Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-11 / 265. szám

• Sorok - a grafológiáról (2.) SZÓRAKOZTATÓ MELLÉKLETÜNK Korunk problémája: az agresszió Az agresszió szó hal­latán mindannyian el­sősorban olyan viselke­désre gondolunk, amelynek célja kár vagy szenvedés előidé­zése. Ezt kifejethetjük másokkal szemben is, de létezik mazocbiszti­kus (önsanyargató) ag­resszív viselkedés is. Arról nem is beszélve, bogy mást jelent a szó a hétköznapi haszná­latban és mást a külön­böző szakterületeken. Az is tény, bogy egy em­ber az élet egyik terüle­tén lehet nagyon ag­resszív - például egy üzletember az üzleti életben —, de az élet más területein, mond­juk a magánéletben szinte az önfeladásig szelíd. A jóságos nagy­mami a családjával szemben mindig oda­adó. engedékeny, de a boltban olykor rendkí­vül tolakodó, elégedet­len lesz. Abban talán mégis megegyez­hetünk, hogy az agresszió valami­féle erőszakos viselkedést jelent: gyilkosság, verekedés, durva mo­dor, célirányos-törtető viselkedés stb. A legszörnyűbb azonban, ami­kor nem ilyen nyilvánvaló és ké­zenfekvő megnyilvánulásról van szó, hanem gondolati agresszió­ról. Napjainkat végigkíséri ez a jelenség (azért írtam, hogy ször­nyű, mert a reklámok, a politikai hadjáratok mind erre épülnek), és bizony a legtöbb esetben észre sem vesszük, s máris ránk erősza­koltak egy szappant, vagy egy vi­lágnézetet. Az agresszió mindannyiunkban jelen van és szükségünk is van rá, hogy az élet legkülönbözőbb területein és helyzeteiben meg tudjuk védeni magunkat. Szüksé­günk van arra, hogy ezt megfele­lően át tudjuk szublimálni (áthe­lyezni más területre), mert ha nem tudjuk ezt a pusztító energi­át elfogadható, söt hasznos for­mában levezetni, felhalmozódik bennünk. Ösztönünk helytelen szabályozása pedig már önpusztí­tó hatású lesz. és akár egy gőzka­zán. robbanni fog. Lehet, hogy öngyilkosság, elmebetegség for­májában, de lehet, hogy „csak" szomatikus (szervi) elváltozásokat fog okozni testünkben. Nézzünk egy példát most a patalógiás ese­tek közül: 1 ,es számú írás: 20 év körüli fiatalember kézírá­sa. Mindig verekedésbe kevere­dik ez a fiú, de nem azért, mert ez létszükséglet számára, hanem inkább a belső tartásnélkülisége, a sodorhatósága okozza ezt. Egy közösséghez akar tartozni és ez egy olyan közösség, ahol a befo­gadáshoz elég, ha segít „elvinni a nagy balhét". Lelkileg teljesen si­vár, értelmi szintje nagyon ala­csony. Tökéletesen elég az, hogy tartozzon valahova, így számára megoldásnak látszik a verekedés. Természetesen mint már emlí­tettem, ez egy korlélektani eset, de most nézzünk ettől hétközna­pibb példákat. 2-es számú írás: Középkorú férfi, akinek lehe­tősége nyílt rá, hogy olyan fegy­veres testületben szolgáljon, ahol némiképp kiélheti agresszív hajla­mait. Kötekedő, kíméletlen, nem egyszer talán brutális is. Keresi és nemritkán élvezi is a konfliktuso­kat. Veszekedésre hajlamos, indu­latai. érzelmei sokszor explozív erővel törnek ki. Lelkületében diszharmonikus. Tetteinek nem tud mindig ura lenni, hisz a belső feszültség időnkénti hirtelenszerű levezetödése ezt kizárja. Az aka­rat ilyen jellegű hiánya ebben az esetben súlyosbítólag hat. Egy zárt fegyveres testületben bizony az akarat nagyon fontos tényező. Jelenléte pozitív megítélés alá he­lyezte volna ezt az írást, hiánya azonban negatív elbírálással „ille­ti" a személyiséget. 3. számú írás: 45 év körüli nő írása. A hölgy alapvetően érzelmes, de valószí­nűleg sok negatív élmény érte életében, amit kudarcként élt meg. Fontos szempont, hogy pil­lanatnyi hangulatait állandóan fé­kezi, fegyelmezi. Pszichéjét elzár­ja. A sok ki nem adott düh, amit a kudarcok megélésekor érzett, és a psziché elzárására fordított energia belső feszültségeket okoz. Agresszióját önmaga ellen fordítja és ez szomatikus elválto­zásokhoz vezet testében, szerve­zetében. A pszichés probléma testi, fizikai úton keres magának teret és manifesztálódik. Talán jobb lett volna, ha a kellő időben és helyen - teszem azt - az asz­talra csap, vagy a földre ejt egy poharat, vagy csupán más meg­közelítésből tekinti a dolgokat. Egészségi állapota most valószí­nűleg sokkal kielégítőbb lenne... Továbbra is várjuk az olva­sók leveleit, kérdéseit a szer­kesztőség címére (Délmagyar­ország Kft., 6740 Szeged, Stefá­nia 10. A borítékra írják rá: Grafológia). Kérjük, az írás mellett életkorukat, foglalko­zásukat, nemüket is tüntessék fel. valamint azt, hogy melyik kezüket használják az íráshoz. Ribárszki Valéria grafológus r, fe- JL * ^ Jáí/i 'év* vtfpfe eJbf > V) hcUL f , í 7 b-lkhb UtLlLij ^jLcj k^t hwc iu-cl (roat McAat,, 0ía- fot yrfw^i mm a é<§ valami más A belgák étkezési és ivókultúrája a franciás kellem és a német praktikum keveréke. A csupaüveg kirakatokba ültetett, hosszú lére eresztett kávét kavargató vagy sört szsürcsö­lő, a tengeri kagylót fazékból csemegéző vendégek nem csábítottak betérésre. Annál in­kább a hangulatos teázók, ahol finom sütemények illatoztak a gőzölgő teáscsésze mellett. • /jfa^irr wi, romwj/eti1orajrííg Étkein keresztül ismerhető meg egy nép - vallják a belgák. Minden városban a legnépsze­rűbb helyek közé tartozik a gö­rög, a thaiföldi, a vietnami, a kí­nai étterem. Sajnáltuk, hogy bel­giumi barangolásaink során ma­gyar étteremre nem bukkantunk. Éllenben a magyar és erdélyi konyha remekeit a mi családunk vendégei is élvezhették... Belgiumban nem szégyen az utcán enni. Sőt: az éttennek nyi­tottak az utcára. A teraszt szinte egész esztendőben használják. Ha hűvösödik az idő, akkor az asztalok alá rejtett hősugárzókkal teszik kellemessé a helyet. A leg­jobb vendégcsalogatónak azt tart­ják, hogy megmutatják: miből mi­lyen étel készül. A brüsszeli Fő térre vezető egyik utcácska a vendéglők utcája lehet. Egyik kicsi étterem a másik­ba ér. Az utca vendéglősora úgy verseng a járókelők figyelméért, úgy csábít betérésre, hogy a spe­cialitások „alapanyagait", a tenge­ri halakat, rákokat, kagylókat és csigákat művészi módon, ész­vesztő változatossággal elrendez­ve minden bejárat előtt megcso­dáltatja. De az is megmutattatik, a tenger kincseiből hogyan készül a fenséges étek. Csakis a pénztár­cánk soványsága miatt nem en­gedtünk a csábításnak... A két hónapig az otthonunkat jelentő lakás konyhájában persze kísérleteztünk, vendégségben pe­dig megkóstoltunk minden belga Enni és inni tudni kell A hosszúkás „francia kenyerei" kettévágják, kü­lönböző színű és ízű pás­tétommal megkenik, salá­talevéüel díszítik — kész az ottani szendvics. A büfék, élelmiszerboltok elképesz­tő mennyiséget halmoznak föl ebből a szendvicsből. Mert a belgák, s nem csak a diákok, nemigen ebédel­nek, déltájt gyorsan, az egyik helyről a másikra rohanva, sietősen csak fal­nak valamit. Szendvicset, vagy frites-et, vagyis olaj­ban sült krumplihasábo­kat, vagy a másik nemzeti jellegzetességet, az édes gaufre-t. Persze, például a hetivásárban, a görög, a vietnami csemegéket, s az olasz pizzát kínáló sátrak körül is nagy a tumultus. A vendéglők este, vacsora­időben telnek meg. specialitást. Kipróbáltunk többfé­le pástétomot,, ettünk csigát és kagylót (majonézzel nem is olyan • Az ékszerdobozhoz hasonlatos leuveni városháza mellett Európa­szerte szokványos terasz. (Fotó: Somogyi Károlyné) rossz), csemegéztünk apró tenge­ri rákot, de a legjobban a külön­féle módon pácolt, füstölt tengeri • Magyarok Svédországban (4.) Láttuk a királyt:! • A királyi pár hintón érkezett — Nekem ügy tűnik a fővárosi magyarok könnyebben beil­leszkednek az itteni életbe, mint a vidékiek. Ön hogyan látja? - Sajnos sokan félreértelmezték Antall József kijelentését, Aki, azt Ígérte tizenöttmillió magyar minisz­terelnöke lesz. Mikor támogatást igért, bizonyosan nem a nyugatra települt magyarok, hanem az elcsa­tolt területen élők támogatására gondolt. Bizony aki ide jön annak manapság nem hullik minden az ölébe. Az alapvető dolgokhoz per­sze könnyebben hozzájuthat, mint otthon, de az igazi egzisztenciáért bizony keményen kell teljesíteni. Stockholmban körülbelül hét-nyolc­száz magyar él és meg kell mond­jam, hogy nem a nosztalgiázó ma­gyarok jelentik az esetleges össze­Magyarország svédországi nagykövete Dezső László harmadik éve teljesít szolgálatot Stockholmban s idejétől, munkájától függően igyekszik minden magyarok rendez­te, fontosabb megmozduláson jelen lenni A magyar ház­ban rendezett szent István napi partyn is tiszteletét tette, itt sikerült vele néhány szót váltani kötő kapcsot a két ország között. Itt olyan magyar főorvosok, tudósok élnek és dolgoznak, akiket a své­dek igen is elismernek. Igaz őket sorstársaik közül sokan kozmopoli­tának tanják, mert nemcsak a nyel­vet, cfc az itteni gondolkodásmódot is átvették. Pedig miattuk van ne­künk. magyaroknak olyan jó hírünk itt. Az itteni városházán legutóbb két magyarnak is odaítélték a No­bel-díjat. Bármilyen furcsán hang­zik, a svédek elismerik az iskola­rendszerünket, becsülik a kulturális értékeinket, s egyáltalán nem tekin­tik olyan megvetendőnek a késó kádári rendszer politikáját. A mosta­ni — szerintük reálpolitikát folytató ­kormányról sincs rossz véleményük. — Hogyan látja, miként ala­kulnak a gazdasági kapcso­latok Magyarország és Svéd­ország között? hal és a megszámlálhatatlan fajta sajt ízlett. Inni Belgiumbari leginkább sört lehet és kell, meh abból is többfélét kóstolgathatunk. Hiába, ez Európa egyik legnagyobb sör­termelő országa. A Faro-t például ezer év óta azonos recept alapján búzából készítik. Az Orvalt meg trappista szerzetesek gyártják. De sört szín alapján is választha­tunk: a világos, az aranyszín, a barna mellett ismerik a fehér sört is. Bár „belga bor" nem, de bor­kultúra létezik. Az üzletekben minden nevezetes borvidék köve­tei palackokban kínálják magu­kat. Szomorúan tapasztaltuk, hogy a magyar bort mennyire „alulreklámozzuk". Egri bikavér és Badacsonyi muskotály. E két magyar bor két szupermarket szédítő gazdagságú kínálatának része volt. Más magyar borfajtá­kat nem leltünk. A mondás, hogy a jó bornak nem kell cégér, itt nem igaz, mert a sokféle címke és márka között a magyar, ha jó minőségű is, észrevehetetlen pél­dául a bolgár, a román bordöm­pingben. Jó szokás, hogy a pa­lack mellett ott a tájékoztató szö­veg, hogy a balga belga tudja, mely alkalomra milyen bor dukál. Újszászi Ilona - Magyarországon az összes nagy svéd vállalatnak van már kép­viselete. A magyarok teherbírása, szorgalma kiválóan társítható a své­dek higgadt, magabiztos üzleti ma­gatartásával. Ez a két tipus találko­zása remek üzleti eredményekhez vezethez. A svédek szívesen ruház­nak be hozzánk, annyi pénzük van, hogy minden gond nélkül kockáz­tathatnak, de egyetlen dolgot nem értenek. Milyen kódok kellenek a kelet-európai korrupcióhoz. Ettől teljesen zavarban vannak és félnek, hogy ha üzletet akarnak, akkor meg kell ismerniük azokat Kis csapatunk nem csak azzal di­csekedhet. hogy együtt gulyásleve­sezett a magyar nagykövettel, ha­nem azzal is, hogy láthatta, magát a királyt! Igaz két órát vártunk őfelsé­gére és feleségére a gyönyörű vá­rosháza kocsibejárója előtt, de meg­ette. Elóször is a két óra alatt meg­szemlélhettük, hogyan és milyen toalattben érkeznek egy fogadásra a Nobel-díjat kiosztó közgyűlés urai és hölgyei Hát ne gondolják, hogy hatalmas autón, vagy taxin hajtat­nak a városháza elé. Nem. Minden­ki gyalog jött, igaz nagy estélyiben, s a nök - akik nem öltöznek vala­mi fantázia dúsan — kis nejlonsza­tyorban váltócipót is hoztak maguk­kal. Csak a királyi pár érkezett négylovas hintóval. Előtte motoros testőrök pöfögtették masinájukat, hogy a lovasokat ne hagyják túlzot­tan maguk mögött. A kapuban nagyra duzzadt tömegnek az ország első embere és bájos felesége mo­solyogva integetett. Kattogtak a fényképezőgépek, zizegtek a videó­masinák s mindenki boldog volt, hogy láthatta a királyt, aki amolyan jóképű ötvenes, szőke pasas, négy gyermek apukája, s amint a plety­kákból tudni lehet dyslexiás, vagyis olvasási zavarokkal küzd. A dehe­roizáló sajtócikkek persze semmit sem vonnak le abból a tiszteletből, amit a népek iránta éreznek. Tehe­tik is, hiszen amint mondják, a ki­rály afféle bokréta a kalapon arrafe­lé, a fontos dolgok nem az ő palo­tájában dólnek el, a rossz nyelvek szerint mégcsak nem is az ország­házban, hanem a központi adóha­tóságok hivatalában. Pacsi ka Emília

Next

/
Oldalképek
Tartalom