Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-17 / 270. szám

PÉNTEK, 1995. NOV. 17. Ó A % I m $_±* Az összeállítás. (Fotó: Gyenes Kálmán) • A keresztút hagyománya Stációs képek Gyálaréten Tizenötrészes, tűzzománc tech­nikával készült stációs képsoro­zatot helyeztek el nemrég az alsó­városi plébániá­hoz tartozó gyá­laréti katolikus közösségi ház­ban. Hertay Má­ria alkotásai Jé­zusnak a keresz­tény hagyomány szerinti fájdalmas útját jelenítik meg az elítéléstől a feltámadásig. Szeged valamennyi katoli­kus templomában megtalál­hatók az úgynevezett keresz­túti vagy stációs képek. A katolikus liturgiában pénteki napokon, de kivált a Nagyhét péntekén e képsorozat előtt, képről képre, vagyis stáció­ról stációra haladva végzik a keresztúti ájtatosságot. A hí­vők ezzel a képről képre vándorlással lélekben felel­eventtik Jézus útját a halálos ítélettől a sfrbatételig, azt az utat, amelynek nyomait a ha­gyomány ma is őrzi Jeruzsá­lemben. Történetileg is ide vezetnek vissza ennek a pas­siós ájtatosságnak a gyöke­rei: a hagyomány szerint az első középkori keresztény zarándokok is ezt az utat jár­ták be. A passió különösen azután kezdett elterjedni Eu­rópában. hogy a szentszék 1342-ben a ferences rendre bfzta a palesztinai szent he­lyek őrzését. A keresztúti áj­tatosság ma is elsősorban a ferencesekre jellemző liturgi­kus szokás; az újonnan felál­lított keresztúti stációk me­gáldása máig a ferences rend kiváltsága. A 15. század óta szinte minden katolikus templom mellett felállították az úgynevezett kálváriahe­lyet, amely állhatott akár csak 14 megáldott keresztből is, a stációk képeire nem mindenütt telt. A szegedi a A hatodik stáció: Veronika kendőt nyújt Jézusnak; Hertay Mária tűzzománc alkotása. Kálvária téren ma benzinkút van azon a helyen, ahol egy­kor az alföld egyik legrégibb fennmaradt középkori kálvá­riahelye áJlt. A keresztúti ájtatosság so­rán - lélekben átélve a Meg­váltó szenvedését - minden stációnál külön imát mond, stációról stációra haladás közben pedig a 14 verssza­kos keresztúti ének egy-egy szakaszát énekli a gyüleke­zet. A hagyományos stációk a következők: 1. Pilátus ha­lálra (téli Jézust; 2. Jézus vál­lára veszi a keresztet; 3. Jé­zus először esik el a kereszt alatt; 4. Jézus szent anyjával találkozik; 5. Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a ke­resztet; 6. Veronika kendőt nyújt Jézusnak; 7. Jézus má­sodszor esik el a kereszt alatt; 8. Jézus vigasztalja a siránkozó asszonyokat; 9. Jé­zus harmadszor esik el a ke­rezst alatt; 10. Jézust meg­fosztják ruháitól; 11. Jézust keresztre szegezik; 12 Jézus meghal a kereszten; 13. Jé­zus testét leveszik a kereszt­ről és fájdalmas anyja ölébe helyezik; 14. Jézus holttestét sírba teszik. A gyálaréti stá­ciós képsorozat rendhagyó módon 15 képből áll - alko­tója, Hertay Mária e tizen­négyhez még hozzátett egyet: amely a feltámadást jeleníti meg. • Tíz éve hunyt el Bónis György Tudományos emlékülés A JATE Állam- és Jogtu­dományi Kar tudományos bi­zottsága, a jogtörténeti tan­szék és a Magyar Jogászegy­let Jogtörténeti Szakosztálya dr. Bónis György professzor halálának 10. évfordulója al­kalmából november 17-én délelőtt 10 órától tudományos ülést rendez a kar tanácster­mében (Tisza Lajos krt. 54., I. em.). Az elhangzó jogtörténeti előadások szerzői: dr. Nagy­né dr. Szegvári Katalin, dr. Andrási Dorottya, dr. Hamza Gábor, dr. Pecze Ferenc, dr. Molnár Imre, dr. Blazovich László, dr. Mezey Barna. dr. Balogh Elemér, dr. Ruszoly József. A referátumok mellett alkalom nyílik akár terjedel­mesebb hozzászólásokra is. * • Es megint KISZ-iskola Állásfoglalás Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése szocialista frakci­ója és a Szocialista Párt szege­di elnöksége állásfoglalást tesz közzé a volt KISZ-iskola (Talent Center) ügyében. 1. Elhatárolódunk a volt szegedi ifjúsági vagyonnal kapcsolatos spekulatív törek­vésektől és azoktól a szemé­lyektől, akik a párt nevében vagy arra hivatkozva - de megkérdezésünk nélkül - el­járnak, illetve állásfoglalást tesznek közzé. 2. Elfogadhatatlannak tart­juk azt is, hogy bárki a megol­dás keresése helyett csupán politikai tőkét próbáljon ková­csolni az ügyből. 3. Valódi megoldást szeret­nénk találni az ifjúság tevé7 kenységének anyagi támogatá­sára, s ebbe minden - a fiata­lokért felelősséget érző - szer­vezet és személy bevonásával kívánjuk egy újfajta finanszí­rozás alapjait megteremteni. A VÁROS 5 e közéleti napló MA DR. GÉCZI JÓZSEF or­szággyűlési képviselő 14 órá­tól 15.30-ig fogadóórát tart a képviselői irodán, a polgár­mesteri hivatal épületében. A szegediek rossz közér­zetének ellentmond a rend­őrségi statisztika, de ezen nincs mit csodálkozni, hi­szen egy-egy eset, például a Z. Nagy-gyilkosság, a „Mik­roker-ügy", az „olajszőkítő bárók" esete sokkolja a la­kosságot. Az emberölési ügyek felderítési statisztiká­ja javult, a rablások száma is csökkent a 70 %-ot megha­ladó felderítés miatt - rög­zíthette a tényt tegnapi ülé­sén a szegedi önkormányzati testület. Ám a közélet tiszta­ságát fenyegeti, hogy a vesz­tegetési ügyek száma hétsze­rese a két évvel ezelőttinek, s erre a tendenciára a köz­gyűlési képviselőknek oda kell figyelniük. A háttérben mozgó, kü­lönböző érdekeltségű cso­portok nyíltszíni harcává vált a közgyűlés, mikor egy-egy „pikánsabb" ügy került terí­tékre. Elsőként a ruhagyári óvoda sorsa körül alakultak ki frontok. A vásárlás ellen érvelt Tűhegyi József (SZDSZ), Szilvásy László (KDNP) és a tulajdonosi bizottság is. A szocialisták frakciószünetet kértek, hogy meggyőzzék azon képviselőtársaikat, akik szerint az önkormányzatnak most nem kellene 22 millió hitelt felvennie azért, hogy ezen ingatalan megvásárlásá­val tulajdonképpen a Ruha­gyárat támogassa. A vitát 26 képviselő igen szavazata zár­ta, vagyis a város óvodát vá­sárol. A másik viharos ügy a Szeged folyóirat kiadása kö­rül keletkezett. Úgy tűnt, minden eltérő vélemény más-ttfás sorsot és szerkesz­• Szeged a vesztegetések városa lett? Hitel itt, egyensúly ott Támogatasd! Már nem is érdekcso­portok, hanem egy-két sze­mély kizárólagos érdekét szolgáló előtrejesztések sorozata torpedózza a sze­gedi közgyűlést. Erre hívja föl a figyelmet a legszelle­mesebb városatya elmet is magáénak mondható kép­viselő, dr. Szilvásy László „határozati javaslata": „ Szeged megyei Jogú Város Közgyűlése dr. Szilvásy László képviselő részére A. változat: 1996. január 1. napjától kezdődően 20 éven át minden év január 1. napján esedékesen évi 1 millió forintot utal ki. B. változat: 1995. december 1. napjával 20 millió forint egyszeri támogatást utal ki. . Utasltja a Közgazdasági Irodát a támogatás határi­dőben történő folyósításá­ra. Határidő: A! 20 éven át folyamatos; B/ 1995. de­cember /...." A szabályos „határozati javaslat" tegnap 10 „igen", 11 „nem" és 10 „tartozkodom" szavazatot kapott... Ez nem vicc! tési koncepciót rendel a fo­lyóirathoz. A döntés „sala­moni": a Szegedet megszün­tető, korábbi önkormányzati határozatát hatályon kívül helyezte a közgyűlés, de az új év kezdetén pályázatot tr ki a lap szerkesztésére. A nagybani piacról is éles vita indult a Polgárosuló Szege­dért Egyesület frakciója és a tulajdonosi bizottság között. Végül a képviselők levették napirendről a sikamlós ügyet. Az idei költségvetést mó­dosítását jelenti számos ap­ró, nagy pénzeket emésztő, s nem mindig tudni, kiknek az érdekét szolgáló indítvány. Hogy más ne említsünk: a hóeltakarftás miatt keletkező „többletterhei" miatt 7 millió forintot kért a Településtisz­tasági Kht.. Ezt a közgyűlés ugyanúgy elutasította, mint a másik önkormányzati cég­nek, a Szegedi Közlekedési Kft.-nek a „pénzügyi egyen­súly helyreállítását" szolgáló 29 milliós igényét. A módo­sftgatásokkal toldozott-foll­dozott idei költségvetés ed­digi végrehajtásáról szóló tá­jékoztatót vita nélkül fogad­ta el a testület. A közgyűlés csütörtöki napján a legnagyobb falat­nak a jövő évre szóló, költ­ségvetési tervkoncepció szá­mított. Kiindulópontnak azt tekintették a képviselők, hogy a működési kiadásokat fedezniük kell a bevételek­nek. Márpedig 1996-ra pil­lantva már most látszik: Sze­geden 600 milliós az a „mí­nusz", ami a bevételek növe­lésével sem gazdálkodható ki. Falra festették az ördö­göt: számításokat végeztek, a hiány differenciálatlan elosztása milyen mértékben sújtaná a különböző ágazato­kat. A közgyűlés határozott: javaslatot kell kidolgozni a Nemzeti Színház és a Sza­badtéri Játékok összevonásá­nak lehetőségéről. További 14 pont szól a pénzügyi hi­ány elkerülésére teendő lé­pésekről. Megfogalmazód­tak az 1996. évi költségvetés összeállításának irányelvei. A képviselők testülete megalkotta az egyes pénzbe­li és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendeletét. Ennek részletei­ről lapunkban később ugya­núgy beszámolunk, mint más, lapzártánk után hozott közgyűlési döntésekről is. • Közéleti Kávéház A kisebbségekről A maga nemében egyedü­lálló kisebbségi törvényünk nagyfokú önkormányzat, •kulturális autonómia megte­remtésének lehetőségét nyújtja a mai Magyarország nemzeti és etnikai kisebbsé­geinek. Ha a gyakorlatban is megvalósulnak a jogszabály­ban rögzült elvek, akkor el­mondhatjuk, hogy ismét irányt adtunk ennek a szün-­telenül kisebbségi gondok­kal küszködő térségnek. Tavaly már megtörténtek az elsó kisebbségi választá­sok, megalakultak a helyi és országos önkormányzatok. Kisebbségeink a legtöbb he­lyen éltek a lehetőséggel és saját kézbe vették az anya­nyelvi oktatás, művelődés, hagyományápolás ügyét. Voltak, akiket váratlanul ért a lehetőség, és nem sikerült azonmód jelölteket állítani, sokan nem hittek az egész­ben. A mostani, november 19-i pótválasztásokon már elindulnak a szegedi néme­tek, románok, görögök je­löltjei is, bízva abban, hogy a szegedi választópolgárok hozzásegítik őket a helyi ön­kormányzataik létrehozásá­hoz. A vázolt problémakör, a kisebbségi kérdések leghiva­tottabb ismerőjét, dr. Kalten­bach Jenő kisebbségi or­szággyűlési biztost hívtuk meg egy kávéházi beszélge­tésre. A házigazda szerepét Pusztai Lajos újságíró, a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közössége Sze­gedi Tagozatának titkára lát­ja el november 17-én, pénte­ken 18 órakor, a Virág cuk­rászda Zöld Szalonjában. Szent István-szobor­ügyben döntöttek a vásárhelyiek Betonláda - utoljára? A Csongrádi sugárút 68-72. számú szalag ötemeletes után úttorlaszként felállított betonláda-ügyben újabb te­lefonokat kaptunk. A mér­kőzés állása - a tegnapi telefonok alapján - 2:1, a betonláda javára. Hajdú Lászlóné (493-053) szerint kellett, mert veszélyes és zajos az útszakasz. K. M.­né (423-024) is örül a meg­oldásnak, ám ellenzi Kosz­tándi Melinda a 475-469­ról. Szerinte a 68-72.-ben lakók jól jártak, ők még sa­ját autóikkal a kapujukig gördülhetnek. Viszont a 78. szám alatt élők sokat kerül­nek, lámpák miatt állnak 5­10 perccel tovább tart az útjuk. Püspök utca. Rakodás miatt megállni tilos táblát helyeztek el a Püspök utca 1. számú ház elé, amely a 3. szám kapubejáratáig ér­vényes. Molnár László (329-266) kifogásolja, hi­szen az ügyben érintett cukrászdába csak hetente kétszer érkezik áru. A Kos­suth Lajos sugárúti üzletet viszont valóban csak az ud­varon keresztül közelíthetik csorog a |((«p))))U) WESTEL Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket tapasztalataikai ezen a héten ügyeletes újságíró munkatársunkkal, Fekete Klárával oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14-tól15 óráig hívhatják a Csörög rovatot Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét bogy Szegedről is valamennyi számol tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont tinid rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák szerkesztőségünkkel! Kiveszel) tárgy akat kutyákat stb. keresd olvasóink olcsó hirdetésben lehetik közzé mondandójukat Hirdetésfelvétel 7 és 19 óra között a Sajtóházban. meg teherautóval. Horváth Lajos, a Polgármesteri Hi­vatal műszaki irodáájának munkatársa elmondta: a táblát egyrészt lakossági kérésre helyezték el, más­részt a szemétszállítók sem tudták megközelíteni a rö­vid útszakaszt a parkoló au­tók miatt. Mosolygó ügyfeles. Fe­kete György (06-30-421­791) útlevélkérelmet adott be a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodáján. Eközben - az előzetes vá­rakozással elletétben ­kellemes benyomások ér­ték. Az ügyfeles hellyel kí­nálta, válaszolt a legapróbb kérdésre is, továbbá - mo­solygott. Telefonálónk ha­sonló arcokkal szeretne ta­lálkozni másutt is. Talált kulcs. Kurunczi Lászlóné (489-058) a Ró­kusi körúti óvoda előtt kulcscsomót talált. A mega­dott telefonszámon lehet keresni. Nyesésre várnak a fák. Újhelyiné Kubinyi Éva (315-638) arra hívta föl a figyelmet, hogy a Szilléri sugárút 36. előtt a hóesés következtében meg­roggyantak a fák, letörtek az ágak. A Szilléri 42. mö­gött pedig lenyesett ágak várnak elszállftásra. Kovács János, a Környezetgazdál­kodási Kht. osztályvezetője arról tájékoztatott bennün­ket, hogy tudnak a 36. szám előtti fákról, s amint az önkormányzat megtéríti tartozását a cégnek, körül­belül december második fe­lében hozzá is kezdhetnek a munkához. A Szilléri 42. mögötti nyesés azonban nem a Környezetgazdálko­dási Kht. „kivitelezése", ám az ágakat ennek ellenére el­szállítják. Egyben kérik a lakosságot, ha megbíznak valakit, figyeljenek a mun­ka befejezésére is. Reluxa. Égető Zsolt (495-445) vállalkozó mint­egy 100 darab kimaradt re­luxát ajánl föl elsősorban szociális intézményeknek, a Nagy Árnyékolástechnika, valamint saját ajándéka­ként. A reluxákért minden­nap 8-10 óra között lehet menni a Benczúr utca 47. szám alatti telephelyre. Köszönet. Á szülők ne­vében Fritz Györgyné (480­068) mond köszönetet a Kossuth Lajos sugárúti óvodának, amiért elvitte a gyerekeket Budapestre, a Lego-kiállításra. Erre egyé­nileg kevesen vállalkozhat­tak volna a szülők közül. Popsikenőcs. Oláh Ró­bertné (482-180) ezúton fi­gyelmezteti a szülőket, néz­zék meg, mit kapnak a pati­kákban popsikenőcs címén. Neki például kénes hajsam­pont adtak, aminek követ­ketében 14 hónapos gyer­meke három hete a kórház­ban fekszik. Olvasónk nem szeretné kipi^lengérezni a vétkes gyógyszertárat ­ahol elismerték a tévedést a telefont jelzésnek szán­ja. Mellesleg az ügyet jogi útra terelte. Volán-válasz. Szabó Já­nos, a Tisza Volán Rt. kö­zönségkapcsolatok irodájá­nak vezetője reagált a tápéi busszal kapcsolatos tegnapi észrevételre. Megállapítása szerint a gépkocsivezető nem késett, valamint tartot­ta magát az egyajtós fel­szálláshoz. Nem figyelhet­te, kik voltak azok, akik egyszer már fönt voltak a buszon. Máté István csongrádi szob­rászművész Szent István szo­borterve mellett voksoltak a vá­sárhelyi polgárok és a képviselő­testület tagjai. Az önkormányzat ta­valy tavasszal írt ki országos, nyílt, névaláírá­sos Szent István szoborpályázatot. (Ezen lett közön­ségdíjas Kliegl Sándor „Szent István és Gizel­la" terve, melyet a szegedi Szé­chenyi téren ter­veznek felállíta­ni.) A szakmai zsűri az első díjas Gyurcsek Ferenc szo­bortervét ajánlotta megvaló­sításra a közgyűlésnek. Má­té István emlékműterve má­sodik díjat kapott. A kultu­rális bizottság a döntés előtt lakossági véleményeket kért a hat díjazott szoborról. A városi televízióban és a he­lyi újságokban megjelent Fotó: Tésik Attila mind a hat plasztika fotója, ami alapján telefonon, levél­ben és személyesen mond­hattak véleményt a vásárhe­lyiek. A polgárok, a bizott­ság tagjai és a képviselők véleménye egybecsengett, s a közgyűlés egyhangúan Máté István terve mellett tette le voksát. Sz. C. Sz. PARTISCUM RÁDIÓ a 95,4 MHz november 13-22-ig, naponta, 10-22 óráig Tel.: 323-811 Délmagyar-hullám Vasárnap délután hattól este tízig Délmagyar-hullám lesz a"Partiscum Rádióban: Dlusztus Imre beszélget i endégeivel a zenéről, a fociról és a szeretetről

Next

/
Oldalképek
Tartalom