Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-23 / 275. szám

2 KÜLFÖLD SA liVl A lÖliftV/IEfí )HÍS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1995. Nov. 23. történelmi krónika November 23. 176. Marcus Aurelius római császár a germánok és a szarmaták felett ara­tott győzelmét ünnepli. November 27-én fiát, Commodust társcsászárrá nevezi ki. Ezzel feladják az örökbefogadó császár­ság elvét a dinasztikus öröklés javára. 1457. V. László 17 éves korában meghal Prá­gában. 1700. XII. Ince halála után Giovanni Francesco Albani bíborost választják XI. Kelemen néven pápá­vá. 1859. Az Erdélyi Mú­zeum Egylet, az erdélyi magyarság legfontosabb szellemi intézménye meg­tartotta Kolozsvárott az alakuló ülését. (Az Egylet 1948-ig működött, amikor a kommunista diktatúra feloszlatta, vagyonát pedig elkobozta.) A hivatalos ünnepség előestéjén tízez­res felvonuló tömeg nem­zeti tüntetésére kerül sor. 1890. III. Vilmos Hol­landia királya, Lutemburg nagyhercege meghal a Hetloo-i kastélyban, utód­ja Vilma királynő lesz. A holland-luxemburgi per­szonálunió felbomlik. 1918. Közzéteszik az 1918: I. néptörvényt. Min­den 21. életévét betöltött férfi és 24. életévet betöl­tött Imi és olvasni tudó nő választójogot kap. 1935. 60 éve született Törőcsik Mari, Kossuth­díjas színésznő, kiváló művész. 1940. Románia csatla­kozott a Háromhatalmi Egyezményhez. 1944. Az újjáalakult Független Kisgazdapárt elnöki tanácsának ülése Szegeden Balogh István elnökletével. 1945. A népbíróság ha­lálra (téli Imrédy Béla volt miniszterelnököt. Kivég­zik 1946. február 28-án. 1956. Kormányközle­mény arról, hogy Nagy Imre és társai elhagyták a jugoszláv követséget, és saját kérésükre Romániá­ba távoztak. 1959. Az ENSZ ügyren­di bizottsága - a magyar küldöttség tiltakozása el­lenére - ismét javasolja a közgyűlésnek a „magyar kérdés" napirendre tűzését. Richárd Holbrooke ame­rikai helyettes külügyi ál­lamtitkár közölte, hogy Pá­rizsban fogják ünnepélyesen aláírni a Daytonban parafált boszniai békemegállapodást. A vezető amerikai diplomata ezzel véget kfvánt vetni az aláírási ceremónia helyszínét illető eddigi bizonytalanko­dásnak. Holbrooke egyébként a boszniai szerbeket a meg­állapodás „nagy vesztesei­nek" nevezte, s megjegyezte: senki nem gondolta, hogy (Paléban) örülni fognak a megállapodásnak. Alija Izetbegovics boszni­ai elnök - a bosnyák tévében az ohiói Daytonból közvetí­tett nyilatkozatában - el­mondta: a megállapodás ér­telmében az egységes Szara­jevó 43 hónapig tartott hábo­rús helyzet után megszaba­dul a blokádtól, létrejönnek a külvilággal való zavartalan földi és légi összeköttetés feltételei. A boszniai kor­mány visszakapja az ellenőr­zést Szarajevó északi és nyugati negyedei - Ilidza, Hadzici, Ilijas és Vogosca -, valamint a repülőtér fölött. Ez gyakorlatilag felszámolja az eddigi szerb ostromgyűrűt - közölte. Nem tett azonban említést arról, mi lesz a stá­tusa a Grbavica nevű, szerb ellenőrzés alatt álló negyed­nek, amely Szarajevó szivé­ben fekszik. A NATO-erők első, mint­egy 1500 fős kontingense a jövő hét vége előtt nem vár­ható Boszniába - közölte a Pentagon. Az amerikai vé­delmi minisztérium szóvivő­je utalt arra, hogy az elnök­nek kell elrendelnie az útba indítást. A NATO-terv csak­nem teljesen elkészült, és igen rövid időn belül az el­nök elé terjeszthető - tette hozzá. Úgy tervezik, hogy az Egyesült Államokban 2-3 ezer tartalékost hívnak be szolgálatra - főként egész­ségügyi, illetve kommunális Boszniai szerb fiatalok kitörA örömmel fogadták a hírt, miszerint Daytonban parafálták a boszniai háborút lezáró, átfogó békemegállapodást. (MTI-Telefotó) szolgáltatásokat szervezd szakembereket. Eközben újabb, Daytont követő Bosznia-értekezletek gondolata merül fel. Nagy­Britannia december 8-án és 9-én a megállapodás „civil aspektusairól" szervez kon­ferenciát, Németország pe­dig azt javasolja, hogy hete­ken belül üljenek össze Bonnban azok, akik a fegy­verzetellenőrzés kérdései­nek megtárgyalására hiva­tottak. A világ kormányai sorra üdvözlik a daytoni megálla­podást. Kono Johei japán külügyminiszter a parla­mentben elmondta, kormá­nya kész támogatást nyújtani a háború utáni újjáépítéshez. Sali Berisha albán államfő, Ingvar Carlsson svéd mi­niszterelnök, André Quellet kanadai külügyminiszter, va­lamint Stevo Crvenkovski macedón külügyminiszter egyaránt méltatta a tárgyaló­asztalnál elért eredményt. Crvenkovski szerint a meg­állapodás az egész Balkán szempontjából fontos, hiszen így most mód nyílik a térség számos más kérdésének megoldására. • A parlament jövő héten dönt Magyar-amerikai konzultáció Tíz életfogytiglan a legvéresebb brit perben Ha tíz élete lenne is, mindegyiket rács mögött kellene töltenie Rosemary Westnek, aki a brit igazság­szolgáltatás eddigi történeté­nek legvéresebb gyilkossági ügyében találtatott bűnösnek szerda délután. A winchesteri bíróság által kiszabott, tízszeres életfogy­tiglani börtönről szóló Ítélet­tel olyan ügy végére került pont, amely minden hitch­cocki képzeletet jó eséllyel felülmúl. A mintegy másfél évtizeden átívelő horrortörté­net tragikus főszereplője tlz leánygyermek, akiknek meg­csonkított, válogatott kfnzá­sok nyomait őrző maradvá­nyait Rosemary és Frederick West gloucesteri házának kertjében, illetve pincéjében kaparták össze az elképedt rendőrök tavaly télen. Az eset talán legtragikusabb ele­me az, hogy a rendőrségnek már 1972-ben értesülései voltak a Westék házában zaj­ló nem mindennapi krimiről, az ügy azonban érthetetlen módon mégis elaludt. Az utolsó csepp a pohár­ban a házaspár saját gyerme­kének, a 16 esztendős Heat­her Westnek 1987-ben beje­lentett eltűnése volt, de még ezután is hét évbe telt, amíg a hatósági földgyaluk végre elkezdték a véres titkot rejtő gloucesteri kert felásását. A tlz gyilkosság egyéb­ként sokak szerint csak a bi­zonyítható eseteket jelenti. Fred West még vizsgálati fogsága alatt állítólag azzal kérkedett, hogy áldozatinak valós száma meghaladja a hatvanat, erre azonban nem sikerült bizonyítékokat lelni. Felgyorsulnak a következő napokban a magyar-amerikai katonai konzultációk a Pécs környékén telepítendő ameri­kai logisztikai bázisról, illet­ve a katonai repülőterek hasz­nálatáról, miután kedden megszületett a daytoni meg­állapodás a boszniai békéről. Á Honvédelmi Minisztéri­umban szerdán az MTI úgy értesült, hogy jelenleg is ha­zánkban tárgyal egy amerikai szakértői csoport. Borsits László helyettes államtitkár irányltja azt a magyar katonai stábot, amely az amerikai ka­tonákkal egyeztet. A vendé­gek ismételten felkeresik a baranyai térséget, illetve a ta­szári katonai repülőtér kör­nyékét. Noha a magyar parlament legkorábban csak a jövő hé­ten tanácskozhat, illetve sza­vazhat az amerikai katonák magyarországi átvonulásáról, valamint egy utánpótlás-bázis létesítéséről, a szakértők in­tenzíven tárgyalnak, hogy az országgyűlési határozat után időveszteség nélkül megtör­ténhessenek a konkrét lépé­sek. Annyi már most valószí­nűnek tűnik: első lépcsőben egy amerikai előkészítő cso­port érkezik a baranyai tér­ségbe, hogy megteremtse a feltételeket a logisztikai köz­pont felállításához. Ameny­nyiben olyan döntés születik, hogy a Boszniába telepítendő 20 ezer amerikai katona Ma­gyarországon át vonul a tér­ségbe, akkor a menetoszlop biztosítását is elő kell készíte­ni. Magyar honvédelmi szak­értők szerint a várhatóan Ba­ranyában létesítendő ameri­kai központ növeli a térség biztonságát, bár azt még nem lehet tudni, hogy amerikai, vagy magyar katonák, illetve határvadászok látják-e majd el a biztosítási feladatot. Az sem kizárt, hogy együttműkö­dés lesz a két hadsereg kö­zött. Annyi viszont bizonyos, hogy a magyar határvadászok továbbra is megerősített szol­gálatot látnak el a térségben. Visszavonásukról csak a kor­mány nemzetbiztonsági kabi­netje hozhat döntést. (MTI) Ukrajna - gyökértelen sokpártiság (MTI-Panoránta) Ukrajnában a többpártrendszer akkor fog megerősöd­ni, ha végbemegy a felbomlóban levő szovjet társadalmi modell átrétegződé­se. Á megelőző évtizedekben kialakult társadalmi osztályok szétesése folya­matban van, az új szocális érdekstruk­túra és az azt tükröző pártrendszer megszilárdulása azonban még legkeve­sebb tlz évet igényel - nyilatkozta Mi­kola Sulga, az ország előző nemzeti ki­sebbségügyi minisztere, jelenleg az Ukrán Tudományos Akadémia szocio­lógiai intézetének vezetője. Sulga értékelése szerint a mai ukraj­nai többpártrendszernek nem valódi pártok a résztvevői, hanem eleven tár­sadalmi gyökerek nélküli protopártok. A pszeudopártok lebegésének főbb okai a következők: Az egykori szovjet társadalmi szer­kezet átalakulása még nem zárult le. A szovjet középosztály - a volt társada­lom 80-90 százaléka, ahol a legmaga­sabb fizetések maximum háromszoro­sai voltak a legalacsonyabbaknak ­széthasad. A gazdaság súlyos helyzete miatt nagy tömegek válnak nincstelen­né, egy vékony rétegből pedig tőkés, bankár és vállalkozó lesz. Ez az átala­kulás azonban még csak a kezdeténél tart. A gazdasági hanyatlás a pártokból való óriási kiábránduláshoz vezetett és vezet. A 90-es évek elején, közvetlenül a függetlenné válás után a politikai mozgalmak sorra olyan populista Ígére­teket tettek az ország felemelkedésével kapcsolatban, amelyek rövid időn belül léggömbnek bizonyultak. Ez is az oka annak, hogy a pártok nem tudtak jelen­tős tagságot toborozni. A lakosság egy­szerűen elfordult az eleinte nagy érdek­lődésre számot tartó pártpolitizálástól. Az ukrán gazdasági visszaesés sajá­tos módon vetette vissza a pártok nép­szerűségét. Az önellátásra átálló falvak lakói, úgy tűnik, átvászelik a gazdasági mélyrepülést. A városlakók azonban ­Ukrajna népességének 70 százaléka vá­rosokban él - nem rendezkedhetnek be önellátásra, és nem akarják elfogadni a korábban ismeretlen nincstelen sorsot. Elégedetlenségükön még az esetleg megjelenő demagóg politikusok sem tudnak áttörni, s ebben nem utolsó sze­repe van annak, hogy az ukrán városi la­kosság európai viszonylatban is maga­san képzettnek számit - mondta Sulga. Sulga arra a sajnálatos tényre hívta fel a figyelmet, hogy ma nincsen olyan párt, olyan program vagy személyiség, amely vagy aki kiutat tudna mutatni a hanyatlásból. Az emberek nem látnak hiteles személyiséget a közéletben. Gyakori jelenségnek tekinthető, hogy a döntési pozícióba került politikusok, a mandátumhoz jutott képviselőjelöltek rövid időn belül a saját pecsenyéjüket kezdik sütögetni. A pártok gyökértelenségének egyik legfontosabb oka az, hogy az értelmi­ség mindmáig egy nagyon szűk politi­kai spektrumot kínál a társadalomnak. A valódi értelmiségi pártok, mint a de­mokrata vagy a kereszténydemokrata párt programja mindössze három kér­dés körül forog. Ezek: az ukrán állam­iság, az ukrán kultúra és nacionaliz­mus. A kezdeti eufória után a megállás nélkül romló életszínvonal mellett ezek az eszmék ma már nagyon kevés em­beíf 'érdekelnek. Az utóbbi években egyedül a baloldal, a kommunista és a szocialista párt nem veszített a népsze­rűségéből, mert a „gondtalan" múltat emlegetik. Ennek ellenére az egykori kommunista párt tagjai nemigen akar­nak belépni az új kommunista és szoci­alista pártba, mert nem akaiják elfeled­ni az elmúlt évtizedek hibáit, igazságta­lanságait. A baloldali érzelmű ukránok sem felejtik el az 1932-33-as esztendők mesterségesen előidézett, milliók halá­lát követelő éhínségét és az eszeveszett sztálini terrort 1937-38-ban. A nem baloldali pártok vezetése egyrészt a szovjet hatalom évtizedei alatt letezett ellenzékiekből formáló­dott. Ok a múlthoz hasonlóan a jelen­ben is az ukrán nyelvért, kultúráért és a megfelelő történelemszemléletért har­colnak. A Szovjetunió idején nem ala­kult ki valódi rendszerellenzék, nem voltak olyan gondolkodók, akik alter­natív programot dolgoztak volna ki Ukrajna politikai, gazdasági és társa­dalmi fejlődésére nézve. A kialakuló pártspektrumot nem utolsósorban az tette a jelzett mértékben szűkké, hogy a külföldről hazaérkezett ellenzék köré­ben is a nacionalista gondolat uralko­dott - mondta Sulga. Hofar László • Peresz bemutatta kormányát A kneszet bizalmai szavazott A szavazás előtt mondott beszédében Peresz úgy vélte, hogy Rabin békeerőfeszíté­sei már meghozták első gyü­mölcsüket, és Izraelnek sike­rült beilleszkednie a nemze­tek családjába. „Mostantól már nem mondhatjuk, hogy az egész világ ellenünk van. Sőt, a világ velünk van" ­mondta a 120 fős kneszet előtt, ahol beszédét ezúttal nem szakították meg a szo­kásos közbekiabálások. A politikus felszólította Háfez Asszad szíriai elnököt: foly­tassák a béketárgyalásokat, amelyek azért szakadtak meg, mert a felek nem tudtak megegyezni az Izrael által megszállt Golán-fennsík jö­vőjéről. „A háború logikája többé nem működik közöt­tünk. Üljünk le egymással, és járuljunk hozzá ahhQZ, hogy a Közel-Keleten véget éljen a háborúk korszaka" ­fordult szavaival Asszadhoz. Az izraeli parlament szerdán 62 szavazattal 8 el­lenében (38 tartózkodással) jóváhagyta a Simon Pe­resz által alakított új izraeli kormány névsorát Pe­resz - aki Jichak Rabin november 4-i meggyilkolása óta Izrael ügyvezető miniszterelnöke volt - a szava­zás után letette a miniszterelnöki és védelmi minisz­teri esküt. Peresz ígéretett tett arra, hogy folytatja az izraeli-pa­lesztin béketárgyalásokat, és megpróbálja egyesíteni or­szágát, mely súlyosan meg­osztott Ciszjordánia és Gáza palesztin önkormányzatának kérdésében. Hozzátette ugyanakkor, hogy bővíteni igyekszik majd kapcsolatait a zsidó te­lepesekkel és a politikáját el­lenzőkkel, és párbeszédre szólította az ellenzéket a po­litikai erőszak megfékezése érdekében. Az ellenzék derékhadát adó Likud-párt vezetője, Benjámin Netanjahu - egy­séget Ígérő szavai ellenére ­élesen támadta Pereszt, kije­lentve: világos jelek utalnak arra, hogy Rabin visszatartó szerepének hiányában az új miniszterelnök „rohan majd engedményeket tenni" az araboknak. „Most nem a messzire ve­zető lépések idejét éljük, amelyek csak elmélyítenék a megosztottságot az emberek között" - vetette Netanjahu Peresz szemére. - Most meg kell állni, hogy megpróbál­juk áthidalni a nehézsége­ket". A földrengésjelző állomá­sok egymástól távoli szélső értékek között, a Richter­skálán 5,7-7,2 közötti erős­ségűre becsülték a a közel­keleti térségben, közelebbről az Akabai-öbölben szerda reggel történt földrengést. Az egyiptomi földrengésjel­ző központ bejelentése sze­rint Kairót és környékét 5,7­es erősségű földrengés rázta meg. A rengés jól érezhető volt az egyiptomi főváros­ban, és mintegy tíz másod­percig, más források szerint jóval hosszabb ideig tartott. A legnagyobb rengést négy Földrengés nz kisebb földlökés követte. Kairóban egy épülgt telje­sen, kilenc régebbi építésű lakóház részben összeomlott a földmozgás következté­ben. Az áldozatokról egye­lőre nem érkezett hír, elte­kintve egy aszjuti férfitól, aki a pánik hatására kiugrott a negyedik emeletről és szörnyethalt. Az 1992. októ­beri kairói földrengésben több mint ötszázan haltak meg. Izraelben és a Gáza öve­zetben 6,2-es erősségű föld­rengést mértek. Az izraeli geofizikai intézet - akárcsak az egyiptomi - az Akabai­öbölben jelölte meg az epi­centrumot, és tovább ponto­sítva a sinai-félszigeti Dahab település környékére helyez­te. A földmozgás Jeruzsá­lemben és Tel-avivban is érezhető volt. A rengés ki­sebb anyagi károkat is oko­zott Eilatban, a Vörös-tenger partján és rövid időre meg­szakadt az áramszolgáltatás. • A mezőgazdaság mentette meg Jugoszláviát A szankciók következményei A Jugoszlávia ellen három és fél éve érvényben lévő ENSZ-szankciók, s a fél év­vel korábban bevezetett EU­büntető intézkedések hatal­mas kárt okoztak a gazdaság­nak és a lakosságnak, s az or­szágnak már a túlélésért kel­lett harcolnia - írta szerdai számában a Politika című belgrádi napilap. Áz elemzés szerint még nem lehet pontosan tudni, mekkora kárt okozott a való­színűleg szerda este felfüg­gesztésre kerülő embargó, a statisztikák azonban arra utal­nak, hogy a veszteség hatal­mas. Míg négy évvel ezelőtt mintegy 20 milliárd dollárt tett ki a jugoszláv (pontosab­ban a mai, Szerbiából és Montenegróból álló Jugoszlá­viára kivetített) hazai összter­mék, addig 1995-ben a GDP már csak mintegy 10 milliárd dollár lesz. Az egy főre eső nemzeti össztermék 3000 ezer dollárról 1400 dollára csökkent, míg az ipar terme­lése - a hivatalos statisztikák szerint - négy év alatt 48,8 százalékkal esett vissza. A Politika emlékeztet arra, hogy az elmúlt négy évben folya­matosan csökkent a jövedel­mek reálértéke, s a legsúlyo­sabb helyzet 1993 végén ala­kult ki, amikor hónapokon keresztül dühöngött a hiper­infláció. „Ebben az időszak­ban 3 márkát értek a nyugdí­jak, míg a fizetések értéke 10-15 márka körül mozgott" - emlékeztetett a lap. A kor­mányhoz közel álló lap arról is beszámolt, hogy a termelés és a kereskedelem visszaesé­se miatt nőtt a munkanélküli­ek száma, s jelenleg is mint­egy 700 ezer alkalmazott van kényszerszabadságon. A jugoszláv statisztikák szerint a legsikeresebben a mezőgazdaság vészelte át a szankciós éveket: az agrár­ágazat termelése csak 10 szá­zalékkal csökkent az elmúlt években. „A nehéz években a mezőgazdaság mentette meg az országot, mivel az-ala­csony árszint s a bőséges kí­nálat lehetővé tette a télélést" - hangsúlyozta a Politika, majd hozzátette: a hiperinflá­ciót megtörő, Avramovics bankelnök irányításával vég­rehajtott gazdasági program is jelentős mértékben hozzá­járult ahhoz, hogy Jugoszlá­via végül átvészelte a gazda­sági zárlatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom