Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-25 / 250. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1995. OKT. 25. EGYSZER# DIJ/XS A jó befektetés kész életbiztosítás. A Providencia Életbefektetés pedig kétsze­resen is az: éppúgy garantálja megtakarí­tott pénze, mint szerettei biztonságát. Egy különösen kedvező életbiztosítás, amit egyetlen csekken, egyösszegben fi­zethet be bármelyik postán. De különö­sen kedvező befektetés is, ami ugyanúgy lehet előrelátó takarékosság, mint nyug­díjkiegészítés vagy akár hasznos ajándék: "WC7 -os éves hozam /C 1995. IV. negyedévére • adókedvezmény • tetszés szerinti futamidő • rugalmas visszaválthatóság Érdeklődjön megszokott postáján, bár­melyik Providencia kirendeltségen, illetve a Postabank fiókjaiban, vagy az alábbi budapesti telefonszámon.* • Előzetes a harmadik világháborúról? Ezerszínű, egy szívű brigád egjöttek az amerikai katonák! Igaz, nem a mostani nemzeti ünnep előtt, hanem harminckilenc év­vel ezelőtt, 1956. október 23-ika után, úgy '56. november 4-ikétől várta sut­togva, de annál erősebben a nép, hogy megérkeznek az ENSZ színében, föl­det érnek ejtőernyővel, egészen biztos, hogy ideérkeznek páncélossal, heli­kopterrel, és segítenek kiűzni a szovjet hódítókat. Nem tették meg, és emiatt évtizedeket kellett várniuk, hogy 18 más napnyugati nemzet fiaival és lá­nyaival összefogva a békepartnerség keretében itt hadgyakorlatozhassanak Magyarországon, a balatonkenesei ki­es honvédüdülő és az újdörögdi gya­korlótér egzotikus térségeiben. A szentképek nem változnak, csak a szentek! Úgyhogy a brit, a német, a belga, az amerikai katonák első napja ugyanúgy telt most, ahogy az 1979. május közepén ugyancsak Magyaror­szágon tartott Pajzs '79 elnevezésű hadgyakorlat katonáié, amelyen szov­jet, bolgár, csehszlovák egységek meg törzsek, valamint román törzsek vettek részt. A katonák mindkét alkalommal a lakosság jókedvű és kiegyensúlyozott képviselőivel találkoztak az első na­pon. Civilekkel, akik szerették őket ak­kor, és ugyanazokkal a civilekkel, akik szeretik őket most. Ezúttal Tapolcán vegyültek el az if­jú vitézek a csinos lányok között, s ajándékoztak lufit, csokit a gyerme­keknek. A fényképezőgépet még föl sem találták, amikor nem volt már há­lásabb fotótéma, mint a katona és a gyermek felszabadult találkozása. A történelem folyamán ezt csak két má­sik téma tudta meghaladni: Jézus Krisztus, illetve I^enin a kisdedek kö­zött. A '95-ös hadgyakorlat idején nem Iván Ivánovics sztársij lityinant segí­tett a rászorulónak, hanem - a gya­korlat The Daily Light című napilapja szerint - a ködös Albion katonája: „A balatonfüredi sétányon történt... A sétány nyugalmát egy egyenruhás brit tiszt kiabálása és heves gesztiku­lálása zavarta meg... Peter Williams őrnagy észrevette, hogy az egyik pa­don rosszul lett egy idős asszony. Az őrnagy határozott fellépésének kö-i szönhetően, hamarosan megérkezett a segítség." Bizony, így van ez, szívem. Még az se lehetetlen, hogy feladatá­nak pontos teljesítéséért az idős asszonyt is soronkívüli előléptetésben részesítették. Figyelemre méltó, hogy a románok 1979-ben is, most is egy kicsit kültag­ként gyakorlatoztak itt minálunk, mert a Varsói Szerződésből eléggé kilógtak, a NATO-főnökök pedig nem akarják, hogy Románia az Észak-Atlanti Szö­vetségbe belógjon. Mindenütt úgy vannak ott, hogy nincsenek jelen iga­zán. Ez volna a nagy titok? Nagyon érdekes volt a kenesei kato­nai üdülőben - jobb program híján ­nézelődni. Ott volt, ahogy az egyik fia­tal magyar tiszt mondta, a soknemzeti­ségű központ. És hogy milyen gyorsan változik a világ, és kopnak ki az éle­tünkből a politika szövegei, az ifjú tiszt arcán még csak mosoly sem suhant át, amikor a hírlapíró visszakérdezett: „Aha, az ezerszínű, egy szívű bri­gád?..." Nem mindennap szaladgálnak a Balaton partján magas, akcelerált né­ger lányok az amerikai hadsereg tiszti egyenruhájában. A szőke belga tiszt hölgyek is nagyon csinosak voltak. A legszebbnek mégis a magyar katonalá­nyokat láttam. Ők azonban nem voltak még tisztek, csak tisztiiskolások, a váll-lapjuk csíkjai szerint másodéve­sek, mert nálunk a hadseregben is ké­sőbb kezdődött az emancipáció. De a kenesei nézelődés csak a vál­lalkozás sokrétűségéről adott képet. Találkozni lehetett az amerikai kato­nával, aki elmondta, milyen nagy az orosz