Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-31 / 255. szám

KEDD, 1995. OKT. 31. BELÜGYEINK 3 A Világbank 1994-ben kiadott tanulmánykötetét amely - Munkaerőpiac és szociálpolitika Közép- és Kelet-Európában, az átalakulás és ami utána jön címmel most magyarul is megjelent mintha nem ugyanaz a Világbank adta volna közre> mint amelynek javaslatait olvashatjuk az újságokban. Ezekkel a szavakkal ajánlotta a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület gondozásában megjelent kötetet Tausz Katalin, az egyesület elnöke hétfőn a sajtó figyelmébe. A szerzők szerint, ha a kelet-európai országokban a politika nem veszi figyelembe, hogy van társadalom és van ember, akkor az átmenet fenntarthatósága kerül veszélybe - mondta a könyvet ismertető Ferge Zsuzsa, az ELTE szociálpolitikai tanszékének vezetője. Az erfberi erőforrások fejlesztésével és szerepével foglalkozó fejezetben a szakértők kifejtik, hogy a takarékoskodás veszélyekkel jár, a betegség • Gondoskodóbb államot javasolnak Melyik Világbank az igazi? és a bűnözés elszaporodásához vezethet. Fontosnak tartják a. rövid és a hosszú távú érdekek egyeztetését, amely ma hiányzik Magyarországon. A tanulmány írói az állam szerepének meghatározását is hiányolják a régióban. Nem értenek egyet azzal sem, hogy az állam a szociálpolitika területéről ilyen mértékben kivonult. Foglalkoznak a politikai kommunikáció kérdésével is. Elengedhetetlennek tartják a polgárok véleményének megismerését. A politikai vezetőknek szánt munka a társadalmi örökség kezeléséről is szól. Alexander S. Preker, az egészségüggyel foglalkozó fejezet szerzője elmondta: Magyarország a régióban élen jár abban, hogy az egészségügyi reform megvalósuljon. Ugyanakkor a hazai hibákra is felhívta a figyelmet. Az egészségügyi költségvetés például 30 százalékát fordítja gyógyszerellátásra, ami nagyon sok. Ferge Zsuzsa újságírói kérdésre válaszolva saját véleményét is elmondta: a hazai szociálpolitikai reform, a hirtelen kiötlött Bokros-csomag elfogadhatatlan, nem lehet tudni, hogy a „hirtelen tűzoltást" mi fogja követni, és nem ért egyet a monetarista szemlélettel sem. (MTI) • Betegszabadság Tíz nap a reális Az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöksége hétfőn jóváhagyta az egészségbiztosítási alap jövő évi költségvetési tervének sarokszámait. A tervezetről november 10-éig, az önkormányzat közgyűléséig, további egyeztetések folynak. Az elnökség nem támogatta a betegszabadság kiteijesztését, továbbra is 10 napot tartanak reálisnak. Ennek megfelelően 42-43, de legfeljebb 48 milliárd forintos táppénzkerettel számol. A munkáltatói járulék esetleges csökkentéséről a testület nem foglalt állást. Ennek mértéke ugyanis szoros összefüggésben van azzal, hogy hány nap is lesz végül a betegszabadság, illetve a központi költségvetés mennyiben járul hozzá a tb költségvetéséhez. (MTI) • Hallá, itt Márahalom beszél(ne)! Két év mvhra azonnal bekötik a telefont Mórahalom telefonellátását a tizenegy évvel ezelőtt telepített úgynevezett analóg rendszerű, 800-as vonalkapacitású központ biztosttja. Ez a berendezés szolgáltatja az összeköttetést Ásotthalomnak és Zákányszéknek is. A központra 727 vonalat kötöttek be, ami azt jelenti, hogy 90 százalék fölötti a kihasználtsága. Ezen belül 517 a lakásállomás, 186 a közületi és 24 a nyilvános. A bekötött vonalak közel 80 százaléka Mórahalmot látja el. Az állomások 17 százaléka iker. A bel- és a külterületen elhelyezett 15 nyilvános közül három kártyával működik. Minden tizedik lakosra jut egy távbeszélő-készülék, minden ötszázadikra 1,3 nyilvános. A Déltáv Rt. jelenleg 297 telefonigényt és 21 áthelyezési kérelmet jegyez a városban. Tíz év múlva körülbelül 2,5 ezer lakás és kiskert lesz Mórahalmon és térségében. A távbeszélő szolgáltató cég úgy számol, hogy öt év múlva minden második lakáshoz kérnek majd telefont, míg tíz év múlva szinte valamennyiben szeretnének készüléket. Úgy gondolják, hogy a tanyás vidéken hosszú távon is csupán 50 százalék lesz a telefonigény. Elképzelésük szerint a következő néhány évben mintegy 215 üzleti vonalra lesz jelentkező. Mórahalmon várhatóan 1997 első negyedévében kezdődnek meg a fejlesztések. A jelenleg a városi központra kapcsolt települések önálló berendezést kapnak, ezáltal is jelentős kapacitás szabadul fel, amely a helyieket szolgálhatja majd. A Déltáv Rt. terveiben egy digitális központ telepítése is szerepel, a jelenlegi árakon számolva több mint 100 millió forintos beruházást kíván a cég megvalósítani. A fejlesztéssel elérhetik azt, hogy két év múlva várakozási idő nélkül lehet majd telefonhoz jutni Mórahalmon - ígéri a Déltáv Rt. A városi képviselő-testület ma, kedden délután 2 órakor tartja ülését a közösségi házban. A napirenden a már említett telefonhelyzet értékelése mellett - fő témaként a víz-, és csatornadíjakról szóló rendelet módosítása szerepel. A javaslat szerint a felszólításra nem fizetőktől a tartozás „adó módjára" behajtható. V. F. S. Néhány perc késéssel kezdődött Szabadkán a jugoszláviai Magda-per sorozat tegnapi epizódja: Biserka Kripty ügyész 15 percet, a védóügyvédek többsége még ennél is többet késett. Az öttagú büntetőtanács, illetve a vádlottak, valamint a rájuk vigyázó, az őket őrző rendőrök azonban pontosan érkeztek, vagyis az előre meghirdetett időpontban, fél kilenckor ők valamennyien már a helyükön voltak. A tárgyalás egyébként váratlan bejelentéssel kezdődött: Neven Vukasinovics elnök közölte a vádlottakkal és védőikkel, hogy a bíróság Magda elmeállapotára vonatkozó tekintélyes, többszörösen megerősített, bizonyítékokkal alátámasztott szakirodalmat kapta csak meg, mást nem. - A többit miért nem? kérdezték a védők. Hát csak azért, mert a bíróság nem is kérte! - hangzott el. Pedig tegnapig mindenki azt hitte, azért szünetel a tárgyalás már két hete, mert a szabadkai kerületi ítélőszék Marinko Magda, Ivan Sinkovics és Miljanics Bozsidár budapesti vallomásaira vár. Tehát hétfőn végre kiderült: a „mindenkik" • Magda-tárgyalás Szabadkán Mától: vád- és védőbeszédek rosszul hitték. Ezt is. Meg még azt, hogy azok a bizonyos vallomások fontosak, mondjuk Sinkovicsnak azért, mert róla mondta Magda, hogy a Cigány nem tudott semmit a délvidéki gyilkosságokról, az előkészületekről sem, de ez egyáltalán nem érdekes és fontos. A tegnapi epizód váratlan dolgokat is produkált: a Magda-perben is bebizonyosodott, hogy majdnem mindig a dohányosok járnak jól, vagy legalábbis jobban, mint akik nem szívják a dohányt. Hogy, ez hogyan kapcsolódik a Magda-perről szóló tudósításhoz? Csak annyiban, hogy a tárgyalás szüneteiben, a per során először, megengedték a vádlottaknak, hogy rágyújtsanak! A dohányosoknak elől, az egészségesebb életmódot választóknak pedig hátul bilincselték össze a kezét. A szünetekben, miután a büntetőtanács kivonult a teremből, a vádlottak összeborultak, anekdotáztak, vicceket meséltek, szórakoztatták egymást, valamint őrzőiket, majdnem minden szabad volt nekik. Sinkovics vonult csak félre, pontosabban őt a többiek kirekesztették, de ez érthető, hiszen Cigány juttatta rendőrkézre magán kívül társait is! Mirko Délity, a harmadrendű vádlott Sinkovics ügyvédje a továbbiakban nyugdíjasként látja el a védelmet, ugyanis péntektől nyugdíjas. - De ez nem zavar, sőt! válaszolta, arra a kérdésre: változik-e ezután valami? A Magda-tárgyalás tegnapi, több mint ötórás részében megismerhettük, milyen sorszám alatt csatolták be a perhez kapcsolódó iratokat, vallomásokat, fotókat. Ami azt jelenti, nemsokára vége lesz a jugoszláviai Magda-sorozatnak is, a ma kezdődő vád-, illetve védőbeszédek után következik az ítélethirdetés. Oláh Svédspórolós jm z önkormányzatok jó ideje botladoznak a korábSm bi, normatív jellegű gazdálkodási rendszer és a megcélzott, teljes mértékben önálló gazdálkodás közötti úton. A települések szekerére a helyileg megoldandó gondokból egyre nagyobb, súlyosabb teher rakódván a kátyúkból mind nehezebben tudnak kikecmeregni. A kapaszkodónak dobott kötél erősen foszladozik, az állami közigazgatás tartószálai kopnak, fogyatkoznak. Mert rettentő drága minálunk a közigazgatás. Minap egy konferencián elhangzott, megspórolható lenne a költségeink akár 25-30 százaléka is. Negyed, harmadannyi költséggel hatékonyabban működne a magyar közigazgatási rendszer, ha például egy PHARE-projekt keretében megvalósulhatna a svédek által ajánlott modell. Amit ók már ki is próbáltak: Stockholmban az önkormányzati gazdálkodás, az intézményi szolgáltatások segítésére létrehoztak egy központi anyagellátó és szolgáltató szervezetet. Ennek célja az, hogy az anyagokat, az árukat, a szolgáltatásokat az átlagos piaci ár alatt szerezze meg az önkormányzatoknak: kihagyva a költségnövelő kereskedelmiforgalmazókat, közvetlen forrásból, a gyártótól, az előállítótól szállít. A modell informatikai rendszere segítségével naprakész pénzügyi információk alapján lehet választani a legkedvezőbb feltételeket, kötni a legelőnyösebb szerződéseket, megteremteni a működés garanciális feltételeit. - A svédeknek a stockholmi modell az évi működtetési költségek 400 millió dollárjából 40-60 milliót spórolt meg - ez azért már jó „garancialevél". Ennek alapján hihető, hogy nálunk is szép summát lehetne megtakarítani, ha a közigazgatás olcsóbb modelljét valósítanánk meg. Jövőre lészen is majd egy kisérleti város, ahol a svéd mintát követik. Aztán annak tapasztalatait értékelve várhatók újabb központi lépések. S több év múlva talán az is, hogy lesz eredményük: olcsóbb lesz a magyar közigazgatás. jm ddig? Ráncigálják az önkormányzatok megraAm kott szekerüket egyik kátyúból a másikba a normatív és az önálló gazdálkodás határmezsgyéjén. S eltékozolnak egy csomó pénzt: részben a határozatlan központi határozatok, rendeletek, részben helyi és erősen szubjektív tényezők alapján. Mintha mit sem sejtenének abból, hogy a svéd modell alapelemei a központi határozottságok és az objektivitás. Ergo, nem fordulhat elő, hogy az önkormányzat az anyagért, a szolgáltatásért azért fizet többet, mert X. családtagjától vagy Z. kft-jétől veszi, s adhat érte értékén felül... Nem hiszem, hogy ne tudnánk mi rájönni az ilyen alapvető költségcsökkentő tényezőkre, külföldi modellezés nélkül is, azt megelőzően is. Csak az önkormányzatok szekereivel bibelődőknek egyfelé kellene végre húzniuk. Egyszerűsített magánosítás A várakozást meghaladó befektetői érdeklődés nyilvánult meg az egyszerűsített privatizációban meghirdetett 73 cég megvásárlása iránt. A szeptember 30-án megjelent lista cégeinek tenderdokumentumait több mint 400-an vették meg. Az egyszerűsített listán hét sütőipari cég szerepel, amelyek értékesítését követően már csak négy társaság marad állami tulajdonban az ágazatból. (MTI) Tegnap reggel nyolc órakor megkezdődött a Paksi Atomerőműben a dolgozók előre bejelentett kétórás figyelmeztető sztrájkja. Résztvevői - az erőmű dolgozóinak 70 százaléka, együttesen mintegy 2 ezer 400 ember megjelentek ugyan a munkahelyükön, de a sztrájk idején nem dolgoztak. A sztrájkkal azt akarták elérni a Paksi Atomerőmű Rt. érdekvédelmi szervezetei, illetve azok közös sztrájkbizottsága, Paks letette névjegyét hogy az év egészére vonatkozóan 25 százalékos bértömegemelést hajtsanak végre a vállalatnál. Követelésük fő indoka az, hogy az erőmű az idén várhatóan mintegy 800 millió forint nyereséggel működik. Ez azonban csak akkor lesz teljesíthető, ha a kormány módosítja egy idén hozott határozatát, és így lehetővé válik a béralku a munkavállalók és a munkaadók között. A Paksi Atomerőmű Rt.-ben a hétfő reggeli kétórás figyelmeztető sztrájk idejére a Magyar Villamos Művek Rt. vezetésével kötött megállapodás szerint 100 megawattal visszaterhelték az erőművet. Oroszki Lajos, az Országos Villamos Teherelosztó igazgatója elmondta: a kieső kapacitást a hazai erőművek tartalékaiból pótolták. A kiesett 100 megawatt pótlása az előzetes számitások szerint mintegy 1-2 millió forint költségnövekedést jelentett az MVM Rt.-nek. A jelzett időben, tehát 10 órakor befejeződött a Paksi Atomerőműben hétfőn délelőtt tartott kétórás figyelmeztető sztrájk. (MTI) • Építési adatok Több lakás, kevesebb üdülő Enyhe növekedés volt tapasztalható az év első háromnegyed évében a lakásépítés területén. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén 1-2 ezer új lakással többet építenek fel, mint az előző évben. Az idei év első kilenc hónapjában 13 ezer 132 lakást vettek használatba tulajdonosaik, és közel 25 ezer 558 új lakásépítési engedélyt adtak ki az építésügyi hatóságok. Az elmúlt év hasonló időszakához képest ez 12 százalékkal több befejezett lakást és 93 százalékkal több új, megkezdett építkezést jelent. A tavalyi év első háromnegyedében a használatba vett lakások száma 11 ezer 693 volt, egész évben pedig 20 ezer 947. Tavaly 13 ezer 243 lakásépítési engedélyt adtak ki. Szeptember végéig, az év során pedig összesen 27 ezer 152-t. Az egész ország területére érvényes, hogy az újonnan elkezdett építkezések száma jóval felülmúlja a befejezett lakásépítésekét, a megyék között csak az arányokban vannak különbségek.A legkisebb növekedést, 7 százalékot Fejér megyében regisztrálták. A megyei jogú városokban általában megduplázódott az engedélyek száma, a községekben ettól kissé elmaradt. A fővárosban is 50 százalékkal több engedélyt adtak ki, mint egy évvel ezelőtt. Az első kilenc hónapban 2 ezer 500 lakás szűnt meg, ez 30 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában, így az új lakások 19 százaléka pótlási célokat szolgál. Tavaly ez az arány még országosan 14 százalék volt. A fővárosban az új lakások 11 százaléka szolgált pótlásra a tavalyi 24 százalékkal szemben. A községekben ugyanakkor több mint 80 százalékkal több lakás szűnt meg az idén, mint tavaly. Az épített üdülők száma 12 százalékkal csökkent 1994 első kilenc hónapjához hasonlítva, ez mindössze 850 üdülőegységetjelent. (MTI) Első alkalommal 1924 októberében rendeztek Milánóban a takarékpénztárak nemzetközi kongresszust, ahol elhatározták, hogy október utolsó napját a takarékosság propagálása érdekében nemzetközi világnappá nyilvánítják. A több mint 60 esztendős mozgalom mostanság ismét reflektorfénybe került, hiszen a gazdasági megszorítások, a csökkenő reáljövedelem elvben a takarékoskodás ellen hat. Dr. Szentgyörgyi Páltól, az OTP Csongrád megyei igazgatójától érdeklődtünk: # Kié manapság a takarékossági világnap? - A takarékpénztárak elhatározásából született ugyan, de magát a takarékosság fontosságát nem sajátíthatja ki egyetlen pénzintézet sem. A megtakarítás minden nemzetgazdaság motorja. Hazánkban a főbb jövedelemtulajdonosok közül az állami szektor kérdés • A bankárhoz Takarékosak vagyunk-e? és a vállalatok egyaránt nettó hitelfelvevők, vagyis többet kérnek a bankoktól kölcsönt, mint amennyit megtakarítanak. Egyedül a lakosság képes nagyobb összegű betételhelyezésre, így a polgárok finanszírozzák az állam és a gazdaság hiányát. • Milyenek a lakosság megtakarítási szokásai? - A közvélemény-kutatási adatolc szerint a betételhelyezés legfontosabb motívuma az általános biztonság iránti igény, ami a tartalékok képzésében nyilvánul meg. A betételhelyezéskor az emberek többsége a biztonságot tekinti elsődlegesnek, s ehhez képest háttérbe szorul a kamat mértéke. • Hogyan alakult az elmúlt időben az OTP lakossági forgalma ? - A tavalyi év hasonló időszakához képest a megyében 14 százalékkal növekedett a lakosság betétállománya. A megtakarításokon belül az előző év hasonló időszakához képest stagnál, az év elejéhez képest 9 százalékkal csökkent a lakosság forintmegtakarítása. Dinamikusan nőtt viDr. Szentgyörgyi Pál szont a tavalyihoz képest a devizaszámlákon tartott megtakarítás összege. Az OTP-nél kezelt megyei betétállományon belül 34 százalékot képvisel a külföldi fizetőeszközben tartott megtakarítás. Az OTP által kibocsátott értékpapír-állomány 28 százalékkal bővült egy év alatt, az értékpapírban fekvő megtakarítások aránya azonban nem növekedett. R. G.