Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-25 / 277. szám

SZOMBAT, 1995. Nov. 25. BELÜGYEINK 3 Csaknem 800 küldött, valamint a Magyar Szocialista Párt vezetőinek, a kormány számos tagjának részvételével péntek délután két órakor a Miskolci Egyetem aulájában megnyitotta IV. kongresszusának 2. ülésszakát a Magyar Szocialista Párt. A kongresszus zárt ülése úgy döntött, hogy nem kíván személyi kérdésekkel foglalkozni, az eredeti tervek szerinti napirenddel folytatja munkáját. A személyi kérdések napirendre tűzését a Győr-Sopron-Moson megyei küldöttek vetették fel, azonban leszavazták a javaslatot - ezt Lamperth Mónika, az ügyrendi bizottság elnöke mondta el újságíróknak a zárt ülést követően. Hozzátette: az ügyrendi bizottság előterjesztette, hogy az Útközben ctmű dokumentumról ne legyen szavazás, hiszen ez tulajdonképpen egy vitaanyag. Ejt a vitaanyagot majd az V. kongresszus előkészítése során fogják felhasználni. Százharminchat küldött azt kérte, hogy le• Megkezdődött az MSZP kongresszusa • Csintalan nem mondott le Nyolcszáz küldött a gáton gyen szavazás az „útközben"-ről, azonban a többség ezt elvetette. A kongresszus egyetlen dokumentumról fog dönteni, illetve határozatot hozni, ez pedig az a politikai nyilatkozat, amelyet vasárnap fogadnak el. Jóllehet az Országos Egyeztető Bizottság - az ügyrendi bizottsággal ellentétben - úgy foglalt állást, hogy a pártelnök beszámolójáról szavazni kell, a kongresszus zárt ülése arról döntött, hogy mivel nem pártelnöki beszámoló hangzik el, hanem Horn Gyula vitaindító előadást tart, ezért a pártelnök tájékoztatójáról sem szavaznak. Jó úton járunk - fogalmazott Horn Gyula, az MSZP elnöke, miniszterelnök az MSZP kongresszusán elhangzott vitaindító beszédében. A pártelnök szerint megvan az esély arra, hogy a kormányprogram teljesítésével Magyarország felzárkózzék a fejlett államok közösségéhez. Az MSZP elnöke leszögezte, hogy jelenleg a fejlett kapitalizmus rendszerének építése folyik Magyarországon, s az MSZP számára kulcsfontosságú, hogy az új, épülő társadalom milyen politikai-gazdasági-szociális tartalmat fejez ki. Horn Gyula részletesen értékelte az előző kormány által hagyott örökséget, az eltelt időszak eredményeit és hibáit. Éles bírálattal illette saját pártjának bizonyos erőit, valamint a kormány egyes tagjait, és újfajta együttműködést sürgetett a koalíciós partnerrel is. Az MSZP-n belül szűkebb, operatívabb országos elnökséget javasolt, e testületben minden alelnök felelős lenne meghatározott területért. Horn Gyula pontosítani szeretné a különböző vezetési szintek kapcsolattartását is. Javasolta egy külön bizottság létrehozását az MSZP megújítása konkrét feladatainak kimunkálására, a következő kongresszus előkészítésére. Megismételte azt az indítványát, hogy próbáljanak kialakítani egy 1998. végéig szóló társadalmi, politikai, gazdasági megállapodást, amely rögzíti a kormány és a szociális partnerek kötelezettségvállalásait, magatartási normáit. Ugyancsak egyfajta etikai kódexet tart szükségesnek a pártelnök-miniszterelnök a koalíciós partnerrel folytatott együttműködés gyakorlatára. Horn Gyula szerint ki kell mondani: fogyatékosra sikeredett a koalíciós megállapodás. Határozottabban kellett volna igényelni, hogy az SZDSZ pártelitjének első vonala is osztozzon a kormányzás felelősségében, élje át a döntések kínjait. Általában is javasolta: találják meg az együttműködés új, korszerű formáit. Beszédének végén Horn Gyula önmérsékletet kért a sztrájkokat szervező szakszervezetektől, rámutatva arra, hogy csak egymás rovására érvényesíthetők még a jogos társadalmi igények is. Csintalan Sándor, a párt ügyvezető alelnöke újságírók előtt cáfolta azt a sajtóértesülést, mely szerint posztjáról le kíván mondani. Miniszteri változások a Horn-kormányban 1995. január 28. - Békési László (MSZP) pénzügyminiszter - akinek megggyőződése, hogy a gazdaságpolitikának egycentrumúnak kell lennie - lemondott posztjáról. A kormányfő a lemondást március 1-jei hatállyal elfogadta. 1995. február 23. - Március 1-jei hatállyal Bokros Lajost (MSZP) pénzügyminiszterré, Suchman Tamást (MSZP) privatizációs tárca nélküli miniszterré nevezte ki Göncz Árpád köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára. 1995. március 12. - Kovács Pál (MSZP) népjóléti és Katona Béla (MSZP), a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter lemondott. 1995. március 24. - Április 1-jei hatállyal Nikolits Istvánt (MSZP) tárca nélküli miniszterré nevezte ki Göncz Árpád köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára. 1995. április 3. - Szabó Györgyöt (MSZP) népjóléti miniszterré nevezte ki Göncz Árpád köztársasági elnök - Horn Gyula miniszterelnök javaslatára. 1995. június 22. - Horn Gyula miniszterelnök július 15-i hatállyal kezdeményezte Pál László (MSZP) ipari és kereskedelmi miniszter felmentését. A kormányfó egyidejűleg javasolta Dunai Imrének, a tárca közigazgatási államtitkárának miniszterré történő -kinevezését. Dunai Imre (független) június 30-án az Országgyűlés előtt letette a hivatali esküt, majd július 15-én elfoglalta hivatalát. 1995. október 5. - Kósáné Kovács Magda (MSZP) munkaügyi miniszter lemondott tisztségéről, mert nem értett egyet a betegszabadság finanszírozására vonatkozó pénzügyminisztériumi javaslattal. A miniszterelnökkel történt október 9-i megállapodása szerint december 1jéig marad hivatalában. 1995. november 23. Bokros Lajos (MSZP) pénzügyminiszter felajánlotta lemondását, mert az Alkotmánybíróság döntései nyomán lecsökkent a kormány gazdaságpolitikai mozgástere. Horn Gyula miniszterelnök azonban a felajánlást nem fogadta el. 1995. november 24. Fodor Gábor (SZDSZ) művelődési és közoktatási miniszter lemondott, mert nem értett egyet a kormány november 23-i, a művelődési tárcát érintő döntéseivel. ÉT-áttérések Lassan járj, tovább mégy! m ki legalább eddig a csillagok állásának tudta be MS sorsa alakulását és nem hitt az úgynevezett társadalmi törvények rá is érvényes hatásában, az mostantól kezdve Szabó Imre kegyetlen és kíméletlen fordulatokkal tarkított életét is magáénak érezheti - ha tonna számra zabálja a zsírt. Kérdés csupán az, hogy etikus-e egy ilyen reklámmal terméket bevezetni abban az országban, ahol ekkora tömegben élnek létminimumon s annak alsó-felső közelében? Persze, mondhatják azt, hogy csak az vegye meg ezt az étolajat, akinek van rá pénze, mint ahogyan az autóreklámok is csak azoknak szólnak, akik meg tudják fizetni. Na ne. Mert éppenséggel annyi a különbség, hogy kocsi nélkül még nem kapok infarktust (kocsival talán könnyebben). És tovább. Természetesen a jobb egészségünkről van szó, örülhetünk, hogy van olyan termék, amivel szívünk tompulása elkerülhető. De