Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-02 / 257. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. Nov. 2. Csoóri Sándor szerint megalázó az állandó koldulás (Fotó: Nagy László) • A Hitel folyóirat estje Eljöhet a kultúra szabadságharca „Jónási helyzet­ben érzem magam: nem akarok .prédi­kálni, ám az Ur min­dig szól, Jónás el kell menned. Aztán pedig jön a cet" ­mondotta a Hitel fo­lyóirat keddi estjén Csoóri Sándor, utal­va a Magyarok Vi­lág szövetsége-beli elnöki közérzetére, valamint arra, hogy az e tisztségben elvi­selt külső támadá­sok helyett szíveseb­ben foglalkozna csak az alkotással. A JATE Aulában telt ház elótt tartott ren­dezvényen a Hitel főszerkesztőjén kívül két szerkesztőtárs, Nagy Gáspár költő és Tőkéczki László művelődéstörténész válaszolt Vörös Lász­ló egyetemi tanár kérdéséi re. A Hitel folyóirat megfo­ganásától (1979-ben Németh László lakásán Csoóri Sán­dor vetette fel a lap alapítá­sának gondolatát) megszüle­téséig (engedélyezéséig) ki­lenc év telt el. Kilenc meg­alázó év, mondotta erről az alapító, hiszen több hiteles személyiség (köztük Illyés Gyula) kérvény-aláírása sem volt elegendő az engedélyez­tetéshez. A lap 1988-ban Bí­ró Zoltán főszerkesztésével indult el, 1992-től pedig ha­vilapként immár Csoóri Sán­dor jegyezte, aki szerint az eredeti célt, a magyar szelle­mi élet újjáépítését időköz­ben a széthúzás és a pénz uralma nehézzé tette. Meg­alázó, hogy annak, aki a szellemi életet akarja helyre­hozni, mennyit kell koldul­nia, holott olyan cél ez, melyre magától érthetődően kellene pénzt adni. Ha nem így lesz, az a kultúra szabad­ságharcát hozza majd el ­vélte Csoóri. Az induló Hitelhez a „mindenhonnan kiebrudal­takkal és lemészároltakkal" együtt érkező Nagy Gáspár (vö: A fiú naplójából című verse megjelentetése miatt 1985-ben a Tiszatájat betil­tották) szerint a politikai cenzúra után a bankok és a pénzvilág cenzúrája követ­kezhet el, míg Tőkéczki László szegedi példát hozott: a Trianon utáni, maihoz ha­sonló szegénységben Kle­belsberg köre nem iskola- és kórházbezárásokhoz, hanem építésekhez kezdett. Mi történt a magyar iro­dalommal a rendszerváltozás óta? Miért van „gyönge idő­szak"? Vörös László kérdé­sére Csoóri Sándor egyálta­lán az irodalmi életet hiá­nyolta, vagyis azt, hogy az írók művekről beszéljenek ­politika és közélet helyett, s igazat adott Nagy Gáspárnak abban, hogy "korunk Bal­zac-jai lassan meg kell szü­lessenek, hiszen lehetetlen, hogy valakik előbb-utóbb meg ne írják mindazt, ami a rendszerváltozást követő években a kelet-közép-euró­pai zónában megtörtént. Csoóri Sándor beszélt ar­ról is, hogy nem szívesen vállalt tisztséget a Magyarok Világszövetségében, de úgy érezte, nem utasíthatja visz­sza a felkéréseket, míg a szervezet legnagyobb ered­ményének azt tartja, hogy a Duna Tv ma is működik. P. J. • Melyiket tartja jobb megoldásnak - kérdez­tük a Csongrád Megyei Gyógyszertári Központ megbízott igazgatóját, Garamvölgyiné dr. Hor­váth Mária főgyógysze­részt. - A kérdésére a helyes választ az idő fogja megad­ni. Az én meglátásom, hogy a Csongrád megyei megol­dás - a gyógyszerészek szempontjából - jobbnak tű­nik. Sokkal nagyobb lehető­ségek kínálkoznak a függet­len és privatizált gyógyszer­tárak, illetve gyógyszeré­szek számára ahhoz; hogy a piaci viszonyok között érvé­nyesíthessék az elképzelése­iket. Ezen azt értem, hogy mivel nincsenek a központ­hoz - mint nagykereskedő­höz - kötve, az ország vala­mennyi nagykereskedőjétől vásárolhatnak. A Csongrád megyei változat hátránya vi­szont, hogy drasztikusabb megoldás, mint a másik, hi­szen nagyon felgyorsítja a patikák leválását a központ­ról. Ez azért jelent gondot, mert a gyógyszertárvezetők, illetve a gyógyszerészek nem mindegyike rendelke­zik olyan adottsággal, hogy kereskedelmet is folytasson a szakmai munka mellett. Következésképpen egy-egy patikusnak a mély vizet je­lenti ez a Csongrád megyei megoldás. Más megyékben pedig éppen ennek ellenke­zője jelent majd gondot: az­az a lassú és elhúzódó levá­lás, ami a nagy és jól műkö­dő patikák esetében azt je­lenti, hogy ezeket nagyon nehezen engedik majd el a közös részvénytársaságból. • A gyors Csongrád megyei privatizációba, a hirtelen mély vízbe pottyanásba viszont van­nak és lesznek, akik bele­fulladnak. - Minden bizonnyal. Nem egy gyógyszerész örült volna annak, ha továbbra is egy nagyobb szervezethez tartozik, mert az ő számukra a leválás és a privatizáció kényszer. Akiben viszont megvan a képesség az üzleti tevékenységre (is), az tudja önállóan jól működtetni a patikát. 0 A most privatizálandó állami patikák koránt sincsenek olyan jó hely­zetben, mint lettek volna négy-öt évvel ezelőtt. Az PANORÁMA 7 Az ország különböző megyéiben kétféleképpen zajik a pati­kaprivatizáció, Vannak megyék - mint például Heves, Zala, Veszprém ahol nem engedik elszakadni a patikákat a gyógyszertári központtól, s közös részvénytársaságot hoz­nak létre, s vannak megyék - mint a miénk is -, ahol a gyógyszertárak leválnak a központról, és a gyógyszertári központ önállóan hoz létre részvénytársaságot. • Napirenden: a patikaprivatizáció Mély vízben Mi lesz a patikusokkal? (Fottá: Somogyi Károlyné) akkoriban megnyílt ma­gánpatikák a most kez­dődő nagy versenyben előnyt élveznek. - Ez így igaz, hiszen ha a magánpatikák létesülésével egy időben került volna sor az állami patikák privatizá­ciójára, akkor nem követke­zett volna be, hogy a privát gyógyszertárak elviszik a forgalmat az államiak elől. Ezt a hátrányt a most magá­nosodé patikáknak nehéz lesz behozni. Sajnos esély­egyenlőségről nincs szó. Szegeden pillanatnyilag több magánpatika van, mint most privatizálandó gyógy­szertár. • A kistelepülések kis patikáinak gyógyszeré­szei lesznek az „igazi" vesztesek. - Tény, hogy ők nehe­zebben birkóznak meg a magánosítással, szemben a városok nagy(obb) gyógy­szertárainak patikusaival. A korábbiakban a gyógyszer­tári központnak volt egy úgynevezett kiegyenlítő sze­repe, amelynek előnyeit ép­pen a kis forgalmú patikák élvezték. Az önállóvá válás néhány patika esetében azt fogja „eredményezni", hogy vagy meg kell szüntetni a patikát, vagy össze kell von­ni gyógyszertárakat, esetleg fiókpatikává alakítani a nem rentábilis kis patikákat. 0 Ezek szerint a pati­kaprivatizáció egyszers­mind gyógyszerész mun­kanélküliséget is magá­val hoz­- Talán nem kerül utcára gyógyszerész. A települési önkormányzatok nagyon lo­jálisak voltak a helyi gyógy­szerészekkel. Van olyan te­lepülés, ahol a gyógyszertár kis forgalma miatt sem a bérleti jogért nem fizettet­nek, sem bérleti díjat nem kérnek a helyi patikustól. Erre példa Ópusztaszer, Ül­lés, Bordány, ahol csak a fe­lújítás, a beruházás költsé­geit hárítja át az önkor­mányzat a gyógyszerészre. Pitvaroson képletes összeget kérnek bérleti díjként: ezer forintot havonta. Ha a kiste­lepülések hasonlóan gondol­kodnak, akkor nem kerül ut­cára patikus, és nem lesz a lakossági ellátásban fenna­kadás a kistelepüléseken sem. A városokban elkép­zelhető, hogy egy-két gyógyszertárat bezárnak. 0 És akik pillanatnyilag gyesen, gyeden vannak? - Van olyan patika, ahol tájékoztatták a gyesen, gye­den levő kollégát, és be is vették a betéti társaságba, de van, ahol ezt elmulasztották megtenni. Az igazság az, hogy a gyesen, gyeden le­vőkkel nem mindenütt szá­moltak a patikák. 0 A gyógyszertárak levá­lása mekkora veszteséget jelent a központnak? - A gyógyszertári köz­pont és hozzá tartozó patika­hálózat vagyona körülbelül 800 millió forint, ebből 60 millió - a leváló - gyógy­szertári vagyon. Az összva­gyon nagy részét a gyógy­szerkészlet teszi ki, közel több mint felét. A gyógy­szertárak leválása után ma­radó vagyonból kíván rész­vénytársaságot létrehozni a megye 59 települési önkor­mányzata '96. január 1-jé­vel. Pillanatnyilag az rt. elő­készítésének szakaszában vagyunk, megszületett az átalakulási terv, ennek a megvitatása folyik a telepü­lési önkormányzatoknál. 0 A gyógyszertári köz­pont feladatai mennyi­ben változnak azáltal, hogy leválnak a patikák, és a központ rt.-ként mű­ködik tovább? - Az rt., mint gyógyszer­nagykereskedő, elsősorban az „egykor" hozzánk tartozó gyógyszertárakat hivatott megfelelően ellátni, de más megyékben is szerződünk a magánpatikákkal. Fő felada­tunk tehát a gyógyszer­nagykereskedelem, továbbá a gyógyszergyártás, illetve a patikák számára nyújtandó számítástechnikai segítség. 0 Az átalakulás Önöknél mekkora „vérveszteség­geV'jár? - A patikák leválásával a központban megszűnnek azok a részlegek, amelyek kizárólag a gyógyszertárak karbantartására és üzemelte­tésére voltak hivatottak. Ez drasztikus létszámleépítést von maga után, amit termé­szetesen több lépcsőben haj­tunk végre, de ez a fokoza­tosság sem változtat azon a tényen, hogy legalább 40 százalékos létszámcsökken­tésre kényszerülünk. Kalocsai Katalin • A bíróság „dörgedelme" • Félreértés, vagy valami más? • Kiabálás a telefonban Vihar egy fütésszámla körül Azok az olvasóink, akik rendszeresen figyelik a „Csörög a Westel" rovatban megjelenteket, bizonyára fölkapták fejű­ket, amikor a szokásosnál is „erösebb hangvételű" bejelentés látott napvilágot lapunk október 31-i, keddi számában. Egy hfvónk kemény szavakkal illette a Szegedi Távhöszolgáltatá Kft. egyik mun­katársát, s váltig állította, hagy a Szetáv jogtalanul követel töle több, mint 12 ezer forintot. Utánajártunk az ügynek. A pénztárnál nem mindig ilyen derűs a hangulat. (Fotó: Gyenes Kálmán) A panaszos szemmel látha­tóan nyugtalanul nyit ajtót, s amikor leülünk a szobában, a „tárgyi bizonyítékok" egész garmadája sorakozik az aszta­lon: számlák, levelek. A házi­gazda hölgy egyik cigarettáról a másikra gyújt, miközben előadja a történetét. - Még a múlt év januárjá­tól ítélt meg számomra az ön­kormányzat havi háromezer forint támogatást, amit a fű­tésszámlák kifizetésére lehe­tett fölhasználni. A pénz ké­sett, ezért nem tudtam fizetni. Volt egy kis hátralékom is, még 1993. februáijából, azt is rendezni akartam. 0 Aztán viszont megérke­zett a várva-várt pénz. Ak­kor kifizette a tartozását? - Tavaly májusban 3998 fo­rintot fizettem be a Szetáv pénztárába. Megkérdeztem, hogy ezzel rendben van-e min­den, s akkor azt mondták, hogy igen. Aztán1, idén szeptember­ben (tehát több, mint egy évvel a történtek után), mint derült égből a villámcsapás, úgy ért a bíróság levele: „fizetési meg­hagyást" küldtek 8258 forint­ról. Nem értettem, mit követel­nek rajtam, és magyarázatot kértem a Szetávtól. Ott azt állí­tották, hogy még mindig tarto­zom az 1993. februári számlá­val, valamint az 1994. februári számla egy részével is! Kap­tam tőlük egy „tartozás kimu­tatást" is, amelyen még szak­képzett könyvelők sem tudtak kiigazodni. Persze többször bent jártam a távfűtőknél, és az illetékes ügyintéző személye­sen, és később telefononon is csak azt bizonygatta, hogy a tartozás fönnáll. 0 Ekkor veszítette el a tü­relmét? - Nem tagadom, nem egé­szen úgy beszéltem vele, mint kellett volna, még szitkozód­tam is. De hát hogy a csudába ne, amikor a késedelmi kama­tokkal, meg mindenféle költ­ségekkel együtt már több, mint 12 ezer forintot akarnak velem kifizettetni, és azt sem értem, hogy miért?! 0 Andrejcsikné Kiss Mária a Szetáv számlakezelési és vég­rehajtási irodájának vezetője; még mindig a történtek hatása alatt állt, amikor kedden dél­után arra kértem, magyarázza el, miért kell a panaszosnak fizetnie. - Meg kell mondanom, na­gyon rosszul esett, hogy a nyilvánosság előtt így megrá­galmaznak! Sok éves szakmai pályafutásom alatt mindenki arról ismert, hogy ha kell, akár többször is elmagyará­zom bárkinek, milyen elszá­molási rendszerrel dolgozunk, és hogyan végezzük a számlá­zást. Természetesen mi is té­vedhetünk, és ha ez előfordul, be is látjuk a hibánkat. De ezt a hangvételt visszautasítom! Úgy érzem, nem szolgáltam rá, hogy tönkretegyék a jó hír­nevemet! 0 Az ön megítélése szerint kinek van igaza ebben az ügyben? - A panaszos számláit átte­kintve, teljesen világos, hogy az önkormányzati támogatás nem fedezi teljes egészében a tartozását. Mi pontosan kimu­tattuk, hogy a támogatás összegén felül mennyivel tar­tozik nekünk a panaszos. Saj­nálom, hogy többszöri ma­gyarázatunk ellenére sem si­került fogyasztónk számára tisztán átláthatóvá tenni az el­számolást. % És az miképpen lehetsé­ges, hogy csak idén szep­temberben, egy bírósági fólszólításből értesült ar­ról, hogy fizetnie kell? - Ez sincs egészen így. 1994. május 11-ei befizetési határidővel fizetési fölszólí­tást küldtünk a fogyasztónak, aki el is ismerte a tartozását, ám valószínűleg azt hitte, az időközben megérkezett ön­kormányzati támogatás fedezi azt. Mivel azonban továbbra sem fizetett, nem tehettünk mást, mint bíróságra utaltuk az ügyet. 0 Milyen megoldást lát az ügyben? - A tartozás tényén nem tudunk változtatni. Fönntart­juk viszont a lehetőségét an­nak, hogy (ha a fogyasztónak anyagi nehézségei vannak) részletekben fizesse meg tar­tozását. Ezt egyébként már korábban is fölajánlottuk neki. Ny. P. Hogyan alapítsunk társasházat? A volt lakásszövetkezeti házak lakóinak jelentős nehéz­ségeket okoz, miképpen kezel­jék tovább az épületeket, ho­gyan fizessék a közös költsé­geket, stb. A legtöbb helyen úgy határoznak, hogy társas­házzá alakulnak - ám az átala­kulás megvalósítása már ko­moly gondokat okoz. Nincs ez másképp az egy­kori Északi Lakásszövetkezet­hez tartozó épületek esetében sem, ezért Szemők Árpád, a választókerület önkormányzati képviselője tájékoztató fóru­mot tart a lakóközösségek kö­zös képviselői, és mindazok számára, akik érdeklődnek a társasházak működési szabá­lyai iránt. A fórumra meghívta Tóth Dezsőt, az Épületkezelő és Fenntartó Kft. ügyvezető­jét, aki a társasházi alapító okiratok elkészítéséről, a ké­sőbbiekben fölmerülő javítási költségek megosztásáról is be­szél majd. A találkozó november 3-án, pénteken délután 4 órakor kezdődik az Arany János Álta­lános Iskolában (Szeged, Ku­kovetz Nana utca 4/6.). Ny. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom