Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-14 / 267. szám

8 SZEGEDI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. Nov. 14. Legalább tíz esztendeje született az ötlete annak a kiállításnak, amely Szer monostor és kora címmel nemrég készült el az Opusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékparkban. Igaz, dr. Trogmayer Ottó és régész kollé­gái akkor a jelenleginél nagyobbnak, szélesebb időszakot felölelőnek álmodták a bemutatót. Vályi Katalin, Kürti Béla, Béres Mária és Nagy Ádám. • Nagy érdeklődés kiséri a nem csak tartalmában, de látványában is értékes kiállítást. (Fotó: Gyenes Kálmán) K. B.: - A kiállítás előké­szítésén, a restaurálási mun­kákon ez év februárjától nemcsak a szegedi, de a szentesi múzeum szakembe­rei is sokat dolgoztak. A vit­rineket a korszakok specia­listái rendezhették be. Ne­kem három üvegtárlóban kellett bemutatnom a hon­foglalás korának emlékeit. Ám ebból az egy századot felölelő időszakból Szer ha­tárában nem túl jelentős mennyiségű leletet találtunk. Ennek ellenére a Kárpát-me­dence két leggazdagabb női sírjának anyaga mégis itt lát­ható. A hont foglaló férfiak öv- és ruhadíszeit, fegyvereit bemutató vitrin mellett ugyanis az akkori női visele­tet, ékszereket szintén meg lehet csodálni, csakúgy, mint a lótartás körülményeit rep­rezentáló szerszámokat. A rajzokkal, ásatási felvételek­kel, különböző rekonstrukci­ókkal viszont érthetőbbé, él­vezhetőbbé kívántuk tenni a látnivalókat. V. K.: - Tizenöt eszten­deje vezetem a pusztaszeri ásatásokat, Így rám a telepü­lések anyagának bemutatása hárult. Az általam feltárt te­rületen a kora Árpád-kori te­lepülésnek eddig 25-26 lakó­épülete, illetve objektuma került elő. E hatalmas anyag azonban nem könnyítette meg a válogatást, mivel an­nak 90 százaléka még res­laurálatlan. Szerencsére a fennmaradó rész is elég jól tükrözi a kor jellegzetessé­geit, azt, hogy zömében a földbe mélyített lakóháza­kon kívül zajlott óseink éle­te: cserép bográcsokban a szabadban sütöttek, főztek, és földműveléssel, állattar­tással foglalkoztak. Szer monostor és kora Régi leletek között - őseink nyomában A körkép épületének egy viszonylag kis szárnyá­ban és az eredetileg nem is e célra készült vitrinek­ben látható jelentős leletanyag - a X. századtól a tö­rök kiűzéséig tartó esztendőkből fennmaradt eszkö­zök, ékszerek, pénzek - azonban az igényes váloga­tásnak és elhelyezésnek köszönhetően mint egy tu­dományos mű, számtalan információval szolgál. Minderről az óriási élményt nyújtó állandó kiállítás négy lelkes és kiváló „berendezője", Béres Mária, Kürti Béla és Vályi Katalin régész, valamint Nagy Ádám numizmata mesélt. B. M.: - Speciális szak­mai feladatot kellett megol­danom azzal, hogy a követ­kező hat tárlóban a dr. Trog­mayer Ottó igazgató úr által 1970-76 között feltárt mo­nostortemplom körül lévő sf­rok anyagát időrendben megjeleníthessem. A XI.. század jellemzőinek minél teljesebb bemutatása érdeké­ben azonban nemcsak az Ópusztaszerről, hanem a megye más területeiről elő­került tárgyak is helyet kap­tak itt. A továbbiakban azt próbáltam szemléltetni, mi­ként sikerült a leletek alap­ján következtetni, és ezzel rekonstruálni egy középkori koporsót, vasalatával együtt. Ezenkívül bizonyított: a te­metkezéshez kapcsolódó hiedelmeknek, szokásoknak számos formája létezett. A XIII.