Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-05 / 234. szám

6 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1995. OKT. 5. „Borzasztóan felhígult a mesterség" Beszélgetés Varga Mátyás díszlettervezővel Varga Mátyás december elsején tölti be nyolcvanötödik életévét. A budapesti születésű díszlettervező - aki hatvanöt esztendővel ezelőtt került Szegedre - még mindig aktív. Varga Mátyásnak olyan osztálytársai voltak az iparművészeti főiskolán, mint Márk Tivadar, Gyarmathy Miklós (későbbiekben Michel Gyarmathy) és Tóth Imre (későbbiekben Amerigo Tot). Varga Mátyás olyan rendezőkkel dolgozott együtt pályája során, mint Mikó András, Gellért Endre, Major Tamás, Szinetár Miklós, Vámos Miklós, Makk Károly, Ranódy László vagy Koltay Gábor. Varga Mátyás tervezte többek között a Liliomfi, a Dollárpapa, az Árvácska című filmek és az István, a király vagy az Attila, Isten kardja színházi előadások díszleteit. „Egy életmű díszletei" címmel a napokban jelent meg míves albuma. Varga Mátyás. (Fotó: Schmidt Andrea) Fogadj egy Gondolj a jövőre, védd a természetet! Ez a „természetvédelem évének", 1995-nek a mottója. A felszólításnak többletjelentést ad a honfoglalás 1100. évfordulójára való készülődés. A Magyar Természetvédők Szövetsége kezdeményezéséhez a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE) a Biodiverzitás (biológiai sokféleség) 2000ben című, egy esztendeig tartó pedagógiai programmal csatlakozott. Mert az ország élővilágának biológiai sokfélesége még mai állapotában is nagy és pótolhatatlan nemzeti kincs. A Föld napján, áprilisban kezdődő program első szakaszában a diákok és tanáraik közvetlen, lakóhelyi környezetük növényés állatvilágának megfigyelésével fajismeretüket bővítették. Szétnézlek városuk vagy falujuk területén, szép öreg fákat, fasorokat, réteket, legelőket, őshonos állattartási szokásokat tártak fel, ezekhez kötődő történeteket gyűjtöttek. A cél: az általános iskolások legalább 30 növény- és 20 állatfajt, a középiskolások minimum 50 növény, illetve 30 állatfajt legyenek képesek felismerni. Ezek közül a környezetvédő diákok kiválasztottak egyet-egyet, s azt a növényt vagy állatot megfigyeléssel, fotózással, irodalom olvasásával alaposan megismerték. A munka eddigi eredményéről október első hétörökbe fát! végéjén számoltak be egymásnak a résztvevők - tudtuk meg Sára Endrénétől, a CSEMETE társelnökétől, a program szervezőjétől. Szakmai tanácsokat adtak egymásnak, hogy a félig kész dolgozatokat tökéletesíthessék. A leírásokból, rajzokból, fotókból kiderült: a lakóhely története érdekesen kapcsolódhat egy-egy fa, egyegy ottani állat, a természetes környezet valamely történéséhez. A programot jövőre a Föld napján értékelik. Hasonló programot hirdetett meg Csongrád megye dániai testvére, Stortroms megye pedagógiai intézete is. így az írások kicserélése lehetővé teszi, hogy a tanulók megismerjék a másik ország diákjainak kedves fákat, állatokat. A természeti és kultúrtörténeti értékek személyes tapasztalatokon alapuló megismerését tenné lehetővé a tanulmánycsere. A dán diák mondjuk a röszkei kocsányos tölgyet, a szegedi tanuló egy Mon-szigeti öreg bükkfát látogatna meg, , Jogadna örökbe". A diákoknak többféle tantárgyhoz kötődő ismeretet kell egységbe foglalniuk a honfoglalás 1100. évfordulójához is kötődő, a biológiai sokféleséget demonstráló dolgozatukkal. Ú. I. Az élővilág kutatóinak egyik központi témája a sejtoszódás folyamatának megismerése. Az könnyen belátható, hogy a humánbiológiában ez kulcsfontosságú - gondoljunk a tumorképződésre. De egy másik nagy terület kutatói, a növénybiológusok is - végső soron - az emberre tekintenek: ha sikerül a növényi rendszert megfelelően megismerni, génsebészeti technológiákkal lehetséges lesz előállítani nagyobb hozamú, s a külső hatásoknak ellenállóbb haszonnövényeket. A molekuláris biológia tudósai közül az egyik nagy tábor, az utóbbi években rendkívüli eredményeket produkáló növénybiológusok a következő három napon Szegeden dolgoznak: az EMBO nemzetközi konferenciájának megszervezésére a Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézete kapott megbízást. Ez a magyar molekuláris biológiai kutatások, ezen belül az itteni intézet eredményeinek elismerését is jelenti. A tudományos szempontból rendkívül jelentős és a laikusok érdeklődésére is számot tartó konferencia témáiról Dudits Dénes akadémikustól, a szegedi intézet igazgatójától kértünk tájékoztatást. • A növénybiológusok élvonala Szegeden Sejtosztódás - zöldhozam Ez alkalomból kerestük fel az idős mestert, a „pillanat művészét" - ahogy ő maga definiálta mesterségét - otthonában. Szebbnél szebb kerámiái, grafikái és érmei között beszélgettünk múltról, jelenről, jövőről. 0 Hogyan, mi módon került Szegedre? - 1930-ban kinevezték a szegedi szfnház élére Kürthy Györgyöt, egykor volt főiskolai tanáromat. Kürthy olyan friss diplomást keresett, aki megfelelő építészeti, tervezői, dfszletkészftői felkészültséggel rendelkezik. A szcenikai problémák megoldására engem választott. Életem első munkája a „Lila test, sárga sapka" című operett díszletezése volt. A szegedi szfnház akkori főrendezőjét Németh Antalnak hívták. 1932-ben vonultam be katonának. A szolgálat letöltése után különböző magánszínházaknál dolgoztam. 1935-ben Németh Antal lett a budapesti Nemzeti Színház igazgatója, s meghívott maga mellé díszlettervezőnek. 1939-41 között a Hunnia Filmgyárnál és a Magyar Filmirodánál, 1941-44 között pedig Kolozsvárott dolgoztam. Utóbbi helyen ahová egyébként Vaszy Viktor főzeneigazgató hívott közel száz bemutató díszletét terveztem. 1944-ben visszakerültem a fővárosi Nemzeti Színházba, ahol egészen 1988-ig dolgoztam. Közben, több mint harminc évig, a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadképeit is terveztem. • Hány díszlettervét vaA Világ Utcája Kft. az októberre esedékes sajtótájékoztatóját tegnap tartotta meg. Ahogy az már lenni szokott Apró Juhász János a kályhától elindulva végiggörgette az elműlt három év eseményeit: hogyan próbálják megszerezni az 5,2 hektáros területet Rókuson, ahol kulturális és kereskedelmi központot, sok-sok lakást építenének, nem is szólva a 3000 új munkahelyről. Ismét elsorolta, melyik önkormányzati bizottság, hogyan tartott be a projektnek. A tájékoztató apropója egyébként az volt, hogy a témában összehívott rendkívüli közgyűlésen - két héttel ezelőtt - a városatyák leszavazták az adásvételi előszerződés tervezetét, mivel nem láttak garanciát arra, hogy a Világ Utcája valóban ki tudja fizetni a vételárként megjelölt 260 millió forintot. Ami újdonságként hanglósították meg élete során? - Több mint kétezer díszlettervem valósult meg színpadon és filmen. • Melyik alkotása áll szívéhez a legközelebb? Melyikre a legbüszkébb? - Mindig arra vagyok a legbüszkébb, amelyiket utoljára terveztem. 0 Mi a véleménye a mostani díszlettervezői képzésről? - Meg kell, hogy mondjam: egykor volt főiskolai tanáraim annak idején nem művészeket, hanem mesterembereket neveltek belőlünk. Az elméletet mindig szorosan összakapcsolták a gyakorlattal. Bármit tanultunk, azt azonnal meg kellett rajzolnunk. Ma ez másképpen fest. Véleményem szerint ma már nem díszlettervezőket, hanem látványterzott el a tegnapi sajtótájékoztatón: az önkormányzat jogi bizottságának tagjai sürgősen adják vissza diplomájukat, mert a Creditanstalt vásárlási szándéka, garanciája teljesen hibátlan volt. A másik: csupán mostanra derült ki a kft számára, hogy a terület nincs előkészítve az eladásra - ez pedig nem a vevő feladata lenne -, ugyanis az általuk kiszemelt ingatlan egy része közterület, vagyis nem megvásárolható. A harmadik: Franciahögy egy részét már odaígérték piarista gimnáziumnak, itt épülne a konferencia-központ. Negyedik: csöppet sem lepődtek meg rajta, hogy az új pályázatot is rosszul írta ki az önkormányzat, mert először a terület rendezési tervét kellene elfogadni, csupán utána eladni a telket. Mindezek ellenére - és ez az ötödik, a meglepetés erejével ható új információ - a Világ Utcája ismét megpályázza azt a bizonyos 5,2 hektárt, amelyről még pontosan nem tudni, hol is található. V. F. S. vezőket képeznek, akiknek nem kell tudniuk rajzolni, elegendő, ha csak ötleteket adnak. Ezáltal borzasztóan felhígult a mesterség. Tudomásom szerint a főiskola hallgatói azzal fordultak a tanári karhoz, hogy a szakma alapját adó tantárgyakat, az építészeti alaktant és ábrázoló mértant ne kelljen tanulniuk. 0 Mostanság sokat panaszkodnak a színházak, 0 Magyarország viszonylag rövid ideje tagja az EMBO-nak, a molekuláris biológia legjelentősebb európai szervezetének, amely a támogatja a régióban folyó kutatásokat. Hogyan sikerült ezt a státust elérni? - Nem ment könnyen, azért, mert a tagországoknak hozzá kell járulni a szervezet költségeihez. Magyarország 1991 végén lett az EMBO Európai Molekuláris Biológiai Szervezet - tagja, s ennek persze nemcsak anyagi értelemben vett ára volt: Ferenczy Lajos akadémikus, a szegedi tudományegyetem professzora kezdeményezte a tagságunkat, s igazán kitartó szervezőmunkával és a kapcsolati tőke hatásos felhasználásával sokat tett a megvalósulásáért. Neki is köszönhető, hogy több keleteurópai országot néhány évvel megelőztük. Magyarország molekuláris biológusai ebben a szervezetben mintegy segíthetnek előkészíteni az ország EU-tagságát. Amely persze sok más feltételt igényel, de azt mondhatjuk, a tudomány terepén megteremtettük ezeket. 0 Hogyan dolgozik az EMBO? - Nemcsak a kutatási eredmények, elvek, módszerek, tendenciák összegzésére vállalkozó tudományos fórumok költségeit fedezi a szervezet; pályázatok alapján ösztöndíjakat ítél oda az erre érdemes kutatóknak. A magyar tagság mostanában kezd gyümölcsözni. Egyik munkatársam például ösztödíjjal dolgozik a Párizs melletti Gif-sur-Yvette-ben, egy török kutató pedig a mi intézetünkbe pályázott; auguszhogy semmire sincs pénzük, így díszletekre sem. Ön hogyan látja ezt a problémát? - A díszlettervezés alkalmazott művészet. Többek között ez jelentheti azt is, hogy a tervezőnek alkalmazkodnia kell a meglévő anyagi forrásokhoz. Szerintem ugyanannak a színdarabnak a díszletét el lehet készíteni tízezer, százezer, egymillió és tízmillió forintért is. Mondok egy példát. Szegeden nemrégiben elköltöttek egy mesedarab díszleteire háromvagy négymillió forintot. Ugyanabban az időben Gregor József üzent értem, hogy sürgősen meg kellene csinálni a Sevillai borbély díszletét. Amikor leültünk beszélgetni, közölte: mindösszesen százezer forint áll a rendelkezésemre. Terveztem, osztottam, szoroztam, majd lefestettem hófehérre a díszletfalakat, s azzal rendeztem be a színpadot. Az előadásnak sikere volt. Tudja, mennyiből hoztam ki a díszletet? Nyolcvankilencezer forintból! Úgyhogy még spóroltam is. Ezzel kapcsolatosan azt mondom én magának, tusban Debrecenben rendeztek kutatásmódszertani kurzust. most pedig, a szegedi tudományos ülésen, mintegy 70 fónyi, a világ számos országából érkező tudós társaság a növényi sejtosztódás szabályozásának megismerésében elért eredményeket összegzi. 0 Ismereteim szerint ez egy viszonylag fiatal, de rohamléptekkel előre haladó kutatási irány, amelyben az ön szegedi intézete a világelsőkkel egyidőben kezdett el dolgozni. - A 80-as és a 90-es évtized fordulója körül kezdtek el a tudósok olyan géneket izolálni, amelyek a növényi sejtosztódást szabályozzák. Való igaz, a növényi „front" némi késében volt az emberi, vagy az állati sejtek kutatóihoz képest, de azóta rendkívül izgalmas eredményeket produkált. A fő kérdés hogy jobban kellene védeniük, óvniuk a díszleteket és kellékeket a magyar színházaknak. Különböző alkotóműhelyekben jártam életem során. Voltam a BBC-nél Angliában, moszkvai és pozsonyi színházakban. Mit mondjak, ezeken a helyeken nem hagyják úgy lepusztulni, megsemmisülni a díszleteket és kellékeket, mint nálunk. Nagy, tágas, rendezett raktárakban óvják, lenvászon huzattal takarják be a szfnház díszeit. 0 Meddig alkot még Varga Mátyás? - Addig tervezek, amíg élek. Vallom: az élet alapja a munka. 0 Mivel bízták meg az utóbbi időben? - A nyíregyházi színház a közeljövőben mutatja be a „Hyppolit, a lakáj" című színdarabot. A díszlettervezéssel engem bíztak meg. De Koltay Gábor „Honfoglalás" című filmjéhez is készítettem már harminc látványtervet. 0 Számtalan díjjal és kitüntetéssel jutalmazták eddigi munkáját. Hogy csak néhányat említsünk: 1937-ben elnyerte a Párizsi Világkiállítás ezüstérmét, 1956-ban megkapta a Kossuth-díjat, 1982-ben lett Magyarország Kiváló Művésze, öt évvel ezelőtt választották Szeged díszpolgárává. Hiányzik-e még valami a gyűjteményéből? - Nem vágyom semmilyen kitüntetésre, díjra. Amit adnak, elfogadom. A rendkívüli életerővel megáldott művésznek tiszta szívből kívánunk egészséget és sikereket további munkájához. Szabd C. Szilárd az, hogy a sejt mikor és miért „határozza el", hogy elkezd osztódni, illetve mikor és miért „mondja", hogy most már abbahagyja az osztódást, kilép a ciklusból. Kiderült, hogy a növényi szabályozásnak van egy részlete, amely az egész élővilágra jellemző, mondjuk az élesztőtől az emberi sejtig. Ugyanakkor létezik egy, a növényekben speciális szabályozási rendszer: a növényi sejtek sokkal inkább képesek az újfaosztódás beindítására, mint az állati, vagy a humán sejtek. A növény, mint tudjuk, helyhez kötött élő szervezet, a környezet változásaira nem tud helyváltoztatással reagálni, ezért az egyedfejlődése sokkal rugalmasabb. A fejlődési programnak ez a rugalmassága számos kérdést indukál. Mi például éppen az Alföldön különösen érdekes témára koncentrálunk az utóbbi időben: azt vizsgáljuk, hogyan reagál a növényi osztódási apparátus a külső stresszekre, például a szárazságra. A kutatás másik ága a szabályozó gének izolálása és működésük megismerése. 0 A világon elsőként publikáltak egy lucernagént 1991-ben; azóta hol tartanak? - Egyre nő az ismert gének száma, amelyeknek az osztódás szabályozásában szerepük van, de még sok az ismeretlen. 0 Azzal, hogy „kézbe vették" a géneket, izolálták és megismerték - lehetségessé vált a beavatkozás: kémiai úton meg tudják változtatni ezeket. Mit várhatunk a növényi génsebészettől? - Hosszú távon elképzelhető, hogy képesek leszünk befolyásolni a növény növekedését, a zöldhozamát, a tömegét, s ki tudjuk védeni a stresszhatásokat. A kémiailag módosított géneket visszaültetjük a növénybe. Képzelje el, milyen roppant jelentőségű lenne, ha az embrió fejlődésekor, a magokban, tovább osztódnának a sejtek! Ha csak később állna le az osztódás! Ez persze a távoli jövő - jelenleg az alapfolyamatokról beszélünk. 0 A program szerint nemcsak európai, hanem japán és amerikai tudósok is eljönnek Szegedre. - Az EMBO a legfontosabb európai szervezet - de a tudomány egyetemes. Ráadásul nem pusztán a növényi sejtciklussal foglalkozókat hívtuk meg, hiszen a különböző objektumokon akár a növényi, az állati, vagy az emberi sejteken dolgozó kutatók is sokat tanulnak egymástól. Ezért kértünk fel a nyitóelőadásra olyan tudóst, aki az élesztőrendszerrel foglalkozik, a záróelőadásra pedig olyant, aki emberi rendszerekkel. A közbeeső két és fél napon intenzív munkával igyekszünk áttekinteni a növényi sejtciklussal kapcsolatos tudományos újdonságokat. Sulyok Erzsébet SZEGED, STEFANIA 10., SAJTÓHÁZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IG!4 DÉI.MAQYARORSZAQ áőii'^i • Sajtótájékoztatón mondták A Világ Utcája nem adja fel