Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-22 / 223. szám
PÉNTEK, 1995. SZEPT. 22. BELÜGYEINK 3 A feketegazdaság visszaszorítása, illetve legális irányba terelése érdekében feladattervet fogadott el csütörtöki ülésén a kormány jelentette be a kabinet tanácskozását követő tájékoztatón Vastagh Pál igazságügyminiszter. A kormány döntésének eredményeként várhatóan még az idén 19 jogszabály-módosításra lehet számítani az illegális jövedelmek megfékezése ügyében. Az igazságügy-miniszter hangsúlyozta: hatalmas a lakosság várakozása a feketegazdaság megfékezése ügyében, ami érthető is. A becslések szerint ugyanis a legális gazdaság teljesítményének 30 százalékát is elérik már a feketegazdaságba befolyó jövedelmek. Az elfogadott feladatterv alapján módosítani fogják az élelmiszertörvényt a vásárlók érdekében, szigorítják az utazásszervezői, közvetítői tevékenységet. Az elképzelések szerint a későbbiekben erősítik a határőrség jogosítványait és stakosított vámátkelőket alakítanak ki. A kabinet vissza kívánja szorítani a készpénzforgalmat, ezzel egyidőben preferálva a banki átutalások rendszerét. Szigorúbb ellenőrzést terveznek az illegális munkavállalók kiszűrése érdekében és módosítják a Büntető törvénykönyv egyes szakaszait is. Ennek keretében felemelik a szabálysértési bírság összegének felső határát 50 ezer forintról 200 ezerre. A kor• Tájékoztató a kormányülésről Offenzíva a feketegazdaság ellen mány azt tervezi, hogy a gazdasági bírság intézményét a jogi személyekre is kiterjeszti, és bevezeti az elkobzás rendszerét. Az igazságügy-miniszter beszámolóját követően Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára tételesen tájékoztatta az újságírókat azokról az eredményekről, amelyeket a kabinet és az illetékes szervek együttesen értek el a feketegazdaság megfékezésében. Idén a kőolaj és kőolajszármazékokkal elkövetett visszaélések közül 300 ügyet derítettek fel, és mintegy 20 milliárd forintnyi elkövetési értéket bizonyítottak. Az APEH 380 adóvizsgálatot végzett el, és az eddig lezárt ellenőrzések közel egymilliárd forint költségvetési bevételt eredményeztek. 1993-tól 1994. decemberéig 1400 adóalanynál 14 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg. Az ORFK és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség együttes akciói során 6 ezer bűncselekményt tártak fel. Több mint 100 jogosulatlan pénzintézeti tevékenységre derült fény, amely több ezer sértettet érintett. A pénzmosás elleni hatékony fellépés érdekében eddig ezer bejelentés érkezett. Kiss Elemér beszámolója szerint az elmúlt időszakban jelentősen sikerült visszaszorítani a közterületeken folytatott tiltott szerencsejátékokat. Az eddigi ellenőrzések során az APEH 7,3 milliárd forint jogtalan áfa-visszaigénylés kiutalását akadályozta meg. A hivatal kezdeményezésére az év során egyébként három országos akciót bonyolítottak le, és mintegy 150 milliárd forintnyi adóbírságot szabtak ki, ezzel egyidejűleg 40 üzletet zártak be, illetve 100 esetben foglaltak. Ugyancsak lefoglaltak 400 millió forint értékű hamis vodkát, és rábukkantak az illegális palackozóüzemre is. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága idén szeptember l-ig 11 ezer 499 esetben 18 milliárd forint értékben de-, rftett fel pénzügyi bűncselekményeket és szabálysértéseket. A jövőben december 18án lesz a Kisebbségek Napja. A kabinet határozata alapján e napon minden évben megemlékeznek a kisebbségek sajátos jogairól. Ezzel egyidejűleg a kormány kisebbségi dijat alapított, amellyel egy emlékplakett és 200 ezer forint pénzjutalom jár. Ezt a díjat az idén Horn Gyula miniszterelnök adja át a jeles napon. 1996-tól jelentősebb változások várhatóak a Területfejlesztési Alap felhasználásában. A kormány döntése után megváltozik a munkahelyteremtő beruházások támogatásának mértéke. A kabinet megtárgyalta és sürgős tárgyalást kérve benyújtja az Országgyűlésnek a népesség egy része személyi, családi és lakásviszonyainak jövő évi összeírásáról szóló törvénytervezetét. A tájékoztatón elhangzott: a társadalmi-gazdasági folyamatok értékelésének alapfeltétele, hogy megfelelő információk álljanak rendelkezésre a népesség nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetételéről, családi és gazdasági viszonyairól. A mostani összeírás 2 százalékos mintán alapul. Ez elégséges ahhoz - szögezték le -, hogy ne csak' az országos folyamatokról, hanem a legfőbb területi sajátosságok alakulásáról is megfelelő áttekintést nyújtsanak az adatok. (MTI) A szeptemberi szél már az új zászlókat lengeti. (Fotó: Karnok Csaba) • Ferjánczék esete a Porsche Hungáriával Autói vált az Autófer Zászlót bontott a napokban a megfiatalodott Sárosi utcai autószerviz. Az autósok körében ugyan eddig is fogalom volt a „sárosi", hiszen Szeged legnagyobb kocsijavító üzeme volt, mostanában azonban kisebb titkolódzás mellett alakította át a tulajdonos Autófer Rt. No, nem mintha a cégnek takargatni valója lenne, csak éppen azt szerették volna, ha minél nagyobbat „durran" a hír: Volkswageneket és Audikat árulnak, szervizelnek majd néhány nap múlva a hatalmas Sárosi utcai autókomplexumban. - Közel egyéves munkára tesszük fel a koronát szeptember végén - mondja a cég egyik tulajdonosa, az ismert autóversenyző Ferjáncz Attila. - A Porsche Hungária már évek óta puhatolózott Szegeden, de olyan magas követelményeket írnak elő, hogy eddig nem sikerült senkivel sem szerződnie. Azt már csak hallomásból tudni, az ismert autóversenyző neve jól csengett a magyarországi vezérképviseletnél is, s egyfajta garanciát láttak benne, hogy sikeres és megbízható üzleti partner lesz az Autófer. - Csendes megnyitót tervezünk jövó hét keddre. Egy hónapig amolyan próbaüzemben dolgozunk, természetesen mindenféle szolgáltatást kínálunk már ekkor is. Az elmúlt hónapokban teljes „szépészeti kezelésen" esett át a Sárosi utcai autósközpont. Gondolnak azokra is, hiszen szép számmal akadnak ilyenek Szegeden, akiknek régebbi Audiuk, vagy VW-ük van: a nagy alkatrészraktárról a legtöbb esetben azonnal kiszolgálják majd a gépkocsi-tulajdonosokat. Az már csak figyelmesség, hogy- a régebbi évjáratú autók teljes dokumentációja is megvásárolható lesz az autóscentrumban, amelyet a Dél-Autó Kft. üzemeltet. R. G. • Bábáskodó szocialista honatyák Dobra verik a „KISZ-tábort"? Vihar a szegedi Talent körül - Átalakulás gyanús célokkal. Ezekkel a címekkel jelent meg az Új Magyarország tegnapi számában egy terjedelmes cikk, amelyben Balogh László - MDF-es szegedi képviselő, tanácsnok - titulus nélkül nyilatkozott az egykori KlSZ-iskola sorsának várható alakulásáról. Eszerint a rendszerváltás után az új tulajdonos, a DélMagyarországi Gyermek és Ifjúsági Alapítvány hiába várja az ötmilliós éves bérleti díjat a Talent Kft.-től, az inkább vacsorára hívja a kuratórium tagjait, hogy a cég átalakulásáról tájékoztassa. Részvénytársasággá alakultak, amelynek felügyelőbizottsági elnöke Nemcsók János államtitkár, az igazgatóságé pedig Botka László. Mindketten szocialista honatyák, akik „befolyásolni igyekeznek majd a kormányt", hogy ez esetben tegyen kivételt, oldja fel a tilalmat, amely a volt KISZvagyon eladására vonatkozik. Balogh szerint a szocialisták is vegyes érzelmekkel fogadták*'elv6arátaik törekvéseit. Az érintett képviselők is olvasták a cikket, ezért tegnap este Budapestről hazasietve, nagy hirtelenjében, sajtótájékozatót tartottak. Nemcsók János sandaságnak, hátsó szándékot keresőnek minősítette a „szárba nem szökkent, kócos politikus", Balogh László nyilatkozatát. Az államtitkárt tudományos kutatóként pusztán a szakmai ambíciói vezérelték, amikor elfogadta a megbízatást, amiért egy fillért nem kap, tőkéje sincs a társaságban. A Techológiai Centrum megvalósítását olyan gazdasági tényezőként említette, amely a térség vállkozásfejlesztésében óriási szerepet játszhat. Ehhez viszont tényleg szükséges a tulajdonjog megszerzése. A fiatal politikus, Botka László kifejtette: történelmi időket élünk. Most olyan lépésre van szükség, hogy a gyermekalapítvány is jól járjon - hiszen, ha piaci értéken megvásárolják tőle az ingatlant, akkor annak kamatából szuper programokat szervezhet a«4fjúságnak - és a Technológiai Centrum is boldogulhasson. (A piaci értéken Balogh 500 milliót ért, a tájékoztatón az egyik honatya 130 milliót „ejtett el".) Ehhez persze fel kell oldania az elidegenítési tilalmat a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítványnak. És az miért ne tenné meg, amikor ez mindenkinek így jó. Egyébként Botka László sem kap egy huncut fillért sem a részvénytársaságban vállalt elnökségért. Mint mondta: ők ketten csupán a garanciát jelentik a befektetők számára. A Talent RT. vezérigazgatója, Kapás Ferenc elmondta, hogy július elsején alakult meg a társaság. Az ingatlan megvásárlásához befektetőket, társakat keresnek cégek, önkormányzatok „személyében". Még az is elképzelhető, ha_az alapítvány megpályáztatja az ingatlant, akkor nem ők nyerik meg, ám ekkor visszakérik az elmúlt években befektetett 40 milliójukat. V. Fekete Sándor Koalíciós álság ^k bból a tényből induljunk ki, hogy hazánkban PO mindössze egy politikai párt van, amely 1990-től egészen napjainkig hatalmi tényező. A hatalmat az első négy évben egy paktum (Id. kétharmados törvények), valamint Göncz Árpád (Id. aláírok-nem- írok-alá-huzavonák) által, azóta pedig kormányzó párt mivolta által gyakorolta. Ez a párt most erősen tamáskodik: kilépjené a koalícióból, s ezáltal a hatalomból, avagy sem. A dilemma lehetséges feloldását e párt egykori első embere, Tölgyessy Péter fogalmazta meg: hatalommaximalizálás szempontjai az SZDSZ-elit számára láthatólag immár az ellenzéki szerep mellett szólnak. Ezúttal az SZDSZ egyáltalán nem túlzott, amikor választás elé állította a miniszterelnököt: visszakozik vagy szakad a koalíció". Azaz a pártelit immár elérte célját: kulcsembereit vezető gazdasági pozíciókba juttatta; szinte teljes egészében birtokolják a központi médiát; s sikerült Demszkyt meg-, Gönczöt pedig újraválasztatniuk. Kormányon maradva ugyan további pozícióelőnyökre is szert tehetnének, ám népszerűségük a Bokros-csomagok miatt radikálisan csökkenne - még az egyértelmű médiatámogatás mellett is. Nézzük a szocialisták szempontjait. Nem mertek 54 százalékos parlamenti többséggel egymaguk kormányozni; tán azért, mert már akkor tudták, hogy kétszáz-egynéhány képviselőjükből néhány tucat „lélekben" más párt tagja, s éles esetben „átszavazna" - amoda. Kötöttek hát „szakértőik" egy koalíciós szerződést, amelyről most egy év múltán derült ki, hogy az MSZP számára előnytelen. A szükségesnél, sőt, az elviselhetőnél jobban korlátozza a miniszterelnök hatáskörét - de jure. (Az már más kérdés, hogy de facto ezzel Horn Gyula nem nagyon törődik...) H a tényleg szakad a koalíció - meglehet, va sárnap este már erről hallhatunk, persze objektíven, a televízióban -, akkor ideig-óráig elég lehet a 54 százalék. Ám a KDNP nem fog az SZDSZ helyébe lépni, hiába terjesztik széles körben róluk. A laza MDF-Fidesz-KDNP szövetség sem fogja szavazataival virtuális ellenzékként életben tartani az MSZP-kormányt, bármekkora is a kísértés, hogy ígéretéhez híven Horn „vigye el a balhét". Szóval, jövőre előrehozott választás lesz... Hacsak Kis Jánosék meg Pető Ivánék nem gondolnak egy nagyot, és mégis maradnak. Mert - ezt ellenségeik és szimpatizánsaik egyaránt tudják - a hatalmat, bizony, a Hatalmat piszkosul szeretik. /Okú- Vőú MODUL BAU Soproni bejárati ajtók, höszigelt üvegezésű ablakok megrendelhetők 1 o% engedménnyel szeptember 30-ig. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes. József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022, 311-092. Tel.: 63/314-011 otn KTNG BO^ PUMA cipó- és textilkollekció teljes őszi választéka. 1995-ös modellek!! Nagykerárak. Szeged, Takaréktár u. 1. Nem segítette kellő hatékonysággal a környezet- és természetvédelem szakmai céljait a Központi Környezetvédelmi Alap. Ezt az Állami Számvevőszék 1992— 1994. évre vonatkozó vizsgálata állapítja meg. A jelentésről a számvevőszék vezetői csütörtökön a Parlamentben tartottak sajtótájékoztatót. Az alap ebben az időszakban 12 milliárd forint bevétellel rendelkezett. Ennek jelentős részét az üzemanyagok termékdíjából beszedett összeg tette ki. A pénzeszközök országos felhasználását nem lehetett megfelelően nyomonkövetni. Az alap jelenlegi formájában, működésében alkalmatlan a törvényben előírt célok teljesítésére. Baja Ferenc miniszternek személyi felelősségrevonást javasoltak. (MTI) HÉTTŐTŐL PENTEKIGCSAK TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS HIRDEIESFELVETELUNK VALAMELY1I < o < .se Q SZÁMÁT, ÉS HIRDETÉSÜK BIZTOS CÉLBA ÉR! 481-28Í, 7-12-ig (Csak felárral és gyász)! 318-999 8-12,14-17-ig Az alelnök szerint a folyó fizetési mérleg hiánya - amely a felhalmozások és a megtakarítások közötti különbséget jelenti miatt egy ország nagyon el tud adósodni. Az utolsó 45 év adatai azt bizonyítják, hogy Magyarországon ez megtörtént: 1993-94-ben a GDP 11,7 százalékát jelentette az összes megtakarítások összege, a felhalmozás viszont csak 20,5 százalék volt. A kettő közötti 8,5 százalék a forráshiány. A Bokros-csomag, március 12-e óta csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya, a tervezett deficit jövőre már csak a GDP 4 százaléka lehet. Dr. Lendvai János, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese az egyensúly mérésének statisztikai problémáiról, dr. Szerdahelyi Péter, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára • Statisztikusok a Forrásban Deficitből nincs hiány Neves előadók részvételével kezdődött kétnapos konferencia tegnap délelőtt Szegeden, a Hotel Forrásban. A plenáris ülés elnöke dr. Kupcsik József, a rendezvényt szervező Magyar Statisztikai Társaság elnöke volt, de polgármesterünk, dr. Szalay István is köszöntötte a megjelenteket. Az előadások sorát dr. Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke nyitotta meg, a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetenek aktualis kérdéséivé! foglalkozva. a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyensúlyi helyzetéről, míg dr. Thuma József miniszteri biztos az önkormányzatok gazdálkodási feltételeiről tartott színvonalas előadást. Délután Deficitből nincs hiány címmel a makrogazdasági egyensúly kérdéseivel foglalkoztak a konferencia részvevői, dr. Vértes Andrásnak, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnök-vezérigazgatójának szekcióvezetésével, dr. Hüttl Antónia, a KSH főosztályvezetője az alternatív egyensúlyokról, Obláth Gábor, a Kopint Datorg főosztályvezetője az infláció, a költségvetési deficit és államadósság összefüggéseiről, Neményi Judit, az MNB főosztályvezető-helyettese az eladósodási folyamat és a növekedés kapcsolatrendszeréről beszélt. Sándor György, az MNB főosztályvezetője a monetáris egyensúly mérésének problémáival, dr. Borbély László András, a PM főosztályvezető-helyettese az állampapírpiac sajátosságaival foglalkozott. Ma délelőtt két szekcióban folytatódik a konferencia, az egyikben a versenyszféra egyensúlyi kérdéseiről lesz szó. Straub Elek. a MATÁV Rt. vezérigazgatója a dinamikus fejlődéssel kapcsolatos egyensúlyi problémáikról beszél, dr. Boda György, a MOL Rt. üzleti tervezési igazgatója az egyensúlyt és egyensúlytalanságot egy állami tulajdonú nagyvállalat felől közelíti meg. Dr. Vámosi Lukács, a PICK Rt. gazdasági igazgatója a tőzsdei vállalat és a piacgazdaság kérdéseiről, Kotulics Tamás, a KSH főosztályvezetője a mélyponton túljutott iparról tart előadást. A harmadik szekció az önkormányzatok, költségvetési szervezetek egyensúlyi kérdéseivel foglalkozik, vezetője Kovács Tibor, a KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának főigazgatója. K. A.