Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-10 / 264. szám

PÉNTEK, 1995. NOV. 10. BELÜGYEINK 3 (Folytatás az 1. oldalról.) Közel ötven napja tart a rémálom: óriási árhullámok vonulnak le a Tiszán. Sajnos mára bebizonyosodott: az évek óta tartó szárazság okozta töltésrepedések miatt a gátak gyengének bizonyultak az árvízi terheléssel szemben. így a Tisza jobb parti védővonala Petresnél úgy, mint 1879-ben - átszakadt. Hömpölygő ár, mentőalakulatok küzdelme a még ott rekedt emberek, állatok, értékek mentéséért. Csongrád megye védelmi bizottsága a rendkívüli állapot kihirdetése óta még fokozottabb erővel próbálja az érintett önkormányzatok, segíteni iudó hatóságok, szervezetek, cégek és intézmények bevonásával csökkenteni a katasztrófa következményeit, és megóvni a lakosságot, a Szeged és Algyő környéki területet, az értékes létesítményeket, a pusztulást hozó iszonyatos mennyiségű 750 millió köbméter - víztől! A folyó magassága Szegednél már 40 centiméterrel haladja meg az 1970-es szintet, és két méterrel a nagy tiszai árvíz idején mértet. A vízügyi hatóság szakemberei - mint azt dr. Kováts Gábor igazgatótól megtudtuk - elsősorban a kritikus helyekre összpontosítják figyelmüket. A védelmi erőfeszítéseket természetesen figyelemmel • Jön az ar, jön az arl Ha megbokrosodna a Tisza A fontos feladatok sorába tartozik az árviz miatt bekövetkezett olajszennyeződések eltávolítása is. (Fotó: Karnok Csaba) kísérik a BM, a HM. a PVOP és az Országgyűlés honvédelmi bizottságának jelenlévő képviselői is. Molnár Gábor, a BM ezredese elmondta: működik a katasztrófavédelmi kormánybizottság, de beavatkozásukra csak végső esetben kerül sor. A védekezés a védelmi bizottságra hárul, amelynek vezetője a megyei közgyűlés mindenkori elnöke. Lehmann Istvántól pedig sikerült megtudnunk: már 600 technikai eszköz, kétéltűek, mentőcsónakok, helikopterek, és megfelelő rádióösszeköttetés is biztosítja a körülményekhez képest tervszerűen folyó védelmi munkát. A honvédség mozgósítással, a tartalékosokat is mintegy négyezer embert - a gátakra, illetve a konkrét segítséget igénylő helyszínekre irányította. Dr. Tompa János, a Magyar Honvédség műszaki főnöke, a gátszakadás utáni kilakoltatások szervezése mellett arról is intézkedett, hogy a Szegeden hiányzó technikai eszközöket az ország más részeiből mielőbb ide szállítsák. A polgári védelem szakemberei pedig a lakosság nyugtatására, ellátásának biztosítására törekszenek, emellett gondoskodnak a védelmi bizottság működési feltételeiről is. A jó ideje tartó küzdelem után végre levonul az ár. A katonaság gátat robbant, hogy szabad utat adjon a lakott területre korábban rázúdult és ott rekedt víznek, hidakat vernek, utakat tisztítanak. Dávid István őrnagy polgári védelmi csapata járja azokat a területeket - egy speciálisan felszerelt kocsival -, ahol biológiai, vegyi, vagy sugárveszély lehetősége állhat fenn. Korondi Csaba ezredes végül elégedetten jelenti a budapesti központnak: sikerült felszámolniuk a legsúlyosabb gondokat, problémákat. A rendőrség, a polgárőrség és a katonaság a közlekedés korlátozását és az ingatlanokat tartják szemmel. A megyei védelmi bizottság titkára, Kaszás Mihály ezredes időközben tájékoztatást ad a bizottság elnökének: a katasztrófa során négy ember meghalt, 1200 eltűnt, vagy ismeretlen helyen tartózkodik. Ezt követően együtt intézkednek arról, hogy a még harminc napig tartó szükségállapotot mindenki figyelembe vegye, és ezzel egy időben elkezdődjenek a helyreállítási munkák. • Szerencsére mindez csupán egy feltételezett árvízi katasztrófa rövidke története, de a gyakorlat résztvevői úgy tették a dolgukat, mintha „élesben" zajlottak volna az események. Lehmann István a program jelentőségét éppen ebben látta, hiszen így alapos tájékoztatást tudnak majd adni a kormánynak a jogi, valamint a pénzügyi gondokról, és olyan körülményről is, mint: az egész országban összesen sincs 500 ezer homokzsák, amelyre például egy ilyen méretű - 274 négyzetkilométer elöntött területet érintő - katasztrófa elhárításánál szükség volna. Ezenkívül megoldást kell találni majd arra is, hogy miként lehet télidőben hónapokig biztosítani 15 ezer kitelepített ember ellátását. N. Rács Judit Pedagógusdemonstráció Szegeden és Pesten Mint már hírül adtuk, a november 15-i budapesti országos demonstráció előtt egy nappal, 14-én, Szegeden is tiltakozó nagygyűlést tartanak a pedagógusok. A szervező Pedagógusok Szakszervezete által a rendőrségre ma bejelentett megmozdulás kedden délután 3 órakor kezdődik majd a Klauzál téren. A szegedi demonstrációhoz időközben csatlakozott a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete is. A tiltakozás fő szónoka Kopcsik István, a PSZ országos titkára lesz, de valószínűleg felszólalnak az FDSZ és a KKDSZ képviselői is. A tüntetők a nagygyűlést az országos demonstráció megerősítésének szánják. Így ugyanazok a követelések is: „a bérek 25 százalékos növelése: minden munkaviszonynak közalkalmazotti jogviszonyként való elismerése; a kötelező óraszámok és a csoportlétszámok szakmailag megalapozott mértékének meghagyása és a közoktatás szakmai és finanszírozási biztonsága". A tüntetésre való felhívásban nincs szó arról, hogy a pedagógusok eredménytelen demonstráció esetén azonnal a munkabeszüntetés eszközéhez nyúlnak, ám a szórólap Így végződik: „Szervezd a tüntetést, de készülj a sztrájkra!". Mint a PSZ városi irodáján megtudtuk, a szerdai budapesti nagygyűlésre (délután 1 órakor kezdődik az MTA Roosevelt téri székháza előtt) 8 busz, vagyis mintegy 400 pedagógus indul Szegedről s ez az eddigi országos pedagógusdemonstrációk történetében a legnagyobb részvételt jelenti városunkból. P. J. A kormány módosítani kívánja a nyugdíjemelés megállapításának szabályait. Azt javasolja, hogy a jövő évtől kezdődően mindig az előző évi tényleges nettó átlagkeresetet vegyék figyelembe a nyugdíjak megállapításánál. Az év eleji első nyugdíjemelésnél az előző évi vélelmezett átlagkeresetnövekedés kétharmadát fizetnék ki, a nyáron esedékes második nyugdíjemelésnél pedig a statisztikai hivatal által május 15-én közzétett tényleges nettó átlagkeresetekhez igazodva visszamenőleg határoznák meg a járandóság mértékét. Erről Szabó György népjóléti miniszter számolt be a kormány csütörtöki ülését követő sajtóértekezleten. A népjóléti miniszter a továbbiakban elmondta, hogy a kormányjavaslat értelmében változik a nyugdíjazás időszakára vonatkozó átlagkereseteknél az úgynevezetett degresszió kezdete is. Ezt azt jelenti, hogy eddig az átlagkeresetek húszezer forint feletti részét vették - folyamatosan csökkenő mértékben - figyelembe a nyug• Szabó György a népjólétért Nyugdíjak, betegszabadságok díjak megállapításánál. A húszezres határt most 25 ezer forintra szeretnék emelni. Módosítani kívánják emellett a társas vállalkozásokra vonatkozó szabályokat. Az egyetemleges felelősség kimondásával a társas vállalkozások tagjainak ezentúl csak akkor számítanák be a szolgálati idejét, ha a vállalkozás valamennyi tagja után befizetik a nyugdíjbiztosítási járulékot. Az egészségbiztosítással ugyancsak foglalkozott a kormány. Azt javasolja, hogy a szociális otthonokéhoz hasonló mértékű térítési díjat kelljen fizetniük azoknak a pácienseknek, akik ápolási otthonokban tartózkodnak, de kezelést már nem igényelnek. Az úgynevezett túlápolásért is térítési díjat szeretnének kérni. Ezek a lépések 4 milliárd forint többletbevételt hozhatnak. A kabinet a betegszabadságot érintő szabályokról szintén határozott. Azt javasolják, hogy az eddigi 10 nap helyett a munkáltatók 15 napig vállalják magukra a táppénzt, s a 16. naptól esedékes táppénzkifizetések egyharmada is a munkaadókat terhelje. Eközben viszont január elsejétől 3 százalékponttal csökkentenék a munkaadók egészségbiztosítási és július elsejétől 1 százalékponttal a nyugdíjbiztosítási járulékát, (gy összességében a munkaadók számára kedvező lenne az egyenleg. A munkavállalók nyugdíjbiztosítási járulékát viszont január elsejétől az eddigi 6-ról 8 százalékpontra kívánják emelni. A miniszter végül leszögezte, hogy a táppénzszabályok módosulása a betegek szempontjából nem jelent változást, a táppénzt a 16. naptól az egészségbiztosítási pénztár folyósítja, s utólag számol el a munkáltatóval. (MTI) • Megjelent a pályaválasztási tájékoztató Középfokú beiskolázási kínálat A Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet gondozásában megjelent az 1996-1997-es tanévre szóló továbbtanulási és pályaválasztási tájékoztató. A kiadvány. mint minden évben, a végző általános iskolások számára ad teljes körképet a megyében választható nappali tagozatos középfokú iskolai továbbtanulási lehetőségekről. Tartalmazza egyúttal a 4. és 6. osztályos általános iskolások 6, illetve 8 osztályos gimnáziumi továbbtanulási lehetőségeit is. A pályaválasztási tanácsadó részletesen (az iskolák címét és telefonszámát is megadva) ismerteti az 53 megyei középfokú oktatási intézmény által kfnált induló osztályokat és szakmákat. mindegyik esetében a választható idegen nyelveket, valamint a felvételire vonatkozó olyan tudnivalókat, mint a felvehetők száma. a felvételnél figyelembe vett tantárgyak és a felvételi követelmények. A kiadvány minden osztályés szakmatípusnál közli az előző tanév jelentkezési adatait, tájékozódási támaszt adva ezáltal a felvételi esély megítélésében. A kötet részletes magyarázatot ad a továbbtanulással kapcsolatos általános kérdésekre, tartalmazza a jeletkezés időrendjére és a jelentkezés módjára vonatkozó ismereteket; továbbá a szülők számára hasznos magyarázatokat ad a középfokú iskolatípusokról: külön fejezetben ismerteti a megyei középfokú intézményi kollégiumok jegyzékét, a kollégiumi jelentkezés módját és az egyes kollégiumokkal kapcsolatos tudnivalókat. A kötet tájékoztat az ingyenesen igénybe vehető pályaválasztási szolgáltatásokról is. A pályaválasztási tanácsadó külön lapon hívja fel a figyelmet az 1993-ban elfogadott közoktatási és szakképzési törvény nyomán a közoktatásban és a szakképzésben fokozatosan életbelépő változásokra az iskolaszerkezetet, a képzés rendjét, valamint a tanítás tartalmát illetően. A kötet a megye városainak intézményeit külön fejezetekben tárgyalja, megkönnyítve ezzel az eligazodást. A pályaválasztási tájékoztatót az iskolákon keresztül szerezhetik be a szülők, de ezen kívül Szegeden, a megyei pedagógiai intézetben is megvásárolható. S. P. S. i Már a papagáj is tudja, hogy telefonon várjuk hirdetését! -g Hétfőtől péntekig 1 7-12-ig 481"281 (Csak felárral és gyászköxlemények) g W 8-12.14-17-ig: 318-999,,.1^:320-239 I Adóhatáron MM indennek van határa, még a Szovjetuniónak is Irl - mondogattuk annak idején egymás között az aforizmává alakult viccet. Ami nem véletlenül jutott eszembe éppen most, amikor jövő évi adóinkról vitáznak az ország házában. Számomra ugyanis úgy tűnik, a magyar állami költségvetés pénzéhségére nem érvényes a régi vicc. Lévén - határtalan. A napokban a szocialista gazdaság világhírű kritikai elemzését nyújtó Kornai János nyilvánosságra hozta a maga számolgatásának eredményeit arról, hogy megkeresett száz forintunkból mennyi marad a zsebünkben. Eszerint kis hazánk azzal büszkélkedhet, hogy a világon itt fizetik ki adóban jövedelmük legnagyobb hányadát a polgárok. Kornai úgy számolja: 6062 százalékra tehető az állami elvonás, azaz minden megkeresett 100 forintunkból legföljebb 38-40 marad nekünk. A többit különböző elvonások - adók, tébé stb. - formájában részben munkáltatónk, részben mi magunk fizetjük be az államkasszába. Magam arra gyanakszom, hogy még ennél is kevesebb marad a zsebünkben. Legalábbis azokéban, akiknek fogyasztási szerkezetében több az olyan áru, amelyből magas fogyasztási adókat is szed a költségvetés. Azaz ha valaki dohányzik, benzint is vesz, no meg olykor sört is iszik, annak lehet, hogy 33-35 forint sem marad meg 100-ból. Ráadásul ezek a számok jövőre már nem is lesznek igazak, hiszen tovább emelik az amúgyis elképesztően magas fogyasztási adókat, no meg Bokros Lajos is kijelentette, hogy ő nem enged a 480-ból - amit természetesen szja-milliárdban kell érteni. Szép kilátások. Nem csodálom, hogy az ellenzék kikelt magából az ország házában. Nem csodálom, hogy a koalíciós partner SZDSZ is ugyanezt tette, lévén: ők az olcsó állam koncepciójával léptek föl a választási kampányban. Ez az állam pedig minden, csak nem olcsó. És nem is hatékony. (Lásd: hihetetlenül magas tébé és haldokló egészségügy!) N

yilván nem tartható sokáig, hogy évről-évre több pénzről kell lemondanunk az állam javára. Még akkor sem tartható, ha a „róka fogta csuka, csuka fogta róka" klasszikus esetéről van szó, mivelhogy éppen most készülnek sztrájkra a közalkalmazottak és a nagy állami cégek dolgozói, akiknek bérköveteléseit csak újabb adó- és áremelések révén lehetne kielégíteni. Mert úgy tűnik, adóhatáron vagyunk, amikoris az adóprés továbbcsavarása végképp semmivé teszi az álmot, miszerint hazánk a polgárok országa lészen. Egy agyonadóztatott, kizsigerelt társadalom ugyanis csak az állami elvonás-újraelosztás ördögi körében képes úgy-ahogy egzisztálni. Az így élő embert pedig nem annyira polgárnak, inkább páriának hívják. lombard tankönyvbolt ^^Rr/ Papír-frószer termékek, ünnepi csomagoló- és dfszfttfanyagok, yft 1996-os naptárak kedvezd áron! Egyes termékek .iO%-os árengedménnyel! Szeged. Budapesti krt. 5. (volt Lila Akác étterem) Tel: 62/482-776. ah> kTng in^ Atléták, pólók, tenisxingek, mezek, sportalsók, szabadidőruhák. Csapatoknak, viszonteladóknak kedvezmény. Szeged, Takaréktár u. 1. Szentes-makói téglagyár termékei SZEGEDEN IS GYÁRI ÁRON Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5—7. Tel.: 62/311-092 „Komoly" árengedmény a hto-ra A MOL november 11 tői árengedményt ad a háztartási tüzelőolajra. A kedvezmény nagysága 2,5 forint literenként. Ezt a mindenkor érvényes hto árjegyzéki eladási árból adják a társaság nagykereskedelmi telepein és üzemanyagtöltő állomásain. Az akciót a készletek és a forgalom alakulásától függően tartják meg. Az engedményes hto-árusttással hozzá kíván járulni a lakosság beszerezési gondjainak enyhítéséhez. A magyar nyilvánosság 2000-ben Ezzel a címmel két napos konferencia kezdődik ma, pénteken Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen. Az intézmény Bölcsészettudományi Karán - egy kísérleti év után - 1993-ban indult kommunikáció szak, illetve a JATE kihelyezett tagozataként működő Budapest Média Intézet által szervezett konferencia folytatása a felsőfokú képzés eddigi szakmai találkozóinak. 1994-ben az ELTE diákjai szerveztek nemzetközi hallgatói konferenciát, ez év tavaszán pedig a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen volt a magyarországi képzést áttekintő találkozó. A szegedi fórumon már nem az oktatás kérdéseivel foglalkoznak, hanem a magyar média és a nyilvánosság helyzetével. A program pénteken délután 3 órakor kezdődik az aulában (Dugonics tér 13.) dr. Bernáth Árpád bölcsészkari dékán megnyitójával, majd hárman tartanak előadást: dr. Halmai Gábor alkotmányjogász, a Nyilvánosság Klub egyik alapítója a társadalmi nyilvánosságról beszél; dr. Molnár Péter országgyűlési képviselő a médiatörvényről ad áttekintést; dr. Havas Henrik újságíró, a Budapest Média Intézet igazgatója, a JATE főmunkatársa „Média és politika" cfmmel tart előadást. Ezután kerekasztalbeszélgetésen vitatják meg a vidéki és a fővárosi média viszonyát. A beszélgetést Tanács István újságíró (Népszabadság) vezeti. A résztvevők: dr. Lengyel András irodalomtörténész, Pikó András (Magyar Rádió), Peták István (Magyar Televízió), dr. Szombathy Zoltán (Magyar Televízió) újságírók. A szombati program dr. Terestyéni Tamás kommunikációelméleti kutató előadásával kezdődik (reggel 9 órakor): Kommunikációs zavarok a magyar társadalomban. Kelemen Gábor szociológus az Internetről, dr. Gálik Mihály újságíró, közgazdász a magyar médiumok működésének gazdasági alapjairól beszél. Délután az egyetemisták szerepelnek - médiaetikai referátumokkal. (A konferencia nyilvános.) T. F.