Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-27 / 227. szám

% A DM KFT. HETI GAZDASÁGI MELLÉKLETE /rt• Kenderbe verték a textilipart Kötéltánc — padlószaggal A portan kopogtatott az amerikai Ismét gyártanak kendert a „Kenderben". (Fotó: Schmidt Andrea) Huszonöt kilométer frottír! P

redrag Pavlovics, az egyik tuzlai bank gazdasági ügyeinek igazgatója kéréssel fordult szóregi rokonához: segítsen kapcsolatot teremtenie illetékes magyar kereskedelmi személyekkel. Azt mondja, a kereskedelmi aktivitás ugyan szünetel Bosznia és Magyarország között, de Bosznia jelen van a magyar piacon, és most is, a háború befejezése után pedig mindenképpen tőlünk szeretnék beszerezni többek között mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari cikkeik többségét. Fogadóképesek lennének gazdasági objektumaik fölújításában, bányák újraindításában, infrastrukturális beruházásokban, mindenféle új gazdasági létesítmények építésében is, várják a segítőkész vállalatok jelentkezését, de leghamarabb a konyhájukat szeretnék föltölteni. Lisztet, növényolajat, margarint, vajat, tejport, vegetát; csokoládét, majonézt, őrölt paprikát; sütőport, borsot, különféle kompótokat, borjúhúst, disznóhúst, sajtot; szappant, borotvakrémet, borotválkozás utáni arcvizet, dezodorokat, fogkrémeket, mosóporokat; húskonzerveket, guláskonzerveket; keveréktakarmányokat csirkéknek, tojó tyúkoknak, borjúknak, tejelő marháknak; felvágottakat, szalámikat, májas pástétomokat, vajkrémeket; friss marhabőrt vagy borjúbó'rt; mézet, pulykacombot, csirkehúst, paradicsomot; búzát, kukoricát; villanykapcsolókat és más tartozékokat, srófokat és zárakat, irodai fölszereléseket kérne akár azonnal, tíz-húsztonnás tételekben, de búzát és kukoricát akár ezertonnákban is számolhatnánk. Forttírból például 25 kilométert! A

fizetésről, a szállításról és mindenféle részletekről többféle ajánlata is van, személyes kapcsolatok útján ezek azonnal is tisztázhatók lennének. Jól beszél magyarul, mindennap elérhető 8-14 óra között a 00 385 75 821-406-os telefonon, illetve faxon. Magyar kereskedő, nézd a jelent és a holnapot is! Szomorú illusztrációt naponta kapunk a televízió híradásaiból. Íftrwíx^ I! J BANK Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. széles körű pénzügyi szolgáltatásokkal áll a vállalkozók rendelkezésére! A munkácsi bakter esete Néhány évvel ezelőtt több mint egymillió nadrághoz gyártottak farmerszövetet az egykori újszegedi kendergyárban. Ma, a Heavytex Rt., a jogutód gyárának udvarán legfeljebb néhány munkáson látni farmert. A kilencvenes évek elején a liberalizáció bevezetése miatt egyszerre padlóra került ez az Iparág. A fonalat nem tudták annyiért a raktárba tenni, mint amennyiért Tajvanról idehozták a kész szövetet. - Köszönöm, megvagyunk, még élünk! - fogad a cég elnök-igazgatója, Széli János. - Van munkánk, s ma ez sem semmi! A százhét éves cég története során az elmúlt öt esztendőben viharos átalakuláson, változáson ment át: az egykor legnagyobb szovjet piac, ahová millió méterszám gyártották a ponyvát, összecsuklott. A nyolcvanas évek végén úgy látszott, összeomlik minden, s az újszegedi cég is a kenderipar más vállalataihoz hasonlóan a sülyesztőbe jut. Mégsem így törént, szerencsére. - Mi yolt a szerencsénk? Szerintem nem jó a kérdés. Tudja, az elmúlt években rajtam röhögött a szakma: a Széli szeret Taskentbe járni! Szeretett a fene, én Amerikában mindig jobban éreztem magam, csak éppen látni kellett, hogy ebben az iparágban a keletiek nélkül nem jutunk messzire. Azután szép lassan elkezdtek csörgedezni az üzleti ajánlatok: az egykori államközi szerződések helyét mára átvette a „gyapotbárókkal" kötött megállapodás. Most már ott tart a Heavytex, hogy évi 3-4 millió dollárért szállít a FAK-országokba. - Két éve nem sikerült üzletet kötni a keletiekkel, meg is éreztük. Az 1993-as esztendő „fekete év" volt a cég életében. Az egykori KSZV életében, ha nem is „fekete", de nehéz esztendők voltak, amikor átalakulásra kényszerültek. S mint minden kényszerben, ebben is benne volt a lehetőség, hogy jót is hozzon... - 1988-ban állami varázsütésre széthullot a tröszt, és a hat gyár önálló lett, állami felügyelettel a nyakában - idézi vissza a történetet Széli János. Egy évet kaptak az átalakulásra, majd 1991 szeptemberében az Állami Vagyonügynökség tulajdonába kerültek, azzal, hogy rövid időn belül privatizálni kell a céget. - Az első pályázatban vagyonkezelőnek szerették volna öt évre kiadni a Kendert. Sikerült megakadályoznunk. • Hogyan? - Magunk vettük meg magunkat. • Miből? - Azt mi sem tudtuk még, amikor levelet írtunk az ÁVÜ-nék, csak abban voltunk biztosak, meg kell vegyük a céget. Hiába pályázott több mint tíz vagyonkezelő a Heavytex-re a menedzsmentből alakult szindikátus megszerezte a részvénytöbbséget, és szűk két esztendeje meg is vették a társaságot. - Természetesen csak Ehitelből tudtunk vásárolni. Ma még csak a kamatokat fizetjük, de ez is éppen elég. Fejlesztésre szinte úgy kell ellopni a pénzt. Az egész magyar ipar legnagyobb átka a tőkehiány. Emiatt mindenki kötélen táncol. Miközben folyt a privatizáció, egy amerikai cég is érdeklődni kezdett a Heavytex iránt. - Egyszer a portás felszólt, van itt egy ember, aki külföldiük beszél. Küldje fel! Elbeszélgetünk vele. Nem sokkal később az American Hemp Mercantile félmillió dolláros alaptőke emelést hajtott végre a Heavytex Rt.-ben, cserébe kizárólagosságot kapott az újszegedi kendertermékek forgalmazására Észak Amerikában. - A kendergyárban az elmúlt öt évben szinte nem is volt kendergyártás. Az amerikai üzlettel indult újra. Pedig ez az alapanyag olyan, hogy minden részét fel lehet használni, környezetbarát és az egész világon reneszánszát éh. Ma már termékeink 20 százaléka ismét a kenderre épül. Az egymilliós árbevétellel bíró társaság - ki tudja, talán a szerencsésnek tűnő privatizáció miatt - ma is négyszáz embernek tud munkát adni. - Sosem vártunk a szerencsénkre! A kilencvenes évek elején papíron is eltemetett bennünket az állam. Úgy látszik, az ember tényleg többet köszönhet az ellenségeinek, mint a barátainak. Persze az sem mellékes, hogy nagyon jó csapat jött össze az elmúlt évtizedekben a Kenderben. Úgy okoskodtak az utóbbi években, hogy csak olyat szabad gyártani, amit más nem tud. A távol-keleti tömegáruval nem lehet felvenni a versenyt. Maradtak a különleges termékek: a műszaki szövetek, a gumiipari hordozóanyagok, a bányaipari hevederek, és „jó fogásnak" bizonyult a kender is. - Volt év, amikor száz új termékkel rukkoltunk elő. A vevő végül kiválasztott közülük ötöt, de másként nem megy... • Milyen jövő vár egy sokszor eltemetett iparágra? - Két éve már a padló szagát is éreztük, s így az élet megtanított arra, hogyan tudunk talpon maradni. Most úgy látszik, a kender a szép jövő. Többmillió dolláros beruházást tervezünk. Egy olyan vegyes vállalatban gondolkodunk, amely kezében tartja a termeltetést és a feldolgozást is. Mégis csak furcsa, hogy ma is több száz kilométerről kell Szegedre hozni a kendert, pedig itt őshonos volt a termelés. Nincs új a Nap platt! Két évtizede már „összeállt" egyszer egy kendertermeltetési rendszer. Most hasonlót szeretnének életre hívni, csak más módszerekkel. Novemberben várhatóan alá is írják a vegyesvállalati szerződést... Rafal Gábor Dr. Katona Tamás, a KSH megbízott elnöke Gazdasági egyensúlyról, deficitről, költségvetésről és versenyről tanácskoztak két napig neves előadók részvételével a statisztikusok a szegedi Forrás Hotelben. Az eseményt - ha csak rövid ideig is de - megtisztelte a jelenlegi „első számú" statisztikus, dr. Katona Tamás, a KSH megbízott elnöke is. • Elnök úr, ön kívülről és mégsem kívülről érkezett. Hogyan lehetséges ez? - Kicsit olyan ez, mint a munkácsi bakter esete, aki ki sem mozdult szülővárosából, mégis több országban élt haláláig. Az egyetemet matematikusként 1972-ben fejeztem be, s gyakorlatilag 1990-ig a KSH-nál dolgoztam. Történt, hogy a népességnyilvántartó, amelynél hosszú ideig helyettes vezető voltam, átkerült a belügybe, s tulajdonképpen így a hivatal helyett más lett a munkaadóm. Bár a KSH-ból indultam, mégis külsőnek számítok, ezért a megbízott jelző az elnöki titulus előtt. A miniszterelnök a májusi kinevezéstől számított egy éven belül dönt a véglegesítésről. • Milyennek tartja a KSH megítélését? - A tekintélyen lehet vitatkozni, az elmúlt évtizedek magas színvonalú szakmai munkája azonban nem kérdőjelezhető meg. A rendszerváltás, a nagyléptékű társadalmi változás szükségszerűen hatással volt a hivatal munkájára, s érződött valami elbizonytalanodás. A statisztika ugyanis idősorokkal, összehasonlítható tartalmú adatokkal dolgozik, ám a kilencvenes évek elején ezekből volt a legnagyobb hiány. Legjobb példa erre talán a mezőgazdaság átalakulása. Korábban egy állámi gazdaságnak középfokú statisztikai végzettséggel rendelkező munkatársát kellett alkalmazni, pontosaittudtuk, hány mezőgazdasági nagyüzem van az országban, elemzésre alkalmas, hosszú, összehasonlítható adatsorokkal rendelkeztünk. Mára a téeszek átalakultak vagy szétmentek, az állami gazdaságok eltűntek, és ez még csak a mezőgazdaság. Jelenleg több mint egymillió gazdálkodó egységnek számító szervezet van Magyarországon, s persze nem lehet egymillió szervezettől folyamatosan adatot kérni. • Mérni persze akkor is mér a hivatal, de vajon a módszer, a végeredmény megfelel-e az európai követelményeknek? - Jó néhány olyan ágazatot ismerek, amelyik ebből a szempontból távolabb van Európától, mint a statisztika. A módszertant ismerjük, van programunk is, de minden sokba kerül. Az is eredmény, hogy megmondjuk, mit nem tudunk megmondani. Nem titkoljuk, hogy melyik a becsült adat, s milyen hibahatárral lehet azokat értékelni. Gyorsan és megbízhatóan adatot produkálni nagyon nehéz, vagy nagyon drága. Ezért kerül előtérbe egyre gyakrabban az előzetes adatok közlése, s csak később publikáljuk a véglegeseket. K. A. Száz ú) termékből ötöt választott kl a vevő Széli János: - Ma is sokat Járok Taskentbe