Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-28 / 228. szám

K EBS83SI xraram^waHIHI níii.iimi[iiiijii<iii<• -v i >—' •» > H • 1 w CSÜTÖRTÖK, 1995. SZEPT. 28. BELÜGYEINK 3 • Polgári védelmi parancsnoki értekezlet • „Nukleáris háborúra" készültek... Cél: a katasztrófa-elhárítás! A havonta esedékes tanácskozás színhelye ezúttal Szeged volt, s Korondi Csaba ezredes, megyei polgári védelmi parancsnok javaslatára a megbeszélés színhelyéül a városházát választották. Itt először dr. Szalay István polgármester köszöntötte az ország megyéinek polgári védelemért felelős vezetőit, majd (zárt ajtók mögött) megkezdődött a parancsnoki értekezlet. A tanácskozás végeztével Orovecz István dandártábornok, a Belügyminisztérium Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokságának polgárvédelmi főigazgatója tarott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy az idei utolsó negyedév aktuális feladatait vitatták meg, beszéltek a polgári védelem átszervezéséről, a települések veszélyezteA polgári védelem átszervezése azzal is együtt jár, hogy az eddigiekhez képest más feladatokat kell megoldani. Az elmúlt évtizedekben egy esetleges nukleáris háború következtében előállott helyzet megoldására kellett fölkészülni; most viszont egyre inkább a katasztrófaelhárítás kerül az előtérbe. Minderről a polgári védelmi parancsnokok tegnapi értekezletén esett szó. tettségi fokozat szerinti besorolásáról is. Emellett a dandártábornok úr arról is tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy hamarosan a Parlament elé kerül a polgári védelemről szóló törvény, s hogy folyik a tűzoltóság és a polgári védelem szétválásának előkészítése (erre törvény kötelezi az érintett szervezeteket). A magyar polgári védelem felkészültségéről szólva Orovecz István elmondta, hogy nemrégiben járt az Amerikai Egyesült Államokban (Ohio államban), ahol arra készültek a szakemberek, miképpen lehet védekezni egy nukleáris baleset következményeivel szemben. A dandártábornok - összevetve amerikai tapasztalatait az itthoni viszonyokkal - úgy látja, nincs lemaradás a magyar polgári védelemben; természetesen a technikai háttér átalakítására szükség van, többek között azért is, mert változóban a polgári védelem feladatrendszere. Már folyik a régi - nukleáris háborús veszély elhárítására kialakított technika selejtezése. Az idejétmúlt eszközöket a katasztrófa-elhárításban használható berendezések váltják föl. A délszláv válság régiónkra gyakorolt hatásáról szólva a dandártábornok úgy nyilatkozott, hogy Csongrád megyében a megelőzésen van a hangsúly, mert megyén közvetlenül nem számít a veszélyeztetett zónához tartozónak (e területhez Baranyát, Somogy és Bács-Kiskun megyét kell sorolnunk). Csongrádban főként a riasztóeszközök felülvizsgálatát, valamint az esetlegesen szükségessé váló kitelepítés előkészítését végezték el a polgári védelmisek, együttműködve a hatáőrség és a honvédség erőivel. Orovecz István azt is elmondta, hogy november elején megyénkben „védelmi bizottsági gyakorlatot" tartanak, amely - amint azt utólag megtudtuk - azt jelenti, hogy az 1970-es árvíz körülményeinek „szimulálásával" teszik próbára fölkészültségüket a polgári védelem kötelékében dolgozó szakemberek. Ny. P. A Lánchíd „pillérei" A rendőrség által valamennyi ismert sértett meghallgatását követően elkészített összesítés szerint, a Lánchíd 2000 befektetési csalás elkövetői 205 millió 210 ezer forint kárt okoztak. A nagyszabású csalásra, melyről hírt adtunk, június elején derült fény, azt követően, hogy a jól csengő névvel működd befektetési alap Egerben működő „Észak-magyarországi Regionális Képviseletét" heteken át hiába keresték fel az ügyfelek; és az iroda az ajtón feltüntetett időpontban sem nyitott ki. A vizsgálat során derült fény arra, hogy a vállalkozást az orosz állampolgárságú Szenderovics Vladimirov Iszakovics nevére jegyezték be, akit azóta sem találnak. A rendőrség keresi még Füzesi Imre Károly, Kalmár Tamás Gábor és Palasik Csaba budapesti lakosokat is. Őket azzal gyanúsítják, hogy bűntársként közreműködtek a csalásban. Mii tehetünk, ha hto-val fűtünk? A PM szeptember 20-ig részben már átutalta az önkormányzatoknak a htoutalványok helyébe lépett szociális tamoS

atás összegét, októer 20-ig pedig a fennmaradó részét is megküldi számukra. Mindazoknak, akik az összeg elosztását, felhasználását szabályozó népjóléti miniszteri rendelet szerint jogosultak a támogatásra, már érdemes kérvényezniük azt a helyi önkormányzattól. A rendelet szerint támogatást kérhetnek mindazok, akik tüzelőolajat, vagy ezzel a tüzelőfajtával működő távfűtéses rendszert használnak, ám anyagi okokból nem tudják fedezni a költségeiket. Egyszeri, nagyobb összegű segély jár azoknak, akik a hto-ról gazdaságosabb fűtési módra szeretnének áttérni, ám az átállás költségei meghaladják anyagi lehetőségeiket. A népjóléti tárca szóvivője úgy vélte: miután ilyen jellegű támogatásra eddig nem volt példa, az átállásra adandó összeget átmeneti segélyezés, míg a továbbra is hto-val fűtőknek szánt pénzt lakásfenntartási támogatás címén célszerű kifizetniük az önkormányzatoknak. Az egyes önkormányzatokra jutó támogatás összegét szintén az említett miniszteri rendelet szabályozza; figyelembe véve a település - illetve Budapesten a kerület - lakosságának számát, valamint a 17 éven aluliak, a 60 éven felüliek, illetve a munkanélküliek arányát. Az önkormányzatok közül szeptemberben azok kapták meg teljes egészében a hto-támogatást, akiknél az ily módon kalkulált összeg kevesebb volt kétmillió forintnál. Az ennél nagyobb összegű támogatásban részesülő önkormányzatok szeptemberben csak a pénz harmadik negyedévre eső hányadához juthattak hozzá. Számukra - a rendeletnek megfelelően - a fennmaradó összeget október 20-ig utalja át a Pénzügyminisztérium. (MTI) Biztosított halálkísértés Azt nem állítjuk, hogy a Fővárosi Bíróságon hétfőn meghallgatott Bozsidár Miljanity életére tört volna bárki is magyarországi tartózkodása alatt, de élete néhány óráig veszélyben forgott. Budapest-Szeged között, vagyis (haza)szállítása alatt mindenképpen! Ugy véljük, érdemes néhány szót ejteni erről is. Miljanicsot tizenegy személygépkocsi, illetve mikrobusz, valamint két rendőrségi motoros szállította, kísérte. A motorosok életüket kockáztatva hajmeresztő manővereket mutattak be: egyikük a szembe jövő sávban száguldva állította le a forgalmat, és kényszerítette a járműveket az útpadkára, társa pedig a menetirány szerint közlekedőkkel tette ugyanazt. Ami meglepő: nem mindig. Külső szemlélőnek úgy tűnt, hogy csak akkor, ha erre kedvük szottyant. Mintha szórakoztak volna, pedig a halállal játszottak! A konvoj egyébként 100-130 kilométeres sebességgel haladt, legalábbis Kiskunfélegyháza és Szeged között. A gépkocsi-oszlop néhány tagjának Kiskunfélegyháza utáni szórakozása hátborzongatóra volt: az egyik mikrobusz vezetője, valamint az utolsó személygépkocsi, az RB 22-27 vezetője több mint száz kilométerres sebességgel megcéloztál!) az út szélén kétperces légyottra invitáló prostituáltakat, s csak az utolsó pillanatban rántották vissza a kormányt. Kockáztatva ezzel az útszéli lányok élete mellett másokét is, ha az említett mikrobuszban ült Bozsidar Miljanics, akkor az övét is. Vajon gondoltak-e arra, hogy ha játékuk miatt baleset történik, és Miljanics meghal, hogyan számolunk el halálával a jugoszláv hatóságoknak? És ez csak egy kérdés... De az sem mellékes, hogy, legalábbis a történtek ezt sugallják, úgy tűnik, már elfelejtették kollégáik értelmetlen halálát... Oláh A Független Kisgazdapárt népszerűsége nő. E tény a sorait rendező megyei szervezetet is arra ösztönzi-kényszeríti, hogy nagyobb sebességre váltson. Ez tűnt ki a tegnapi sajtótájékoztatón elmondottakból. A Független Kisgazdapárt megyei vezetői arról számoltak be, mit végeztek megválasztásuk óta, vázolták, mire készülnek a további hónapokban. „Borzasztó állapotokat örököltünk. Csongrád megyében alig 20 alapszervezet tevékenykedett" - jelezte viszonyítási pontját Pancza István országgyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt megyei elnöke. A márciusi tisztújítás, a párton belüli tisztulás lezárása óta 45 alapszervezet dolgozik, de az a céljuk, hogy az esztendő végére a megye minden településén legyen a kisgazdáknak saját alapszervezete. A párt népszerűségével párhuzaHIRDETÉSFELVÉTELSZEGED. STEFfiMIfl 10. SAJTÓHÁZ REGGEL 7-TÖL ESTE 7-10! „Becsödölf" önkormányzat? Csődhelyzetbe'került a Fővárosi Önkormányzat: a tavasszal elfogadott, és azóta havonként módosított költségvetése szeptemberre össszedólt - fogalmazódott meg az önkormányzat MDF-Fidesz-KDNP frakciójának közös sajtótájékoztatóján. Az okokat a bevételek elmaradásában, a szinte a semmivel egyenlő vagyonhasznosításban, és az adósságspirál elszabadulásában látják. Elhangzott az is, hogy a közgyűlés által egyszer már elutasított, és csütörtökön ismét előterjesztendő rendelettervezet a közterületek használatáról szakmai fércmunka, amelyet elfogadása esetén várhatóan többen megtámadnak az Alkotmánybíróságnál. Az ellenzéki pártok saját fellépésük eredményeként, illetve a lakossági nyomás kényszerítő erejének tudták be, hogy gyökeresen megváltozott a kórházátszervezések koncepciója. • Nemzeti szövetséget szerveznek Gyorsít a Kisgazdapárt mosan nő a tagok, a szimpatizánsok száma. Az országosan meghirdetett Nemzeti Szövetség szervezését is megkezdték. A párt programjának komolyságát igazolja, hogy neves személyiségek látogatnak a megye különböző alapszervezeteibe. (A listát Csanádi Jánosné, megyei főtitkár ismertette.) Kérdésünkre válaszolva a megyei elnök hangsúlyozta: a párton belüli tisztulási folyamat komoly áldozatokat követelt, de lezárult. Most lázas építőmunka folyik. A „bomlasztó elemekkel" nem foglalkoznak, ilyenek csakis a párton kívül hallatják hangjukat. A megyei önkormányzati testület legerősebb ellenzéki frakcióját alkotja a 9 kisgazdapárti képviselő. Vezetőjük, dr. Dán János beszámolt eddigi tevékenységükről. A frakció mindig ülésezik a közgyűlés előtt, de ez nem jelenti azt - hangsúlyozta a vezető -, hogy „diktatórikus lenne ez a párt". A térség szempontjából a mezőgazdaság fejlesztését tartják a legfontosabbnak. A szegedi önkormányzat egyetlen kisgazdapárti tagja, Terhes Boldizsár is pozitívumokat sorolt, szerinte pártja hangsúlyosan van jelen a testületben. A Független Kisgazdapárt megyei szervezete az országos politikára nemigen hathat - hangzott kérdésünkre a válasz -, ellenben erősíti a központi elképzeléseket. Mert ma már egyértelmű: a FKgP kormányhatalomra tör... Ú. I. Időtlen idők vándorai m hogy a mesében az a bizonyos legkisebb sze#1 gény fiú, a két idősebb után ugye ő is, elérkezik a keresztúthoz... Döntenie kell, merre tovább, mert a szerencséjét keresi erősen. Ekként mennek néhány éve a bútorral megrakott bérelt kamionok, a minden nélkül távozókat szállító vonatok és buszok Német-, Svéd- vagy Magyarország felé; a ponyvás „traktorfogaf'-konvojok pedig éppen az elmenők honának irányába... Mert hát minden viszonylagossá vált ezen a földtekén, a jólét és a nyomor is, mert mindkettő fokozható szinte a végtelenségig. Az oktalan sorscsapásokra felkészületlen, de elkerülésükre is alkalmatlan közép-kelet-európai ember hiába keresi már elvesztett iránytűjét a dimenzióiban megingott idő nagy vándorlásaihoz, a Kánaánt vele sem lelné meg. Mert időközben ott belül, az emberben omlott össze ez a világ, amely felé tartania érdemes lett volna, egyedül vagy hűséges társakkal! Ahogy pedig omladoztak bástyái, mind világosabbá vált: a leghiszékenyebbeknek kitalált „itt a piros hol a piros"-játékká degradálódott a jeledkor átlagemberének szemében is a „nagy nemzeti történelmi játszma", amelyben'az integrálódó civilizált világ törvényei között csak veszíteni lehet. Maradnak hát a vándorok, akik azt sem tudják, mely idők szabják meg gondolkodásukat és erkölcseiket: vajon azok a régebbiek-e, amikor nemzeti és vallási hovatartozástól függetlenül kinek-kinek megvolt helye „a jognak asztalánál", vagy az újabbak, amelyek tulajdonképpen régebbiek az előzőeknél: bennük már nem is faji tagolódás az ellentétek előidézője, hanem a teljes vérségi köteléken belül a vallási vagy pártbeli másság. Az időtlen idők gyermekei tartozhatnak egyazon néphez, mégis egymás ellenségévé teszi őket az összeférhetetlenség démona, aki kaján vigyorral arcán adja kezükbe vándorbotjukat: menjetek, menjetek csak! A s mennek-jönnek-mennek a vándorok, poroszm kálnak és röpülnek a megtébolyult világban, amelyről a legfontosabbat nem tudják, és az indulatoknak ebben a zűrzavarában most már sohasem tudják meg, hogy éppen ők, a többi békés emberrel együtt, ők tehetnék alkalmassá arra, hogy benne egyszer majd méltó módon, nyugodtan, szépen lehessen élni. Ki-ki a saját házában, amelynek kertjében még ükapja ültette az édes terhétől rogyadozó körtefát... Csordás Mihály, a szabadkai 7 NAP főszerkesztője Pataki: Marshall-terv helyett piacgazdaság Pataki György, New York állam magyar származású kormányzója nem tartja reálisnak azokat az elképzeléseket, miszerint újabb nyugati Marshallterv segíthetné ki.Kelet1 Európát jelenlegi nehéz gazdasági helyzetéből. Segélyek helyett arra van szükség, hogy tovább erősödjék a piacgazdaság. A New York-i vállalkozók és Magyarország közötti üzleti kapcsolatok erősítése kölcsönös előnyökét ígér - mondta azon az ebéden, amelyet a Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara adott a tiszteletére a Budapesti Kempinski Szállóban. László Gyula professzor szemináriuma előtt Szegfű László történész, a tanárképző főiskola történettudományi tanszékének vezetője megnyitotta azt a tanszéki kiállítást, amely a „magyar régészet doyenjének" munkáiból ad áttekintést. Szegfű László méltatta az idős professzor által termékeny bizonytalanságnak elnevezett szemléletet, amely a történeti leletek és adatok tovább-gondolhatóságát hirdeti, és azt, hogy nincs megcáfolhatatlan, lezárt tétel: a történettudomány végső célja a korabeli élet teljességének feltárása. A nagyteremnyi közönség előtt tartott szemináriumán aztán László Gyula ezzel az elvvel világította meg valamennyi válaszát. „A honfoglalás időszakában is emberek éltek mondta. Őseink, ők, akik a nap 24 órájából tizenhatot ébren töltöttek; szerettek, dolgoztak, tapasztaltak, vagyis ugyanazt a teljes életet élték, amelyet mi is, csak éppen a régi körülmények között." László Gyula úgy véli, a mai néprajz következtetései hozzásegíthetnek a korabeli életforma megértéséhez; a csontleletek bizonyítják, hogy a honfoglaláskori magyarok foglalkoztak • A kettős honfoglalási elmélet atyja Szegeden Eleink is teljes életet éltek László Gyula, a honfoglalás korának régész és történész kutatója, nyugalmazott egyetemi tanár, a kettős honfoglalás elméletének megalkotója volt vendége tegnap a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékén megkezdődött honfoglaláskori történészkonferenciának. A 86 éves régész - akinek „1910ben születtem" címmel idén könyve jelent meg életútjáról - jelentős kutatásai és publikációi mellett újszerű, emberközeli történetszemléletévei vált a magyar történetírás megújitójává. juhtenyésztéssel, de ezek önmagukban csak leletek; a mai népi pásztori „szaktudásból" érdemes következetni arra, hogy a korabeliek milyen legeltetési, állattartási tudnivalóknak lehettek birtokában. Ezeket nem tarthatjuk lekicsinylően „primitív ismereteknek", véli László Gyula professzor; a korabeliek gondolkodása teljes volt: minden nep tudott mindent, amire szüksége volt. „Nem nevezhetjük primitívnek a honfoglaló magyarokat, mert nem ismerték a rádiót, amire nem volt szükségük!" László Gyula nem ért egyet azokkal a történészekkel, akik „mindent jobban akarnak tudni, mint a korabeli krónikások". Úgy véli, a krónikások nálunk közelebb álltak a honfoglaláshoz és a törzsi hagyományokhoz és ha mást nem, történetírásuk továbbélését kell tisztelni a magyar irodalmi műveltségben. A professzor bizonyos újabb kutatások révén megerősödni látja a kettős honfoglalásról alkotott elméletét, miszerint a Kárpát-medencében Árpád magyarjainak megjelenése előtt már magyaroknak (is) kellett lenniük. Ezt támasztja alá újonnan, hogy a honfoglalásnál 200 évvel korábbi Karoling okmányokban mintegy 60szor találták meg az onogur szó említését. László professzor érdekes nézetet vall a finnugor rokonság kialakulásáról is: úgy véli, nem a finnugor népek szakadtak le és vándoroltak el az idők folyamán egy közös ágról, hanem a helyben élő és eredetileg nem rokon népeket termékenyítette meg egy azonos, tőlük délre kifejlődött kultúra (amelyet szvidéri kultúrának neveznek). Végül, arra a kérdésre, hogy milyen nyelven beszéltek a honfoglaló magyarok, László Gyula igen szemléletes adatot közölt: míg az Arpád-kori nemesi és uralkodónevek 99 százaléka türk, a jobbágynevek 99 százaléka magyar. Leegyszerűsítve ugyan, de jól érzékeltetve, két párhuzamos magyar történetről lehet beszélni: a Kr. u. 680. körül kezdődő és a magyar középkorban szervesen folytatódó jobbágyság történetéről, illetve Árpád nemességének történetéről, amely a honfoglalás után fokozatosan összeolvadt a másikkal. Panek Sándor II