Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-14 / 267. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. Nov. 14. történelmi krónika November 14. Bili Clinton amerikai elnök vasárnap üdvözölte a Kelet-Szlavónia helyzetének rendezéséről aznap aláírt tizennégy pontos megállapodást, amelynek alapelve­it a daytoni béketárgyalásokon részt vevő Franjo Tudjman horvát és Slobo­dan Milosevics szerb elnök dolgozta ki. • Kelet-szlavóniai megállapodás Fellélegzett a világ? 1234. IX. Gergely pápa (elszólítja Béla királyfit, hogy a Kunországban la­kó schismatikus románo­kat, akikhez Erdélyből magyarok és németek köl­töztek, kényszerítse a mil­kói kun püspök (a római egyház) fennhatóságának elfogadására. 1381. A torinói béke­kötés nyomán Thébai Re­mete Szent Pál Velencé­ből Budára szállítóit erek­lyéit ünnepélyes külsősé­gek közt elhelyezik a bu­daszentlőrinci pálos főko­lostorban. 1385. Mária királynő az általa és Erzsébet ki­rályné által november 8­ára összehívott budai or­szággyűlés alkalmával is­méi megerősíti a nemesek .szabadságjogait. Az or­szággyűlésen az egyes 'megyéket először képvi­seli négy-négy nemesi J küldött. i 1488. A királyi zsol­jdossereg Wilhelm Tettau­Jer vezetésével elfoglalja gJános sagani hercegtől »Glogaut. Később TcUauer felótt a város hűségesküt , tesz 1. Mátyásnak és Cor­i vin Jánosnak. 1698. II. Károly spa­nyol király, a Habsburgok spanyol ágának utolsó gyermektelen sarja vég­rendeletében unokaöccsét, a Wittelsbach-házból származó József Ferdi­nándot, II. Miksa Emánu­el bajor választófejedelem fiát teszi meg általános örökösének. 1808. A janicsárok (a szultán elitcsapata) felke­A román elnök szóvivőjé­nek válaszlevele súlyos vá­dakat fogalmaz meg mind Tőkés László tevékenységé­vel, mind pedig a romániai magyarság számára sürgetett autonómiával és kollektív jogokkal kapcsolatban, s az utóbbiakat egyszerre minősí­ti ..hitlerista" és „sztálinista" koncepciójúnak. A csaknem négy gépelt oldal terjedelmű, hétfőn nyilvánosságra hozott vá­laszlevél történelmileg „té­vesnek" minősíti azt, hogy szó lett volna „osztrák-olasz megbékélésről": mivel ilyen történelmi konfliktus nem volt Dél-Tirol ügyében - az államelnökség szerint. ,,A román-magyar kapcsolatok­ban a megbékélés tárgya, akárcsak a német-francia kapcsolatokban, megakadá­lyozni az új vérontásokat ré­gi konfliktusok okán, kiolta­ni az e konfliktusok által fel­korbácsolt szenvedélyeket és kölcsönös vádaskodásokat, a múltra hagyni a múlt tragé­diáit". Traian Chebeleu „önké­nyesneknek és hibás kiindu­lópontnak" nevezi Tőkésnek azt a megállapítását, hogy a román-magyar kapcsolatok tétjét nem elsősorban a két lése során a török nagyve­zlr, Musztafa Barjaktár pasa a levegőbe röpíti ma­gát. 1812. A berezinai átke­lésnél a már erősen megti­zedelt francia hadsereg is­mét nagy veszteséget szenved. I. Napóleon fran­cia császár visszatér Pá­rizsba. 1875. Márciusban Liszt Ferencet kinevezték a le­endő pesti Zeneakadémia elnökévé. November 14­én a Duna-parti Hal tér 4. szám alatti épületben ­amelynek első emeletén lakott a zeneszerző - az intézmény megnyitotta kapuit. Az Országos Ma­gyar Királyi Zenekadémia 1879-től Liszt Andrássy út 67. szám alatti bérlaká­sán működött. A mai épü­let 1907-ben épült fel, s 1925-től Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola né­ven működik. 1945. Miután október 18-án Nürnbergben a Nemzetközi Katonai Tör­vényszék elótt 24 háborús főbűnös ellen vádat emel­tek, megkezdődik a per. 1954. Gamal Abdel Nasszer tábornok Egyip­tomban átveszi a hatal­mat. 1988. A Nyugat-euró­pai Unió londoni üléssza­kán Spanyolországot és Portugáliát felvették a szervezet tagjai sorába. 1991. Tizennégy évi száműzetés után visszatér Kambodzsába Norodom Szihanuk herceg, az egy­kori uralkodó. állam közti kapcsolatok je­lentik, hanem a romániai magyar közösség helyzeté­nek rendezése is. A román szóvivő megismétli azt a gyakran hangoztatott buka­resti álláspontot, hogy a ro­mániai magyar kisebbség számára biztosított jogok je­lentősen meghaladják az eu­rópai és nemzetközi normá­kat. Azt, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnökének felve­tése szerint a román-magyar történelmi megbékélés egye­düli útja az autonómia, az egyéni és kollektív jogok biztosítása a romániai ma­A Fehér Ház által közzé­tett nyilatkozatában az elnök leszögezte, hogy a horvát kormány és a kelet-szlavóni­ai szerb közösség között született megállapodás fon­tos előrelépést jelent a dél­szláv válság általános rende­zése felé. Annak a meggyő­ződésének adott hangot, hogy a megállapodással a fe­lek „tanúbizonyságot tettek bölcsességükről, amelynek szavára hallgatva a meg­egyezést választották az összecsapások kiújulásával szemben". Hasonlóképpen méltá­nyolta a megállapodást War­ren Christopher külügymi­niszter is. Nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy Zágráb és Belgrád javuló kapcsolata lökést fog adni a Wright-Patternson légitá­maszponton folyó tárgyalá­soknak. - Az egyezmény fontos áttörést jelent, mert véget fog vetni a két fél szembe­nállásának, és elő fogja moz­dítani az emberi jogok ér­vényre jutását - hangoztatta az amerikai diplomácia irá­nyítója. Javier Solana spanyol külügyminiszter - az Euró­pai Unió Tanácsának soros elnökeként tett vasárnap esti nyilatkozatában - nagy meg­elégedéssel nyugtázta a Ke­let-Szlavónia helyzetének rendezéséről kötött szerb­Kwasniewski kifejtette: az országnak határozott, tü­relmes és aktív külpolitikára van szüksége, s meggyőző­dése, hogy ezzel öt éven be­lül véghez vihető Lengyelor­szág euroatlanti integrációja. Walesa veszélyesnek nyilvá­nította vetélytársa esetleges győzelmét, mert szerinte Nyugaton és Keleten egya­ránt úgy gondolják majd, hogy „várjunk egy kicsit, lássuk mit tesz ez a fiatal kommunista". Ezzel jelentő­sen csökkennek az integráci­ós esélyeink - tette hozzá az államfő. A vitát legjobban a két el­nökjelölt végszava jellemez­te. Kwasniewski kijelentette: gyar közösség számára. Chebeleu levele olyan „szél­sőséges" nézetnek minősíti, amely „az elkülönítést szor­galmazza". Chebeleu a következőket írja Tőkésnek: „érdemes fel­hívni a figyelmet e koncep­ciók kettős - hitlerista és szálinista - forrására. Össze­keverve a vitában az állam­közi és az etnikumközi kap­csolatokat, és egyben beve­zetve azt az elvet, mintha egy államnak joga lenne be­avatkoznia egy másik állam és annak egy nemzeti ki­sebbséghez tartozó állam­polgárai közötti kapcsolatá­horvát megállapodás hírét. Solana fontosnak minősítette a megállapodást, és hangoz­tatta: az EU reméli, hogy ez további ösztönzést ad az Egyesült Államokban folyó Jugoszlávia-tanácskozáshoz, s előmozdítja a boszniai helyzet békés rendezését cél­zó megegyezést. Moszkva üdvözölte hét­főn a Kelet-Szlavóniáról megkötött megállapodást. Igor Ivanov az orosz külügy­miniszter első helyettese nyilatkozatában rámutatott: a zágrábi kormány és a kraji­nai szerbek egyezsége lehe­tővé teszi a főként szerbek lakta területek problémáinak politikai rendezését. Ivanov hangsúlyozta, hogy a megállapodással el­hárultak az akadályok Hor­vátország és Jugoszlávia Televíziós vitamű­sorban fejtették ki né­zeteiket vasárnap este a november 19-i lengyel elnökválasztás jelöltjei. Lech Walesa és Alek­sander Kwasniewski több mint egy órán át válaszoltak az általuk kiválasztott újságírók kérdéseire. A műsort Wieslaw Walendziak a lengyel közszolgálati televízió elnöke vezette. „Lech Walesa bebizonyítot­ta, hogy ő a múlt embere, aki nem képes elszakadni az előző rendszertől". „Én a jö­ba, Ön lényegében vissza­utasítja mind a francia-né­met, mind a dél-tiroli mo­dellt. Ennek helyébe a né­met-csehszlovák megbéké­lési modellt javasolja a har­mincas évek végéről, amikor Hitler a Csehszlovákiában élő német kisebbség jogaira hivatkozva darabolta fel ezt az országot, megteremtve és kihasználva az úgynevezett szudétanémet problémát. Másfelől Sztálin gondolata volt egy Románia közepén lévő magyar autonóm tarto­mány, annak az általános po­litikának a keretében, amely az uralma alá került népek területi szigeteinek kialakítá­sára és egymás ellen való uszítására irányult. Ezt a po­litikát alkalmazták az ötve­nes években, és katasztrofá­lis hatással járt a román-ma­gyar kapcsolatokra". Chebeleu írása szerint a románok és a romániai ma­kapcsolatainak teljes norma­lizálása elől. - Ez döntő je­lentőséggel bír a délszláv válság átfogó rendezése szempontjából. Moszkva kész a jövőben is aktívan közreműködni a rendezés­ben, illetve fejleszteni ha­gyományosan baráti kapcso­latait Belgráddal és Zágráb­bal - hangsúlyozta a magas rangú orosz diplomata. A nyilatkozat szerint a Kelet-Szlavóniára, Baranyá­ra, illetve a Nyugat-Szerém­ségre vonatkozó megállapo­dást Zágráb, illetve a helyi szerb hatóságok „realizmusa és felelős hozzáállása" tette lehetővé. Ivanbv rámutatott: a sikerhez a daytoni dél­szláv-csúcs során folytatott közvetlen tárgyalások, az ENSZ részéről közvetítő Thorwald Stoltenberg, illet­vőre kívánok koncentrálni, mert a XXI. század küszö­bén itt az idő a pragmatiz­musra. Elismerem Walesa történelmi szerepét, ám ma már új helyzet és új felada­tok előtt állunk. További öt év Lech Walesával túl sok lenne ennek az országnak" ­mondta Kwasniewski. A hivatalban lévő köztár­sasági elnök végszava: „nem gondolhatjuk komolyan, hogy bármiféle garanciát .je­lenthetnek számunkra azok az emberek, akik diákkoruk­tól a kommunista rendszer emberei voltak. Ezeket nem lehet megreformálni, csak olyan üres mesékre képesek, mint amilyet az imént Kwas­niewski szájából hallottunk. Milyen jövő az, amelyet ez a banda kínál? De többet nem is mondok, mert árt az egészségemnek". A stúdió­ból távozóban - ami az adás­ban már nem volt látható ­újságírók és politikusok sze­me láttára elutasította a kéz­fogást Kwasniewskivel. „Magának legfeljebb a lába­mat nyújtanám." - mondotta Walesa. gyar közösség közötti kap­csolatok a lehető legjobbak voltak és lesznek ezután is mindaddig, amíg „kicsinyes politikai érdekek nem uszíta­nak gyűlölködésre". A dél­tiroli modellhez való ragasz­kodás szavahihetőbb lenne, ha egyben „Ön lemondott volna a mindmáig vallott fundamentalizmusról" - írja Tőkés Lászlónak az államfő megbízásából Traian Chebe­leu, aki szerint a püspök egyfajta „apartheid-modellt" javasol a romániai ro­mán-magyar kapcsolatokra. Végül az elnöki szóvivő azzal vádolja Tőkés Lászlót, hogy „románellenes maga­tartást" tanúsít és „hazugsá­gokat" terjeszt a romániai magyar kisebbség helyzeté­ről nyugat-európai látogatá­sai és jelenleg is tartó ameri­kai utazása során. A buka­resti levél szerint Tőkés ma­gatartása nemhogy nem a megbékéléshez való hozzá­járulás, hanem éppenséggel „a Románia és Magyaror­szág közti megértés légkörét zavaró tényező". ve a nemzetközi összekötő csoport erőfeszítései egya­ránt nélkülözhetetlenek vol­tak. „A horvát állam területé­nek kiegészülése - végleges megoldás Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerém­ség kérdésére" - ezt a sza­lagcímet adta a Vjesnik hét­főn a kelet-szlavóniai alap­szerződés aláírásáról szóló riportjának. A zágrábi lap ugyanakkor óvatosságra in­tett, s ismét katonai akciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a szerbek nem tar­tanák be a megállapodást. „A múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy a megszállt területek szerb vezetői szá­mos dokumentumot aláírtak, s aztán a maguk módján ér­telmezték azokat, vagy az aláírt szerződést nem tartot­A kormányzó Izraeli Munkapárt 120 tagú Politi­kai Bizottsága vasárnap este egyhangúlag Simon Pereszt, a jelenlegi ügyvezető kor­mányfőt jelölte a párt elnö­kének és egyúttal kormány­főnek a meggyilkolt Jichak Rabin utódául. Az 1500 tagú Központi Bizottság hétfőn Tel-Áviv­ban szavaz a jelölésről, s amennyiben megerősíti ­ami a jelenlegi izraeli belpo­litikai körülmények között biztosra vehető - a 72 esz­tendős politikus megkapja ták be" - írta kommentárjá­ban Aleksandar Milosevics. A szerző felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerződést nem egy helyen, s nem egy­idejűleg írta alá a két fél, s ennek kapcsán Peter Galbra­ith zágrábi amerikai nagykö­vet - mint egy futár - több száz kilométert utazott Er­dőd és Zágráb között. A Vjesnik szerint a leglényege­sebb az, hogy a nemzetközi közösség - s elsősorban az Egyesült Államok - mennyi­re kíséri majd figyelemmel az egyezmény betartását. „Bármiféle eltérés a zág­rábi-erdődi dokumentumtól elkerülhetetlenné teszi a ka­tonai megoldást a még meg­szállt területek visszacsato­lása érdekében" - figyel­meztetett a Vjesnik hírma­gyarázója, aki szerint Franjo Tudjman elnök nem blöffölt, amikor katonai akciót helye­zett kilátásba a béketárgy­alás kudarca esetére. „Éppen a horvát katonai erő lesz ta­lán a legfontosabb tényező, amely a nemzetközi közös­ség mellett szavatolja majd az egyezmény betartását" ­hangoztatta a Vjesnik. pártja hozzájárulását a kor­mányalakításhoz. Ezer We­izman államelnök várhatóan még a hét folyamán átadja Peresznek az erre szóló megbízást. Az ellenzéki Li­kud tömörülés már jelezte, hogy egyetért Peresz kor­mányfői kinevezésével. Az izraeli rádió közlése szerint Peresz hétfőn találkozik a Likud vezetőjével, Benjámin Netanjahuval; Weizman el­nök a tervek szerint kedden tárgyal Peresszel és a többi párt vezetőjével. n 1 A K C fi r. ií n E M Ó AZONNALI KISZOLGÁLÁS RAKTARKESZLETROL! -10% -10% -5% -5% gSEMfÉK ÉS PADLÓLAPOK ORI ASI VÁLASZTÉKA THERW00LIN ES TOPLAN HŐ ÉS HANGSZIGETELŐK NAGYKANIZSAI 4/4 BURKOLÓTÉGLA BEFA AJTÓK ÉS ABLAKOK JAMINA NATÚR TETŐCSERÉP Rókusi Tüzép 6724 Szeged, Szatymazi u. 2. Tel. 62.476-876 Fax. 62.476-669 • Walesa és Kwasniewski vitája „Magának legfeljebb a lábamat nyújtanám11 Németország nem ismerné el Koszovi függetlenségét A nemzetközi közösség ­s (gy Németország - nem is­merné el Koszovó független­ségének és semlegességének kikiáltását - jelentette ki Gerhardt Enver Schrámb­gens, Németország belgrádi ideiglenes ügyvivője. „Ugy tekintünk Koszovó­ra, mint Jugoszlávia alkotóe­lemére. Meggyőződésünk, hogy véget kell vetni jiz el­nyomásnak, s meg kell adni a politikai jogokat a tarto­mány többségét alkotó albá­noknak. A rendezést azon­ban a létezó határokon belül, s nem pedig a független és semleges Koszovó keretei között kell keresni" - mond­ta a diplomata a Pristinában megjelenő Zeri című, albán nyelvű napilapnak adott nyi­latkozatában. A német diplomata azt is hangsúlyozta, hogy mind a szerbeknek, mind pedig az albánoknak készeknek kell lenniük a párbeszédre, s meg kell akadályozniuk, hogy a tartomány is „forró ponttá" váljon. • Román államelnökség Válasz Tőkés Lászlónak Traian Chebeleu szóvivő Ion Iliescu államfő meg­bízásából válaszolt Tőkés László október 31-i nyílt le­velére, amelyben az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a ro­mán-magyar megbékélés modelljéül - a francia-né­met példa helyett - a dél-tiroli német kisebbség hely­zetéi rendező osztrák-olasz mintát javasolta. Peresz, biztonsági emberrel a háta mögött. (MTI-Telefotó) Simon Peresz a Munkapárt elnökjelöltje

Next

/
Oldalképek
Tartalom