fegyverek respektje. Ő például Kuvaitban talált egy Kalasnyikovot a sivatagban. Ott heverhetett már egy hónapja is. Fölvette, kiszórta belőle a homokot, és azonnal ki lehetett lőni az egész tárat. Nem véletlen, hogy ebből a fegyverből a világpiacon már ötven­millió fogyott el... A lényegi változást az újdörögdi gyakorlótéren kellett észrevennie még az olyan megátalkodott pacifista civil­nek is, mint amilyen én vagyok. Az egyszerre akár hatvan egymás mögé állított ember fejét is szétlövő mester­lövész puskák, az orosz géppuskák, ra­kéták, helikopterek mellett szolgálatot tevő katonák, amint egyik kezük még cirill betűs fegyvereiken nyugodott, de a masikat már Országh László an­gol-magyar kisszótárán pihentették ­igazán példázták Ady Endrének azt a metaforáját, hogy Magyarország kompország. Most épp ismeretlen vize­ken, a keleti és a nyugati part között. Onnan már elszakadva, ide még nem megérkezve. m zért az megnyugtató volt, ha a lá­M% togató elsétált egy csoportosulás közelében, nem azt kiáltották neki, hogy „Sztoj!", hanem megkérdezték: „What can 1 help you?" Vagyis: „Mi­ben segíthetek?" A kérdést viszont nem kell túlságosan komolyan venni. Ez csak amolyan udvariassági formu­la. Noha azt se rossz megtapasztalni, hogy az üres udvariassági formulák mennyivel jobbak a tartalmas udvari­atlanságifordulatoknál... Ki tudja, mire jó egy ilyen hadgya­korlat. Tényleg segít-e elhárítani a há­ború veszélyeit? Ha mégse, ha a har­madik világháború mégis kirobban, az biztos, hogy sok jó ismerős fog majd összejönni, csupa olyanok, akik a Du­nántúlon találkoztak először. Zelei Miklós T.: 34-34-717 • Vámosok a végeken Lebukott a török hűtőgépszerelő A Csongrád és a Békés megyei vámosoknak az el­múlt héten 30 felderítésük volt, ezek értéke 6 millió 800 ezer forint. Néhány az érdekesebb esetek közül. Lökösházán a belépő gyorsvonat egyik ko­csijának padlásterében 150 karton cigarettát rejtett el va­laki. Amikor feltették az ominózus kérdést: - No, kedves utasok, kinek hiány­zik a dohány? - senki nem jelentkezett. Battonyánál jött Magyar­országra C. K. török állam­polgár, kinek a tisztes foglal­kozása hűtőgépszerelő. Ez abból is kiderült, hogy mo­tyója között 357 darab hűtő­géphez való patront és 90 darab thermo-készletet talál­tak. Röszkénél sem unatkoz­tak az elmúlt héten a pénz­ügyőrök. Éppen hazafelé igyekezett Zastava kisteher­autójával K. L. jugoszláv ál­lampolgár. ENSZ-enged­éllyel, vámzár alatt szállítot­ta áruját, csakhogy kiderült, nem az van a platón, mint ami a papíron. Az 5,5 millió forint értékű kozmetikai cik­ket lefoglalták tőle, miként járművét is. A Szeged és Szabadka között közlekedő vonat kompresszorának házába 1000 öngyújtót rejtettek. Ezek gazdájára nem leltek a pénzügyőrök. Törökország­ból tért haza egy magyar au­tóbusz. Senki nem jelezte, hogy elvámolni való holmija lenne. Amikor az egyenru­hások alaposabban szem­ügyre vették a „turistákat", akkor 4 személynél 110 gramm aranyat találtak, amit lefoglaltak. Az említetteken túl az el­múlt héten a vámraktárba került még: 500 liter tiszta szesz, 200 liter benzin, 32 li­ter whisky és néhány márkás autó. Ha már állandó rovatunk­nak a címe: Vámosok a vé­geken, akkor nyilvánosság elé kívánkozik a testület jól dolgozó munkatársainak ki­tüntetése is. A nemzeti ünnep alkal­mából Arnold Mihály altá­bornagy, országos parancs­nok Wentzel Ágostont őr­naggyá, dr. Klavács Antalt századossá, Molnár István­nét, Csovcsics Máriát és Ta­kács Lászlót pedig főhad­naggyá léptette elő. V. F. S. •Tárcsázza először a 34-34-717-es telefonszámot, majd a Providencia hangpostafiók kódját, a 202-t. Pl PROVIDENCIA BIZTOSÍTÓ • Szakvásár nyílt a BNV-n Bútorok Szegedről Tegnap nyílt meg a fővá­rosban a bútor és a Hoventa elnevezésű szakvásár Kőbá­nyán, a BNV területén. Me­gyénkből több cég „megmu­tatja magát", kínálva leg­újabb termékeit és minőségi portékáit. A Tisza konyhabútorok és gyermekbútorok az európai mércéhez igazodnak - ezt állapíthatta meg az értő szakmai közönség. A szege­di Alföldi Bútorgyár meré­szen új szekrényekkel és ülőgarnitúrákkal; makói Me­dicor Maros Bútor Rt. prak­tikus szekrénnyel, hálószo­babútorral és a szegedi Fa­bió Játék- és Faipari Szövet­kezet pedig ötletes gyermek­bútorokkal mutatkozott be. (Fotó: Enyedi Zoltán) B. Gy. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom