Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-02 / 231. szám

HÉTFŐ, 1995. OKT. 2. • Horn Gyula az idősek világnapján A stabilitás a legfontosabb m Jf^sm BELÜGYEINK 3 A bajok és viszályok, a helyenkénti feszültségek ellenére Magyarországon politikai stabilitás van. Működnek a demokratikus intézmények, nem fe­nyegeti veszély az alkotmányos rendet, az állampolgárok szabadságát és biz­tonságát - jellemezte az országban uralkodó politikai légkört az idősek vi­lágnapja alkalmából rendezett szom­bati, budapesti rendezvényen Horn Gyula. A miniszterelnök ugyanakkor leszögezte: a politika szereplőinek nem szűnő feladata erősíteni a belső stabi­litást. „Mindezek jegyében söpörtem félre a kormánykoalíción belüli ellen­téteket; világossá kívántam tenni, hogy az ország kormányának stabilitá­sa elsőrendű kérdés" - mondta. A kormány és a Nyugdíja­sok Országos Képviselete közös ünnepi megemlékezé­sén a kormányfő természete­sen foglalkozott az idősek helyzetével is. Mint mondta, tisztában van azzal, hogyra kormány kényszerű intézke­dései leginkább a nyugdíja­sokat sújtják, hogy a nyug­díjminimum messze a létmi­nimum alatt van, és hogy az átlagnyugdíj a szeptemberi emelés után is csak 16 ezer forint. Hangsúlyozta, hogy a kormány, az ország nem nyugodhat bele, hogy az idő­sek nélkülözzenek. Aláhúzta ugyanakkor azt is, hogy a helyzet javítása csak pótlóla­gos forrásból lehetséges, en­nek pedig alapvető feltétele a gazdasági növekedés, lennek érdekében - mutatott rá ­vállalni kell azokat a tenni­valókat, amelyek a dolgok Az ENSZ Közgyűlése október l-jét rendbetételét szolgálják. A miniszterelnök mindehhez az idősek támogatását kérte, amikor úgy fogalmazott: „bí­zom abban, hogy az idősebb generáció, akik annak idején kihozták az országot a hábo­rús pusztításból és újjáépítet­ték azt, akik munkájukkal le­hetővé tették a nemzet bol­dogulását, segítségünkre lesznek abban, hogy megte­remtsük az európai színvona­lú jóléti Magyarországot". Az október 1-jei világnap alkalmából Knoll István, a Nyugdíjasok Országos Ér­dekképviseletének elnöke a nyugdíjasokat érintő, máig megoldatlan problémákról beszélt. Kiemelte, hogy az ígéretek ellenére sem való­sult meg az alacsony nyugdí­jak szintre hozása, és rende­zetlen az özvegyi nyugdíjak kérdése is. (MTI) 1991-ben nyilvánította az idősek világnapjává Az elmúlt időszakban jelentősen romlott Magyaror­szág nemzetközi megítélése. Ennek jórészt a külpoli­tika meghasonlottsága és kétlelküsége az oka. A Horn-kormány ugyanis eleinte az euroatlanti csatla­kozás elsődlegességét hangsúlyozta,, az utóbbi idő­ben viszont úgy tűnik, mintha vészes keleti félelem lett volna rajta úrrá, és ezért eltúlzotton veszi figye­lembe az orosz külpolitika érdekeit. Három ellenzéki párt igenli a minden igényt kielé­gítő új alkotmány kidolgozá­sát, és mielőbbi elfogadását. Ez a munka hosszúnak és nehéznek ígérkezik. Mindezt a Merre tovább Magyaror­szág? című ellenzéki kerek­asztal-konferencia második napján, szombat délután fo­galmazták meg Dobogókőn a Magyar Demokrata Fó­rum, a Kereszténydemokrata Néppárt, valamint a Fidesz­Magyar Polgári Párt szakér­tői a Barankovics István Alapítvány és a Katolikus Értelmiségi Társaság szer­vezte eszmecserén több száz főnyi tagságuk előtt. A szakértők egyetértettek abban, hogy meg kell őrizni a mai alkotmány előremuta­tó és demokratikus alapelve­it. Helyes volt annak kimon­dása, hogy az új alaptör­vényt a hat parlamenti párt közül legalább ötnek el kell fogadnia. A dokumentum szerkezetének megváltozta­tása is jogos elvárás, egyes fejezetei ugyanis túl hosszú­ak, míg mások nemcsak rö­videk, hanem hiányosak is. Üdvözlendő - mondották -, hogy az elképzelések szerint az alapelvek után mindjárt a második fejezetbe az emberi jogok kerülnek. Ugyanakkor - mutattak rá a szakemberek arra is - éles vitára lehet számítani sok rendelkezés kapcsán. A kon­cepciót előkészítő jogtudo­mányi műhelyeknek jó né­hány kérdésben egymással egészen ellentétes elképzelé­se van. A vitatott kérdések egyike a köztársasági elnök megválasztási módja és ha­tásköre. Három parlamenti párt - az MSZP, a KDNP és az FKGP - a közvetlen, azaz a nép általi választással ért egyet, míg a másik három viszont a parlament általival. Az államfő jog- és hatáskö­rét sokan bővítenék, míg ugyanannyian túl nagynak tartják azt. A három ellenzé­ki párt abban viszont egye­tért, hogy a köztársasági el­nök ne legyen elkötelezett egyetlen párt iránt sem. • Ellenzéki konferencia Hatpárti külpolitikát? Mindezeket három ellen­zéki párt, a Magyar Demok­rata Fórum, a Keresztényde­mokrata Néppárt és a Fi­desz-Magyar Polgári Párt háromnapos tanácskozásá­nak záróprogramján jelentet­ték ki vasárnap, Dobogókőn. A vezető külpolitikai szakér­tők népes hallgatóság előtt leszögezték: a magyar kül­politika egyik legfőbb hibája az, hogy nincs kijelölve egy­értelműen a fő cél. Ezért sok a rögtönzés e területen is, s így adódhatott, hogy létrejött például a magyar-szlovák alapszerződés. Nem kellett azonban sok időnek eltelnie ahhoz, hogy bebizonyosod­jon: e megállapodás többet ártott a felvidéki magyarság­nak, mint használt. Egyesek szerint nem is a kisebbség helyzetének a javítása volt az egyetlen célja az alap­szerződés gyors nyélbeüté­sének, hanem egyebek közt az, hogy végre nemzetközi elismeréshez jusson a kor­mány. A külpolitikai straté­giát hatpárti egyeztetéssel kellene mihamarabb kidol­gozni, s utána azt propagálni és védeni. Megengedhetet­len, hogy a jövőben önös pártérdekeket szolgálva nemzetközi színtéren tere­gessék ki egyesek a belső hi­bákat, nehézségeket - mond­ták az ellenzék képviselői. A szakértők mindamellett rámutattak: Magyarország külföldi megítélése amiatt is lehet kedvezőtlen, mert nem mindenki örül az Európai Unióhoz, vagy a NATO-hoz történő kapcsolódási szándé­kunknak. Sőt bizonyos gaz­dasági, politikai, de még ka­tonai körök is egyenesen el­lenzik ezt, és emiatt nem várható el tőlük, hogy tap­soljanak a magyarokért. A tanácskozás első két napján a magyar gazdaság jelenét és jövőjét elemezték, valamint az új alkotmánnyal kapcsolatos elvárásokat fo­galmazták meg a résztvevők. Az előbbi témával kapcsola­tosan azt emelték ki, hogy a kormánynak a megszorító intézkedések helyett inkább az élénkítést és a versenyké­pesség segítését kellene elő­térbe helyeznie. Megjegyez­ték: egyre inkább úgy tűnik, hogy az SZDSZ irányítja az országot, s ehhez csak asszisztál az MSZP. Bokros Lajos pedig lesi az alkalmat, hogy valamin megsértődhes­sen, és sietve elhagyhassa pozícióját. (MTI) Az importból származó gyógyszerek mintegy 60 százaléka, több mint ezer ké­szítmény 6,3 százalékkal ke­rül többe október l-jétől. Teljes árat kell ezután fizetni a recept nélkül is kapható, de vényre eddig 40, illetve 70 százalékban támogatott patikaszerekért; s ugyancsak vasárnaptól 45 készít­ménnyel szűkül a közgyó­gyellátási igazolványra térí­tésmentesen kiváltható gyógyszerek köre. A mostani gyógyszerár­emelés immár a hatodik eb­ben az esztendőben. Ezúttal ismét a gyógyszer-import­őrök emelik áraikat, mégpe­dig az elmúlt fél évben be­következett inflációt kom­penzálandó. Az úgynevezett alaplistás, magas százalék­ban támogatott készítmé­nyek áremelkedését ezúttal is magára vállalja a biztosí­tó, a többi gyógyszerért azonban a betegeknek kell többet fizetniük. Teljes egészében megszű­nik annak a mintegy 90 pati­kaszernek a tb-támogatása, amelyet ugyan bárki recept nélkül is beszerezhetett, de ha az orvos írta fel, akkor a tb 40, illetve 70 százalékban támogatott. Ilyen készítmény például a Paxirasol, az Irga­mid szemkenőcs vagy a Ca­nesten kenőcs. A közgyógyellátási iga­zolványra térítésmentesen kiváltható, körülbelül 800­900 gyógyszert tartalmazó listáról 45 készítmény került le. Egy hónap alatt ez már a második, a közgyógyellátot­takat érintő rendelkezés. (MTI) IDF: független, szuverén Új alapszabály elfogadá­sával, és a szervezet vezető testületeinek megválasztásá­val ért véget vasárnap az If­júsági Demokrata Fórum X. országos gyűlése. Német Gábor, a tömörülés frissen megválasztott elnöke el­mondta: a korábbiakhoz ké­pest jelentős változás, hogy a jövőben már nem regioná­lis alapon szerveződik Ma­gyarország legnagyobb kon­zervatív ifjúsági mozgalma. Megváltozott a szervezet ön­definíciója is: az IDF „füg­getlen, szuverén, politikai pártbefolyástól mentes, de az MDF szellemiségéhez kö­zel álló" szervezetként hatá­rozza meg önmagát. Lesöpöri padlások mm özei húszezer forint egy tonna búza ára a Buda­om pesti Árutőzsdén. És ez nem határidős, decem­beri teljesítésre szóló spekulációs ár, hanem azonnali szállításra érvényes. Most ennyiért, vagy majdnem ennyiért lehet kapni. Tulajdonképpen nem történt semmi rendkívüli, csak megközelítettük a világpiaci árat. Ezt a kiegyenlítődést persze nagyban segítette az a tény, hogy nincs annyi minőségi búzafeleslegünk, amely fedezné kétmillió tonna feletti exportkötelezett­ségünket. Azt pedig már Marx előtt is megmondták, hogy kis kínálat, nagy kereslet egyenlő árnövekedés. Nálunk most mind a két feltétel adott, vagyis mégsem termett olyan sok étkezési minőségű búza, a beígért mennyiséget pedig mindenképpen - akár nullszaldós üzlet árán is - produkálniuk kell a kereskedőknek, különben jövőre nem állnak szóba velük a vevők. Ma­gyarul, olyan búzát is eladtunk, ami meg sem termett. A termelők persze vajmi kevés hasznot látnak ebből az égig érő búzaárból. Egy nagy termelési hagyomá­nyokkal rendelkező, privatizáció alatt álló, pénzügyi­leg már korábban ellehetetlenülő állami gazdaság példáján érdemes bemutatni a gyakorlatot. Minden a vetéssel, sőt egy kicsit korábban, a talajelőkészítéssel kezdődik. A vetőmagot már az integrátor, a későbbi felvásárló előlegezi, ő ad pénzt a tavaszi fejtrágyázás­ra, a vegyszeres gyomirtásra, a munkagépek üzem­anyagára, szinte majdnem mindenre. Ezért cserében meglehetősen nyomott - az állami garantálthoz közeli - áron jogosult felvásárolni a termést. A gazdaság számol és imádkozik. Kiszámolja, az integrátoron kí­vül mástól nem kapna hitelt a vetőmagra, s akkor azonnal lehúzhatná a rolót. Tudja azt is, hogy csak átlagos időjárás mellett lesz az egész vállalkozás null­szaldós, s imádkozik, hogy jókor süssön a nap, időben essen az eső. Akkor a jó termésből marad valami fe­lesleg, valami spekulációs alap, amivel meg lehetne várni a jövő év elejét. Tárolni is tudná, annyival keve­sebb silót adna bérbe a gabonaforgalminak, de erre sincs lehetősége. A hitelező bank ugyanis már nagyon régóta vár az aratásra, az egyetlen és biztos nagyobb bevételre, s eladat vele minden felesleget. Hiába tudja ugyanazt a pénzintézet és a gazdaság, vagyis, hogy jó ára lesz a búzának év végére, erős a kényszerpálya. Augusztus közepére már összesöpörni való búza sem marad. r ízezer, tizenegyezer forintos tonnánkénti áron ta­karítottak ki idén nem egy gazdaságot a tőkeerős integrátorok és a türelmetlen bankok. Az előbbiek egyértelműen jól jártak, az utóbbiak pedig még re­ménytelenebb pénzügyi helyzetbe csúszó ügyfeleikkel búslakodnak azon, hogy nem tudtak várni néhány hónapot. Abban viszont már most mindhárom szerep­lő megegyezhet, hogy jövőre, veletek, ugyanitt. Az őszi vetéshez ugyanaz az integrátor biztosította a vetőma­got... MODUL BAU Soproni bejárati ajtók, höszigelt üvegezésű ablakok megrendelhetők! Szefíed, Csongrádi sjít 2*7. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022, 311-092. Tel.: 63/314-011 otr> KTNG BO^ Atléták, pélék, teniszingek, mezek, sportalsék, szabad­időruhák. Csapatoknak, viszonteladóknak kedvezmény. Szeged, Takaréktár u. 1. Kuncze Gábor belügy­miniszter volt az első elő­adója Szegeden annak a minapi nagyszabású ta­nácskozásnak, amely a Közbiztonság '95 elneve­zést viselte. A belügymi­niszter tájékoztatta hallga­tóságát hazánk közbizton­ságának állapotáról és leg­fontosabb teendőiről. Ak­kor válaszolt lapunk mun­katársának kérdéseire is. • Belügyminiszter úr, a Rendőrség Szabad Szak­szervezete demonstráci­ót szervez arra az esetre, ha a kormány november elején nem emeli az ál­lomány bérét. Mi a véle­ménye erről a megmoz­dulásról? - Nem hiszem, hogy ez a legjobb megoldás a prob­lémák rendezése érdeké­ben. Ugyanakkor azt a fajta támogatottságot, amit a rendőrség most élvez, na­kérdés • A belügyminiszterhez Nemzetközi maffiák ellen nemzetközi kapcsolatok gyon könnyen elveszítheti. Tudniillik, ha azt látjuk, hogy ott van 5 ezer rendőr a Parlament előtt, s abban az időben Budapesten egy súlyosabb bűncselekményt követnek el, akkor biztosan mindenki azt fogja monda­ni: jobb lett volna, ha a he­lyükön vannak, nem az Or­szágház előtt ácsorognak. Ezért én a rendőrszakszer­vezet helyében megfontol­nám, hogy élek-e a nyo­másgyakorlásnak ezzel az eszközével-, vagy más úton igyekszem megoldani a gondokat. A Parlament a közeljövőben egy közbiz­tonsági vitanapot szándé­kozik tartani, amelyen a rendőrség helyzete is terí­tékre kerül. A kormányzat pedig már 20 százalékos Kuncze Gábor bérfejlesztést irányzott elő a jövő évre a rendőrségi ál­lomány részére. • Mit terveznek a szer­vezett bűnözés felszá­molásáért, az ukrán, orosz, szerb maffiák magyarországi tevé­kenységének megaka­dályozásáért? - Bonyolult kérdés. Van egy erőteljesebb ellenőrzés a határon, immár egy éve. Itt persze még nem akadnak fenn mindazok akikről szó van, mert adott esetben megfelelő okmányok és pénz birtokában lépik át a határt. Amikor már az or­szágban vannak, akkor a rendőrség megfelelő eszkö­zökkel lép fel ellenük, s ter­mészetesen nemzetközi kap­csolatrendszerünk is előse­gíti a szervezett bűnözés el­leni fellépésünket és a bűn­bandák felszámolását. Egyébként ezzel kapcsolat­ban kell elmondani, hogy az Európai Unió is mind job­ban felismeri annak fontos­ságát, hogy azokkal az or­szágokkal, amelyek az Uni­óval határosak, egyre szoro­sabb együttműködést építse­nek ki. • Szeged földrajzi hely­zetéből fakadóan az egyik legfrekventáltabb helye a határon túlról ér­kező bűnözésnek. Ennek ismeretében miként le­hetséges, hogy a szegedi rendőrség állománya ki­sebb, mint például a győ­rié? - Nem feltétlenül igaz, hogy ilyen szoros korreláció van aközött, hogy ilyen kö­zel vagyunk a határhoz, meg aközött, hogy itt milyen a bűnözés. Tudjuk, hogy Sze­geden a bűnüldözés, a felde­rítés eredményessége nem tér el például a győri kapi­tányságon jegyzett mutatók­tól. Az átcsoportosítás, az állomány mozgatása külön­ben igen nehéz feladat és a jelenlegi helyzetben, éppen az említett körülmények mi­att, nem is tanácsos. Egyéb­ként, tudomásom szerint, a szegedi állomány létszáma nem sokban különbözik az ön által említett város állo­mányának létszámától. K. r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom