugyancsak erős ittasságát ki­pihenni feküdt a földre, s fa­gyott meg. Szintén a földön fekve, megfagyva találták a Fagyhalál Nógrádban 83 éves Sz. Pált, Nógrád köz­ségi lakost, aki előzőleg saját hétvégi telkén dolgozgatott. Egy lakás udvarán megfagy­va találták L. Lászlóné 47 éves berkenyei lakost. • Hivatalos cáfolat Nem éheznek a rabok Nem éheznek a fogva tar­tottak - cáfolta pénteki köz­leményében a Büntetés-vég­rehajtás Országos Parancs­noksága Póda Jenő MDF-es országgyűlési képviselő ez irányú, a Délmagyarország­ban megjelent állításait. A tájékoztató szerint az elítéltek élelmezési alapnor­mája napi 130 forint, a könnyű fizikai munkát vég­zők ezen felül 20, a nehéz fi­zikai munkára fogottak pe­dig 30 forintnyi pótlékban részesülnek. Á fiatalkorú fogva tartottak kiegészítése napi 30 forint, a könnyű fizi­kai munkások 40, a nehéz munkát végzők 50 forintos pótlékot kapnak. Ugyancsak kiegészítésben részesülnek a betegek és a mezőgazdasági munkát végzők. A büntetés­végrehajtás szerint ezek az összegek elegendőek az alapvető szükségletek kielé­gítésére és a foglyok között nincs különösebb elégedet­lenség. 1996-ban a jelenlegi­nél többet, 200 millió forin­tot költenek majd az elítéltek élelmezésére. (MTI) • Nem dolgunk, hogy „megvédjük" a szegedi or­szággyűlési képviselőt, ám a mai élelmiszerárak isme­retében továbbra sem tud­juk elképzelni, mi módon lehet „kihozni" 160 forint­ból egy nehéz fizikai mun­kát végző ember napi há­romszoros étkezését. • DM-információ Kultuszminiszter: Magyar Bálint? A művelődési tárca élére a távozó Fodor Gá­bor helyett Magyar Bá­lintot állítja az SZDSZ ­„súgtak" a Délmagyar­országnak. • Ennyi támadás még nem ért kultuszminisztert, mint az ifjú tanársegédből lett kormánytagot, Fodor Gábort. Az össztüzet ed­dig sem verte vissza, vi­szont keményen állt a vár­tán. Tán arra várván. hogy a rajta lötyögő mun­dért valaki más, nagyobb kalibelű személy magára öltse. E feltételezést lát­szik bizonyítani értesülé­sünk: nem lemondott, ha­nem az SZDSZ ügyvivői testülete visszahívta a kormányból, pontosabban a művelődési tárca éléről katonáját. E minisztérium fejének, a fideszesből lett szadeszes ifjonc helyébe a pártberkekben is „tábor­noknak" számító Magyar Bálint kerül - beszélik. Az is a „füleshez" tartozik, hogy a „megfelelő alka­lomnak " már jóval koráb­ban a szocialisták viszály­kodósra hergelt kong­resszusát jelölték meg az SZDSZ-ben. Ott - talán nem véletlen, hogy — tud­ják: csinnadratta nélkül történhet meg a csere, hi­szen a szocik saját kong­resszusukra tartják mele­gen a puskaport... Ú. I. Menekülő „herceg0 A Fidesz véleménye nem elfogulatlan Fodor Gábor művelődési miniszter távo­zásával kapcsolatban, hiszen ő népszerűsége csúcsán, a politika hercegeként távozott tőlünk, most pedig kudarcai után, menekül a kabinetből ­kommentálta a miniszter le­mondásának hfrét Pokorni Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke. Úgy vélte egyébként, hogy Fodor elhatározása nem váratlan, hiszen - szavai szerint - sze­mélyiségének és az általa képviselt politizálásnak kö­szönhetően ütközött az értel­miség nagyobbik részével; az egyetemistákkal, a felső­oktatásban dolgozókkal, a pedagógusokkal, a művé­szekkel, a könyvkiadókkal. Pokorni hangsúlyozta: érthe­tő, ha Horn Gyula tudomásul veszi Fodor lemondását, hi­szen eléggé kiélezett a vi­szony a két kormánypárt kö­zött, és a miniszterelnök többször hangoztatta elége­detlenségét a művelődési miniszterrel kapcsolatban. (MTI) Senki sem tudja, mi lesz jövőre a földkiadásokkal! ­legalábbis ez derült ki azon a fórumon, amelyet tegnap, pénteken délelőtt tartottak a Megyeházán többek között a földkiadó bizottságok elnö­keinek. Tasnádi Gábor, FM hiva­talvezető tájékoztatójából ki­derült, a megyében a rész­arány-kiadások - annak el­lenére, hogy a törvény ez év végét jelöli meg befejezés­ként - körülbelül 20 száza­lékban teljesültek eddig. Hetvenegy földkiadó bizott­ság 101 639 ügyben kellene hogy határoztatot hozzon de­cember végéig. Eddig össze­sen 70 ezer kérelem érkezett, s mindösszesen 56 ezret si­került, igaz csak az ideigle­nes birtokbaadás szintjén, megindítani. A megyében 15 ezer földhivatali határozat született a részarány-földtu­lajdonok végleges kiadására. A fórumon az is kiderült, a bizottságok igen csak ne­héz körülmények között vé­gezték az elmúlt másfél-két évben a munkájukat. A föld­kiadásokat szabályozó tör­vényt ennyi idő alatt ugyanis 6 alkalommal módosították, kétszer az Alkotmánybíró­ság is kénytelen volt állást foglalni ebben az ügyben. Jó • Földkiadások - finisben Bizonytalan aranykoronák szándékú, de átgondolatlan volt a törvény! - jelezték a fórum résztvevői, s így nem is csoda, ha vontatottan ha­lad a birtokbaadás. A földkiadó bizottságok ­bár hivatalos lista is készült - nem igyekeztek az FM hi­vatal által felajánlott szakér­tők közreműködését igénybe venni. Mindössze négy eset­ben próbálkoztak meg a bi­zottságok cseréjével, de vé­gül minden esetben megerő­sítették a régi „csapatot", mert a közgyűlés leszavazta a változást. Úgy tűnik, a megyei FM hivatal jól végezte dolgát az elmúlt években, hiszen egy országos ügyészségi vizsgá­lat is helyben hagyta az itte­niek döntéseit, intézkedéseit. Igaz, a hivatal elsősorban szakmailag segítette a föld­kiadók nem is könnyű mun­káját. A földkiadások nagy szá­mához képest szinte elenyé­sző volt az elmúlt években a fellebezések száma: tavaly 107, az idén 130 fellebezés érkezett az FM hivatalhoz. Eddig összesen 32 határozat ellen nyújtottak be keresetet, de ezeket csak 2 esetben ítél­te jogosnak a bíróság. Az elhúzódó földkiadások miatt most az a legfontosabb kérdés, mi lesz jövőre? Egyelőre az a biztos, hogy minden bizonytalan - hall­hattuk tegnap. Ma még úgy néz ki, a jövőre áthúzódó ügyeket - a földkiadó bizott­ságok megszűnése után - az FM hivataloknak adja át a törvény. De itt sem kapaci­tás, sem technikai felkészült­ség nincs erre a munkára. Hírlik, máris komoly változ­tatásokat fontolnak a tör­vényhozók. Azt is hallhat­tuk, lehet, a földhivatalok hatáskörébe utalják majd a részarány-tulajdonok továb­bi rendezését. Akár tgy, akár úgy alakul, sok gond lehet még a föld­visszaadások körül. R. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom