Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-07 / 210. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. SZEPT. 7. BELÜGYEINK 3 25.00 20.00 |Ft/m3) A földgáz fogyasztói árának változása 1982-1995 között (Ft/m3 \15M Ft/m3| 15.00Forrás: ÁEEF / Prímagáz / MTI-SAB 34,65 Ft/m3i 10.00 a. •0 c .5. c o CD 3 0 C o_ 2 •a E •a E 09 3 0 £ 0 jan. 90 31. O 1 c 0 a § jan. 1. f <x CD 0> 90 o. K 90 o. o. 90 o. 1 CF 0> cs Oo. 1 N 0< 0£ o, 0. 00<•> o> om cs o. i oo. i ui o. oL 10.OOf* Ft/KWh 9.00" A villamosenergia éves fogyasztói átlagárának változása 1980-1 1995. iz*ptwnb«r l-|él«l: • évi 600 KWfvig - 7 oo Ft/KWh • évi 600-3600 KWh-ig- 9 20 Ft/KWh • évi 3600 KWti fölölt - 11 30 Ft/KWh ijízalcai • évi 2400 KWh-ig • 3.80 Ft/KWh • évi 12.000 KWh-ig - 4.30 Ft/KWh •évi 12.000KWhfölölt -4.80Ft/KWh Forrás: AEEF/MTI SAB KSH, rjTin-OKooO'O — d ooo0ooo0coooooo>o>o< t> o a* o> a* o* o- of oco o Ifi 8: » Valaha Magyarország volt Európa energiában leggazdagabb országa. Ugye meglepő a kijelentés, hiszen annak idején az iskolában egészen mást hallottunk. Pedig így van: az olcsó, államilag támogatott villanyáram, a gáz számolatlanul fogyott otthonainkban. Nálunk jóval gazdagabb országokban leoltották maguk után a családok a villanyt, mi nem. Munkahelyeinken is csak mostanság jött „divatba", Az energiaárak felnőnek az égig? hogy takarékoskodjunk az energiával. Nem is csoda, hiszen az elmúlt néhány évben - ábráink tanulsága szerint is többszörösére nőttek az energiárak. Legutóbb újabb 8 százalékos áremelést határozott el a kormány, s az energiaszektor privatizációja még hátravan. Drága, vagy olcsó ma nálunk az energia? A „minimálbéren tartott" fogyasztónak minden bizonnyal drága, a valóságban azonban továbbra is jelentős állami támogatás csörgedezik évről évre az energia-vállalatokhoz. Pedig hosszú távon éppen az ellenkezője lenne a kormány érdeke: hiszen nem mindegy, hogy egy veszteséges, vagy egy nyereséges energiaszektort kíván-e privatizálni. Az utóbbiért minden bizonnyal jóval többet kapna, amiből az adósságfizetésen túl még a környezetvédelemre is maradhatna. Valószínű, mindmáig politikai szempontok játszanak közre abban, hogy az energiárak nem nőnek az égig. Az már más kérdés, hogy az energiacégek privatizációja után az új tulajdonosok gyorsan meglépik majd az elmaradt áremeléseket. Az energia iránti növekvő igényt persze egészen másként is ki lehetne elégíteni: mondjuk azzal, hogy a takarékosabb háztartási gépek forgalmazását támogatja az állam, vagy a növekvő gázfelhasználás helyett az épületek jobb szigetelését segíti anyagilag is. R. G. Befejeződött a közoktatás átvilágítása/ amely lehetővé teszi hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a valóságos helyzet feltárása alapján alakítsa ki a szféra szabályozását - jelentették be a tárca vezetői - Fodor Gábor miniszter és Báthory Zoltán helyettes államtitkár - szerdán tartott sajtótájékoztatójukon. • Átvilágították a közoktatást • A munkát szegediek végezték Idén ne legyen több iskolakorlátozás! A helyettes államtitkár utalt arra, hogy a '80-as évek közepétől a demográfiai hullámhegy apadóban van, és ebben a tekintetben nem is várható változás. A közoktatás számára ebből adódó konzekvenciákat előbb-utóbb le kellett vonni - tette hozzá. Egyúttal hangsúlyozta: a tárca a középiskolai oktatás kiterjesztését tűzte célul, így az általános iskolai tanárok számára adott a továbblépés lehetősége. A most közzétett anyagot egyébként Várnagy Tamás vezetésével egy szegedi munkacsoport dolgozta fel a Művelődési és Közoktatási Minisztérium számára. Báthory Zoltán az átvilágításból levonható általános következtetések alapján ismételten arra kérte az iskolafenntartókat, hogy jövő év szeptembere előtt ne tegyenek korlátozó lépéseket. Nincs ugyanis törvényes garancia arra, hogy az így felszabaduló pénzeket visszaforgatják a szférába - fűzte hozzá. Elmondta azt is, hogy az átvilágítás információi alapján most formálódik a közoktatás új, feladatarányos normatív támogatási rendszere. Borbola István főosztályvezető ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a felmérés során a közoktatási feladatellátás megszervezésével kapcsolatos adatokat gyűjtötték össze. Ez lehetővé teszi, hogy elvégezzék a közoktatási törvény, illetve a más jogszabályok tervezett módosításához szükséges hatásvizsgálatokat. Bejelentette: a tapasztalatok alapján egy statikus és egy dinamikus számítógépes modell is készült a közoktatás 'feladatellátási rendszerének szimulációihoz. Azt is biztosítani tudják, hogy a szabályozás település-, illetve intézménytípustól, vagy az ellátott feladattól függően differenciáltan fejtse ki hatását - jegyezte meg. Ezzel összefüggésben kiemelték: a pedagógus álláshelyet nem szabad összetéveszteni a pedagógus létszámmal, és a kérdést nem lehet, és nem is szabad úgy megfogalmazni, hogy a rendszerben sok-e, vagy kevés a pedagógus. Csak arról érdemes beszélni, hogy az álláshelyképző feladatok aránya milyen, vagy arról, hogy az egyes képzéstípusok közötti álláshelyszámmegoszlás mejfelelő-e tették hozzá. Álláspontjuk szerint a rendszer belső arányait kell megváltoztatni. A szakemberek az egyes fontosabb, illetve érdekesebb grafikonokat ismertetve többek között elmondták: az általános iskolák között a 35 diákot oktató tanintézetek száma a legnagyobb. A tanítási órák száma pedig a 11. évfolyamon a legmagasabb, ahol ez - az alapórákhoz viszonyítva - osztályonként 20 óra többletet jelent. Ugyancsak figyelemre méltónak találták, hogy az általános iskola felsőbb évfolyamain 30-35 százalékkal magasabb a többletóraszám. Ez valószínűleg az alacsony létszámú osztályok következménye - vélték a szakemberek. (MTI) Ombudsman Horn Gyula miniszterelnök fogadta Gönczöl Katalint, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, Kaltenbach Jenőt, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok ombudsmanját és Polt Pétert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesét. A találkozó után Gönczöl Katalin elmondta: a biztosok ismertették azokat a „fájdalmas pontokat", amelyeknél az állampolgárok jogai sérelmet szenvednek. n ános, a községházi kézbesítő jutott eszembe a CJ minap. Gyermekkoromban szinte naponta láttam, amint ment ide-oda a faluban, hogy a községházáról elvigye a hivatalos leveleket a címzetteknek. Postástáskája volt, meg egy hosszúkás könyvecskéje, amiben a községlakó aláírásával igazolta, hogy átvette a hatósági iratot. Ha a levelek kézbesítését letudta János, „átment mindenesbe", azaz végzett mindenféle munkát, amit éppen reá bízott az elöljáróság. S ha éppen a falu háza előtti sárban egyengette a hirtelen esővíz útját, akkor is megkalapolták. Jutott pedig eszembe János akkor, amikor a posta vezérigazgató-helyettese arról nyilatkozott, hogy az önkormányzatok (is) a korábbinál kisebb értékben és mértékben veszik igénybe a Magyar Posta szolgáltatásait. Pontosan: „A levélpostai küldeményforgalomban például érezhetőek a költségvetési intézmények takarékossági intézkedései". Csak nem János? Jánosok? A felvillanó kérdést akkor elhessentettem. Később elkezdtem számolni: mibe is kerülne egy-egy önkormányzatnak egy János fizetésestől, tébéstől, közterhestől, mindenestől, ha kézbesítőként alkalmaznák. Az első kalkulusok ijesztően nagy összegűre sikeredtek: kis településen kevés helyi levélre számítva jócskán ráfizetéses lenne a községházi kézbesítő. Már ha csak a levéltovábbítással foglalkozna. Ha más is rábízatna, és szorgosan elvégezné... \ J os, egy-egy városban János (főként szegedLKJ nyi nagyvárosban) megérné a pénzét. János /., János II, is talán. Akkor, ha nemcsak hivatalos iratokat kézbesítene, hanem más városházi teendőket is kellő hatékonysággal ellátna. Huú, de mennyi van ilyen! (Részben káeftésítve...) Lehet persze a János-intézményt idejétmúltnak, korszerűtlennek minősíteni. Csak „gazdaságtalan"-nak ne tessék! (A pénztárba be nem vételezett parkolási díjakból például hány évi jánosfizetés tellett volna ki?) A városszolgáló jánosmunkának ugyanis volt-van egy forintokban aligha mérhető morális értéke is. Amiért most is meg lehetne kalapolni! Ha létezne még János... • Szakértők kizárva Titkolózik a kormány A KISOSZ szakértői a napokban már másodszor vettek részt a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel együtt az 1996-os adótörvények úgynevezett „szakmai egyeztetésén". A tárgyalásokhoz az érdekképviseletek részletes előterjesztést, érdemi írásos szakmai anyagot nem kaptak, azt a kormányzati oldal a szakértők előtt titkosnak minősítette. A KISOSZ leszögezi, hogy ilyen szakmai „érdekegyeztetésre" az utóbbi 10-15 évben nem volt példa és ez az egyeztetési folyamat komolyságát kérdőjelezi meg. A KISOSZ az anyagok kiadása érdekében a PM-hez fordult, hogy azt részleteiben megismerhesse, megfelelő véleményalkotás céljából. Enélkül félő, hogy az érdekképviseletek a részletes szabályozást csak akkor ismerhetik meg, amikor annak szakértői egyeztetésére már nem lesz mód, és ennek hiányában a parlamenti ülésen kerülnek elő azok a problémák, amelyek majd ismét évközi módosításra vezetnek. A KISOSZ jelezte a levélben, hogy a kérése nem formális, hiszen az 1995ben bevezetett átalányadó szabályozásának kidolgozásában szakértői érdemi konstruktív javaslatokkal vettek részt a jogalkotási folyamatban. A KISOSZ tiltakozik minden olyan szakmai anyag „titkosítása" ellen, amely az érdekegyeztetést formálissá teszi. A Fidesz és a koalicié A koalíciós vita kedden bejelentett lezárásával nem oldódnak meg a két párt problémái. Csupán annyi történt, hogy a küzdőfelek a ringből az öltözőbe vonulnak, és ott folytatják a civakodást jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. Csökkenö béreink A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete júliusban 40 ezer 706 forint volt, 540 forinttal kevesebb, mint a megelőző hónapban. Ez elsősorban abból adódik, hogy júniusban sok helyütt fizettek féléves prémiumot és jutalmat - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A statisztikai adatok tanúsága szerint a júliusi átlagkeresetek 22 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az év első hét hónapjában a statisztikai adatok szerint a havi bruttó átlagkereset 37 ezer 509 forintot tett ki, 20,8 százalékkal többet, mint az előző évben. Ezen belül a szellemi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 56 ezer 525 forintot volt, ami 21 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A fizikai alkalmazottak keresete szerényebb mértékben, 19,1 százalékkal emelkedett, s az átlagos bruttó kereset, hét hónapot figyelembe véve, 28 ezer 676 forint volt. A nettó átlagkereset hét hónap átlagában 25 ezer 128 forintot tett ki, ami 15,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. Figyelembe véve a fogyasztói árak január és július közötti 27,8 százalékos emelkedését, a reálkeresetek ezen idő alatt 9,5 százalékkal csökkentek. (MTI) A piacon vásárló háziasszony akkor háborodik fel, ha a pénztárcájához mérten időnként megfizethetetlennek találja az almát, krumplit vagy más konyhára valót. A piacozó meg akkor mérgelődik, ha potom pénzért is nyakán marad az áru egy része. Az utóbbi napokban, hetekben például a krumpli árának meglódulásával találkozhattunk, de a sajtóban a gabonaexport felpörgéséről és a velejáró áremelkedésről is olvashatunk. Abban mindenki egyetért, hogy a kiszámíthatlanság érzetét keltő túlzott hullámzás senkinek sem jó. Tenni kellene ellene. A Csongrád Megyei Agrárkamara ügyvezető igazgatóját, Futó Tamást az okokról és a rendeződés lehetőségeiről kérdeztük. • Mi az oka, hogy a mezőgazdaságban mutatkoznak meg leginkább a piacgazdaság ellentmondásai ? - A szabályozatlan piacgazdaság időszakát kérdés • Az agrárkamara igazgatójához Hullámlovaglás éljük, s ehhez még hozzáadódik, hogy a mezőgazdasági termelés legnagyobb részben függ az időjárás szeszélyeitől. Emellett az utóbbi négy év földreformja kapcsán tömegesen megjelentek a kényszerűségből gazdálkodók. A gabonaár megugrása érdekes feladvány. Tudok olyan jelentős gazdaságot, ahol a májusig kitartott búza kereslet híján nem talált vevőre, holott az előző évek tapasztalatai alapján ez jó üzletnek látszott. Ilyen előzmények után és a pénztelenség szorító kényszerében már aratáskor elkezdték a kenyérgabona gyors értékesítését. A köztudatban akkor még a jó közepes termés ígérete, s értékesítési gondok voltak. Ezzel szemben kiderült, a termés a vártnál kevesebb, miközben az exportpiacok megnyíltak. így az aratáskori 800-900 forintos árakkal szemben ma már 1200 -1400-nál tartunk. Megint a kereskedelemben csapódik le a profit, s nem az agyonnyúzott termelésben. • Létezik kiút? - Alapvető az agrártermelés kvótarendszerének kialakítása, melynek lehetőségét a Kamarai törvény magában foglalja. Még az ősszel megindul a települések mezőgazdasági bizottságain keresztül a termelés- és piacszervezés. Az első lépés a meglévő termelési potenciál felmérése, s az információk áramoltatásával próbáljuk elősegíFutó Tamás teni, hogy a kereslet és kínálat egymásra találjon. A piacszabályozás az agrár rendtartás részeként a terméktanácsok dolga is. A párhuzamosság megszüntetése érdekében törvényi szinten kellene tisztázni, hogy a későbbiekben melyik vonal foglalkozzék e témával.'S ami a döntő, jelentős állami pénzekre is szükség van ahhoz, hogy hiány vagy túltermelés esetén be tudjunk avatkozni. Természetesen az időjárás kiszámíthatatlansága miatt csak a hullámzások elviselhetővé csillapítása lehet a reális cél. • Mikorra tarthatunk itt? - A magyar gazdaság anyagi helyzetét és az uralkodó szemléletet ismerve az a véleményem, hogy az ezredforduló táján. A működő kvótarendszer feltételezi az egész vertikum együttműködését, a vetőmagosoktól kezdve az árutermelőkön, a feldolgozókon és kereskedőkön keresztül. A valóságot megközelítő előzetes számítások enélkül elképzelhetetlenek. A gabonára, húsra és tejre, mint stratégiai termékekre a törvényi háttér már kidolgozott, s a többinél sem ez okozza majd az igazi gondot. A számos ponton egymásnak ellentmondó agrár rendtartási, kamarai és hegyközségi törvények jogharmonizációja is sürgető. Ismétlem, a megvalósítás valójában a pénzügyi háttéren áll vagy bukik. Addig a méretes hullámok azoknak kedveznek, akik tőkeerejük és többlet információik révén meg tudják azokat lovagolni. T. Sz. I.