-XV. századból szár­mazó veretes és csont övek, párták, ruhadíszek, vagy pe­csétgyűrűk pedig országosan is kiemelkedőek, fontos tör­téneti forrásanyagul szolgál­nak. A következő három tár­ló a kiállítás designer-ét di­cséri: a monostortemplom feltárásánál előkerült szob­rok és faragványtöredékek remekül sugallják, milyen reprezentatív épület volt ez. Az egyházi kegytárgyak kö­zül kuriózumnak számít a korabeli püspöki pásztorbot és a füstölő. Az viszont saj­nálatos, hogy az Ópuszta­szerről előkerült bronz gyer­tyatartó-láb, mint a fémmű­vesség egy csodálatos repre­zentánsa nem itt, hanem a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításában, külföldön lát­ható. Figyelmet érdemelnek ugyanakkor a háttérként sze­replő miniatúrák, amelyek ­bár nem magyarok, de hazai tulajdonú - még a Hunyadi Mátyás által vásárolt, ma az Országos Széchényi Könyv­tár tulajdonában lévő forrás­könyvből származnak. V. K.: - Az utolsó három vitrinben a XIV. században mezővárosi rangra emelke­dett település leleteit mutat­juk be. A házak ekkor már föld felettiek, háromosztatú­ak. A kerámiaművességet reprezentáló kiállított dara­bok közül pedig érdekes és rangos leletnek számít az üvegedény, valamint a dobó­kocka. Feltétlenül figyelmet érdemel az utolsó tárlóban helyet kapó, a XIII. század végén megépült plébánia­templom leletanyaga is, amelyet Horváth Ferenc ré­gész tárt fel. N. Á.: - Mivel még nem fejeződtek be az ásatások ebben a térségben, ezért a pénztörténeti illusztráció alapjául a Móra Ferenc Mú­zeum - vidéken egyedülálló, körülbelül hatvanezer dara­bos - éremtára szolgált. Olyan kompromisszum szü­letett, hogy egy magyar pénztörténeti bemutató vo­nuljon körbe a teremben az István verette elsó pénztói az 1526-ban használtakig. Zömmel ezüst pénzeket le­het látni, de érdekesség a III. Béla korabeli bronz pénz, majd az azt követő arany és nagy ezüst pénz, valamint a garas. V. K.: - Feltétlenül meg kell még említenünk a kiállí­tóterem közepén elhelyezett tárlókban látható Varjas Miklós-maketteket, amelyek a monostortemplom három nagy épftési periódusát rep­rezentálják. így az ide láto­gató érdeklődők teljes képet kaphatnak - természetesen az eddigi ismereteink alap­ján - az 1000-1526. között itt élő magyarságról. N. Rácz Judit • A Bükktől az 5990 méteres csúcsig Sxegedi fiú Amikor 800 méter tátongott alatta - A Bükkben túráztunk az egyik barátommal és az édesanyjával - emlékezett vissza a nagy találkozásra a 21 éves fiatalember. - A ter­mészet szépsége és a kaland izgalma ragadott magával. Pedig csupán 2-3 méteres szikladarabokat másztunk meg. Ahogy hazajöttünk, azonnal bújni kezdtem a sziklamászásról szóló köny­veket. Szerencsére Szegeden működött egy klub, amelyet megkereshettem. Barátaival indultak el tú­rázni. Előbb itthon, majd a Magas-Tátrában és az Al­pokban győzték le a csúcso­kat. A szülők nem tapsoltak az ötlethez, de úgy voltak vele, bizonyára csak egy hó­bort, ami elmúlik. Előtte úszott, kézilabdázott Péter, de ennél a sportnál, szenved­élynél leragadt. 0 Mennyire költséges a sziklamászás? - Az én szerelésem körül­belül 150 ezer forintot ér. Többféle bakancs, ékek, kö­telek, szegek, karabinerek, csákány, s.t.b. Gleccser-má­száskor 20-30 kilogrammot nyom a felszerelés. Aprán­ként gyűjtöttem össze. Ele­inte szüleim segítettek, majd ipari alpinizmussal magam is kerestem a rávalót. A Vedresben végeztem épí­tész-technikusként, nem volt idegen a tető- és vakolatjaví­tás, csak azt kellett meg­szokni, hogy egy vékony deszkán ül az ember, alatta meg 20-30 méter. Az utazás is pénzbe kerül, viszont ke­vés ételen is megél az em­ber, elvégre nem enni megy a sziklák közé. Péter volt már Európa legmagasabb embere, ami­kor a 4807 méter magas Mont Blanc csúcsán állt. A rekordja viszont nem ez. Két szegedi barátjával megmász­ta Pakisztánban a Karakóru­mot, 5990 méterre jutottak fel. Ez a hegy a Himalája szomszédja. A gleccseren 4 nap alatt küzdötték fel ma­gukat. Hevesi Péter megbízik a barátaiban. (Fotó: Schmidt Andrea) Hogyan lesz egy al­földi legényből alpi­nista? A véletlen és egy kirándulás hozta a nagy változást a szege­di Hevesi Péter életé­ben négy esztendővel ezelőtt. - A lényeg nem is a csúcs, hanem a megtett út, a küzdelem - magyarázta a szimpatikus, csendes szavú fiatalember. - Egy hang megszólal az emberben: föl­felé, fölfelé. De amikor fent vagy, akkor még nincs vége, hiszen onnan még le is kell jönni. 