Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-20 / 272. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995 Nov. 20. Szeged: centralizált városállam? Hónapokig tanúi voltunk a városi önkormányza­tok központi kormányzat elleni tiltakozásának, amely (ti. a kormány) a személyi jövedelemadó ön­kormányzatokra eső arányát akarta csökkenteni (35-ről 15 százalékra). Aranylakodalom - gyémántlakodalom • Zenei hét helyett 7 hangverseny Kortárs zene a konzervatóriumban Kortársak - elődök címmel kezdődik a hagyományossá vált kortárs zenei hét idei folytatásaként hét előadásból álló hangver­senysorozat a szegedi konzervatóriumban. Kezdetként ma 1 •> 30-tól Ranko Markovié ausztriai zongora .uvész estjét hallhatja a közönség; műsoron: Franz Schubert - a-moll szonáta op. 164; Anion Webern - Tétel zon­gorára (1906), Szonátatétel (rondó) zongorá­ra (1906), Kinderstück (1924), Zongorada­rab (1925), Variációk op. 27. (1936); Franz Schubert - a-moll szonáta, op. 42. A sorozat november 21-én 15 órakor délutáni hangver­sennyel folytatódik; Tisztelet a hatvanéve­seknek címmel Balassa Sándor, Papp Lajos és Sári József pedagógiai zongoraművei hangzanak el, zeneiskolai és zeneművészeti szakközépiskolai növendékek, valamint Áb­rahám Mariann zongoraművész előadásá­ban. A hét harmadik napján, november 22­én 19.30-kor Veress Sándor (1907-1992) műveiből hallható kamaraest; műsoron: Zongoraszonáta, Szonáta szólóhegedűre, Szonáta hegedűre és zongorára. Előadják: Márffy Gabriella hegedűművész (Svájc) és Renate Werner zongoraművész (Németor­szág). A sorozat magyar esttel folytatódik no­vember 29-én 19.30-kor, ugyancsak a kon­zervatóriumban. Elhangzik: Horváth Barna­bás - Fúvósnégyes, előadják: Szabó Norbert (fuvola), Steiler Tamás (oboa), Zoltán Péter (klarinét), Horváth Barbara (fagott); Vántus István - Két őszi dal (Lődi Ferenc versei), előadják: Szonda Éva (ének), Huszár Lajos (zongora); Farkas Ferenc - Ricordanza, elő­adják: Zoltán Péter (klarinét), S. Dobos Már­ta (hegedű), Behán Pál (brácsa), Haraszti Erika (gordonka); Hollós Máté - Egy vagy tíz zongoradarab, előadja: Kerek Ferenc; Huszár Lajos - A magány dalai (kecsua in­dián népi szövegek Tornai József fordításá­ban), előadják: Szécsi Edit (ének), Siklósi Gábor és Szaniszló Richárd (ütő). A magyar est után lengyel est következik november 30-án; műsoron Thomas Sikorski - Hymnos, előadja: Zsigmond Zoltán; Henryk Mikolaj Górecki - Recitativók és ariosók, „Lerchen­musik", előadják: Maczák János (klarinét), Sin Katalin (gordonka), Kerek Ferenc (zon­gora). December 5-én 19.30-kor a kortárs zenei héten szokásos Liberális Szegedért alapítvá­nyi zeneszerző pályázat eredményhirdetése és a díjazott művek bemutatója következik a konzervatóriumban. Végül december 7-én 19.30-tól a Deák Ferenc Gimnáziumban a Szegedi Szimfonikus Zenekar Acél Ervin vezényletével ad hangversenyt; műsoron: Kocsár Miklós - Nyitány, Liszt Ferenc - A bölcsőtől a sírig, majd Musica Terrena cím­mel egy Vántus István poszthumusz ősbemu­tató zárja a sorozat utolsó hangversenyét Barna Mária (orgona) közreműködésével. S. P. S. Lesznek gyakornokok? Gyakornoki foglalkoztatás bevezetését javasolja a Munka­ügyi Minisztérium. A javaslattal a közelmúltban foglalkozott az Érdekegyeztető Tanács szakbi­zottsága. A gyakornokok díjazását a minimálbér kétszeresét jelentő határig - jelenleg tehát 24 ezer 400 forintig - féléves időszakra átvállalná a Foglalkoztatási Alap. Részmunkaidős foglal­koztatással akár egyéves időtar­tamra is alkalmazhatók a gya­kornokok. A gyakornoki foglal­koztatást a Foglalkoztatási Álap központi részéből az erre a célra elkülönített keretből finanszí­roznák. A tervek szerint évente 10 ezer pályakezdő fiatal vehet­ne részt a gyakornoki foglalkoz­tatásban. A közép- vagy felső­fokú végzettséggel rendelkező pályakezdő fiatalok egy része Igy munkahelyi, szakmai ta­pasztalatokat szerezhetne. Ez megkönnyítené a gyakornoki foglalkoztatást követő elhelyez­kedésüket. Mivel a gyakorno­kok kiközvetítése személyre szóló szolgáltatás, ez a közvetí­tési munka színvonalának javí­tását is elősegítené a munkaügyi központoknál. A támogatást azok a pálya­kezdők vehetnék igénybe, akik legalább három hónapja regiszt­rált munkanélküliek. Különféle garanciákkal azt szeretnék majd megakadályozni, hogy a mun­káltatók olyan fiatalok alkalma­zásához is igényeljenek támoga­tást, akiket egyébként is felven­nének. Ami bejött a vömön, elment a réven A városok az autonómia és a demokrácia zászlaját lengették s eközben kevés fi­gyelmet kapott az a kérdés: a magyar nagyvárosok, mint Szeged is, belső ügyeikben mennyire centralizáltak. Az önkormányzás eszménye ugyanis a városháza privilé­giuma maradt, azé a negy­ven-ötven képviselőé, akik a város minden kicsi, legki­sebb és nagy ügyében is ma­guk akarnak dönteni. A vá­rosi demokrácia a négyéven­kénti egyszeri aktusra korlá­tozódik (választás), s azután a tisztelt önkormányzat, párthovatartozástól függetle­nül, zárt testületként műkö­dik, idegesen reagálva a „külvilágból" (ami „melles­leg" a városi közvélemény) érkező kérdésekre. A városi önkormányzat ülésein rendszeresen szerep­lő 30-40 napirend jelzi a kó­ros állapotot és zavart; a megfelelni akarás kénysze­rét, miközben fel sem merül, hogy ez a helyzet nem nor­mális, hogy talán másfajta belső tagolás kialakítása len­ne a megoldás - például ke­rületek létrehozása -, ahol és amikor csak a legfontosabb ügyek jutnának a városi tes­tület elé: ahol gazdája lenne az egyes városon belüli kör­zeteknek-kerületeknek. Mert Szeged, történeti fej­lődéséből következően sok­arcú, sokszínű mozaikegyüt­tes: a Belváros, Alsóváros, Móraváros, Felsőváros sajá­tos színeket mutat, de Újsze­ged is; a Szegedhez csatolt nagy múltú községek: Tápé, Szőreg, Algyő, Dorozsma saját, büszke identitásával egyetemben. Hattyas, Szent­mihályfalva, Kccskéstelcp, Petőfitelcp ugyancsak mutat sajátos arculatot, érdeket, és szándékot ügyei intézésére. A városon belüli „helyi" au­tonómiák kialakításának le­hetőségeit össze kellene és lehetne egyeztetni a közigaz­gatási-adminisztratfv szerve­zet fenntartandó egységessé­gével, nem emelve a város­igazgatás költségeit. Polgármesterünk válasz­tási kampányában érzékeny volt a problémákra, s prog­ramjában szerepelt is a kerü­leti önállóság gondolata. Az­tán ezt az ideát valahogy el­sodorta a mindennapok la­pos kényszere. A „Csináljuk meg Szege­det!" vita a Délmagyaror­szágban, az ilyen nevű klub megalakulása, a csatolt köz­ségekben fel-fellobbanó in­dulatok az elszakadásról egyként jelezhetik, hogy a mai belső városszerkezet ta­golatlan, a helyi ügyekben való közvetlen lakossági be­leszólás-befolyásolás haté­kony lehetőségei szinte a nullára csökkentek. A „ré­szönkormányzatok" a jelen­legi szervezeti szabályzat feltételei közepette csak ka­rikatúrái a demokratikus ön­kormányzásnak. Új városszerkezet kialakí­tására lenne szükség! Mi most a „csatolt falvak" vo­natkozásában vetjük fel e kérdést, s egy szakértő gon­dolatmenetét idézzük fel. Erdei Ferenc 1972-ben Város és vidéke címmel Irt könyvet. A neves faluszo­ciológus-politikus kritikus pil­lanatban vette vizsgálat alá Szeged és a környező falvak viszonyát. Egy év múlva, 1973-ban megtörtént ugyan­is e falvak Szegedhez „csa­Földgép Tisza Építő Kft. felvételt hirdet: 7 tonnás IFA-autódaru kezelő részére. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: előzetesen a 62367-268-as telefonon, vagy személyesen az. algyői telephelyen, régi ipartelep (Algyő) Katalin-bál 1995. november 25-én, 19 órától Balástyán, a Hotel Orchideában ízletes, bőséges vacsorával. Harangozó Teri. Angyal János, Albert Dezső műsorával és tombolával várjuk kedves vendégeinkel. Belépődíj vacsorával együtt 2000 Fl. Jelentkezni személyesen vagy a 378-272-es telefonszámon. tolása", bekebelezése. Mit gondolt Erdei minderről? A Makóról indult politi­kus-tudós az akkor már Sze­gedhez tartozó Szentmihály­falva esetén vizsgálta meg a „periférikus falu" helyzetét, s arra mutatott rá: „nem ér­demes egy nagy várossal kö­zös kasszából élni, mert min­dig többet kell befizetniük, mint amit kapnak", és hogy „aránytalanabbul kisebb a részesedésük, mint a belvá­rosé" - írta. Ez a szentmihálytelki ta­pasztalat az oka annak, hogy Erdei megvizsgálta, milyen lenne a helyes, egészséges formája a város és csatolt fa­lu kapcsolatának. Három le­hetőséget látott: 1. „A legegyszerűbb és legáltalánosabb megoldás az egyszerű városhoz csatolás." „Ekkor azonban könyörtele­nül bekövetkezik a közös kassza aránytalansága." Er­dei az ilyen integrációt ká­rosnak tartotta a községek számára. 2. „Van egy másik megol­dás is, ami ritkább esetben fordul elő és még kialakulat­lanabb is: a városhoz csatblt községi státusz. Ez azt jelen­ti, hogy megmarad a község önállósága, de felsőbb ható­sága... a város, a maga kifej­lettebb igazgatási és kom­munális szerveivel. Az ilyen összetartozás lehetővé teszi számos kommunális kérdés közös megoldását..., ugyan­akkor megtartja a községi önkormányzatot...; ez a szer­vezeti forma elfogadható... az olyan települési feszültsé­Két alkalommal is csör­gött a telefon az elmúlt hé­ten: ritka, szép ünnepre ké­szül két idős házaspár. Öt­ven évvel ezelőtt vezette el­őször oltár elé Herczeg Ist­ván Sáfár Irént - ők gyálaré­ti lakosok -, Szőregen pedig hatvan évvel ezelőtt esküd­tek egyásmak örök hűséget Ács Sánta Kálmán és Gár­gány Erzsébet. Bár egymástól távol éltek, nevelkedtek, hasonló volt életútjuk. Valamennyien gek feloldására, amilyen Szeged és peremközségei között fennáll." 3. „De lehetséges egy har­madik, közbeeső megoldás is: mindegyik (falu) kerületi autonómiát és bizonyos kommunális gazdálkodási önállóságot nyerne, illetve megtartana. E szervezeti for­ma előnye lenne, hogy a vá­rosi egység alapján rugalma­sabb alkudozási és egyezte­tési lehetőség nyílna a köz­ponti (városi) szervek és ke­rületek között, hogy a forrá­sok elosztása és a fejlesztési irányok-területek tekinteté­ben a viszonylag legtöbb ér­deket kielégítő döntéseket alakítsák ki. Ettől azonban az igazgatási bürokraták fél­nek, mert úgy vélik, hogy csak a kellően uniformizált és hasonló méretű egysége­ket lehet kellően igazgatni." Pedig, teszi hozzá Erdei Fetenc, „a történelmi tapasz­talat az, hogy minden formá­lis egyesítés és egységesítés több bajt és problémát von maga után, mint a kevésbé szabályos és arányos egysé­gek megtartása." Es folytatja: „Ha az uniformizált sé­mák féltése nem lenne olyan erős éppen az államigazga­tásban, akkor ez a megoldás arra is jó lenne, hogy törté­nelmi-társadalmi-gazdasági jellegük szerint annyira elté­rő peremközségek... külön­külön bizonyos változatos­sággal illeszkedhetnének a város szerves egységébe." A tudósra nem hallgatott a korabeli helyi politikai ve­zetés. Győztek az „ igazgatá­si bürokraták "! Húsz év után itt lenne az ideje - és a lehetősége is -r hogy szembenézzünk a kér­déssel: a városi autonómia csak „kifelé", „felfelé" funk­cionál-e, vagy belső szerve­zetében is tagoltabb, a városi kisautonómiák lehetőségeit is biztosító, a részvétel élmé­nyét is felkínáló, valóban mindenki számára „szerette város" lesz-e Szeged? Anderle Ádám földművesek voltak fiatal korukban, s a két legény há­borúból, nehéz fogságból hazatérve talált párjára. A Herczeg házaspárnak két lánya született, ma már négy unokájuk is van. A félj a Fodor József Szakközépis­kola karbantartója volt nyug­díjazsáig, felesége pedig ta­karítónő a városi tanácsnál. Ács Sánta Kálmán 15 gyerekes családban született, feleségével együtt egész éle­tében a földet művelte, nap­Földgép Tisza Építő Kft. felvesz: felsőfokú végzettségű közműépítési gyakorlattal rendelkező generál-építésvezetőt. Fizetés megegyez szerint. Jelentkezés: személyesen Algyő, régi ipartelepen, vagy előzetesen a 62367-268-as telefonon időpont-egyeztetésre. számba is együtt jártak. Csöndes kis családi házuk­ban leányuk, fiuk, két uno­kájuk és két dédunokájuk társaságában ünnepelnek, emlékeznek a templomban most megújított régi fogada­lomra. Sok boldogságot, jó egészséget, nyugodt életet kívánunk a két idős házas­párnak. Kép és szöveg: Somogyi Károlyné Október végéig a privatizáci­ós bevételek elérték az 58,76 milliárd forintot - állapítható meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Informatikai és Vagyonnyilvántartási Ügyve­zető Igazgatóságának legfris­sebb adataiból. Ugyanakkor a privatizációs szervezeteknek, az Állami Vagyonkezelő Rt.-nek, illetve elődeinek, az Állami Va­gyonügynökségnek és az Álla­mi Vagyonkezelő Rt.-nek az év első 10 hónapjában 56,26 milli­árd forintos kiadása volt, amely­nek része a költségvetésbe befi­zetett 9 milliárd forint. A befolyt bevételből 31,6 milliárd forint az úgynevezett rendelt vagyonhoz, 16,1 milli­árd pedig a saját vagyonhoz kapcsolódott. A bevételek nagy része, 41,2 milliárd forint kész­pénzben érkezett be. Értékesí­tésből és vagyonhasznosításból 47.7 milliárd forintos bevétele keletkezett az ÁPV Rt.-nek és elődeinek, amelyből 30,2 milli­árd forint készpénzben folyt be. Az összes kiadásból 2,08 milliárd forintot tettek ki a pri­vatizáció előkészítésének költ­ségei. Vagyonkezelésre 3,3 mil­liárd forintot, a saját működésre pedig 3,03 milliárdot fordítot­tak. Az önkormányzatoknak 1,7 milliárd forint értékű vagyont adtak át a privatizációs szerve­zetek. A reorganizációs költsé­gek 6,1 milliárd forintra rúgtak január és október között. Befek­tetési alapokra, társaságalapítás­ra 2,5 milliárd forintot kellett költeni, garanciális kiadásokra pedig 3 milliárd forintot. Külön jogszabály alapján 15,2 milliárd forintnyi befizetési kötelezettsé­gük volt a privatizációs szerve­zeteknek, amelyből a közvetlen költségvetési befizetésen túl 4,7 milliárd forint osztalékot kellett átadni a költségvetésnek. Belföldi fuvarozó­vállalkozói tanfolyamot indítunk november 26-án, 9 órakor. ELŐADÁSOK hétvégeken. Jelentkezni a Csiszár Autósiskolánál Kolozsvári tér 12/B. Telefon: 325-970. Szentes központjában 136 nm-es, 5 szobás sorház eladó 5,5 M Ft-ért, 3 gyermek esetén 2,2 M Ft szoc. pol. támogatás igénybe vehető. Telefon: 351-7776,351-1328. Építkezők figyelmébe! Az Aranyági Kft. (volt Ramon Téglagyár) Hódmezővásárhely, Tanya 1314. I I folytatja a jó minőségű, tömör falazótégla értékesítését. I I Í Házhoz szállítást az ország minden részére kedvezményesen vállaljuk. Megrendelését telefonon is elfogadjuk 62/346-096 telefonon. Herczeg Istvánék Gyálarétről Ács Sánta Kálmánék Szöregröl Knorr-Delikát,, és szerencséje tesz! Ha Ön jártas - vagy akár járatlan - a konyhaművészet rejtelmeiben, vagy akár csak egyszerűen szeretne közelebbről meg­ismerkedni egy igazi, minőségi termékkel, kétjük keresse fel a Knorr-akciót, ahol a főszereplő a Knorr-Dellkát lesz. Minden érdeklődőt szeretettel várunk 1995. XI. 21-én Szegeden az Éliker 39• ABC-ben (Sárosi út), XI. 22-én Hódmezővásárhelyen a Hód ABC ben (Andrássy út 12.). Ne maradjon ki semmibőV

Next

/
Oldalképek
Tartalom