Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-24 / 276. szám

PÉNTEK, 1995. NOV. 24. BELÜGYEINK 3 • Tájékoztató a kormányülésről Új Nemzeti Színház, régi MTI-vezérigazgaté A kormány tárgyalt a Nemzeti Színház végleges el­helyezésének lehetőségeiről. A kabinet preferálja azt a ja­vaslatot, mely szerint építse­nek egy új színházat az Er­zsébet téren. A kultusz-, a pénzügyi-, valamint a kör­nyezetvédelmi tárcának jövő március végéig egy részlete­sebb szakmai javaslatot kell kidolgoznia arra, hogy legfel­jebb 6 milliárd forintos költ­ségvetési támogatással mi­ként lehet felépíteni a színhá­zat. Emellett egy hónapon belül még két másik javasla­tot is megvizsgálnak, mint szóba jöhető megoldást. Az egyik a Pesti Vigadó esetle­ges átalakítása, a másik pedig a Közraktár utca Duna parti részénél egy új színház építé­se. Rendeletben szabályozta a kormány a közterületen sza­bálytalanul elhelyezett és a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető járművek el­szállításának feltételeit. A szabálytalanul parkoló, de baleseti veszélyt nem jelentő autók esetében lehetővé tet­ték a kerékbilincs alkalmazá­sát. A rendelet értelmében a járműveket csak az intézkedő rendőr jelenlétében lehet el­szállítani, illetve megbilin­cselni. A motorokat és sze­mélyautókat csak úgy lehet rögzíteni és elszállítani, hogy azok az intézkedés közben ne sérüljenek. A kerékbilincs felszereléséről tájékoztatni kell a tulajdonost, megnevez­ve a rendőri szervet, székhe­lyét és azt a telefonszámot, amelyen a bilincs leszerelését kérni lehet. Amennyiben 24 órán belül nem kérik a bi­lincs leszerelését, az autót el­szállíthatják. A rendelet meg­határozza a fizetendő bünte­tések mértékét is. Budapesten a személygépkocsik és a mo­torkerékpárok elszállítása 7 ezer, városokban 6 ezer, más településeken pedig 5 ezer forintba kerül, míg a bilin­csek leszereléséért 4 ezer fo­rintot kell fizetni. A rendelet a kihirdetése után három hó­nappal lép életbe. Egy külügyi vonatkozású kérdésben is állást foglalt a kormány: egyetértett azzal, hogy hazánk aláírja a Szlo­vén Köztársaságnak a Kö­zép-Európai Szabadkereske­delmi Megállapodáshoz tör­ténő csatlakozásáról szóló megállapodást. Újságírói kérdések nyo­mán Kiss Elemér államtitkár reflektált arra a Heti Világ­gazdaságban megjelent hírre, miszerint rövidesen felmen­tik Alexa Károlyt, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató­ját. Kiss Elemér közölte: leg­jobb tudomása szerint a hír­ből semmi sem igaz, azt sem­mi nem támasztja alá. (MTI) Póda Jenő, a Ma­gyar Demokrata Fó­rum országgyűlési képviselője tegnap délelőtt sajtótájékoz­tatót tartott az MDF Tábor utcai székhe­lyén. A képviselő még „napirend előtt" is­mertette annak a le­vélnek a tartalmát, amelyet a Feszty-kör­kép Alapítvány kura­tóriumának elnöke, Bereczky Loránd mű­vészettörténész írt. A levélből kiderül, hogy a jövőre tervezett költségvetésből hiány­zik a körképre szánt támogatás - annak el­lenére, hogy Horn Gyula kormányfő kö­zelmúltban tett ópusz­taszeri látogatása ide­jén határozottan Ígé­retet tett a segítségre. • Póda Jenó figyelmeztet Autópálya és börlinkoszt Póda Jenő szerint az or­szágra is rossz fényt vet, ha a elmarad az ópusztaszeri nemzeti emlékhely, s a Feszty-körkép méltó tovább­fejlesztéséhez szükséges tá­mogatás. Ezután a képviselő rátért tulajdonképpeni mondandó­jára. Az M5-ös autópálya tervezett továbbépítéséről ugyancsak kellemetlen hírek érkeztek. „Legrosszabb eset­ben még az is lehetséges, hogy csak 2010. után számít­hatunk arra, hogy az M5-ös eléri Röszkét" - mondta Pó­da Jenó. Az illetékes miniszter várhatóan december elején írja alá azt a koncessziós szerződést, amely meghatá­rozza majd az autópálya megépítésének menetrend­jét. A képviselő szerint a je­lenlegi szerződéstervezet tartalmaz egy olyan „kibú­vót", amely nagyon hátrá­nyos helyzetbe hozhatja me­gyénket. Eszerint ugyanis az építő csak arra vállalna köte­lezettséget, hogy Kiskunfé­legyháza déli részéig készíti el az autópályát. Ettől a ponttól délre ugyanis „nincs megfelelő forgalom " - leg­alábbis a tervezet értékelése szerint... Megeshet, hogy a 2008-ig szóló beruházási kötelezett­ség ideje alatt a koncesszió nyertese nem akarja majd to­vábbépíteni az M5-öst, a kormánynak pedig - éppen a szerződésben foglaltak miatt - erre nem is lesz lehetősé­ge. „Ez a helyzet szinte már a 22-es csapdájára hason­lít" - vélekedett a képviselő, aki szerint addig kell változ­tatni a szerződéstervezeten, amíg nem késő. A szerződés ugyanis január l-jén már ha­tályba is lép. Póda Jenő szerint a meg­oldás például az lehetne, hogy a szerződésben nem konkrét teljesítési időponto­kat határoznának meg, ha­nem a forgalomsűrűségtől tennék függővé az autópálya építésének ütemezését. Ma­gyarul: ha a forgalom nagy­sága indokolja (a volt Jugo­szlávia elleni embargó fölol­dásával akár háromszorosára is nőhet a forgalom!), akkor igenis az országhatárig kell vezetni az M5-ös vonalát. Következett ezután a ma­gyar börtönökben kialakult viszonyok rövid értékelése. Az MDF országgyűlési kép­viselője megrázó adatokkal támasztotta alá véleményét, amely szerint bármely pilla­natban várható, hogy ha­zánkban is kirobban egy börtönlázadás. A hangulat ugyanis na­gyon feszült, s ennek több oka van. Az őrök munkafel­tételei rosszak, fizetésük ke­vés, szociális gondokkal küszködnek - s még mindig hiányzik a helyzetüket pon­tosan szabályozó törvény. Elégedtlenségüknek hamaro­san tüntetéssel adnak han­got. A rabok helyzetéről csak egyetlen adat: egy elítélt na­pi háromszori étkeztetésére 130 forintot (!) lehet ma köl­teni. Képzelhetni, hogy ez mire elég... Póda Jenő úgy fogalmazott, hogy az éhes rab már mindenre képes, hi­szen nincs sok veszteni való­ja. És a szegedi Csillag bör­tönben őrzik a legveszélye­sebb, leghosszabb időre el­ítélt foglyokat. Még az előző kormányzat ideje alatt szabályozták ugyan az elítéltek ellátását, ám az idei költségvetés már nem gondoskodott a „fejk­vóta" értékének megtartásá­ról. És a jövő évi költségve­tési tervezetből nem olvas­ható ki, hogyan lehetne eny­híteni ezeken a feszültsége­ken. Póda Jenő végül beszélt arról a levélről is, amelyet az MDF-frakció több tagja- ­köztük ő is - aláírt, s amely­ben arra a kérdésre keresnek választ, hogy a frakció ma­gas színvonalú szakmai munkája miért nem mutatko­zik meg a párt társadalmi el­fogadottságában. „Lehetsé­ges, hogy a frakció működé­sén kell módosítani, de az sem lehetetlen, hogy szemé­lyi változtatásokra lesz szük­ség" - mondta a képviselő, aki szerint a levél nem te­kinthető bizalmatlansági in­dítványnak, hiszen semmifé­le követelést nem fogalmaz meg - célja nem volt más, pusztán a kérdésföltevés. Ny. P. Megyénk geopolitikai szempontból is érdekelte az olasz vendégeket. (Fotó: Nagy László) Olasz nagykövei a megyeházén Régiónk . fejlődésének fontossága a megyei önkor­mányzatot is arra ösztönzi, hogy minden lehetőséget ki­használva próbáljon lépése­ket tenni Csongrád megye gazdasági és kulturális előre­lépése érdekében. Ezért fo­gadták örömmel a hírt, hogy - meghívásuknak eleget téve - Szegedre látogat Olaszor­szág magyarországi nagykö­vete, Pietro Ercole Ago és dr. d'Alessandro Emanuela Di Noia, a nagykövetség ke­reskedelmi első titkára, vala­mint dr. Gianfranco Cicog­nani tudományos attasé. Az eseményre meghívást kapott - a megyei agrár-, a kézmű­ves, továbbá a kereskedelmi és iparkamara képviselői mellett - dr. Nemcsók János államtitkár is. A megyeháza tanácskozó­termében tegnap délelőtt Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke először ré­giónk szellemi, művészeti értékeit, illetve természeti adottságait ismertette, majd részletesen kitért Szeged és a megye gazdasági helyzeté­re, különös tekintettel a kül­földiek számára csábítónak ható lehetőségekre. A nagykövet az elhang­zottakra reagálva elmondta: nemcsak személyes érde­keltsége miatt jött szívesen ­most első alkalommal - Sze­gedre, de az olasz kormány elvárása is az, hogy az eddig csupán Budapestre koncent­rálódó kapcsolatok a jövő­ben Magyarország más váro­saira is kiteijedjenek. Meg­elégedéssel nyugtázta a fel­tárt együttműködési lehető­ségeket, és ígéretet tett arra, hogy a jelenlévő olasz sza­kértők segítségével módot keresnek a kapcsolatok bőví­tésére. Különösen a geoter­mál-energia hasznosításának Csongrád megyei gyakorla­ta, a dr. Nemcsók János által is felvetett együttműködés az élelmiszeripari biotechno­lógiai kutatások területén, il­letve diplomás magyar fiata­lok olaszországi nyelvtanu­lási lehetőségeinek támoga­tásával néhány éven belül kialakítható olasz lobby gon­dolata keltette fel érdeklődé­sét. A vendéglátók számára azonban az igazi nagy meg­lepetést az a bejelentés okozta, amelyből kiderült: az olasz kormány, illetve külügyminisztérium jóvá­hagyta az ipari technológiák korszerűsítésére általuk kiírt pályázatra elküldött Csong­rád megyei projektet. Ennek eredményeként mintegy 280 millió lírát fordítanak majd a technológiai transzferre. N. Rácz Judit 4 jó király meg a kongresszus MM i lesz a ma kezdődő miskolci MSZP-kong­MVm resszuson? Az MSZP-szakértők szerint a plat­formok kemény, kíméletlen harcával fog eltelni a há­rom nap, ebből azonban a kívülállók, például a vá­lasztópolgárok, nem sokat fognak észrevenni. Látszó­lag semmi nem történik majd, de most fog eldőlni az összes személyi változás, amelyeket majd tavasszal, 1996 márciusában és áprilisában már csak kivitelez­nek. Talán egy csak egy legény helyzetét fogják ezen a hétvégén megoldani: Szekeres Imre párt- (és parla­menti?) pozíciói nagyon inognak. Szekeres eltévesz­tette a házszámot, úgy kezdett viselkedni, mint egy or­szágié politikus, holott erre semmi nem jogosította fel: se a politikai életben elfoglalt helye, se képessé­gei, se a megjelenése. A platformok harca közben az erős emberek is le­vívják most csatáikat: Kósáné Kovács Magda, Nagy Sándor és Csintalan Sándor. Mióta lemondott, Kósá­né ázsiója úgy megy föl, mint a rakéta. Ez is azt jelzi, hogy a választók csalódtak az MSZP-ben, és most már azt szeretik, aki ott akarja hagyni a programnél­küli álszakértőket. A három erős közül egyébként Kó­sáné Kovács Magda sajtója a legjobb, amiből a mai viszonyok között akár még arra is lehet következtetni, hogy ő áll legközelebb az SZDSZ-hez. ő lesz Horn Gyula utóda? Tény, hogy Horn lebukott. Egy bontakozgató pol­gári demokráciában már nem lehet politikai színpad­ra vinni azt a szerepet, amelyet még Kádár János is el tudott játszani: ő a jó király, és zokog, ha a gonosz kamarilla adópréssel sanyargatja a népet. H ornnak már nem megy, hogy szociális érzékeny­ségről szónokoljon, miközben kormánya épp most húzza ki a szociális „szőnyeget" a dolgozók lába alól. Az MSZP-kongresszusnak ezzel a kettős játékkal is számot kell vetnie. 9-v' Szentes-makói ^vtéglagyár termékei MODUL BAU SZEGEDEN IS GYÁRI ARON Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. I>orozsmal u. 5-7. Tel.: 62/311-092 ^m TANKÖNYVBOLT "^^^HTy Karácsonyi csomagolópapírok, masnik, szalagok, ajándék­tasakok, kfsérócédulák. ablakmatricák nagy választéka. Egyes termCkí'k 3096-os íit'fn^t' ílnit'nnyt'l! Szeged. Budapesti krt. 5. (volt Lila Akác étterem) Tel: 62482-776. <ih> KING ín^ Atléták, pálák, tenlszingek, mezek, sportalsók, szabad­időruhák. Csapatoknak, viszonteladóknak kedvezmény. Szagad, Takaréktár u. 1. , Már a papagáj is tudja, hogy telefonon várjuk hirdetését! -3 Wk Hétfőtől péntekig 7-12-ig • 481-281 |CS°k fetórr°l" 9yó"köií«mények) | W* 8-12,14-17-ig: 318-999,7-,5-ig:320-239 I MM egtört ember benyomását keltette mvI tegnap este háromnegyed hat tájt a tévében Bokros Lajos. Amikoris arról be­szélgettek vele, miért nyújtotta be lemondá­sát a lakáskamatokra vonatkozó alkot­mánybírósági döntést követően. Tegnap a tévében nagyon is pontosan fogalmazott, visszafogottan, híjával az eddigiekben rá jellemző önbizalomnak. De egyet váltig hangsúlyozott: semmiképpen sem hajlandó a nevét adni olyan pénzügypolitikához, ami - szerinte - romlásba vinné az országot. Lehet, hogy sokan örömmel dörzsölik kezüket. Lehet, hogy még többen értetlen­kednek Bokros lemondásán, csakúgy, mint azon, hogy a kormányfő, Horn Gyula nem volt hajlandó elfogadni e lemondást. A je­lenlegi válság azonban komolyabb megfon­tolásokat igényel annál, minthogy azt mondhatnánk: le vele! Jónéhány pénzügyminisztert elfogyasz­tott az előző kormányzat is. Ennek eredmé­nye mélyülő gazdasági-pénzügyi-fizetési válság volt. Aztán jött a Horn-kormány és Békési. Az új pénzügyér, aki immár ki­mondta: itt válság van, ami ellen tenni kel­lene valamit. Csakhogy az új kormány jó háromnegyed évig nem volt vevő Békési in­formális csatornákon küldött üzeneteire. Magyarán nem vállalta föl akkoriban a válságkezeléssel járó műtéteket és népsze­rűségvesztést. Békési lemondása után úgy Bokros és lemondása tűnt, hogy a kormányfő akceptálja Bokros föltételeit. Így végre megnyílik az út a vál­ság kezelésére és az egész csődtömeg ma­gyar költségvetési szisztéma régóta esedé­kes átalakítására. Aztán az utóbbi hóna­pokban többször is kiderült, hogy a dolog nem igazán működik. Politikai és társadalmi ellenállások fo­lyamata gyöngítette a Bokros-csomagnak elnevezett kibontakozási programot, ami­nek következtében a költségvetési reform ma is a valami lehetséges jövő ködös távo­lában rejtőzködik. Ráadásul Bokros Lajos helyzetét messzemenően gyöngíti az, hogy a kormány képtelen volt kezelni a fekete­gazdaságot, politikai umbuldát és korrup­ciótH valamint az ezekből fakadó, az össz­társadalmi elszegényedés keretei között kü­lönösen kirívó és szemérmetlen gazdagodás jelenségeit. Ez messzemenően nem Bokros bűne, de az ő lába alól húzták ki ily módon a szőnyeget és vált megkérdőjelezhetővé a benne kétségkívül meglévő etikai tartás. Bár sokáig működött a bonyolult erőviszo­nyok szerinti napi alkufolyamat, mostanra a társadalom tűrőképessége és a pénzügyi politika is határra érkezett. Bokros Lajos a mostani alkotmánybírósági döntés után úgy érezte: nincs tovább. Lemondott. A lemondás ilyen esetben különben tel­jesen természetes gesztus a parlamenti de­mokráciákban egy miniszter részéről. Jó esetben ugyanis annak kölcsönös fölméré­sére szolgál, hogy a kormány, á kormányfő támogatja-e az illető miniszter politikáját. Ha nem: akkor a kormányfő lehetőséget kap arra, hogy megszabaduljon népszerűt­len miniszterétől. Ha támogatja, mert lét­kérdésnek érzi: akkor a jövőben maradék­talanul kiáll az adott tárcapolitika mellett. Még nem tudni, nálunk mire megy ki mindez. Horn Gyula ugyan nem fogadta el Bokros lemondását, de még kérdéses, ez azt jelenti-e, hogy a jövőben maradéktalanul elfogadja-e majd Bokros pénzügyi politiká­ját. Ha egyáltalán mégis maradna a pénz­ügyminiszter. Mert Bokros egyértelműen jelezte: nem vállal föl olyan gazdaság- és pénzügypolitikát, amely Magyarországot visszaállítja az inflációs adósságspirálba. Ami a konkrét alkotmánybírósági dön­tést illeti: hétszázegynéhányezer család kedvezményezettségét némi adóemeléssel vagy/és inflációnöveléssel talán még ki tudná gazdálkodni az ország. Annál is in­kább, mert az érintetteknek de jure igazuk van. De ha elfogadjuk azt a logikát, hogy közpénzekkel kell helytállni egyéni vagyo­nosodásért, akkor végképp föllazulnak azok a piaci irányultságok, amelyek egy szegény ország kemény gazdasági kibonta­kozásának irányába mutathatnak. És erre még az sem igen adhat a továbbiakban menlevelet, hogy néhány ezren közpénzek­ből lehettek multimilliomosok csalás, um­bulda vagy korrupció révén. S ökröstől meg lehet szabadulni, de a kemény pénzügypolitikától aligha. Mert a Bokros-csomagnak egy alternatívá­ja lehet: az elnyúló, hosszas vegetálásra, szinte mindenkit lassú elszegényedésre kényszerítő stagfláció, magas inflációval, növekvő adóhányadokkal, az eladósodás növelésével, a jövedelmek újraelosztásának favorizálásával. Aminek hamarosan az or­szág fizetésképtelensége lenne a következ­ménye. Benzinjeggyel, tíz fokra fűtött laká­sokkal, áramkorlátozásokkal stb.. Bokrost lehet nem szeretni. De egyet végre el kell döntenie a kormányzatnak is. Mégpedig azt: merre akar tovább menni? Szávay István Készülődés az önállóságra A kisebbségi önkormány­zatok szakmai konzultációs értekezletét (ártották tegnap a megyeházán. A résztvevők számára tájékoztatást adott dr. Tímár Éva, a NEKH ön­kormányzati főosztályának ve­zetője, dr. Zoltán Zsuzsanna, a BM önkormányzati főosztá­lyának képviselője, valamint dr. Tari jánosné, a megyei közigazgatást hivatal főosz­tályvezetője. A tanácskozáson szó volt a helyi kisebbségi önkormány­zatok működésének tapaszta­latairól. az 1996. évi feladatok tervezéséről, továbbá oktatási kérdésekről. Az egybegyűltek nagy érdeklődéssel hallgatták a novemberi kisebbségi ön­kormányzati választások utáni aktuális tennivalókról szóló is­mertetést. Fontos témaként ke­rült ,. terítékre" a helyi kisebb­ségi és a települési önkor­mányzatok együttműködésé­vel kapcsolatos jogértelmezé­si, illetve jogalkalmazási kér­dések köre. csakúgy mint a törvényességi ellenőrzés me­gyei tapasztalatai. N. R. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom