Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-24 / 276. szám
PÉNTEK, 1995. NOV. 24. BELÜGYEINK 3 • Tájékoztató a kormányülésről Új Nemzeti Színház, régi MTI-vezérigazgaté A kormány tárgyalt a Nemzeti Színház végleges elhelyezésének lehetőségeiről. A kabinet preferálja azt a javaslatot, mely szerint építsenek egy új színházat az Erzsébet téren. A kultusz-, a pénzügyi-, valamint a környezetvédelmi tárcának jövő március végéig egy részletesebb szakmai javaslatot kell kidolgoznia arra, hogy legfeljebb 6 milliárd forintos költségvetési támogatással miként lehet felépíteni a színházat. Emellett egy hónapon belül még két másik javaslatot is megvizsgálnak, mint szóba jöhető megoldást. Az egyik a Pesti Vigadó esetleges átalakítása, a másik pedig a Közraktár utca Duna parti részénél egy új színház építése. Rendeletben szabályozta a kormány a közterületen szabálytalanul elhelyezett és a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető járművek elszállításának feltételeit. A szabálytalanul parkoló, de baleseti veszélyt nem jelentő autók esetében lehetővé tették a kerékbilincs alkalmazását. A rendelet értelmében a járműveket csak az intézkedő rendőr jelenlétében lehet elszállítani, illetve megbilincselni. A motorokat és személyautókat csak úgy lehet rögzíteni és elszállítani, hogy azok az intézkedés közben ne sérüljenek. A kerékbilincs felszereléséről tájékoztatni kell a tulajdonost, megnevezve a rendőri szervet, székhelyét és azt a telefonszámot, amelyen a bilincs leszerelését kérni lehet. Amennyiben 24 órán belül nem kérik a bilincs leszerelését, az autót elszállíthatják. A rendelet meghatározza a fizetendő büntetések mértékét is. Budapesten a személygépkocsik és a motorkerékpárok elszállítása 7 ezer, városokban 6 ezer, más településeken pedig 5 ezer forintba kerül, míg a bilincsek leszereléséért 4 ezer forintot kell fizetni. A rendelet a kihirdetése után három hónappal lép életbe. Egy külügyi vonatkozású kérdésben is állást foglalt a kormány: egyetértett azzal, hogy hazánk aláírja a Szlovén Köztársaságnak a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló megállapodást. Újságírói kérdések nyomán Kiss Elemér államtitkár reflektált arra a Heti Világgazdaságban megjelent hírre, miszerint rövidesen felmentik Alexa Károlyt, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját. Kiss Elemér közölte: legjobb tudomása szerint a hírből semmi sem igaz, azt semmi nem támasztja alá. (MTI) Póda Jenő, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője tegnap délelőtt sajtótájékoztatót tartott az MDF Tábor utcai székhelyén. A képviselő még „napirend előtt" ismertette annak a levélnek a tartalmát, amelyet a Feszty-körkép Alapítvány kuratóriumának elnöke, Bereczky Loránd művészettörténész írt. A levélből kiderül, hogy a jövőre tervezett költségvetésből hiányzik a körképre szánt támogatás - annak ellenére, hogy Horn Gyula kormányfő közelmúltban tett ópusztaszeri látogatása idején határozottan Ígéretet tett a segítségre. • Póda Jenó figyelmeztet Autópálya és börlinkoszt Póda Jenő szerint az országra is rossz fényt vet, ha a elmarad az ópusztaszeri nemzeti emlékhely, s a Feszty-körkép méltó továbbfejlesztéséhez szükséges támogatás. Ezután a képviselő rátért tulajdonképpeni mondandójára. Az M5-ös autópálya tervezett továbbépítéséről ugyancsak kellemetlen hírek érkeztek. „Legrosszabb esetben még az is lehetséges, hogy csak 2010. után számíthatunk arra, hogy az M5-ös eléri Röszkét" - mondta Póda Jenó. Az illetékes miniszter várhatóan december elején írja alá azt a koncessziós szerződést, amely meghatározza majd az autópálya megépítésének menetrendjét. A képviselő szerint a jelenlegi szerződéstervezet tartalmaz egy olyan „kibúvót", amely nagyon hátrányos helyzetbe hozhatja megyénket. Eszerint ugyanis az építő csak arra vállalna kötelezettséget, hogy Kiskunfélegyháza déli részéig készíti el az autópályát. Ettől a ponttól délre ugyanis „nincs megfelelő forgalom " - legalábbis a tervezet értékelése szerint... Megeshet, hogy a 2008-ig szóló beruházási kötelezettség ideje alatt a koncesszió nyertese nem akarja majd továbbépíteni az M5-öst, a kormánynak pedig - éppen a szerződésben foglaltak miatt - erre nem is lesz lehetősége. „Ez a helyzet szinte már a 22-es csapdájára hasonlít" - vélekedett a képviselő, aki szerint addig kell változtatni a szerződéstervezeten, amíg nem késő. A szerződés ugyanis január l-jén már hatályba is lép. Póda Jenő szerint a megoldás például az lehetne, hogy a szerződésben nem konkrét teljesítési időpontokat határoznának meg, hanem a forgalomsűrűségtől tennék függővé az autópálya építésének ütemezését. Magyarul: ha a forgalom nagysága indokolja (a volt Jugoszlávia elleni embargó föloldásával akár háromszorosára is nőhet a forgalom!), akkor igenis az országhatárig kell vezetni az M5-ös vonalát. Következett ezután a magyar börtönökben kialakult viszonyok rövid értékelése. Az MDF országgyűlési képviselője megrázó adatokkal támasztotta alá véleményét, amely szerint bármely pillanatban várható, hogy hazánkban is kirobban egy börtönlázadás. A hangulat ugyanis nagyon feszült, s ennek több oka van. Az őrök munkafeltételei rosszak, fizetésük kevés, szociális gondokkal küszködnek - s még mindig hiányzik a helyzetüket pontosan szabályozó törvény. Elégedtlenségüknek hamarosan tüntetéssel adnak hangot. A rabok helyzetéről csak egyetlen adat: egy elítélt napi háromszori étkeztetésére 130 forintot (!) lehet ma költeni. Képzelhetni, hogy ez mire elég... Póda Jenő úgy fogalmazott, hogy az éhes rab már mindenre képes, hiszen nincs sok veszteni valója. És a szegedi Csillag börtönben őrzik a legveszélyesebb, leghosszabb időre elítélt foglyokat. Még az előző kormányzat ideje alatt szabályozták ugyan az elítéltek ellátását, ám az idei költségvetés már nem gondoskodott a „fejkvóta" értékének megtartásáról. És a jövő évi költségvetési tervezetből nem olvasható ki, hogyan lehetne enyhíteni ezeken a feszültségeken. Póda Jenő végül beszélt arról a levélről is, amelyet az MDF-frakció több tagja- köztük ő is - aláírt, s amelyben arra a kérdésre keresnek választ, hogy a frakció magas színvonalú szakmai munkája miért nem mutatkozik meg a párt társadalmi elfogadottságában. „Lehetséges, hogy a frakció működésén kell módosítani, de az sem lehetetlen, hogy személyi változtatásokra lesz szükség" - mondta a képviselő, aki szerint a levél nem tekinthető bizalmatlansági indítványnak, hiszen semmiféle követelést nem fogalmaz meg - célja nem volt más, pusztán a kérdésföltevés. Ny. P. Megyénk geopolitikai szempontból is érdekelte az olasz vendégeket. (Fotó: Nagy László) Olasz nagykövei a megyeházén Régiónk . fejlődésének fontossága a megyei önkormányzatot is arra ösztönzi, hogy minden lehetőséget kihasználva próbáljon lépéseket tenni Csongrád megye gazdasági és kulturális előrelépése érdekében. Ezért fogadták örömmel a hírt, hogy - meghívásuknak eleget téve - Szegedre látogat Olaszország magyarországi nagykövete, Pietro Ercole Ago és dr. d'Alessandro Emanuela Di Noia, a nagykövetség kereskedelmi első titkára, valamint dr. Gianfranco Cicognani tudományos attasé. Az eseményre meghívást kapott - a megyei agrár-, a kézműves, továbbá a kereskedelmi és iparkamara képviselői mellett - dr. Nemcsók János államtitkár is. A megyeháza tanácskozótermében tegnap délelőtt Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke először régiónk szellemi, művészeti értékeit, illetve természeti adottságait ismertette, majd részletesen kitért Szeged és a megye gazdasági helyzetére, különös tekintettel a külföldiek számára csábítónak ható lehetőségekre. A nagykövet az elhangzottakra reagálva elmondta: nemcsak személyes érdekeltsége miatt jött szívesen most első alkalommal - Szegedre, de az olasz kormány elvárása is az, hogy az eddig csupán Budapestre koncentrálódó kapcsolatok a jövőben Magyarország más városaira is kiteijedjenek. Megelégedéssel nyugtázta a feltárt együttműködési lehetőségeket, és ígéretet tett arra, hogy a jelenlévő olasz szakértők segítségével módot keresnek a kapcsolatok bővítésére. Különösen a geotermál-energia hasznosításának Csongrád megyei gyakorlata, a dr. Nemcsók János által is felvetett együttműködés az élelmiszeripari biotechnológiai kutatások területén, illetve diplomás magyar fiatalok olaszországi nyelvtanulási lehetőségeinek támogatásával néhány éven belül kialakítható olasz lobby gondolata keltette fel érdeklődését. A vendéglátók számára azonban az igazi nagy meglepetést az a bejelentés okozta, amelyből kiderült: az olasz kormány, illetve külügyminisztérium jóváhagyta az ipari technológiák korszerűsítésére általuk kiírt pályázatra elküldött Csongrád megyei projektet. Ennek eredményeként mintegy 280 millió lírát fordítanak majd a technológiai transzferre. N. Rácz Judit 4 jó király meg a kongresszus MM i lesz a ma kezdődő miskolci MSZP-kongMVm resszuson? Az MSZP-szakértők szerint a platformok kemény, kíméletlen harcával fog eltelni a három nap, ebből azonban a kívülállók, például a választópolgárok, nem sokat fognak észrevenni. Látszólag semmi nem történik majd, de most fog eldőlni az összes személyi változás, amelyeket majd tavasszal, 1996 márciusában és áprilisában már csak kiviteleznek. Talán egy csak egy legény helyzetét fogják ezen a hétvégén megoldani: Szekeres Imre párt- (és parlamenti?) pozíciói nagyon inognak. Szekeres eltévesztette a házszámot, úgy kezdett viselkedni, mint egy országié politikus, holott erre semmi nem jogosította fel: se a politikai életben elfoglalt helye, se képességei, se a megjelenése. A platformok harca közben az erős emberek is levívják most csatáikat: Kósáné Kovács Magda, Nagy Sándor és Csintalan Sándor. Mióta lemondott, Kósáné ázsiója úgy megy föl, mint a rakéta. Ez is azt jelzi, hogy a választók csalódtak az MSZP-ben, és most már azt szeretik, aki ott akarja hagyni a programnélküli álszakértőket. A három erős közül egyébként Kósáné Kovács Magda sajtója a legjobb, amiből a mai viszonyok között akár még arra is lehet következtetni, hogy ő áll legközelebb az SZDSZ-hez. ő lesz Horn Gyula utóda? Tény, hogy Horn lebukott. Egy bontakozgató polgári demokráciában már nem lehet politikai színpadra vinni azt a szerepet, amelyet még Kádár János is el tudott játszani: ő a jó király, és zokog, ha a gonosz kamarilla adópréssel sanyargatja a népet. H ornnak már nem megy, hogy szociális érzékenységről szónokoljon, miközben kormánya épp most húzza ki a szociális „szőnyeget" a dolgozók lába alól. Az MSZP-kongresszusnak ezzel a kettős játékkal is számot kell vetnie. 9-v' Szentes-makói ^vtéglagyár termékei MODUL BAU SZEGEDEN IS GYÁRI ARON Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. I>orozsmal u. 5-7. Tel.: 62/311-092 ^m TANKÖNYVBOLT "^^^HTy Karácsonyi csomagolópapírok, masnik, szalagok, ajándéktasakok, kfsérócédulák. ablakmatricák nagy választéka. Egyes termCkí'k 3096-os íit'fn^t' ílnit'nnyt'l! Szeged. Budapesti krt. 5. (volt Lila Akác étterem) Tel: 62482-776. <ih> KING ín^ Atléták, pálák, tenlszingek, mezek, sportalsók, szabadidőruhák. Csapatoknak, viszonteladóknak kedvezmény. Szagad, Takaréktár u. 1. , Már a papagáj is tudja, hogy telefonon várjuk hirdetését! -3 Wk Hétfőtől péntekig 7-12-ig • 481-281 |CS°k fetórr°l" 9yó"köií«mények) | W* 8-12,14-17-ig: 318-999,7-,5-ig:320-239 I MM egtört ember benyomását keltette mvI tegnap este háromnegyed hat tájt a tévében Bokros Lajos. Amikoris arról beszélgettek vele, miért nyújtotta be lemondását a lakáskamatokra vonatkozó alkotmánybírósági döntést követően. Tegnap a tévében nagyon is pontosan fogalmazott, visszafogottan, híjával az eddigiekben rá jellemző önbizalomnak. De egyet váltig hangsúlyozott: semmiképpen sem hajlandó a nevét adni olyan pénzügypolitikához, ami - szerinte - romlásba vinné az országot. Lehet, hogy sokan örömmel dörzsölik kezüket. Lehet, hogy még többen értetlenkednek Bokros lemondásán, csakúgy, mint azon, hogy a kormányfő, Horn Gyula nem volt hajlandó elfogadni e lemondást. A jelenlegi válság azonban komolyabb megfontolásokat igényel annál, minthogy azt mondhatnánk: le vele! Jónéhány pénzügyminisztert elfogyasztott az előző kormányzat is. Ennek eredménye mélyülő gazdasági-pénzügyi-fizetési válság volt. Aztán jött a Horn-kormány és Békési. Az új pénzügyér, aki immár kimondta: itt válság van, ami ellen tenni kellene valamit. Csakhogy az új kormány jó háromnegyed évig nem volt vevő Békési informális csatornákon küldött üzeneteire. Magyarán nem vállalta föl akkoriban a válságkezeléssel járó műtéteket és népszerűségvesztést. Békési lemondása után úgy Bokros és lemondása tűnt, hogy a kormányfő akceptálja Bokros föltételeit. Így végre megnyílik az út a válság kezelésére és az egész csődtömeg magyar költségvetési szisztéma régóta esedékes átalakítására. Aztán az utóbbi hónapokban többször is kiderült, hogy a dolog nem igazán működik. Politikai és társadalmi ellenállások folyamata gyöngítette a Bokros-csomagnak elnevezett kibontakozási programot, aminek következtében a költségvetési reform ma is a valami lehetséges jövő ködös távolában rejtőzködik. Ráadásul Bokros Lajos helyzetét messzemenően gyöngíti az, hogy a kormány képtelen volt kezelni a feketegazdaságot, politikai umbuldát és korrupciótH valamint az ezekből fakadó, az össztársadalmi elszegényedés keretei között különösen kirívó és szemérmetlen gazdagodás jelenségeit. Ez messzemenően nem Bokros bűne, de az ő lába alól húzták ki ily módon a szőnyeget és vált megkérdőjelezhetővé a benne kétségkívül meglévő etikai tartás. Bár sokáig működött a bonyolult erőviszonyok szerinti napi alkufolyamat, mostanra a társadalom tűrőképessége és a pénzügyi politika is határra érkezett. Bokros Lajos a mostani alkotmánybírósági döntés után úgy érezte: nincs tovább. Lemondott. A lemondás ilyen esetben különben teljesen természetes gesztus a parlamenti demokráciákban egy miniszter részéről. Jó esetben ugyanis annak kölcsönös fölmérésére szolgál, hogy a kormány, á kormányfő támogatja-e az illető miniszter politikáját. Ha nem: akkor a kormányfő lehetőséget kap arra, hogy megszabaduljon népszerűtlen miniszterétől. Ha támogatja, mert létkérdésnek érzi: akkor a jövőben maradéktalanul kiáll az adott tárcapolitika mellett. Még nem tudni, nálunk mire megy ki mindez. Horn Gyula ugyan nem fogadta el Bokros lemondását, de még kérdéses, ez azt jelenti-e, hogy a jövőben maradéktalanul elfogadja-e majd Bokros pénzügyi politikáját. Ha egyáltalán mégis maradna a pénzügyminiszter. Mert Bokros egyértelműen jelezte: nem vállal föl olyan gazdaság- és pénzügypolitikát, amely Magyarországot visszaállítja az inflációs adósságspirálba. Ami a konkrét alkotmánybírósági döntést illeti: hétszázegynéhányezer család kedvezményezettségét némi adóemeléssel vagy/és inflációnöveléssel talán még ki tudná gazdálkodni az ország. Annál is inkább, mert az érintetteknek de jure igazuk van. De ha elfogadjuk azt a logikát, hogy közpénzekkel kell helytállni egyéni vagyonosodásért, akkor végképp föllazulnak azok a piaci irányultságok, amelyek egy szegény ország kemény gazdasági kibontakozásának irányába mutathatnak. És erre még az sem igen adhat a továbbiakban menlevelet, hogy néhány ezren közpénzekből lehettek multimilliomosok csalás, umbulda vagy korrupció révén. S ökröstől meg lehet szabadulni, de a kemény pénzügypolitikától aligha. Mert a Bokros-csomagnak egy alternatívája lehet: az elnyúló, hosszas vegetálásra, szinte mindenkit lassú elszegényedésre kényszerítő stagfláció, magas inflációval, növekvő adóhányadokkal, az eladósodás növelésével, a jövedelmek újraelosztásának favorizálásával. Aminek hamarosan az ország fizetésképtelensége lenne a következménye. Benzinjeggyel, tíz fokra fűtött lakásokkal, áramkorlátozásokkal stb.. Bokrost lehet nem szeretni. De egyet végre el kell döntenie a kormányzatnak is. Mégpedig azt: merre akar tovább menni? Szávay István Készülődés az önállóságra A kisebbségi önkormányzatok szakmai konzultációs értekezletét (ártották tegnap a megyeházán. A résztvevők számára tájékoztatást adott dr. Tímár Éva, a NEKH önkormányzati főosztályának vezetője, dr. Zoltán Zsuzsanna, a BM önkormányzati főosztályának képviselője, valamint dr. Tari jánosné, a megyei közigazgatást hivatal főosztályvezetője. A tanácskozáson szó volt a helyi kisebbségi önkormányzatok működésének tapasztalatairól. az 1996. évi feladatok tervezéséről, továbbá oktatási kérdésekről. Az egybegyűltek nagy érdeklődéssel hallgatták a novemberi kisebbségi önkormányzati választások utáni aktuális tennivalókról szóló ismertetést. Fontos témaként került ,. terítékre" a helyi kisebbségi és a települési önkormányzatok együttműködésével kapcsolatos jogértelmezési, illetve jogalkalmazási kérdések köre. csakúgy mint a törvényességi ellenőrzés megyei tapasztalatai. N. R. J.