Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-09 / 263. szám

OKTATÁS, KULTÚRA 7 CSÜTÖRTÖK, 1995. Nov. 9. • Munkahelyteremtő nyelvoktatás A francia nyelvtudás i az esélyt Le a hangerővel! Beszélgetés Zoránnal Zorán: töretlen bizalom (Fotó: Karnok Csaba) A szegedi francia vonatkozású gazdasági és kulturális tevékenységeket több éve figyelemmel kísérő diplomata előadásában egy olyan felmérés eredményeit ismertette, amelyet a francia nagykövetség annak megvilágítására készíttetett, hogy a francia nyelvtudás milyen mértékben növeli a hazai munkalehetőségeket, illetve a magyar gazdaságnak milyen igényei volnának szakképzett franciául beszélő munkaerőre. Allaire asszony elmondta, hogy Franciaország továbbra is a negyedik legnagyobb külföldi befektető Magyarországon (az Egyesült Államok, Németország és Ausztria után), s a francia tőke a magyarországi befektetések 10 százalékát teszi ki; az országban mintegy 250 kisebb nagyobb francia érdekeltségű vállalat működik. A felmérést a Budapesti Műszaki Egyetem francia nyelvű képzésének Junior Entreprise elnevezésű diákcsoportja végezte. Munkájuk során 360 francia, belga, svájci vagy kanadai, a francia nyelv ismeretében érdekelt magyarországi céget kerestek meg, amelyeknek idei becsült tőkeforgalma körülbelül 200 milliárd forint és 70 százalékuk a jövőben forgalomnövekedést remél. E vállalkozások összesen 30 ezer alkalmazottnak adnak munkát. Közülük ötezren állítják, hogy egy, vagy két idegen nyelvet beszélnek. Angolul 3 800, németül 1600 munkavállaló beszél (a vállalati ranglétra szinte valamennyi szintjén), míg franciául ezren tudnak, elsősorban a vezetők és adminisztrációs alkalmazottak. A felmérés kimutatta, hogy a fenti vállalkozásoknál 360 franciául beszélő szakmabelire volna szükség, és középtávon 420 új munkahelyet i ! A francia nyelvtudás és a magyarországi munkavállalás öszszefüggéseiről tartott előadást a szegedi Alliance Franyaise vendégeként a Foglalkoztatás '96 konferencia zárónapján Fran^oise Allaire asszony, a budapesti francia nagykövetség tanácsosa. létesítenének, ha lenne franciául tudó munkavállaló hozzá. Legnagyobb igény az érettségizett és 3-5 éves felsőfokú végzettségű munkaerőre volna. A francia nagykövetség e számok alapján lehetőséget lát arra, hogy a megfelelő szakmai orientáltságú francia nyelvoktatás támogatásával a magyarországi foglalkoztatottságot is támogassa. Fran^oise Allaire úgy vélte, e területen az egyetemi és gazdasági szféra együttműködési lehetőségeit érdemes volna jobban kihasználni (speciálisan erre a célra európai Phare támogatás is létezik). A francia nagykövetség és a Magyar-Francia Kezdeményezés elnevezésű egyesület támogatásával ennek érdekében különböző posztgraduális képzések indulnak magyar és francia egyetemek keretében. A Lyoni Vállalatgazdálkodási Főiskola a szegedi és a pécsi tudományegyetemmel, az Angers-i Mezőgazdasági Főiskola a gödöllői agráregyetemmel és a Budapesti Kertészeti Egyetemmel, a Lille-i Kereskedelmi Főiskola a debreceni agrártudományi egyetemmel, a Francia Közgazdasági és Kereskedelmi Egyetem pedig a Budapesti Műszaki Egyetemmel és a Közgazdaságtudományi Egyetemmel indít közös francia képzést. Panelt Sándor Zorán hívei töretlenül optimisták - és nem tanulnak. Arra a csoportra feltétlenül vonatkozik az állítás, akik a koncert kezdete után még várakoztak az Ifjúsági Ház kapujában valamiféle csodában reménykedve, hogy esetleg ők még beférnek a zsúfolásig telt nagyterembe. A jelenet nem ismeretlen, hiszen Zorán két esztendővel ezelőtt adott utoljára koncertet Szegeden, s akkor is többen rekedtek a falakon kívül. Természetesen nem a rajongók bosszantására találták ki a szervezők a ritka koncertezést, hanem az igényesség és a megfizethetőség kényszerítette ki, hogy Zorán viszonylag elvétve indul koncertkörútra. Amikor azonban nekivág az országnak, akkor viszont méltó produkcióval; talán nincs is más előadó Magyarországon, amelyik kilencfős zenekart utaztat. így a népes társulatnak, no meg a páratlan MeyerSound cuccnak köszönhetően valóban CD-minőségben szóltak Zorán régi és új dalai az IH-ban szombaton megtartott „Majd egyszer..." című lemezbemutató koncerten. 0 Ugyan még tart a koncertkörút, de biztos sokat gondol egy jóval nagyobb koncertre... - Természetesen, hiszen készülünk november 17-én, a Budapest Sportcsarnokban tartandó nagykoncertre, ahol gyakorlatilag a turnén is hallható műsor megy majd, némi bővítéssel. Lesz néRicsaj Ma 18 órától jelentkezik a Ricsaj című könnyűzenei műsor. A magyar és külföldi klipeken kívül beszélgetés hangzik el a 8-án, szerdán. Szülinapi A népszerű szegedi MOM zenekar, azaz a dr. Molnár Gyula-Onczay Zsolt-Mátrai László trió bulit rendez november 17-én, pénteken este a Forrás Szállóban. Azért nem írjuk, hogy ismét, mert ezúttal különleges az alkalom: a zenekar 5. születésnapját ünnepli a bulival. Terhány vendég: meghívtam Presser Gábort, az új lemezen van egy duettünk, melyet végre élőben adhatunk elő. Rajta kívül valószínűleg még Kern András is ott lesz... • Hé 67..? - Hogy ez a dal menni fog-e, azt még nem tudom, ugyanis a koncert hetében négy napig folyamatosan próbálunk, s akkor tisztázzuk a részleteket, többek között, hogy mely dalok kerülnek be a műsorba. Kern Andrást azért hívtam meg, mert az utolsó lemezét közösen készítettük, Presser Gábor és Dusán a szerzők, s én Szegeden játszott Sexepil, és a 15-én szintén a JATE Klubban koncertező Kimnowák együttessel. Lesz részletes zenei programajánlat és természetesen játék is, amelyre a megfejtéseket a VTV címére: Fekete sas u. 11. váiják. M0M-buli mészetesen lesz sok meglepetés, sztárvendégként eljön Kovács Kati, a buli fényét pedig emeli, hogy 1994-95 összes szegedi illetőségű szépségkirálynője részt vesz rajta. A zenés-táncos estre jelentkezni lehet a 321-305-ös telefonszámon. voltam a zenei rendezője az albumnak. A nagykoncert meghívott vendégei között Gerendás Péter is szerepel, s van még két-három művész, akikkel most tárgyalok, éppen ezért nem mondom a nevüket. Egyébként szándékosan nem szerepelnek a plakátokon a meghívott vendégek, hiszen szeretném, ha kialakulna egyfajta bizalom az ügy iránt, hogy ha legközelebb - valószínűleg két év múlva, ugyanis ennyi az egészséges sűrűség - ki lesz írva, Zorán-koncert a BSben, akkor mindenki tudja: jó a buli. Idén nyáron alakult meg a Pannonhalma melletti Ravazdon a párhuzamos kultúra képviselőinek érdekvédelmi közössége, a Ravazdi Kerekasztal Társaság. Már a megalakulás tényére nagyon sokan reagáltak pro és kontra a kulturális, illetve politikai élet résztvevői közül. A kerekasztal „lovagjai" legutóbbi találkozójukon Fábián Zsoltot, a MASZK vezetőjét (Magyarországi Alternatív Színházi Központ) választották meg elnöküknek. Vele beszélgettünk. 0 Mi hozta létre a Ravazdi Kerekasztalt? Miért volt arra szükség, hogy egy társaságba tömörüljenek az úgynevezett alternatív műhelyek képviselői? - Az országban eleddig nem volt olyan platform, ahol olyan szellemben találkozhattak volna a műhelyek képviselői, mint amilyen szellemben maguk a műhelyek is dolgoznak. A kerekasztal egy szabad, független platform. Ugyanakkor kísérlet is egy egészen másfajta kommunikációs helyzet megteremtésére. 0 Július elején huszanhatan írták alá a kerekasztal nyilatkozatát. Azóta csatlakoztak-e mások a párhuzamos kultúra képviselőinek érdekvédelmi közösségéhez? - Folyamatosan csatlakoznak az ország minden részéből. Megmondom őszintén, a működési szabályzat kidolgozásáig nem is hirdettünk aktív tagfelvételt. 0 Tudomásom szerint legutóbbi találkozójukon 0 Az új lemezek között is szándékosan van négy év szünet? - Nem, a mostani szünet a 30 éves jubileumi koncert és albumok miatt volt, de nem hiszem, hogy ismét négy évet fogunk várni a következő lemezzel. Úgy érzem, hogy talán két éven belül megszületik a következő album. 0 Szóba került Presser Gábor, számomra érdekes volt az ő szólóalbuma, hiszen ugyanazok a szerzők írták az itt hallható számokat, mint a Zorán-dalokat, mégis alapvetően pesszimistábbak, mert amíg Zorán azt énekli, hogy „Vadkelet, azért szeretlek", addig Presser Gábornál nincs meg ez az örömteli kicsengés. A két lemez között nem sok idő telt el, a különbség akkor talán az előadókban rejtőzik? - Többen mondták már ezt, nem tudom, hogy valójában mi lehet ennek az oka. Presser Gábor szólólemeze körüli munkálatokban nem vettem részt, így nem is tudom, milyen motivációk voltak igazából. Én tudom, hogy néhány dalt kihagyott, melyek kevésbé számítottak merengőnek. De tény, hogy egy szerzőnek az első saját szólólemezénél nagyon nehéz dolga van a dalok kiválogatásánál, mert egyszerűen nem tudja, hogy mit vár tőle a közönség, éppen ezért csak a belső indíttatásában bízhat. Talán Presser Gábor és kömegszületett a kerekasztal alkotmánya és alapszabálya. - Igen. Október elején úgy határoztunk Novákpusztán, hogy egyesületként működünk tovább, mely által a kerekasztal jogi, pénzügyi és információs hátteret biztosít majd tagjainak. Ezzel persze nem akarjuk formalizálni a helyzetet, s nem állítjuk magunkról, hogy mi vagyunk a párhuzamos kultúrák egyedüli letéteményesei. 0 Miről szól egy ilyen találkozó? - Mindenki kielemzi saját helyzetét, amely után természetesen beszélgetünk a változtatás lehetőségeiről. Szóba kerülnek aktuális kérdések is. Legutóbb például arról beszélgettünk, hogy vannak az országban olyan kulturális intézmények és jelenségek, amelyek csak pénzfaló szörnyetegként működnek és produktivitásuk egyenlő a nullával. Tudom, ezen tények kimondása konfliktusokat okoz, de egyszer deklarálni kell. 0 Mi a társaság alapvető célja? - Az úgynevezett alternatív műhelyek megerősítése. Ezeknek olyan jelentőséget szeretnénk adni, amelyet munkájuk alapján még mindig nem kaptak meg. 0 Kik azok, akik nem ismerik el az alternatív műhelyeket? - Nézze, az egész kultúra finanszírozási rendszer úgy épül fel mind a mai napig, hogy az alternatív vagy párhuzamos műhelyeknek szánt támogatás az összköltségvetésben alig több mint egyzöttem van ekkora hangulati különbség, lehet, én ennyivel optimistább is vagyok, de ez nem minősítés, csak tény. 0 Zorán nevéhez fűződik az unplugged meghonosítása. Nemcsak a BSkoncertre vagy a lemezre gondolok, hanem volt a egy éve a Magyar Televízióban két „Le a hangerővel" produkció, a PaDö-Dőé és az Eddáé, melynek Zorán volt a rendezője. Mi lett ezzel a sorozattal? - Lehet, hogy lesz folytatása, hiszen most tárgyalok a televízióval, s ha minden jól megy, akkor a jövő év elejétől összejöhet egy igazi sorozat, ami akár több évig is tarthat. A tervezet szerint havonta jelentkeznének a műsorok, szerencsére nagyon sok a jó zenész, így egyhamar nem fogynánk ki a fellépőkből. Természetesen többekkel tárgyaltam is már, Demjén Rózsitól kezdve Charlie-n keresztül Zalatnax Ciniig - és senki sem mondott nemet. Ami azért is örvendetes, mert ez nagyon nehéz műfaj, komoly munkával jár a fellépést előkészíteni, hiszen a komplett repertoárt át kell hangszerelni. Amikor a Zorán-dalokat írtuk át elektromos gitárokról és szintetizátorokról akkor derült ki, hogy gyakran nehezebb áthangszerelni, mint nulláról elindulni és megkomponálni egy űj dalt. Takács Viktor két százalék. A do log két részből áll: van, aki úgy érzi jól magát, hogy benn ül egy művelődési házban mint közalkalmazott, és van, aki független közösségben mozog és egészen más szellemben dolgozik. A mai világban hiába szervez valaki folyamatosan és kitartóan jó programokat, esélye sincs, hogy, azt valamikor majd pénzügyileg is megfelelően támogatják. A győri Mediawave például ugyanolyan helyzetben van, mint a szegedi Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója. Mind a kettő a maga területén a legjobbak között van KözépKelet Európában, és mégis, mind a kettőnek szembe kell néznie Győr, illetve Szeged kulturális vezetésével, s minden évben a nulláról kell felépítenie saját fesztiválját. Nem tudnak kontinuitást teremteni. 0 A Ravazdi Kerekasztal nem gondolkodik valamilyen ellenkultúrában? - Nem hiszek az ellenkultúrában! A különböző kultúrák szabad egymásmellettiségében hiszek. Véleményem szerint a kulturális életnek vannak olyan részei, amelyek stabilizálják az adott helyzetet, rontják a minőséget, és vannak olyanok, amelyek javulást szeretnének. Utóbbiak valódi találkozást hirdetnek, nem pedig formális megjelenést. Ha vannak intézményesttett kultúrgyárak, akkor kell, hogy legyenek szabad és független platformok is, mert előbbiek az utóbbiak nélkül még hiteltelenebbé válnak. Szabá C. Szilárd S

okak előtt talán furcsán hangzik: diákjog. Nálunk ugyanis a porosz nevelési elvek révén - beleivódott a közgondolkodásba, hogy a diáknak kötelességei lehetnek, de jogai aligha. - A törvényességnek és a jogállamiságnak azonban az a lényege vallja dr. Bíró Endre, e téma jogi szakértője -, hogy az egyének akaratától függetlenül léteznek jogosultságok, s ezek megvonására vagy korlátozására csak a jogalkotóknak illetve a bíróságnak van lehetősége. A diákoknak alanyi jogon biztosított jogok semmilyen egyedi ügy, egyéni megítélés, pedagógiai koncepció vagy praktikus megoldás okán nem korlátozhatók. Egy demokratikus társadalomban a diákjog az egyetemes emberi jogok részeként értelmezhető. Ebben fogant a Diákjogi Charta, amely a diákok jogait foglalja össze. Ez az összegzés a nemzetközi alapokmányokra és a Magyar Köztársaság Alkotmányára épül, egyben rögzíti a diák fogalomkörét. Ennek megfelelően: a diák általában kiskorú, a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy, aki tanulói jogviszonyban áll. Dr. Bíró Endre kifejti: minden ember jogképes, tehát jogai és kötelességei lehetnek. Ez a jogegyenlőség alapja. A diákok a jog szerint tizennégy év alatti korban cselekvőképtelenek, tizennégy-tizennyolc év közötti korban korlátozottan cselekvőképesek. Ez nem a jogaik terjedelmét jelenti - hiszen arra a jogképesség és jogegyenlőség teljes köre az irányadó -, hanem azt, hogy a hatóságok, bíróságok előtti, valamint szerződéses és más Diákjogok jogviszonyban jogaikat képviselő útján gyakorolhatják. A Diákjogi Charta 66 cikkből áll. Tartalmazza mindazokat az alapelveket, amelyek a jogszabályokhoz, a nemzetközi szerződésekhez, egyezségokmányokhoz fűzik a diákjogokat. Meghatározza a diákok egyéni és kollektív jogait, azok érvényesülésével és esetleges sérelmével is foglalkozik. A diákok egyéni jogainak nagyon konkrét megfogalmazásaival találkozunk, ha fellapozzuk e könyvecskét. Például a 12. cikk kimondja: a tanítási idő heti átlagban a diák kilenc éves koráig nem haladhatja meg a napi 240 percet, tizennégy éves koráig a napi 300 percet, és tizennyolcéves koráig nem lehet több, mint napi 360 perc. A tanítási napok száma pedig nem terjedhet túl az évi 190 napon. Figyelmet érdemlő a 16. cikk, ami szerint a diák megismerhet minden eszmét, nézetet, gondolatot és véleményt, sőt terjesztheti is, ha azok tartalma, megjelenési formája nem sérti, veszélyezteti az Alkotmányt, az állam biztonságát, a közrendet, a közegészségügy fenntartását vagy a közerkölcsöt, illetve mások jogait nem csorbítja, mások jóhirnevét nem kezdi ki. Nagyon fontos az is, amit a 22. cikk tartalmaz: a diákot sem egy másik diák, sem a pedagógus, vagy az intézményben tartózkodó más személy nem ütheti meg. A diák fizikai vagy lelki erőszakkal és durva bánásmóddal, fenyegetéssel vagy megfélemlítéssel nem kényszeríthető meghatározott magatartásra, szabadsága önkényesen semmilyen tekintetben nem korlátozható. Noha a jogok gyakorlása nem kapcsolható a kötelességek teljesítéséhez, ám a demokratikus jogrend keretei között a jogok és kötelességek kölcsönösségének elve kifejeződik. Jól tükrözi ezt a Diákjogi Charta 35. cikke, ami kifejezi a diák tanuláshoz való jogát, sőt azt is, hogy e jogában a diákok egymást sem korlátozhatják, s mi több, a tanintézetnek ezt a jogot biztosítania kell. Amiből következik, hogy a pedagógusok saját érdekérvényesítésük révén nem sérthetik a tanulóknak éppen a tanuláshoz való jogát. Eleddig azt a fordított logikát alkalmazták, hogy a diák kötelessége a tanulás, amiből azt tűnt ki, mintha nem az ő érdeke volna, hogy tanuljék, hanem az iskoláé, a pedgógusoké vagy éppen a szülőké. m gyemekek cselekvőképességéM4 nek teljes vagy részleges hiányából következik, hogy a diákok esetében a jogalkotó részéről nem elegendő valamely jogot pusztán deklarálni, hanem annak érvényesülési garanciáit is meg kell teremteni. A diákok jogai csak egyféleképpen nem maradnak puszta deklarációk, ha felnőtti kötelezettségek meghatározásával biztosítják azok érvényesülését - állapítja meg dr. Bíró Endre. Ennek a tanévnek az elején bocsátotta ki a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium a Diákjogi Kis Trakta című kiadványt, amelyet az ország minden iskolájához eljuttattak. Dr. Takács Ilona „Nem hiszek az ellenkultúrában!" - mondja a kerekasztal szegedi elnöke