Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-08 / 211. szám

PÉNTEK, 1995. SZEPT. 8. BELÜGYEINK 3 A kormány első olvasatban elfogadta az 1996. évi költségvetési törvénytervezetet - jelentette be Kiss Elemér, miniszterelnökségi államtitkár a csütörtöki kormányülésről tartott tájékoztatón. A költségvetés hiánya a javaslatban 120,8544 milliárd forint. Ez a 2053,2432 milliárd forint kiadási főösszeg és az 1825,4135 milliárd forintos bevételi főösszeg egyenlegeként alakul ki, az adósságtörlesztési kiadások nékül. Ez megfelel annak a kiemelt célnak, hogy az államháztartás privatizációs bevételek néküli hiánya ne érje el a GDP 4 százalékát. A közeljövőben a javaslatot megtárgyalják az Érdekegyeztető Tanácsban és a kabinet előreláthatólag szeptember 28-án véglegesíti azt, hogy még ebben a hónapban benyújthassa az Országgyűlésnek. A költségvetési politika kiemelt céljai közé tartozik az államháztartás centralizációs és újraelosztó funkciójának erőteljes visszaszorítása. a kiadások növekedésének szigorú keretek között tartása. Ez utóbbit az államháztartási reform megkezdése biztosítja majd. A jövő évi költségvetés segíti a gazdasági növekedést. Számottevően bővülnek az infrastrukturális beruházások forrásai. A költségvetési gazdálkodás hatékonyságának növelésére • Döntött a kormány Lépések a konvertibilitás leié bevezetik a kincstári rendszert. A javaslat az államadósságot olyan módon kezeli, amely megakadályozza a kamatkiadások indokolatlan növekedését és javítja az adósságállomány lejárati összetételét. A négy adótörvény tervezetét a kormány következő ülésén véglegesíti, mert néhány kérdésben tisztázó megbeszéléseket kíván folytatni — például az önkormányzatok szövetségeivel. Elfogadta a kabinet a devizatörvény tervezetét, amelyet pénteken juttat el az Országgyűléshez. Az eddigi szabályozáshoz képest az egyetlen devizahatóság a jegybank marad. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a Pénzügyminisztérium eddigi devizahatósági jogköre. A vállalkozások szántára liberálisabbá teszi a devizaműveletek végzését, mint ahogy könnyítéseket hoz a jogszabály a lakosság számára is. A javaslat szerint szabaddá válik a belföldiek konvertibilis devizavásárlása, és megszűnik a devizaszámlán tartás kötelezettségé. A kormány azonban megszabhatja a lakossági valutakeretet. A külföldön tartózkodó magyar turista Magyarországon vezetett forintszámlájának terhére devizát utalhat át a számára külföldön szolgáltatást nyújtó cég javára. A vállalkozásoknak a jövőben nem kell vételre felajánlani devizabevételüket, de azt továbbra is haza kell utaltatniuk. A külföldiek számára a jövőben már nem kell devizahatósági engedély a lakóingatlan-vásárláshoz, amennyiben az Országgyűlés is jóváhagyja e törvényjavaslatot. A legálisan Magyarországon foglalkoztatott külföldiek adózott jövedelmük meghatározott hányadát és konvertibilis valuta beváltásából származó, fel nem használt forintjukat konvertibilis valutára válthatják, illetve külföldre átutaltathatják. A Magyarországról kivándorlók összegkorlátozás nélkül vihetik ki vagyoni értékeiket, és a belföldi ingatlan értékesítéséből származó forint átváltásával szerzett devizájukat is. Módosította a kabinet az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjra való jogosultságáról szóló rendeletet. A döntés értelmében a jövő évtől a színművészekre is kiterjednek a jogszabályban biztosított kedvezmények. A határozattal a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat is egyetért. (MTI) Lányi: Horn veresége a népfront előszele Az MSZP és az SZDSZ vitája Horn Gyula és a szocialisták hatalmas vereségével végződött. Ezt a Kisgazdapárt szóvivője jelentette ki sajtótájékoztatóján. Lányi Zsolt szerint az orszáe a népfrontos politika felé halad, mivel a kisgazdákon kívüli parlamenti ellenzéki pártok hajlamosak arra, hogy rábólintsanak a kormányzat torz intézkedéseire. Elkészültek az átalakítási és létszámcsökkentési tervek a honvédségnél, azt követően, hogy az Országgyűlés nemrég elfogadta az erre vonatkozó határozatot. • A létszámcsökkentés adatai Hatvanezer honvédünk marad redet és 5 zászlóalj szintű szervezetet, valamint más repülő és légvédelmi egységeket is. Az átalakítás során a beosztásukat vesztett tiszteket - századparancsnokig bezárólag 1998. végéig kérelmükre tiszthelyettesi vagy zászlósi beosztásban változatlan illetménnyel foglalkoztathatók. Megszűnik 1997-ben a Magyar Honvédség Parancsnoksága, pontosabban átalakul Honvéd Vezérkarrá. így megint egy személy irányítja majd a honvédséget. Erről azonban még külön döntés készül. A honvédelmi miniszter rendelete értelmében az új vezetési rendet úgy kell kialakítani, hogy az legalább 20 százalékos létszámcsökkentést eredményezzen az irányításban. (MTI) A Imodik a nyomor. Nagyon gyakran arról, hogy az embernek egyszercsak kipattan az isteni szikra, az a bizonyos nagy ötlet a fejéből. Anagy ötlettől pedig egyenes út vezet a meggazdagodáshoz, a pénz pénzt fial és ezt követően már csak úgy dőlnek a milliók. A probléma mindösszesen az, hogy a hétköznapi ember hiába ül otthon és töri a fejét, sajnos, egyetlen épkézláb, hasznosítható ötlete sem támad. Jutott mindez onnan az eszembe, hogy - kicsit messziről kezdem - szülőfalumban, a dunántúli községben óriási a munkanélküliség. Nem egy bánya zári be, hanem szinte az összes a környéken, amelyeknek a családok a megélhetésüket köszönhették. Az emberek ezt követően mégsem indultak el a „vállalkozóvá válás útján", mint ahogy az a hozzám hasonló újságírók cikkeiben történni szokott. Vagy aki elindult, az se jutott tovább az első kanyarnál. Hiába nyitottak sokan kiskocsmát, butikot vagy más üzletet, nem éltek meg belőle, nem tudták elővarázsolni a szomszéd zsebéből a nemlétező forintokat. Mi maradt tehát? Az otthonülés, a kocsmába járás, de az is kizárólag a hónap elején. Amikor nagyszüleim halála után a család próbálta bérbe adni a kertjüket, azt hittük, majd kapkodni fognak érte, hiszen az embereknek valamiből élniük kell. A bérbeadás oly módon történt volna, hogy aki kiveszi, nem fizet semmit, a termés pedig az övé. Hogy mi ebből a bérbeadó haszna? Addig sem áll parlagon a föld, nem lepi be a dudva, meg a vadkender. . Rövidre zárva a történetet, a kertet - munkanélküliség ide, munkanélküliség oda - nem vette ki senki. Azért a kis paprikáért, paradicsomért, káposztáért, gyümölcsért ugyanis keményen kellett volna dolgozni, ásni, kapálni, permezetni, öntözni. Szóval, nem adták volna ingyen termést. Aki azonban eddig otthon üldögélt, úgy gondolta, inkább kevesebbet eszik, de nem izzad egész évben a kerti munkával. hétköznapi ember tehát - legalábbis úgy tűnik - még mindig az isteni beavatkozást várja. A kis pénzért, ami esetleg az utcán hever és csak le kellene hajolni érte, nem mozdul. Nincs arányban az erőfeszítés a hozadékkal, a sok kicsi mintha nem akarna sokra menni, ellentétben azzal, amit a bölcs közmondás állít. Manapság már a közmondások sem a régiek. -Fx^^j^ __A_ .1 AMIN,\ MINTABOLT imvl megrendelhető körös <6 fula/óblokk 211 db/nm I. o. 97.5(1 Et/db d^r^^r ^ Körös 50 2(1 db/nm I .o. KI.25 Ft/dblO/ks W 10/49 válaszlallap 10 db/nm I.o. 67,50 El/db MAMII HAH EB 60/19 brksrk'm 95.- El/db milUUL UHU 8 raklaptól ingyenes házhoz szállítás! Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/474-481, 62/491-022. Szentes. József A. Tel.: 63/314-01 1 u. 24. Az MSZP után az SZDSZ is megnevezte a tagjait annak a két munkacsoportnak, amely a szocialisták küldöttségeivel a koalíciós együttműködés részleteit tekinti át. A koalíciós megállapodás kormányzati struktúrát érintő fejezetét áttekintő munkacsoport• A patikaprivatizáció örömei és gondjai Inkább hitellel, mint verölegényekkel Az MSZP és az SZDSZ vitája Horn Gyula és a szocialisták hatalmas vereségével végződött. Ezt a Kisgazdapárt szóvivője jelentette ki sajtótájékoztatóján. Lányi Zsolt szerint az ország a • Az MDF a koalíciós helyzetről Miként nincs miniszterelnök, amikor van? Magyarországnak nincs miniszterelnöke, közjogilag ugyan van, de valóságosan az ország kormányát vezető személyisége nincs, mivel Horn Gyula elfogadta a kisebbik kormányzó párt hétpontos, a miniszterelnököt szigorúan önkorlátozó javaslatát. Ezt Für Lajos, az MDF elnöke jelentette ki csütörtökön, a demokrata fórum országos elnökségi ülését követő sajtótájékoztatón. A pártelnök szerint ezt a koalíciót Öt esztendő után a kétségekkel, éles véleménykülönbségekkel kísért patikaprivatizáció napjainkra befejező fázisához érkezett. Sőt, Csongrád megyében „megszületett" az eiső, államiból magántulajdonúvá lett gyógyszertár is. Ennek apropóján dr. Blum Ferenccel, a Csongrád Megyei Gyógyszerészkamara elnökével a magánosítás pozitív és negatív körülményeit vettük számba, illetve azt, hogy a gyógyszerésztársadalom miként élte meg az elmúlt időszak ellentmondásait, hogyan látja jövőjének esélyeit. • Kemény küzdelem, éles viták után vetették el végül az önkormányzatok a patikák és a gyógyszertári központ részvénytársasági keretek közötti jövőbeni működtetését. A kezdetektől a magánosításért síkraszálló kamara győzelemként könyveli el a gyógyszertárak privatizálását? - Valóban, kétféle vélemény alakult ki ezzel kapcsolatban, miután kiderült: nem az AVÜ privatizálja a patikákat, hanem azokat az a közös hibák és a közös vétkek tartják össze. A sajtótájékoztatón Sidó Zoltán, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a szlovákiai oktatási helyzettel kapcsolatban kijelentette: nem hajlandók meghátrálni a hatalom intézkedése előtt. Ellenállásukat mindaddig folytatják, amíg veszély fenyegeti a magyar iskolákat, az anyanyelvi oktatást. (MTI) Dr. Blum Ferenc. (Fotó: Hárs László) illetékes önkormányzatok kapják tulajdonba. A vitát először az váltotta ki, vajon a megyéket vagy a településeket tekinti-e a törvény az erre jogosultnak. Az rt. létrehozását, amelyben nemcsak a központ, de a gyógyszertárak is benne maradtak volna, mi valóban elleneztük. Véleményünk szerint működtetésük egyszerűbb és eredményesebb, ha a patikusok a magukénak tudják azokat. Szerencsére a polgármesterek mellénk álltak, és a megyében dolgozó közel 400 gyógyszerész többségé 'is. Eszerint az úgynevezett rendszeresített létszám 1995. december 31-én 81 ezer 266 lehet. Ez nyolcezerrel kevesebb, mint az 1995. július elején megállapított létszám (89 ezer 175) volt. Augusztusban már 3 ezerrel kevesebb sorkatona vonult be, és még az idén tovább apadhat a közalkalmazottak száma is. Csökken a tisztek és a tiszthelyettesek rendszeresített létszáma is, de ez nem jelent elbocsátást, mert valójában mintegy 8 százalékkai alacsonyabb a hivatásosok száma a megállapított plafonnál. Jövő év végére azonban 69 ezer 812-re kell csökkenteni a honvédség létszámát, és ez mintegy 5 ezer közalkalmazott elbocsátását jelenti. Csaknem 4 ezerrel csökken a sorkatonák száma is, amit elsősorban a 9 hónapos szolgálati így az országban egyedül itt nincs tulajdonrésze a patikavagyonból a megyei önkormányzatnak. • A magánosítás mely formáját választották a helyhatóságok? - Ebben nem alakult ki egységes álláspont. Egyik részük tulajdonba, mások bérbe adják a gyógyszerésznek. A kamara az előbbit tartja szerencsésebbnek, de pozitívumként emelhető ki, hogy a bérleti jogért még Szeged, illetve a nagyobb városok sem kértek pénzt. A falvak egy részében pedig, ahol kis forgalmú gyógyszertár működik, a közüzemi díjak fizetését is átvállalta az önkormányzat. Ahol viszont már eladták, mint Csanádpalotán, Apátfalván, Földeákon, ott az nagyon előnyös feltételekkel valósult meg. Egyéves türelmi idő mellett öt év alatt kell kifizetni á vételárat, amelynek ido bevezetesevel ernek el. Háromezerrel kevesebb tiszt dolgozhat 1996. végén. Esetükben a Honvédelmi Minisztériumban egyrészt a természetes kiválással - nyugdíjazás, elvándorlás - számolnak, másrészt azzal, hogy néhány százan vállalják az alacsonyabb beosztásban való szolgálatot. A tiszthelyettesek és zászlósok száma ugyanis valamelyest emelkedhet. A további tervek szerint 1997 végére 65 ezer, 1998 végére pedig 60 ezerre kell apasztani a létszámot. Az idén 3 összfegyvernemi dandárt, két ezredet és egy zászlóaljat szüntetnek meg, többet pedig átalakítanak. Jövőre pedig két dandárt, három ezredet, két zászlóaljat, két légvédelmi rakétaosztályt számolnak fel. Továbbá átalakítanak 13 dandárt, 15 ezmértéke szintén igen kedvező. • A bérleti jog megszerzése mennyi időre szól? - Általában tíz évre, de Szegeden és Szentesen nagyon szerencsés döntéssel - a gyógyszerész addig kapja használatba a gyógyszertárat, amíg az eredeti funkciójának megfelelően üzemel. Egyedül Vásárhelyen bizonytalan a helyzet, mert az önkormányzat egyelőre olyan_ magas bérleti díjat kér, amelybe „belebuknának" a kollégák. • A nagy szegedi gyógyszertárak privatizálása körül viszont, a hírek szerint, csapdosnak a hullámok. - Valóban, ezek nem hasonlíthatók a néhány személyt foglalkoztató kisebb társaikhoz. A város önkormányzata azonban nagyvonalú volt, és felajánlotta: ezen patikák gyógyszerészei közösen alkossanak betéti társaságot, és akkor mindannyian tulajdonosok lehetnek. Eddig 8-9 helyen már létrejött a megegyezés, és be is adták az erre vonatkozó igényeiket. Úgy tűnik, csupán néhány olyan esetre kell számítani, amikor ez az elképzelés nem valósul meg. A kamara ugyan felajánlotta, hogy jószolgálati küldöttségként megpróbálja közelíteni az elképzeléseket. Ha ennek sem lesz eredménye, akkor a több pályázó közül a gyógyszerészkamarának kell majd eldönteni, ki kapja meg a működéshez szükséges személyi jogot. • Ha még ma is ennyire kérdőjeles a patikaprivatizáció, lebonyolítható-e az egyáltalán a törvény szerinti határidőre, 1995. december 31re? - Természetesen. A személyi, jogi engedély kézhezvétele húzódhat csak át a következő évre. Ám ha a gyógyszerész megköti az ideiglenes szerződést elsőként az önkormányzattal, majd ennek birtokában a gyógyszerkészlet megvásárlására is hasonló megállapodást ír alá, a tiszti főgyógyszerész megadja az ideiglenes működési engedélyt, a tb szerződést köt vele, és ha a mi támogatásunknak szintén birtokába jut, akkor a Népjóléti Minisztériumhoz kerül a kérelem. Amint pedig onnan visszajelzik, hogy átvették a dokumentumokat, a gyógyszerész már megkezdheti működését. Ezért, becslésem szerint, október végére 60-70 százalékban megvalósul a magánosítás. • Sokakat mégis aggaszt néhány körülmény: lesz-e gyógyszerész munkanélküliség, és milyen következményekkel járhat, ha a patika megvételéhez szükséges tőkét külső személy biztosítja? - Nemigen kell attól tartani, hogy utcára kerülnek a kollégák, ugyanis a gyógyszerismertetői hálózat olyan sók fiatalt felszfAz SZDSZ csapata nak Kuncze Gábor, Bauer Tamás és Kis Zoltán a tagja. Az együttműködés normáit elemző munkacsoportban pedig Hack Péter, Magyar Bálint és Wekler Ferenc vesz részt. vott, hogy még Szegeden is mindenkire szükség van. Ez azonban nem mondható el az asszisztensek esetében, közülük jó néhányat vagy végkielégítéssel elküldenek, vagy csökkent óraszámban foglalkoztatják a továbbiakban. A kérdés második felére vonatkozóan pedig el kell mondanom: sajnos máris van rossz példa arra, hogy a nagy hasznot remélő, nem gyógyszerész befektető, amikor rájött, hogy a gyógyszertár sohasem lesz kincses bánya, a verőlegényeivel követeltette vissza a korábban átadott milliókat. Ezért mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy inkább szakmai körökbői keressen tőkeerős társakat. Ezenkívül lehetőség van hitel felvételére, bár ez igen magas kamatú, ezért is fogadtuk örömmel az OTP Csongrád Megyei Igazgatóságától kapott ígéretet: a japán Start-hitelből elkülönítenének egy összeget a gyógyszerészek részére, ami számukra nagy segítséget jelentene. N. Rácz Juciit