Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-30 / 254. szám

6 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995. OKT. 30. családi események Lobbyzás? Folyosói paktumok sora? Vagy inkább állampolgári érdekek mentén születő alkuk és szövetségek? Elvszerü döntések? Mi jellemzi Szeged város jelen­legi önkormányzati testülete, a 44 városatya alkotta közgyűlés munkáját? A kér­dések joggal merülnek föl abban a városban, ahol nagykoalíció van is meg nincs is, ahol a polgár életét alapvetően befolyásoló döntések születnek is meg nem is. A városháza díszterme már sok mindent megélt... (Fotó: Nagy László) • Kulisszatitkok, avagy: Hogyan működik a szegedi közgyűlés? 9 Milyen munkamódszer alapján dolgozik a közgyű­lés? , Sz. Á.: - A választási ered­mények tükrében nyilvánvaló­nak tűnt: a konzervatívokkal együttműködve kell irányítani a várost. Vagyis a módszer nem lehet az, ami az előző ciklusban is csődöt mondott, tehál az alkalmi paktumok kö­tése. A munkamódszerünk lé­nyege: a konzervatívokkal mindig meg kell egyezni. Ak­kor is, ha az adott kérdésben nélkülük is megszerezhető az abszolút többség. R. T.: - Minél szélesebb koalícióra van szüksége a vá­rosnak. Ezt a következtetés! vontuk le az előző négy évben tapasztaltakból. B. L.: - Gördülékenyebb a munka, mert a korábbinál jobb az egyeztetési mechanizmus. R. T.: - Az első lépés a frakcióülés, ahol megállapo­dunk, az adott ügyben milyen álláspontra helyezkedjünk. Aztán következik a három, magát polgárinak mondó párt alkotta frakciószövetség, melyhez a Kisgazdapárt egyetlen képviselője is csatla­A kulisszatitkok felfedésére szólí­tottuk föl Szemök Árpádot, az MSZP, továbbá a konzervatív szö­vetséget képviselő Balogh Lászlót, az MDF és Rákos Tibort, a Fidesz­MPP frakcióvezetőjét, valamint a „nagykoalícióból" kiszoruló SZDSZ­frakciót irányító Tühegyi Józsefet. kozott. E frakciószövetség tagjai egyenlőek. Itt is beszé­lünk a közgyűlés elé kerülő témákról. B. L.: - Az Egyeztető Ta­nács, melynek tagjai: a frakci­óvezetők, a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző, igazi szűrő a közgyűlés előtt. Ez az egyeztető fórum az elő­ző ciklusban a tanácsi korszak vébéjéhez hasonlított, most in­kább politikai műhely, mely­ben kiszűrhetők azok a téma­körök, melyekben nem szület­het konszenzus. Ez a tanács állapítja meg, mi kerüljön a közgyűlés napirendjére. 9 Tehát a szegedi önkor­mányzati testületben kiala­kult egyfajta koalíciós vi­szony, mégsincs koalíciós szerződés. Miért? Sz. A.: - Az együttműködés garanciája esetünkben nem egy szerződés, hanem a pol­gármester személye. Ez be­vált. Szemben az országos modellel, ahol az írott szerző­dés létezik, az ezt megtestesítő személyt, a miniszterelnököt mégsem fogadja el a másik fél. 9 Mi az „ára" ennek a fu­ra szövetségnek? Többek­től hallottam, a konzervatí­vok együttműködésének ára: a tanácsnoki és a bi­zottsági elnöki, alelnöki funkciók, ami „sokba ke­rül" a városnak. Sz. A.: - Nekünk is fontos, hogy pozícióba kerüljenek partnereink. így lehetséges, hogy ők is magukénak érezzék a város ügyeit. Jelenleg való­ban több a vezető funkció, mint korábban. Ám az ezért kifizetett többlet tiszteletdíj el­törpül azon összeg mellett, melyet egyetlen rossz döntés­ből következő anyagi kár je­lenthetne. 9 Az SZDSZ kiszorult a szegedi „szerződés nélküli koalícióból". így, kívülről, milyen ez a szegedi mo­dell? T. J.: - Ma neked, holnap nekem! így szavaznak, ez a lé­nyege a közgyűlés munka­módszerének. Ez az egyenkén­ti alku módszere. Ezt választ­va a könnyebb ellenállás irá­nyába mozdult el az MSZP, ahelyett, amit mi javasoltunk. Vagyis Szegeden nem elvi alapú egyezség köttetett. 9 Lehetséges, hogy nem „elvszerű", viszont haté­kony ez a módszer. T. J.: - Egyelőre. Ám kö­zeleg a költségvetési vita, amikor intézményi kiadásokat kell visszafogni, mikor helyi adók kivetésére kerülhet sor. Az egyezség megszűnik. Mert lehetetlen lesz annyiféle igényt és érdeket kielégíteni. Aztán ahogy közeledik a vá­lasztás időszaka, a konzervatí­vok kifarolnak ebből a formát­lan együttműködésből, mert más lesz az érdekük, mert meg akarják mutatni saját arcukat. 9 Egyetlen olyan képvisel­őről tudok, aki nem tagja egyetlen bizottságnak sem. A többiek egy vrv>v több bi­zottság műnké .ioa is be­kapcsolódnak. A bizottsá­gok uralma meghatározta az előző ciklus önkor­mányzati munkáját. Most mi a szerepük? Sz. Á.: - A szakmai érvek és ellenérvek ott csapnak össze. Ha a bizottság jól dol­gozik, vagyis szakmailag megalapozott előterjesztést tesz a közgyűlés elé, akkor azt is mondhatjuk: tulajdonkép­pen a bizottság hozta meg a döntést. 9 Végül is hol dőlnek el a dolgok? Hol születnek a valós döntések? T. J.: - Elvi egyeztetés nincs. Alapvető információkat sem közölnek a képviselők testületével. Az Egyeztető Ta­nács a bratyizás, az intrika, nem pedig a politikai egyezte­tés fóruma. Minden ügyben külön alkut kötnek. Az SZDSZ álláspontját nem tudja kifejteni, mert a lényeges ügyekben illetékes bizottsá­gokból kihagytak minket. Szakszerű bírálatunk egyetlen megnyilatkozási fóruma: a közgyűlés nyilvánosság előtt zajló szakasza. Sz. Á.: - Szinte minden el­dőlt, mikor arról döntöttünk, mely területért ki felel. Ugyan­is nem a programhoz keres­tünk embert, hanem arra kon­centráltunk, hogy a kiválasz­tott személy nézetrendszere megfeleljen a feladatnak, az adott célnak. A koalíciós egyeztetés fórumán eldöntjük, például a költségvetés sarok­számait, vagy hogy miképpen viselkedjünk „Világ Utcája"­ügyben. Ha fajsúlyos kérdés­ben ott nem tudunk dönteni, a témát nem visszük közgyűlés elé. Mert a közgyűlés egyfajta ceremónia, ám a finom részle­tek ott dőlnek el. De azért is kiemelt fórum, mert a lakos­ságnak látnia kell az érvrend­szereket. A közgyűlés elé ke­rülő napirendek száma is mu­tatja: jelenleg a bizottságok és az irodák egyfajta kontrollja­ként működik. A távlati cél az, hogy az apró ügyekben az iro­dák, a közepesekben a bizott­ságok, a fajsúlyosakban a köz­gyűlés hozza meg a döntése­ket. Újszászi Ilona Házasság Gáspár Róbert és Farkas Judit, Keresztes Gábor és Magyar Tímea Krisztina, dr. Cs. Szabó Zsolt és Kovács Adrienn, Pataki Tibor és Csorba Julianna Terézia, Szász János István és Szász Erika Ildikó, Kapás János és Csinyovszki Nóra, Szepesi Norbert és Hecsei Gabriella, Császár Zoltán és Jeszenszki Edit Jusztina, Szekér Gábor és Börcsök Gabriella, Korecz István és Béres Mária Ilona, Tóth Sándor és Brczán Zori­ca, Simon Miklós Béla és Barkós Beáta Ágnes házassá­got kötött. Születés Nemes Bélának és Pacsika Zsuzsannának Dorottya, Sze­merédi Józsefnek és Ruzsa­Bakacsi Szilviának József, Szabó György Jánosnak és Szőke Zsuzsanna Csillának György Richárd, Szilágyi Ist­vánnak és Bitó Klára Ánna­máriának Zsombor István, Szirovifcza Ernőnek és Zsurka Renáta Georginának Ákos, Suhai Istvánnak és Kiss Ilo­nának Edvin, Martos József Ferencnek és Markovits Te­réz Ilonának Rita Dominika, Dávid Lászlónak és Magossy Anikónak Anna, Vozár Fe­rencnek és Dobra Erikának Enikő, Sashegyi Zsolt Nim­ródnak és Kasza Szilviának Albert Nimród, Nyemcsok Lászlónak és Szabó Tündé­nek Norbert László, Berkó Lászlónak és Szűcs Tünde Erzsébetnek Szabina, Szakái Zsoltnak és Horváth Adélnak Áron, Csikós Józsefnek és Szalai-Hetényi Máriának Dó­ra, Masir Zoltán Györgynek és Ottlik Juliannának Gitta Renáta, Kelemen Csaba Pál­nak és Biró Mónikának Edi­na, Bánfi Jenőnek és Kovács­Hegedűs Gabriellának Péter, Fülöp Pálnak és Bóka Irén Teréziának Nikolett, Temkó László Attilának és Apjok Gyöngyinek Laura Edina, Kendi Csabának és Molnár Ilona Anikónak Vivien, Gyer­gely Péternek és Dudás Ilona Klárának Bence Dömötör, Gerencsér Jánosnak és Makra Editnek János, Nagy Attilá­nak és Szeles Szilviának Kristóf, Hebők Józsefnek és Tóth Máriának Anita, Teodor Istvánnak és Zemko Zsuzsan­nának Petra, Szilágyi Sándor­nak és Sziládi Irén Máriának Sándor, Balogh Róbertnek és Papós Borbálának Róbert, Dabis Lászlónak és Trefon Editnek Fatime Laura, Magda Péternek és Német Ildikó Évának Gábor István, Nagy­György Zoltánnak és Biró Szilvia Adriennek Nándor, Szóké Lajosnak és Bera Szil­viának Barnabás, Dula Attila Mihálynak és Kohári Irén Évának Márk, Iván Zsolt Vil­mosnak és Oláh Mártának Vi­vien Lejla, Vály Attilának és Kaizer Zsuzsannának Gergő nevű gyermeke született. Halálozás Rostás János, Sáfrány Fe­renc, Domián László, Mészá­ros Gábor Pál, Bedő József, Gácser Ferencné Schardie Terézia, Kunszabó András, Csányi Antalné Röfi Erzsé­bet, Dékány András, Rejháti Antalné Dancsó Erzsébet Te­rézia, Kabódi László Józsefné Forcz Ibolya Ella, Papp Ist­ván, dr. Winter Miklós, Szi­rovicza Zoltánná dr. Ferenczi Ilona, Németh Jánosné Dunai Margit, Bakacsi István, Márta András, Koza Piroska, Gera Antal, dr. Herczeg Ferencné Heim Erzsébet, Rovó József, Hoffner István András, Bihari Istvánná Szabó Etelka, Ke­resztúri Lászlóné Csúcs Vik­tória, Fekete János, Lengyel István, Zahorán Mihályné Le­hoczki Zsófia, Bene János, Sipos Dániel Ádámné Volfort Klára, Rajki János, Pap End­re, Szántó Ferencné Pod­ráczky Mária, Nyirsy Ferenc­né Lukács Julianna, Patai Jó­zsef," Bányai István, Hirschl Gyula meghalt. Felszámolták a bünbandát Csaknem két évig tartó nyomozás után sikerült fel­számolni egy Budapesten tevékenykedő nigériai kábító­szercsempész szervezetet - jelentették be az Országos Rendőr-főkapitányság pénteki budapesti sajtótájékozta­tóján. A csoport körülbelül 300 kilogramm kokaint és 100 kilogramm heroint juttatott el Nyugat-Európába. Csoóri és o törvénytelenség Csoóri Sándor úgy érzi „veszélyben a haza", mert nincs olyan egyéniség, aki­ben megbízhatnának mind a határon inneni, mind a hatá­ron túli magyarok. A Ma­gyarok Világszövetségének elnöke ezért is tartja fontos­nak a szövetség létét, amely szombaton kezdte meg két­napos választmányi ülését. A testület már a jövő évben rendezendő Magyarok Vi­lágtalálkozóját készíti elő. Csoóri Sándor szerint a Magyarok Világszövetségé­re azért is szükség van, mert az emberek a személyes ta­lálkozókon kívül már nem érthetik meg egymás gondo­latait. Az MVSZ elnöke úgy látja: az írott és az elektronikus médiumok tel­jesen alkalmatlanná váltak arra, hogy igazságokat köz­vetítsenek. A világszövetség elnöke - a szervezet törté­netét felidézve - kijelentet­te: a magyarok harmadik vi­lágtalálkozója törvényesítet­te a Duna Televíziót. Akkor volt együtt ugyanis az a ké­tezerötszáz ember, aki min­denki mással ellentétben al­kalmas volt arra, hogy sza­vazzon a műholdas televízió sorsáról. „Hiába támadták azután a Parlamentben. hogy ez törvénytelen. Igazuk volt, de nekünk erre a tör­vénytelenségre szükségünk volt ahhoz, hogy létrejöjjön a Duna TV, amely az MVSZ nélkül nem születhetett vol­na meg " - fogalmazott Cso­óri Sándor. Annak a meg­győződésének is hangot adott, hogy a világszervezet nem különálló sziget a mai társadalmi viszonyok kö­zött. Másutt is zűrzavaros állapotok uralkodnak ­mondta az elnök — és az MVSZ sem működhet töké­letesen. Tekintélyének az sem használt, hogy széles nyilvánosság előtt folytak a viták a szövetség pénzügye­iről. (MTI) Közművesített telkeket kí­nált a falu 1993-ban az Erdő­alján az építkezőknek, a 72­ból mára csak 7-nek nincs gazdája. Az itt telket vásárlók fele szegedi volt, s többüknek már áll a háza. A nagyközségben - mint arról Németh Sándornétól, a Polgármesteri Hivatal építési szakemberétől precíz tájé­koztatást kaptunk - 1994-ben 41 építési engedélyt adtak ki, 1995-ben pedig októberig 33­at. Tavaly 25 lakás használat­ba vételét engedélyezték, idén már 214;t, de várható még az év végéig további 10-15 lakó­engedély kiadása. Persze nem mindenki az Erdőalján építkezik (oda 36 házra kértek s adtak eddig építési engedélyt), új otthono­kat teremtenek a község más részein is. Foghíjtelkeken, és • Kedvező építési tendenciák Sándorfalva gyarapodik Olyan idószakban, amikor a népesség száma csökken, erősen visszaesett a lakásépítések szá­ma, bármely település büszke lehet arra, ha gyarapodik. Sándorfalva ilyen, a nagyközség fejlődése töretlen. Tavaly január 1-én a sándor­falviak száma 7404 fő volt, idén oktáber 15-én pedig már 7620 ember lakott a Szegedtől alig több, mint Hz kilométerre fekvő településen. Egy­re többen olyanok, akik a közeli nagyvárosból húzódtak ki ide, s építették fel családi házaikat. régi épületek helyén is sok új lakás létesül. Tavaly 3 házat bontottak le úgy, hogy épült helyén az új, idén 4-et. A Te­mesvári utcában a régi tsz­osztású telkeken új házsorral szegték be a falut, sok szegedi kiköltözővel. Folyamatban lé­vő, s még el nem kezdett ház­építés 122 van a településen. S hogy a gyarapodás üteme ne csökkenjen, az önkor­mányzat előrelátó módon már újabb építési telkeket alakított ki. Ebben az évben a Macská­son 6 új portát kínálnak (2 még eladó). Jövóre a Dózsa György utca végén lesz eladó 11 telek, a Zrínyi uteában pe­dig 18. Ismerve Sándorfalvát, az építkezőknek nyújtott otta­ni segítséget, s a kedvező le­hetőségeket, biztos vagyok abban, minden teleknek lesz gazdája hamarosan. Szabö Magdolna Van, aki nem csak szivattyúról álmodik.. Van, aki a fűtési | szezont így kezdi. Es van, aki jól bánik a pénzzel... ...ők LAING keringtető szivattyút vásároltak, amely • fűtési szezon kezdetekor is simán indul • teljes élettartama alatt halk üzemű • rendkívül kedvező árú • két év garancia • országos szervízhálózat Japán és az Egyesült Államok után a jobb szakboltokban LAING Szivattyú Kft. már itthon is kapható az új generációjú LAING szivattyú! Cegléd 53/311 -754

Next

/
Oldalképek
Tartalom