Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-02 / 257. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. Nov. 2. Csoóri Sándor szerint megalázó az állandó koldulás (Fotó: Nagy László) • A Hitel folyóirat estje Eljöhet a kultúra szabadságharca „Jónási helyzetben érzem magam: nem akarok .prédikálni, ám az Ur mindig szól, Jónás el kell menned. Aztán pedig jön a cet" mondotta a Hitel folyóirat keddi estjén Csoóri Sándor, utalva a Magyarok Világ szövetsége-beli elnöki közérzetére, valamint arra, hogy az e tisztségben elviselt külső támadások helyett szívesebben foglalkozna csak az alkotással. A JATE Aulában telt ház elótt tartott rendezvényen a Hitel főszerkesztőjén kívül két szerkesztőtárs, Nagy Gáspár költő és Tőkéczki László művelődéstörténész válaszolt Vörös László egyetemi tanár kérdéséi re. A Hitel folyóirat megfoganásától (1979-ben Németh László lakásán Csoóri Sándor vetette fel a lap alapításának gondolatát) megszületéséig (engedélyezéséig) kilenc év telt el. Kilenc megalázó év, mondotta erről az alapító, hiszen több hiteles személyiség (köztük Illyés Gyula) kérvény-aláírása sem volt elegendő az engedélyeztetéshez. A lap 1988-ban Bíró Zoltán főszerkesztésével indult el, 1992-től pedig havilapként immár Csoóri Sándor jegyezte, aki szerint az eredeti célt, a magyar szellemi élet újjáépítését időközben a széthúzás és a pénz uralma nehézzé tette. Megalázó, hogy annak, aki a szellemi életet akarja helyrehozni, mennyit kell koldulnia, holott olyan cél ez, melyre magától érthetődően kellene pénzt adni. Ha nem így lesz, az a kultúra szabadságharcát hozza majd el vélte Csoóri. Az induló Hitelhez a „mindenhonnan kiebrudaltakkal és lemészároltakkal" együtt érkező Nagy Gáspár (vö: A fiú naplójából című verse megjelentetése miatt 1985-ben a Tiszatájat betiltották) szerint a politikai cenzúra után a bankok és a pénzvilág cenzúrája következhet el, míg Tőkéczki László szegedi példát hozott: a Trianon utáni, maihoz hasonló szegénységben Klebelsberg köre nem iskola- és kórházbezárásokhoz, hanem építésekhez kezdett. Mi történt a magyar irodalommal a rendszerváltozás óta? Miért van „gyönge időszak"? Vörös László kérdésére Csoóri Sándor egyáltalán az irodalmi életet hiányolta, vagyis azt, hogy az írók művekről beszéljenek politika és közélet helyett, s igazat adott Nagy Gáspárnak abban, hogy "korunk Balzac-jai lassan meg kell szülessenek, hiszen lehetetlen, hogy valakik előbb-utóbb meg ne írják mindazt, ami a rendszerváltozást követő években a kelet-közép-európai zónában megtörtént. Csoóri Sándor beszélt arról is, hogy nem szívesen vállalt tisztséget a Magyarok Világszövetségében, de úgy érezte, nem utasíthatja viszsza a felkéréseket, míg a szervezet legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a Duna Tv ma is működik. P. J. • Melyiket tartja jobb megoldásnak - kérdeztük a Csongrád Megyei Gyógyszertári Központ megbízott igazgatóját, Garamvölgyiné dr. Horváth Mária főgyógyszerészt. - A kérdésére a helyes választ az idő fogja megadni. Az én meglátásom, hogy a Csongrád megyei megoldás - a gyógyszerészek szempontjából - jobbnak tűnik. Sokkal nagyobb lehetőségek kínálkoznak a független és privatizált gyógyszertárak, illetve gyógyszerészek számára ahhoz; hogy a piaci viszonyok között érvényesíthessék az elképzeléseiket. Ezen azt értem, hogy mivel nincsenek a központhoz - mint nagykereskedőhöz - kötve, az ország valamennyi nagykereskedőjétől vásárolhatnak. A Csongrád megyei változat hátránya viszont, hogy drasztikusabb megoldás, mint a másik, hiszen nagyon felgyorsítja a patikák leválását a központról. Ez azért jelent gondot, mert a gyógyszertárvezetők, illetve a gyógyszerészek nem mindegyike rendelkezik olyan adottsággal, hogy kereskedelmet is folytasson a szakmai munka mellett. Következésképpen egy-egy patikusnak a mély vizet jelenti ez a Csongrád megyei megoldás. Más megyékben pedig éppen ennek ellenkezője jelent majd gondot: azaz a lassú és elhúzódó leválás, ami a nagy és jól működő patikák esetében azt jelenti, hogy ezeket nagyon nehezen engedik majd el a közös részvénytársaságból. • A gyors Csongrád megyei privatizációba, a hirtelen mély vízbe pottyanásba viszont vannak és lesznek, akik belefulladnak. - Minden bizonnyal. Nem egy gyógyszerész örült volna annak, ha továbbra is egy nagyobb szervezethez tartozik, mert az ő számukra a leválás és a privatizáció kényszer. Akiben viszont megvan a képesség az üzleti tevékenységre (is), az tudja önállóan jól működtetni a patikát. 0 A most privatizálandó állami patikák koránt sincsenek olyan jó helyzetben, mint lettek volna négy-öt évvel ezelőtt. Az PANORÁMA 7 Az ország különböző megyéiben kétféleképpen zajik a patikaprivatizáció, Vannak megyék - mint például Heves, Zala, Veszprém ahol nem engedik elszakadni a patikákat a gyógyszertári központtól, s közös részvénytársaságot hoznak létre, s vannak megyék - mint a miénk is -, ahol a gyógyszertárak leválnak a központról, és a gyógyszertári központ önállóan hoz létre részvénytársaságot. • Napirenden: a patikaprivatizáció Mély vízben Mi lesz a patikusokkal? (Fottá: Somogyi Károlyné) akkoriban megnyílt magánpatikák a most kezdődő nagy versenyben előnyt élveznek. - Ez így igaz, hiszen ha a magánpatikák létesülésével egy időben került volna sor az állami patikák privatizációjára, akkor nem következett volna be, hogy a privát gyógyszertárak elviszik a forgalmat az államiak elől. Ezt a hátrányt a most magánosodé patikáknak nehéz lesz behozni. Sajnos esélyegyenlőségről nincs szó. Szegeden pillanatnyilag több magánpatika van, mint most privatizálandó gyógyszertár. • A kistelepülések kis patikáinak gyógyszerészei lesznek az „igazi" vesztesek. - Tény, hogy ők nehezebben birkóznak meg a magánosítással, szemben a városok nagy(obb) gyógyszertárainak patikusaival. A korábbiakban a gyógyszertári központnak volt egy úgynevezett kiegyenlítő szerepe, amelynek előnyeit éppen a kis forgalmú patikák élvezték. Az önállóvá válás néhány patika esetében azt fogja „eredményezni", hogy vagy meg kell szüntetni a patikát, vagy össze kell vonni gyógyszertárakat, esetleg fiókpatikává alakítani a nem rentábilis kis patikákat. 0 Ezek szerint a patikaprivatizáció egyszersmind gyógyszerész munkanélküliséget is magával hoz- Talán nem kerül utcára gyógyszerész. A települési önkormányzatok nagyon lojálisak voltak a helyi gyógyszerészekkel. Van olyan település, ahol a gyógyszertár kis forgalma miatt sem a bérleti jogért nem fizettetnek, sem bérleti díjat nem kérnek a helyi patikustól. Erre példa Ópusztaszer, Üllés, Bordány, ahol csak a felújítás, a beruházás költségeit hárítja át az önkormányzat a gyógyszerészre. Pitvaroson képletes összeget kérnek bérleti díjként: ezer forintot havonta. Ha a kistelepülések hasonlóan gondolkodnak, akkor nem kerül utcára patikus, és nem lesz a lakossági ellátásban fennakadás a kistelepüléseken sem. A városokban elképzelhető, hogy egy-két gyógyszertárat bezárnak. 0 És akik pillanatnyilag gyesen, gyeden vannak? - Van olyan patika, ahol tájékoztatták a gyesen, gyeden levő kollégát, és be is vették a betéti társaságba, de van, ahol ezt elmulasztották megtenni. Az igazság az, hogy a gyesen, gyeden levőkkel nem mindenütt számoltak a patikák. 0 A gyógyszertárak leválása mekkora veszteséget jelent a központnak? - A gyógyszertári központ és hozzá tartozó patikahálózat vagyona körülbelül 800 millió forint, ebből 60 millió - a leváló - gyógyszertári vagyon. Az összvagyon nagy részét a gyógyszerkészlet teszi ki, közel több mint felét. A gyógyszertárak leválása után maradó vagyonból kíván részvénytársaságot létrehozni a megye 59 települési önkormányzata '96. január 1-jével. Pillanatnyilag az rt. előkészítésének szakaszában vagyunk, megszületett az átalakulási terv, ennek a megvitatása folyik a települési önkormányzatoknál. 0 A gyógyszertári központ feladatai mennyiben változnak azáltal, hogy leválnak a patikák, és a központ rt.-ként működik tovább? - Az rt., mint gyógyszernagykereskedő, elsősorban az „egykor" hozzánk tartozó gyógyszertárakat hivatott megfelelően ellátni, de más megyékben is szerződünk a magánpatikákkal. Fő feladatunk tehát a gyógyszernagykereskedelem, továbbá a gyógyszergyártás, illetve a patikák számára nyújtandó számítástechnikai segítség. 0 Az átalakulás Önöknél mekkora „vérveszteséggeV'jár? - A patikák leválásával a központban megszűnnek azok a részlegek, amelyek kizárólag a gyógyszertárak karbantartására és üzemeltetésére voltak hivatottak. Ez drasztikus létszámleépítést von maga után, amit természetesen több lépcsőben hajtunk végre, de ez a fokozatosság sem változtat azon a tényen, hogy legalább 40 százalékos létszámcsökkentésre kényszerülünk. Kalocsai Katalin • A bíróság „dörgedelme" • Félreértés, vagy valami más? • Kiabálás a telefonban Vihar egy fütésszámla körül Azok az olvasóink, akik rendszeresen figyelik a „Csörög a Westel" rovatban megjelenteket, bizonyára fölkapták fejűket, amikor a szokásosnál is „erösebb hangvételű" bejelentés látott napvilágot lapunk október 31-i, keddi számában. Egy hfvónk kemény szavakkal illette a Szegedi Távhöszolgáltatá Kft. egyik munkatársát, s váltig állította, hagy a Szetáv jogtalanul követel töle több, mint 12 ezer forintot. Utánajártunk az ügynek. A pénztárnál nem mindig ilyen derűs a hangulat. (Fotó: Gyenes Kálmán) A panaszos szemmel láthatóan nyugtalanul nyit ajtót, s amikor leülünk a szobában, a „tárgyi bizonyítékok" egész garmadája sorakozik az asztalon: számlák, levelek. A házigazda hölgy egyik cigarettáról a másikra gyújt, miközben előadja a történetét. - Még a múlt év januárjától ítélt meg számomra az önkormányzat havi háromezer forint támogatást, amit a fűtésszámlák kifizetésére lehetett fölhasználni. A pénz késett, ezért nem tudtam fizetni. Volt egy kis hátralékom is, még 1993. februáijából, azt is rendezni akartam. 0 Aztán viszont megérkezett a várva-várt pénz. Akkor kifizette a tartozását? - Tavaly májusban 3998 forintot fizettem be a Szetáv pénztárába. Megkérdeztem, hogy ezzel rendben van-e minden, s akkor azt mondták, hogy igen. Aztán1, idén szeptemberben (tehát több, mint egy évvel a történtek után), mint derült égből a villámcsapás, úgy ért a bíróság levele: „fizetési meghagyást" küldtek 8258 forintról. Nem értettem, mit követelnek rajtam, és magyarázatot kértem a Szetávtól. Ott azt állították, hogy még mindig tartozom az 1993. februári számlával, valamint az 1994. februári számla egy részével is! Kaptam tőlük egy „tartozás kimutatást" is, amelyen még szakképzett könyvelők sem tudtak kiigazodni. Persze többször bent jártam a távfűtőknél, és az illetékes ügyintéző személyesen, és később telefononon is csak azt bizonygatta, hogy a tartozás fönnáll. 0 Ekkor veszítette el a türelmét? - Nem tagadom, nem egészen úgy beszéltem vele, mint kellett volna, még szitkozódtam is. De hát hogy a csudába ne, amikor a késedelmi kamatokkal, meg mindenféle költségekkel együtt már több, mint 12 ezer forintot akarnak velem kifizettetni, és azt sem értem, hogy miért?! 0 Andrejcsikné Kiss Mária a Szetáv számlakezelési és végrehajtási irodájának vezetője; még mindig a történtek hatása alatt állt, amikor kedden délután arra kértem, magyarázza el, miért kell a panaszosnak fizetnie. - Meg kell mondanom, nagyon rosszul esett, hogy a nyilvánosság előtt így megrágalmaznak! Sok éves szakmai pályafutásom alatt mindenki arról ismert, hogy ha kell, akár többször is elmagyarázom bárkinek, milyen elszámolási rendszerrel dolgozunk, és hogyan végezzük a számlázást. Természetesen mi is tévedhetünk, és ha ez előfordul, be is látjuk a hibánkat. De ezt a hangvételt visszautasítom! Úgy érzem, nem szolgáltam rá, hogy tönkretegyék a jó hírnevemet! 0 Az ön megítélése szerint kinek van igaza ebben az ügyben? - A panaszos számláit áttekintve, teljesen világos, hogy az önkormányzati támogatás nem fedezi teljes egészében a tartozását. Mi pontosan kimutattuk, hogy a támogatás összegén felül mennyivel tartozik nekünk a panaszos. Sajnálom, hogy többszöri magyarázatunk ellenére sem sikerült fogyasztónk számára tisztán átláthatóvá tenni az elszámolást. % És az miképpen lehetséges, hogy csak idén szeptemberben, egy bírósági fólszólításből értesült arról, hogy fizetnie kell? - Ez sincs egészen így. 1994. május 11-ei befizetési határidővel fizetési fölszólítást küldtünk a fogyasztónak, aki el is ismerte a tartozását, ám valószínűleg azt hitte, az időközben megérkezett önkormányzati támogatás fedezi azt. Mivel azonban továbbra sem fizetett, nem tehettünk mást, mint bíróságra utaltuk az ügyet. 0 Milyen megoldást lát az ügyben? - A tartozás tényén nem tudunk változtatni. Fönntartjuk viszont a lehetőségét annak, hogy (ha a fogyasztónak anyagi nehézségei vannak) részletekben fizesse meg tartozását. Ezt egyébként már korábban is fölajánlottuk neki. Ny. P. Hogyan alapítsunk társasházat? A volt lakásszövetkezeti házak lakóinak jelentős nehézségeket okoz, miképpen kezeljék tovább az épületeket, hogyan fizessék a közös költségeket, stb. A legtöbb helyen úgy határoznak, hogy társasházzá alakulnak - ám az átalakulás megvalósítása már komoly gondokat okoz. Nincs ez másképp az egykori Északi Lakásszövetkezethez tartozó épületek esetében sem, ezért Szemők Árpád, a választókerület önkormányzati képviselője tájékoztató fórumot tart a lakóközösségek közös képviselői, és mindazok számára, akik érdeklődnek a társasházak működési szabályai iránt. A fórumra meghívta Tóth Dezsőt, az Épületkezelő és Fenntartó Kft. ügyvezetőjét, aki a társasházi alapító okiratok elkészítéséről, a későbbiekben fölmerülő javítási költségek megosztásáról is beszél majd. A találkozó november 3-án, pénteken délután 4 órakor kezdődik az Arany János Általános Iskolában (Szeged, Kukovetz Nana utca 4/6.). Ny. P.