mégis azt gondolom, hogy minden normál etikát felrúg ez a fajta reklám, hogy ezt vedd, különben kegyetlenül, szenvedések között megdöglesz (e szó csak azért, mert a reklám is ilyen durva). Mert ha itt arról szólna a mese, hogy a gyártók óvják az életünket, hogy igazán jót akarnak nekünk, akkor rendben, de több mint erős a gyanú, hogy az egészség csupán a profit melléktermékét jelenti. Aztán még itt van az a görcsös pszichikai manőver, hogy mondjuk egy anya jót akar a gyermekének, csak épp apa (vagy ő) munkanélküli, és marad a zsír a vidám főzéshez, mint ahogy marad a sózott, talán paprikás zsíroskenyér. És akkor ott a bűntudat, mert a reklám szerint előre megfontolt szándéka van annak, aki zsírral főz, süt, kenekszik. És ha még tovább ragozom, kiderül, itt csak annak van életesélye, akinek pénze van. Jó-jó, de a pénzen nem csak zsírt veszünk, így járunk rongyokban a boltba zsírért. U

gy látszik, valami egészen elementáris őrületnek kell „kireklámozódnia" ahhoz, hogy egyszer, valahára megszülessen egy jó zsíros médiatörvény. így: nyomás a korsóval a kútra összetörögetni. Ha lassan jársz, tovább mégy! Az Érdekegyeztető Tanácson a kormányt még Bokros Lajos képviselte. (MTI-Telefotó) A munkaerőpiaci alap részleteiről nem sikerült megállapodni az ÉT pénteki plenáris ülésén, ezért a tárgyaló felek áttértek a társadalombiztosítási kérdésekre. A munkaadói oldal elutasította, hogy a cégek, vállalkozók által fizetendő betegszabadságot 10 napról 15 napra emeljék, illetve a táppénz egyharmada is őket terhelje. Visszautasították azt a kormányzati érvelést, hogy ezt a lépést a külföldi befektetők is sürgetik. A kormány képviselője azt hangoztatta: mindenkinek hátrányos, ha jelentős a táppénzcsalás. Fodor Gábor is lemondott (Folytatás az 1. oldalról.) A tárca vezetője kitért arra is: meglepte, amikor az újságban azt olvasta, hogy a kormányfő állítólag bírálta a munkáját. Történt mindez azután, hogy a nagyobbik kormánypárt képviselőnője kormányellenes tüntetést szervezett, amelyen teljesen megalapozatlan követeléseket hangoztatott és a művelődési és közoktatási miniszter lemondását követelte. Fodor Gábor ezzel összefüggésben annak a véleményének adott hangot, hogy több támogatást és segítséget érdemel az, aki saját renoméját és népszerűségét is feláldozea, tisztességgel és lojálisán képviseli a kormányt és politikáját még akkor is, amikor olyan döntéseket hoz, amelyek saját álláspontjával ellentétesek. „Ha a munkám és személyem iránti bizalom ilyen gyenge, akkor nem tudom szilárd háttérrel képviselni azt a politikát, amelyre a kormányprogram épül" - szögezte le Horn Gyulának írt levelében a miniszter. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a miniszterelnöktől nem kapta meg azt a támogatást, amely elengedhetetlenül szükséges e csöppet sem könnyű munka maradéktalanul sikeres végzéséhez. Fodor Gábor egyúttal azt is közölte, hogy a költségvetési tárgyalások befejezéséig hivatalában kíván maradni, s ezért arra kérte a kormányfőt, hogy távozása hatálybalépésének időpontjául jövő év január elsejét tekintse. A rendkívüli sajtótájékoztatón a miniszter bokros teendőire való hivatkozással mindössze két újságírói kérdésre volt hajlandó válaszolni. A sajtó egyik munkatársa azt firtatta, hogy a miniszter nem fél-e attól: lemondásával veszélybe kerülhet a koalíciós szerződés. Fodor Gábor válaszában leszögezte: nem tart ettől, mert a szerződés elég pontosan meghatározza a koalíciós együttműködést, illetve azt, hogy a művelődési tárca vezetői posztja az SZDSZ-t illeti. Fodor Gábor a másik kérdésre válaszolva azt mondta, hogy lemondásának nincs köze Bokros Lajos pénzügyminiszter hasonló tartalmú bejelentéséhez, és közvetlenül nem függ össze a pedagógusdemonstrációval sem. (MTI) Az idei őszön történt két fagyhalál után újabb négy ember vesztette életét, szervezetének lehűlése miatt, Nógrád megyében. Rónafaluban a 64 éves K. Jánost érte ittasan a fagyhalál. Nézsán a 62 éves H. Szilveszter ugyancsak erős ittasságát kipihenni feküdt a földre, s fagyott meg. Szintén a földön fekve, megfagyva találták a Fagyhalál Nógrádban 83 éves Sz. Pált, Nógrád községi lakost, aki előzőleg saját hétvégi telkén dolgozgatott. Egy lakás udvarán megfagyva találták L. Lászlóné 47 éves berkenyei lakost. • Hivatalos cáfolat Nem éheznek a rabok Nem éheznek a fogva tartottak - cáfolta pénteki közleményében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Póda Jenő MDF-es országgyűlési képviselő ez irányú, a Délmagyarországban megjelent állításait. A tájékoztató szerint az elítéltek élelmezési alapnormája napi 130 forint, a könnyű fizikai munkát végzők ezen felül 20, a nehéz fizikai munkára fogottak pedig 30 forintnyi pótlékban részesülnek. Á fiatalkorú fogva tartottak kiegészítése napi 30 forint, a könnyű fizikai munkások 40, a nehéz munkát végzők 50 forintos pótlékot kapnak. Ugyancsak kiegészítésben részesülnek a betegek és a mezőgazdasági munkát végzők. A büntetésvégrehajtás szerint ezek az összegek elegendőek az alapvető szükségletek kielégítésére és a foglyok között nincs különösebb elégedetlenség. 1996-ban a jelenleginél többet, 200 millió forintot költenek majd az elítéltek élelmezésére. (MTI) • Nem dolgunk, hogy „megvédjük" a szegedi országgyűlési képviselőt, ám a mai élelmiszerárak ismeretében továbbra sem tudjuk elképzelni, mi módon lehet „kihozni" 160 forintból egy nehéz fizikai munkát végző ember napi háromszoros étkezését. • DM-információ Kultuszminiszter: Magyar Bálint? A művelődési tárca élére a távozó Fodor Gábor helyett Magyar Bálintot állítja az SZDSZ „súgtak" a Délmagyarországnak. • Ennyi támadás még nem ért kultuszminisztert, mint az ifjú tanársegédből lett kormánytagot, Fodor Gábort. Az össztüzet eddig sem verte vissza, viszont keményen állt a vártán. Tán arra várván. hogy a rajta lötyögő mundért valaki más, nagyobb kalibelű személy magára öltse. E feltételezést látszik bizonyítani értesülésünk: nem lemondott, hanem az SZDSZ ügyvivői testülete visszahívta a kormányból, pontosabban a művelődési tárca éléről katonáját. E minisztérium fejének, a fideszesből lett szadeszes ifjonc helyébe a pártberkekben is „tábornoknak" számító Magyar Bálint kerül - beszélik. Az is a „füleshez" tartozik, hogy a „megfelelő alkalomnak " már jóval korábban a szocialisták viszálykodósra hergelt kongresszusát jelölték meg az SZDSZ-ben. Ott - talán nem véletlen, hogy — tudják: csinnadratta nélkül történhet meg a csere, hiszen a szocik saját kongresszusukra tartják melegen a puskaport... Ú. I. Menekülő „herceg0 A Fidesz véleménye nem elfogulatlan Fodor Gábor művelődési miniszter távozásával kapcsolatban, hiszen ő népszerűsége csúcsán, a politika hercegeként távozott tőlünk, most pedig kudarcai után, menekül a kabinetből kommentálta a miniszter lemondásának hfrét Pokorni Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke. Úgy vélte egyébként, hogy Fodor elhatározása nem váratlan, hiszen - szavai szerint - személyiségének és az általa képviselt politizálásnak köszönhetően ütközött az értelmiség nagyobbik részével; az egyetemistákkal, a felsőoktatásban dolgozókkal, a pedagógusokkal, a művészekkel, a könyvkiadókkal. Pokorni hangsúlyozta: érthető, ha Horn Gyula tudomásul veszi Fodor lemondását, hiszen eléggé kiélezett a viszony a két kormánypárt között, és a miniszterelnök többször hangoztatta elégedetlenségét a művelődési miniszterrel kapcsolatban. (MTI) Senki sem tudja, mi lesz jövőre a földkiadásokkal! legalábbis ez derült ki azon a fórumon, amelyet tegnap, pénteken délelőtt tartottak a Megyeházán többek között a földkiadó bizottságok elnökeinek. Tasnádi Gábor, FM hivatalvezető tájékoztatójából kiderült, a megyében a részarány-kiadások - annak ellenére, hogy a törvény ez év végét jelöli meg befejezésként - körülbelül 20 százalékban teljesültek eddig. Hetvenegy földkiadó bizottság 101 639 ügyben kellene hogy határoztatot hozzon december végéig. Eddig összesen 70 ezer kérelem érkezett, s mindösszesen 56 ezret sikerült, igaz csak az ideiglenes birtokbaadás szintjén, megindítani. A megyében 15 ezer földhivatali határozat született a részarány-földtulajdonok végleges kiadására. A fórumon az is kiderült, a bizottságok igen csak nehéz körülmények között végezték az elmúlt másfél-két évben a munkájukat. A földkiadásokat szabályozó törvényt ennyi idő alatt ugyanis 6 alkalommal módosították, kétszer az Alkotmánybíróság is kénytelen volt állást foglalni ebben az ügyben. Jó • Földkiadások - finisben Bizonytalan aranykoronák szándékú, de átgondolatlan volt a törvény! - jelezték a fórum résztvevői, s így nem is csoda, ha vontatottan halad a birtokbaadás. A földkiadó bizottságok bár hivatalos lista is készült - nem igyekeztek az FM hivatal által felajánlott szakértők közreműködését igénybe venni. Mindössze négy esetben próbálkoztak meg a bizottságok cseréjével, de végül minden esetben megerősítették a régi „csapatot", mert a közgyűlés leszavazta a változást. Úgy tűnik, a megyei FM hivatal jól végezte dolgát az elmúlt években, hiszen egy országos ügyészségi vizsgálat is helyben hagyta az itteniek döntéseit, intézkedéseit. Igaz, a hivatal elsősorban szakmailag segítette a földkiadók nem is könnyű munkáját. A földkiadások nagy számához képest szinte elenyésző volt az elmúlt években a fellebezések száma: tavaly 107, az idén 130 fellebezés érkezett az FM hivatalhoz. Eddig összesen 32 határozat ellen nyújtottak be keresetet, de ezeket csak 2 esetben ítélte jogosnak a bíróság. Az elhúzódó földkiadások miatt most az a legfontosabb kérdés, mi lesz jövőre? Egyelőre az a biztos, hogy minden bizonytalan - hallhattuk tegnap. Ma még úgy néz ki, a jövőre áthúzódó ügyeket - a földkiadó bizottságok megszűnése után - az FM hivataloknak adja át a törvény. De itt sem kapacitás, sem technikai felkészültség nincs erre a munkára. Hírlik, máris komoly változtatásokat fontolnak a törvényhozók. Azt is hallhattuk, lehet, a földhivatalok hatáskörébe utalják majd a részarány-tulajdonok további rendezését. Akár tgy, akár úgy alakul, sok gond lehet még a földvisszaadások körül. R. G.