0 Amikor a nagy semmi ott tátong alattad, nem félsz? - Természtesen fél az em­ber, de ez az érzés csak nö­veli a biztonságot, mert an­nál körültekintőbb. Egyéb­ként a 20 méteres magasság félelmetesebb; mint a 200, mert onnan még lehet érzé­kelni a magasságot. Feljebb már nem. 0 Mekkora volt a legna­gyobb mélység alattad? - Nyolcszáz méter. 0 Az bizony nem semmi Még hallgatni is rossz... Péter 5 hónapos túráról érkezett haza. A már említett két barátjával 7 ázsiai orszá­got barangoltak be. A fiúkat a kelet zenéje vonzotta első­sorban. Pétert a hatalmas he­gyek, sziklák. Kétszemélyes sátorban aludtak, nyomorog­tak hárman. Az ébresztő ál­talában 6 órakor volt. Első a tea, mert az nem csak mele­gít, hanem a száraz levegőtói a szájpadláshoz ragadt nyel­vet is segít lehámozni. Reg­gelire müzli, búzadara és egyéb „ínyencség", napköz­ben egy-két csoki, nagyobb étkezés, esetleg főtt étel csak este, amikor már újra felállí­tották a sátrat, elkészítették, esetleg a jégfalból kicsáká­nyozták a táborhelyet. 0 A mínuszok és a szél tombolásában, egy füg­gőleges falon lógva nem fordult meg a fejedben, hogy otthon csak jobb lenne a meleg lakásban egy jó kis töltöttkáposztát bevágni? - Ezzel csak viccelni szoktunk - válaszolta moso­lyogva. - Ha fázik az ember, akkor nincs mese, mozogni kell. Tartjuk egymásban a lelket. Mivel barátaival má­szik az ember, meg is bfzik bennük. Ezt másképpen nem lehet csinálni. 0 Te mennyire változtál meg mióta sziklamászó lettél? - Gyerekkoromnak volt egy értékromlott-korszaka, odavoltam a punkért - ma­gyarázta. - Aztán sportolni kezdtem és kikötöttem a sziklamászásnál. Úgy gon­dolom, jó úton járok. Öncé­lúnak tűnik az egész, hiszen itt nincs nézőközönség, ön­magunk miatt mászunk, sa­ját őrült szenvedélyünket elégítjük ki. Úgy gondolom, aki végigküzd egy utat, an­nak az tartást ad. Az ember így az élet más területén is könnyebben megállja a he­lyét. Hevesi Péter az elkövet­kező években gyakorol, ké­szül. '98-ban pedig szeretne feljutni a bűvös 8000 méter fölé. Ilyen hegycsúcsból 14 van a világon. Már most is, akkor pedig főleg elmond­hatjuk, magasra jutott ez a szegedi fiú. V. Fekete Sándor 0 Sok évvel ezelőtt szüle­tett egy törvény - vagy ren­delet? -, hogy nálunk a butik sző nem használható. Maga még kicsike leányka volt akkor. Mégis butik? - így szokta kezdeni min­dig? Jól meglőtt vele, az biz­tos. Nem tudtam róla, de ak­kor visszakérdezhetek? Mi­ért van annyi butik mégis? 0 Azt hiszem, ebben si­került leghamarabb föl­zárkóznunk Nyugathoz. Talán le is hagytuk már. Pedig azt a paragrafust vissza se vonta senki. Mit csinál itt? - Divatot tervezek. 0 Kicsi kora óta erre vá­gyott? - A Tömörkényben még kerámia tagozatra jártam, ta­lán elhiszi, azt akartam foly­tatni. Jelentkeztem az ipar­művészetire, de nem vettek föl. Nem vagyok az a fajta, aki nekimegy másodszorra is, harmadszorra is, bekap­csolódtam mindjárt a családi vállalkozásba. 0 Ezek szerint családi hagyomány a divat? - Édesapám mondja, az ő dédapja már hajóval szállí­totta a selymet. Eddig hord vissza az emlékezet, hogy a korábbi őseim mit csináltak, nem tudom. Pozsonyban él­tek, olyan nagy áruházat tar­tottak fönn, őriznek olyan le­velet, amire csak ez volt ír­va: Pavuk János, Magyaror­szág. A posta megtalálta. 0 Könnyebb volt akkor, mint most megtalálni azt, aki az utca másik oldalán lakik. Vagy a posta volt más? Ott tartottunk, hogy leérettségizett. - Szakmunkásképzőbe mentem, két évig a ruhaké­szítő szakmát tanultam. Most a fővárosi divatintézet­be járok. Divattervező sza­badiskolába. 0 Ilyen is van? És mi­lyen bizonyítványt ad? - Itthon sehol nem isme­rik el, Európában azonban mindenhol. 0 Megfogtam. Angolt ta­nult Angliában, most szabadiskolába jár, tehát Európába készül? - Itt akarok maradni Sze­geden. 0 Addig jár Pestre, mint korsó a kútra... - Pestet se szeretem. 0 Marad a Lófaránál? Látom a rajzait, csak azt nem tudom, honnan ve­szi az ötleteit. Milyen di­vatlapokból? A kérdés önmagában sér­tés. - Belülről jön a divat. Krisztában divat lakik Pavuk Kriszta divatot tervez. (Fotó: Enyedi Zoltán) Van egy saját stílusom, meg­érzi az ember. 0 Milyen az a saját stí­lus? Most miket csinál? - Tele lesz az újság, ha mindet leírja. Overallok, szövetkabátok, férfidzsekik, hosszú szoknyák, kosztü­mök, kantáros nadrágok, sá­lakkal, sapkákkal. 0 Bejön egy kényes dá­ma, elkezdi nézegetni a készletet, és azt mondja, kér az egyéniségéhez illő ezt vagy azt. Maga jól rá­néz, odaül az asztalhoz, és megrajzolja neki? - A készletből választhat, Hat éve érettségizett, hat éve van vadászati en­gedélye, és hat hónapig volt odaát, angol szóra. Csupa hat, de egyelőre csak az utolsó maradan­dó, a többi az évekkel változik. Pavuk Kriszti­náról van szó, aki tele­fonba azt mondja, csalá­di butik vállalkozó tagja. Föl is teszem neki a rázós kérdést mindjárt, amikor találkozunk. de testéhez igazítjuk bármi­kor. Nem is jött be még ilyen ötlettel senki. 0 Nem akar külföldre menni, nem akar európai divattervező lenni, akkor miért kell az angol nyelv? - Sok külföldi fordul meg nálunk. 0 A szerbbel nem többre menne? - Angolul velük is szót tudok érteni. 0 Mondja meg őszintén: ebből meg lehet élni? Édesapja felel rá, de már szalad is. - A tervekből, nálunk? Kell hozzá az a sok más, amit még itt lát. Meg kell kérdeznem édes­anyját is, hogy a divatszak­ma családi eredetét hűen tisztázhassuk. Kézzel-lábbal tiltakozik, hogy le ne írjuk, mi viszont erősködünk, de nagyon. Vizes famíliából származik, út-híd-vízműépí­tő-ipari technikusként vég­zett, de a családban maradt. - Három gyerekkel így is elég volt. 0 Asszonyom, ez még folytatódik. Jönnek az unokák. A Kriszta tud főzni? - De milyen jókat! Csupa kitalációkat főz a húgával együtt. Lánya folytatja: - Például kagylót, rákot. Csigát még nem ettem. 0 Pedig fölajánlottam volna kertünk minden csi­gáját, amikor az eper érik. - Krokodilt is ettem már, és tevehúst is, Egyiptomban. 0 Oda hogyan kerüli? - Táncoltam a Szeged Táncegyüttesben, és úgy. 0 Es valóban vadászik is? - A csanyteleki társaság tagja vagyok édesapámmal együtt. 0 Fácánleves, kacsasült minden hétvégén? - Ha nem is mindig, de előfordul. Nyúlhús, őzhús is. 0 Milyen puskája van a szegedi Dianának? Vagy marad a vertarany nyíl­nál? - Duplacsövű lapát, és sö­rétes. 0 A többit éfiém, csak a lapátot nem. - Vízszintesen van egy­más mellett a két csöve. Ha semmit se lövök, én vagyok az ügyeletes állatbarát. És horgászni is szeretek. 0 Amíg én itthon keres­tem nyár eleje óta, maga horgászott? - Fogtam a nagy halakat. Akkora busa akadt egyszer a horgomra, el is szakította mindjárt. Átment a szom­szédhoz, már szákolni akarta kifelé, amikor visszafordult, és beleakadt a horgomba. 0 Igaz jószág nem vész el, becsületes hal vissza­hozza a föladónak? - Benne volt a szájában, valóban, és húzta maga után a zsinór darabját is. 0 Egész nyáron képes volt horgot áztatni? - És rajzoltam Siófokon. Kiültem a partra, aki kérte, lerajzoltam. Portré húsz perc, karikatúra tíz. 0 Abból is meg lehet él­ni? És még mit szeret? - Meg lehetne, de ilyen­kor már hideg van. Sielni például. 0 Hova jár? - Mostanában Olaszor­szágba. 0 Viszi a gipszet is? - Eddig még megúsztam, csak porcleválásom van. 0 Orvos kezére kellene adnia. - Kellene, kellene, de nem merem! Egyetlen divatintézet sin­csen, ahol porcleválásra pa­pirost adnának. Horváth Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom