Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-21 / 248. szám

SZOMBAT, 1995. OKT. 21 „1956 intimebb, fölemelöbb és tragikusabb" Beszélgetés Szuromi Pál művészettörténésszel HANGSÚLY 7 "S"' jjív-1 csai Károly díjazott emlékmúterve (Fotó: Gyenes Kálmán) • Tizenkilenc művész huszonkét pályamunkáját bírálták el. Ha a pályázók számát nézzük, ez sok vagy kevés egy országos, nyílt, névaláírásos pályázaton? - Átlagban harminc-negyvenen jelentkeznek országos, nyflt pályázatra. Ha ehhez viszonyítunk, akkor elmondható, hogy esetünkben nem túl magas a jelentkezési szám. 0 Ez minek tudható be? - Ennek több oka van. Az egyik maga a téma. Egy világháborús téma például kézzel foghatóbb, konkrétabb, mint az '56-os forradalom, aminek nincs semmiféle elfogadott jelképrendszere. Az első világháborús emlékművek tervezésénél van tematikai fogódzó: jellegzetes katonai egyenruha, fegyver, ló. A forradalmi emlékmű tervezésénél más szempontok érvényesülnek. Ez a történelmi esemény intimebb, mint a világháború, de mégis fölemelöbb és tragikusabb. Éppen ezért a témát borzasztó nehéz megfogni valamilyen konkrét vagy elvont tárggyal. A másik, a forradalmi emlékműveknek nincs hagyománya. Jovánovics György szobrászművész - akinek Budapesten állították fel *56-os emlékművét - is klasszikus elemekhez nyúlt vissza, amikor egy épületforma mellé egy magas oszlopot emelt. Az anyagválasztás különbözőségével méltóságos, komoly és mégis markáns hatást tudott kiváltani. S hogy még mi miatt jelentkeztek kevesebben? Nos, mostanában nagyon sok pályázatot írnak ki országszerte a megüresedett posztamensekre, így aztán a művésztársadalom megosztott. 0 A szegedi művészek közül egyetlenegy sem pályázott. Miért? - Lapis András szobrászművész - aki szintén tagja volt a zsűrinek -, nyíltan elmondta, hogy a szegediek szándékosan nem vettek részt ezen a pályázaton, mégpedig azért, mert az előzó szoborállítási ügyben (Szent István és Gizella - a szerk.) a város vezetése nem vette figyelembe a művésztársadalom véleményét. 0 Mivel magyarázható, hogy a pályázók nem tudták megteremteni 1956 szimbolikáját? Túl közeli a történelmi esemény? Vagy a negyven év hallgatás alatt nem alakult ki egységes kép a forradalomról? - Hiába telt el majd négy évtized, ez még nem olyan nagy idő, hogy a művészeknek rálátásuk legyen a törté' nelmi eseményre. Mindannyian láttuk a legkülönfélébb '56-os felvételeket, de ezekből a filmkockákból nem váltak ki olyan motívumok, amelyek kizárólagosan vagy jellegzetesen az 1956-os forSzeged város önkormányzata májusban országos, nyílt, névaláírásos pályázatot hirdetett az 1956-os forradalom méltó emlékét megörökítő emlékmű tervezésére. A kilenctagú zsűri október elején úgy döntött: egyetlenegy pályamunkát sem javasol megvalósításra. A szakemberek véleményét maradéktalanul elfogadta a képviselő-testület. Az eredménytelen első forduló után a második körben már országos, meghívásos pályázatot hirdetnek. Az első pályázati forduló tapasztalatairól beszélgettünk az egyik zsűritaggal, Szuromi Pál művészettörténésszel. radalomhoz kapcsolódnának. Több, világháborús tematikára emlékeztető pályamű érkezett hozzánk. Ezek kidolgozottak voltak ugyan, de sablonosak és szocreál ízűek. Mások általános jellegű megoldásokkal operáltak. A győzelem istennőjének, a szárnyas Nikének a figuráját - mint ahogy a művészetekben már annyian és annyiszor - itt is sokan felhasználták. A pályázók közül Bors István alkotásában volt talán a legtöbb formai és gondolati érzékenység. Bukófélben lévő madárképzetében egy emberfigura is szerepel. Ugyan az Ikaros-gondolat is általános, de művében, a többiekéhez képest, jobban benne van az a történelmi szituáció, ami '56-nak a lényege, miszerint annak idején egy világbirodalom közepéről akart felszállni egy picike ország, amelynek sorsa a végén tragikus fordulatot vett. Gyengéje, hogy a szépen kidolgozott, drámai jellegű plasztikai motívumot egy elegáns, hosszú oszlopra Bors István tervét szintén díjazták tette. A két dolog üti egymást. Ez egyébként jellémzó volt a többi pályaműre is. Ha csináltak is a művészek érdekes figurát vagy figurákat, nagy és elegáns oszlopokat tettek alá. Véleményem szerint 1956-hoz nem illik ez a fajta elegancia. 0 Apropó, figurák. Az első forduló pályázati kiírásában megadták az emlékmű helyét, a Széchenyi teret, és azt, hogy a pályázók posztamensen álló figurális emlékművet tervezzenek. A második fordulóban már nincs helyszíni megkötöttség, és a művészek nonfiguratív kompozícióban is gondolkodhatnak. Ön melyik szegedi térre tudná elképzelni az 1956-os forradalom emlékmüvét? - Erről régebben már beszélgettünk képzőművészekkel és építészekkel. Véleményem szerint a Honvéd tér lenne a legalkalmasabb hely. Ott egy igazán tartalmas alkotás önmagának szervezne teret. Szó esett a színházzal szembeni posztamensről. Itt is helye lehetne, bár nem biztos, hogy szerencsés megoldás egy politikai szobor a klasszikus épületek árnyékában. Szerintem nem kell a Széchenyi térhez ragaszkodni, mert annak már megvan a méltósága. Kár lenne a tér szellemiségét megbontani egy politikai szoborral. 0 A második fordulóban szabad kezet kapnak a meghívott művészek. Arra a térre álmodják majd alkotásukat, ami nekik megfelelő... - Lehet, hogy a teljes szabadság nem volt szerencsés megoldás. Nem ártott volna alternatív helyeket megjelölni a városban. Nem hiszem, hogy egy feszesebb pályázat csökkentette volna a művészek szabadságát. A zsűriben helyet foglalók többsége azonban úgy döntött: nem kell megszorítás. Véleményem szerint ez még mindig jobb, mint az eredeti elképzelés, miszerint az emlékmű csak a Széchenyi térre kerülhet. 0 Egy politikai szobornál számolni kell a politikai nyomással. A döntés meghozatalában érték-e ilyenek a zsűrit? - Nem. Még a beszűrődő politikai sugallatokat is elhárítottuk. Csak és kizárólag szakmai szempontok domináltak a döntés meghozatalában. Elmondtuk: a beadott pályaművek közül egyik sem kerülhet a Széchenyi térre. Ha valaki olyan színvonalú munkát készít majd a jövőben, amely ideiilik, s a többi szoborral felvesz egy értelmes ritmust, ám legyen a Széchenyi téren. De csak azért, hogy a főtéren legyen, azt valahol falusias mentalitásnak tartom. A falusi ember mondja, hogy mindent a főtéren kell megcsinálni, mert ott van a templom, a községháza... A városi ember több centrumban gondolkodik. Nekünk is ehhez kell igazodni. Szabó C. Szilárd Nagy László: Nehéz lesz megőrizni és egyben továbbfejleszteni mindazt, ami kultúraként - legendából és valóságból - ránk hagyományozódott. (Fotó: Enyedi Zoltán) 0 Önnek - tizenegy pályázó közül győztesként kikerülve - egy hazánkban még alig ismert társasági forma keretei között kell kiépítenie az emlékpark működtetésének feltételeit. Konkrétan mit jelent mindez? - A KHT, mint a köz hasznára dolgozó társaság, kettős szerepet hivatott betölteni: a közművelődést, oktatást segító kulturális szolgáltató tevékenység mellett üzleti alapokon álló vállalkozásként önfenntartásáról is gondoskodnia kell. Az alapítók által biztosított mintegy 28 millió forint ugyanis erre kevés lenne. Ám, mint régóta kultúrával foglalkozó ember, tudom, hogy mindez olyan, mintha a tüzet kellene a vízzel összebékítenem. Míg a korábbi évtizedekben kimondani sem lehetett, ma tényként kell fogadni, hogy a kultúrának van áru „tulajdonsága". Természetesen ezt lehet vitatni, de azt nem, hogy az államnak a kultúrából ilyen-, olyan okokból történő kivonulása szükséghelyzeteket idéz eló. Véleményem szerint a KHT is egy értékmegmentést, előremenekülést szolgáló lépés. Hiszen a támogatások csökkenése mellett a megyei önkormányzat nem tudja fedezni az évek óta szükségszerűen növekvő költségvetési igényt. Ez a társasági forma viszont egyrészt lehetővé teszi számunkra a vállalkozást, másrészt azt is jelenti, hogy bizonyos adózási kedvezményeket élvezünk. Ugyanakkor a tulajdonosok a keletkezett nyereséget nem „vihetik ki", hanem azt a parkra kell fordítaniuk. Az alapítók szándéka pedig éppen az volt, hogy a KHT ezen sajátos eszközeit kihasználva teremtsék elő az anyagi feltételeket. 0 E szükségszerűségtől vezérelt, mégis kedvezőnek tűnő elképzelés megvalósítása, aprópénzre váltásának számtalan teendője elsősorban önre vár. Nem tart attól, hogy kevés erre egy esztendő, hiszen megbízatása egyelőre ennyi időre szól? - Valóban, ez túlságosan nagy és sokrétű feladat, amit • Az óp úszta szeri emlékpark új igazgatója: Nagy László Összebékíthető-e a tűz a vízzel? Nem kis vihart kavart néhány hónappal ezelőtt a Csongrád megyéi közgyűlés azon döntése, hogy az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot közhasznú társaság formájában, és nem a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának égisze alatt kívánja működtetni. Az átszervezés következményei, illetve céljai mellett a társaság október l-jével kinevezett ügyvezetőjével, Nagy Lászlóval, a kultúra őrzésének és áruvá „minősítésének" ellentmondásáról, illetve annak feloldási lehetőségeiről is szót ejtettünk. lehetetlen tizenkét hónap alatt maradéktalanul megoldani. Természetesen gondoltam erre már a pályázatom beadása előtt is. Ennek ellenére vonzott a feladat, a kihívás, amelynek elfogadására biztatást kaptam, de lehetőséget is láttam arra, hogy megmérettessem magam. Ugyanakkor be kell vallani azt is: napjainkban oly gyorsan változnak a dolgok, hogy szinte lehetetlen biztonsággal körülbástyázni magunkat. Ezért az ebből adódó bizonyos mértékű kiszolgáltatottsággal is számoltam akkor, amikor igent mondtam, hiszen nyilvánvaló: bármikor fel lehet bontani egy öt évre szóló szerződést is, illetve van mód - ha kölcsönösen úgy látjuk - jelenlegi státusom meghosszabbítására. Igaz, döntésemet az is motiválta, hogy a közművelődésben, majd a színházi életben eltöltött tíztíz esztendő után - vállalkozó újságíróként - kipróbáltam, mit jelent talpon maradni a piacon. így a „több lábon állás" felkínált esélyét nem szalaszthattam el. Az emlékparkkal összefüggő teendőim ellátásakor pedig nem egy évben gondolkodom, hanem hosszú távú folyamat részének tekintve próbálok meg minél jobb eredményt felmutatni. 0 Már a KHT gondolatának felvetésekor sokan érveltek azzal, hogy a múzeum szakmai szempontjait lehetetlen lesz összeegyeztetni egy nyereségorientált társaság üzleti elképzeléseivel. Mi erről a véleménye? - Az ebben rejlő ellentmondást már az eddig eltelt rövid idő alatt is érzékelhettem. Mégis úgy gondolom, hogy logikus mérlegeléssel, baráti együttműködéssel minimálisra lehet csökkenteni a súrlódási felületeket. Érdekkülönbségek azonban korábban is léteztek a megye és a múzeum között. Nekünk szintén lehetnek vitás kérdéseink, annak ellenére, hogy évek óta nagy elismeréssel adózom dr. Trogmayer Ottó igazgató úrék erőfeszítéseinek, szakmai eredményeinek. Ezzel együtt a kultúra értékeinek tisztelőjeként is tudomásul kell vennem, hogy nekem biztosítani kell a KHT működőképességét. Ez máris okoz problémát, mivel a múzeum három olyan nagyszerű kiállítást tervezett, amelyek feltételei csak részben adottak. Ezért sürgősen súlyos tízmilliókra lenne szükség. De - közhasznú társaságról lévén szó - jól meg kell gondolnunk, mikor mire fordítjuk a közpénzt. Ezért egyeztetnünk kell már a tervezéskor, és versenyeztetni a kivitelezés során. így nyugodt szívvel dönthetünk a pénzek kifizetéséről. Túl sok minden kell ugyanis ahhoz, hogy idegenforgalmi szempontból is eladható legyen a park. és erre szintén fedezetet kell biztosítani. A Feszty-körkép miatt igen megnövekedett látogatottság jól példázza ezt, mivel most, a próbaüzem (!) időszakában még a legalapvetőbb infrastrukturális feltételek is csak részben biztosítottak. Ezért szerepelt az eredeti tervben az, hogy 1996. tavaszától tekintheti majd meg a nagyközönség a panorámaképet. Az óriási érdeklődés miatt azonban mégis fogadjuk a vendégeket, igaz, rákényszerültünk arra, hogy bevezessük a jegyelőrendelést. 0 Ilyen körülmények között mennyi ideje marad arra, hogy az örökölt „csapatból" sajátot építsen, és követel-e majd „áldozatokat" ez a folyamat? -Én, bár kötelességből, de nyitott szívvel vettem át a park valamennyi dolgozóját, és hiszem azt, hogy velem együtt ők is átérzik a helyzetet, és meg akarnak majd felelni az elvárásoknak. Ennek érdekében igyekszem úgy munkálkodni, hogy valamennyien bizonyíthassák: együtt akaniak maradni a jövőben is. Ám egy új kihíváshoz mindig alkalmazkodni kell, azaz most rajtuk a sor. Én az aktuális feladatokat elsősorban ópusztaszeriekkel szeretném megoldani. Élóvé akarom tenni a skanzent. Ez például vállalkozási lehetőségek sorát nyitja majd -meg. Olyan körülményeket kell itt teremtenünk, amelyek lehetővé teszik, hogy minden magyar legalább egyszer eljöhessen ide. Terveim megvalósításában remélem közvetlen munkatársaim mellett - a helybeliek is segítségemre lesznek, és amikor egy év múlva számadást kell végezni, lesz eredmény, amit felmutathatunk. * N. Jit Függő Fotex A pénteki napra felfüggesztették a Fotex részvényeinek tőzsdei kereskedését. A BÉT Titkáráságának tájékoztatása szerint Ökrös András, a Fotex Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese csütörtökön délután hivatalosan közölte a Budapesti Értéktőzsdével, hogy munkaviszonya 1995. december 31-ével megszűnik. Az értékpapír árfolyamát, illetve az üzletkötéseket lényegesen befolyásoló információ nyilvánosan nem jelent meg, így a befektetők jelentós része nem szerezhetett tudomást erről. A kereskedés felfüggesztése a befektetők érdekében történt, így biztosítva azt, hogy a tőzsdén a befektetők azonos információval rendelkezzenek. Gyenge volt a forgalom pénteken a Budapesti Értéktőzsdén. A részvények összforgalma alig haladta meg a 60 millió forintot. Az árfolyamok általában enyhén emelkedtek, vagy szinten maradtak. A BUX index változása is minimális volt, 1,57 ponttal nőtt az értéke, 1518 ponton zárt. Az OTP árfolyama az általános tendenciával szemben tovább csökkent. A bank részvényei 900 forint alatti áron cseréltek gazdát a nap folyamán és legalacsonyabb áruk 855 forint volt. Á Richter részvényeire született egy 15 millió forint árfolyamértékű üzlet 2 ezer 140 forintos árfolyamon. A Richter papírok záróára 2 ezerl45 forint lett. Az Égis 3 ezer 350 forinton, a Pick 6 ezer 225 forinton zárt. A Humán papírjaival 845-860 forint közötti árfolyamon kereskedtek a brókerek. A Danubius részvényeiből is volt egy nagyobb kötés, 1205 forinton 5 ezer darabot adtak el. A kárpótlási jegyek 193-196 forint közötti áron találtak vevőre. (MTI) Húsz százalék Jövőre 20 százalékos béremelést javasol az MSZOSZ, mivel várhatóan a fogyasztói árak is 20 százalékkal emelkednek. A szakszervezeti szövetség erről kíván megállapodni a kormánnyal és a munkaadókkal az árakról és a bérekről kötendő egyezmény keretében. Az MSZOSZnek nem célja, hogy minden áron aláítja a megállapodást. Amennyiben az ÉT-ben a szakszervezetek nem megfelelően támogatják a kidolgozott javaslatukat, akkor egy ilyen dokumentumot egyedül nem kívánnak aláírni. (MTI)