Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-22 / 223. szám

PÉNTEK, 1995. SZEPT. 22. BELÜGYEINK 3 A feketegazdaság visszaszorítása, illetve legális irányba terelése érdekében feladattervet fogadott el csütörtöki ülésén a kormány ­jelentette be a kabinet tanácskozását követő tájékoztatón Vastagh Pál igazságügyminiszter. A kormány döntésének eredményeként várhatóan még az idén 19 jogszabály-módosításra lehet számítani az illegális jövedelmek megfékezése ügyében. Az igazságügy-minisz­ter hangsúlyozta: hatalmas a lakosság várakozása a fe­ketegazdaság megfékezése ügyében, ami érthető is. A becslések szerint ugyanis a legális gazdaság teljesít­ményének 30 százalékát is elérik már a feketegazda­ságba befolyó jövedelmek. Az elfogadott feladatterv alapján módosítani fogják az élelmiszertörvényt a vá­sárlók érdekében, szigorít­ják az utazásszervezői, közvetítői tevékenységet. Az elképzelések szerint a későbbiekben erősítik a határőrség jogosítványait és stakosított vámátkelő­ket alakítanak ki. A kabi­net vissza kívánja szoríta­ni a készpénzforgalmat, ez­zel egyidőben preferálva a banki átutalások rendsze­rét. Szigorúbb ellenőrzést terveznek az illegális mun­kavállalók kiszűrése érde­kében és módosítják a Büntető törvénykönyv egyes szakaszait is. Ennek keretében felemelik a sza­bálysértési bírság összegé­nek felső határát 50 ezer forintról 200 ezerre. A kor­• Tájékoztató a kormányülésről Offenzíva a feketegazdaság ellen mány azt tervezi, hogy a gazdasági bírság intézmé­nyét a jogi személyekre is kiterjeszti, és bevezeti az elkobzás rendszerét. Az igazságügy-minisz­ter beszámolóját követően Kiss Elemér, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai ál­lamtitkára tételesen tájé­koztatta az újságírókat azokról az eredményekről, amelyeket a kabinet és az illetékes szervek együtte­sen értek el a feketegazda­ság megfékezésében. Idén a kőolaj és kőolajszármazé­kokkal elkövetett vissza­élések közül 300 ügyet de­rítettek fel, és mintegy 20 milliárd forintnyi elköve­tési értéket bizonyítottak. Az APEH 380 adóvizsgála­tot végzett el, és az eddig lezárt ellenőrzések közel egymilliárd forint költség­vetési bevételt eredmé­nyeztek. 1993-tól 1994. decemberéig 1400 adó­alanynál 14 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg. Az ORFK és a Fo­gyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség együttes akciói során 6 ezer bűncselek­ményt tártak fel. Több mint 100 jogosulatlan pénzinté­zeti tevékenységre derült fény, amely több ezer sér­tettet érintett. A pénzmosás elleni hatékony fellépés ér­dekében eddig ezer beje­lentés érkezett. Kiss Elemér beszámolója szerint az el­múlt időszakban jelentő­sen sikerült visszaszoríta­ni a közterületeken folyta­tott tiltott szerencsejátéko­kat. Az eddigi ellenőrzések során az APEH 7,3 milliárd forint jogtalan áfa-vissza­igénylés kiutalását akadá­lyozta meg. A hivatal kez­deményezésére az év során egyébként három országos akciót bonyolítottak le, és mintegy 150 milliárd fo­rintnyi adóbírságot szab­tak ki, ezzel egyidejűleg 40 üzletet zártak be, illetve 100 esetben foglaltak. Ugyancsak lefoglaltak 400 millió forint értékű hamis vodkát, és rábukkantak az illegális palackozóüzemre is. A Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnok­sága idén szeptember l-ig 11 ezer 499 esetben 18 milliárd forint értékben de-, rftett fel pénzügyi bűncse­lekményeket és szabálysér­téseket. A jövőben december 18­án lesz a Kisebbségek Nap­ja. A kabinet határozata alapján e napon minden évben megemlékeznek a kisebbségek sajátos jogai­ról. Ezzel egyidejűleg a kormány kisebbségi dijat alapított, amellyel egy em­lékplakett és 200 ezer fo­rint pénzjutalom jár. Ezt a díjat az idén Horn Gyula miniszterelnök adja át a je­les napon. 1996-tól jelentősebb változások várhatóak a Te­rületfejlesztési Alap fel­használásában. A kormány döntése után megváltozik a munkahelyteremtő beru­házások támogatásának mértéke. A kabinet megtárgyalta és sürgős tárgyalást kérve benyújtja az Országgyűlés­nek a népesség egy része személyi, családi és lakás­viszonyainak jövő évi összeírásáról szóló tör­vénytervezetét. A tájékoz­tatón elhangzott: a társa­dalmi-gazdasági folyama­tok értékelésének alapfel­tétele, hogy megfelelő in­formációk álljanak rendel­kezésre a népesség nem, kor, iskolai végzettség sze­rinti összetételéről, családi és gazdasági viszonyairól. A mostani összeírás 2 szá­zalékos mintán alapul. Ez elégséges ahhoz - szögez­ték le -, hogy ne csak' az országos folyamatokról, hanem a legfőbb területi sajátosságok alakulásáról is megfelelő áttekintést nyújtsanak az adatok. (MTI) A szeptemberi szél már az új zászlókat lengeti. (Fotó: Karnok Csaba) • Ferjánczék esete a Porsche Hungáriával Autói vált az Autófer Zászlót bontott a napok­ban a megfiatalodott Sáro­si utcai autószerviz. Az au­tósok körében ugyan ed­dig is fogalom volt a „sá­rosi", hiszen Szeged legna­gyobb kocsijavító üzeme volt, mostanában azonban kisebb titkolódzás mellett alakította át a tulajdonos Autófer Rt. No, nem mintha a cégnek takargatni valója lenne, csak éppen azt sze­rették volna, ha minél na­gyobbat „durran" a hír: Volkswageneket és Audi­kat árulnak, szervizelnek majd néhány nap múlva a hatalmas Sárosi utcai autó­komplexumban. - Közel egyéves munká­ra tesszük fel a koronát szeptember végén - mond­ja a cég egyik tulajdonosa, az ismert autóversenyző Ferjáncz Attila. - A Porsc­he Hungária már évek óta puhatolózott Szegeden, de olyan magas követelmé­nyeket írnak elő, hogy ed­dig nem sikerült senkivel sem szerződnie. Azt már csak hallomás­ból tudni, az ismert autó­versenyző neve jól csen­gett a magyarországi vezér­képviseletnél is, s egyfajta garanciát láttak benne, hogy sikeres és megbízha­tó üzleti partner lesz az Au­tófer. - Csendes megnyitót tervezünk jövó hét keddre. Egy hónapig amolyan pró­baüzemben dolgozunk, ter­mészetesen mindenféle szolgáltatást kínálunk már ekkor is. Az elmúlt hónapokban teljes „szépészeti kezelé­sen" esett át a Sárosi utcai autósközpont. Gondolnak azokra is, hiszen szép számmal akadnak ilyenek Szegeden, akiknek régebbi Audiuk, vagy VW-ük van: a nagy alkatrészraktárról a legtöbb esetben azonnal kiszolgálják majd a gépko­csi-tulajdonosokat. Az már csak figyelmesség, hogy- a régebbi évjáratú autók tel­jes dokumentációja is megvásárolható lesz az au­tóscentrumban, amelyet a Dél-Autó Kft. üzemeltet. R. G. • Bábáskodó szocialista honatyák Dobra verik a „KISZ-tábort"? Vihar a szegedi Talent kö­rül - Átalakulás gyanús cé­lokkal. Ezekkel a címekkel jelent meg az Új Magyaror­szág tegnapi számában egy terjedelmes cikk, amelyben Balogh László - MDF-es szegedi képviselő, tanács­nok - titulus nélkül nyilat­kozott az egykori KlSZ-is­kola sorsának várható alaku­lásáról. Eszerint a rendszerváltás után az új tulajdonos, a Dél­Magyarországi Gyermek és Ifjúsági Alapítvány hiába várja az ötmilliós éves bérle­ti díjat a Talent Kft.-től, az inkább vacsorára hívja a ku­ratórium tagjait, hogy a cég átalakulásáról tájékoztassa. Részvénytársasággá alakul­tak, amelynek felügyelőbi­zottsági elnöke Nemcsók Já­nos államtitkár, az igazgató­ságé pedig Botka László. Mindketten szocialista ho­natyák, akik „befolyásolni igyekeznek majd a kor­mányt", hogy ez esetben te­gyen kivételt, oldja fel a ti­lalmat, amely a volt KISZ­vagyon eladására vonatko­zik. Balogh szerint a szocia­listák is vegyes érzelmekkel fogadták*'elv6arátaik törek­véseit. Az érintett képviselők is olvasták a cikket, ezért teg­nap este Budapestről hazasi­etve, nagy hirtelenjében, saj­tótájékozatót tartottak. Nem­csók János sandaságnak, hátsó szándékot keresőnek minősítette a „szárba nem szökkent, kócos politikus", Balogh László nyilatkozatát. Az államtitkárt tudományos kutatóként pusztán a szak­mai ambíciói vezérelték, amikor elfogadta a megbíza­tást, amiért egy fillért nem kap, tőkéje sincs a társaság­ban. A Techológiai Centrum megvalósítását olyan gazda­sági tényezőként említette, amely a térség vállkozásfej­lesztésében óriási szerepet játszhat. Ehhez viszont tény­leg szükséges a tulajdonjog megszerzése. A fiatal politikus, Botka László kifejtette: történelmi időket élünk. Most olyan lé­pésre van szükség, hogy a gyermekalapítvány is jól járjon - hiszen, ha piaci érté­ken megvásárolják tőle az ingatlant, akkor annak ka­matából szuper programokat szervezhet a«4fjúságnak - és a Technológiai Centrum is boldogulhasson. (A piaci ér­téken Balogh 500 milliót ért, a tájékoztatón az egyik honatya 130 milliót „ejtett el".) Ehhez persze fel kell ol­dania az elidegenítési tilal­mat a Nemzeti Gyermek és If­júsági Alapítványnak. És az miért ne tenné meg, amikor ez mindenkinek így jó. Egyébként Botka László sem kap egy huncut fillért sem a részvénytársaságban vállalt elnökségért. Mint mondta: ők ketten csupán a garanciát jelentik a befektetők számá­ra. A Talent RT. vezérigazga­tója, Kapás Ferenc elmond­ta, hogy július elsején ala­kult meg a társaság. Az in­gatlan megvásárlásához be­fektetőket, társakat keresnek cégek, önkormányzatok „személyében". Még az is el­képzelhető, ha_az alapítvány megpályáztatja az ingatlant, akkor nem ők nyerik meg, ám ekkor visszakérik az el­múlt években befektetett 40 milliójukat. V. Fekete Sándor Koalíciós álság ^k bból a tényből induljunk ki, hogy hazánkban PO mindössze egy politikai párt van, amely 1990-től egészen napjainkig hatalmi tényező. A hatalmat az első négy évben egy paktum (Id. kétharmados törvények), valamint Göncz Árpád (Id. aláírok-nem- írok-alá-huza­vonák) által, azóta pedig kormányzó párt mivolta által gyakorolta. Ez a párt most erősen tamáskodik: kilépjen­é a koalícióból, s ezáltal a hatalomból, avagy sem. A dilemma lehetséges feloldását e párt egykori első embere, Tölgyessy Péter fogalmazta meg: hatalom­maximalizálás szempontjai az SZDSZ-elit számára lát­hatólag immár az ellenzéki szerep mellett szólnak. Ezút­tal az SZDSZ egyáltalán nem túlzott, amikor választás elé állította a miniszterelnököt: visszakozik vagy szakad a koalíció". Azaz a pártelit immár elérte célját: kulcs­embereit vezető gazdasági pozíciókba juttatta; szinte tel­jes egészében birtokolják a központi médiát; s sikerült Demszkyt meg-, Gönczöt pedig újraválasztatniuk. Kor­mányon maradva ugyan további pozícióelőnyökre is szert tehetnének, ám népszerűségük a Bokros-csoma­gok miatt radikálisan csökkenne - még az egyértelmű médiatámogatás mellett is. Nézzük a szocialisták szempontjait. Nem mertek 54 szá­zalékos parlamenti többséggel egymaguk kormányozni; tán azért, mert már akkor tudták, hogy kétszáz-egynéhány képviselőjükből néhány tucat „lélekben" más párt tagja, s éles esetben „átszavazna" - amoda. Kötöttek hát „szakér­tőik" egy koalíciós szerződést, amelyről most egy év múl­tán derült ki, hogy az MSZP számára előnytelen. A szüksé­gesnél, sőt, az elviselhetőnél jobban korlátozza a miniszter­elnök hatáskörét - de jure. (Az már más kérdés, hogy de facto ezzel Horn Gyula nem nagyon törődik...) H a tényleg szakad a koalíció - meglehet, va sárnap este már erről hallhatunk, persze objektíven, a tele­vízióban -, akkor ideig-óráig elég lehet a 54 százalék. Ám a KDNP nem fog az SZDSZ helyébe lépni, hiába terjesztik széles körben róluk. A laza MDF-Fidesz-KDNP szövetség sem fogja szavazataival virtuális ellenzékként életben tar­tani az MSZP-kormányt, bármekkora is a kísértés, hogy ígéretéhez híven Horn „vigye el a balhét". Szóval, jövőre előrehozott választás lesz... Hacsak Kis Jánosék meg Pető Ivánék nem gondolnak egy nagyot, és mégis maradnak. Mert - ezt ellenségeik és szimpati­zánsaik egyaránt tudják - a hatalmat, bizony, a Hatal­mat piszkosul szeretik. /Okú- Vőú MODUL BAU Soproni bejárati ajtók, höszigelt üvegezésű ablakok megrendelhetők 1 o% engedménnyel szeptember 30-ig. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes. József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022, 311-092. Tel.: 63/314-011 otn KTNG BO^ PUMA cipó- és textil­kollekció teljes őszi választéka. 1995-ös modellek!! Nagykerárak. Szeged, Takaréktár u. 1. Nem segítette kellő haté­konysággal a környezet- és természetvédelem szakmai céljait a Központi Környe­zetvédelmi Alap. Ezt az Álla­mi Számvevőszék 1992— 1994. évre vonatkozó vizs­gálata állapítja meg. A jelen­tésről a számvevőszék veze­tői csütörtökön a Parlament­ben tartottak sajtótájékozta­tót. Az alap ebben az idő­szakban 12 milliárd forint bevétellel rendelkezett. En­nek jelentős részét az üzem­anyagok termékdíjából be­szedett összeg tette ki. A pénzeszközök országos fel­használását nem lehetett megfelelően nyomonkövet­ni. Az alap jelenlegi formájá­ban, működésében alkalmat­lan a törvényben előírt célok teljesítésére. Baja Ferenc mi­niszternek személyi felelős­ségrevonást javasoltak. (MTI) HÉTTŐTŐL PENTEKIGCSAK TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS HIRDEIESFELVETELUNK VALAMELY1I < o < .se Q SZÁMÁT, ÉS HIRDETÉSÜK BIZTOS CÉLBA ÉR! 481-28Í, 7-12-ig (Csak felárral és gyász)! 318-999 8-12,14-17-ig Az alelnök szerint a fo­lyó fizetési mérleg hiánya - amely a felhalmozások és a megtakarítások közöt­ti különbséget jelenti ­miatt egy ország nagyon el tud adósodni. Az utolsó 4­5 év adatai azt bizonyítják, hogy Magyarországon ez megtörtént: 1993-94-ben a GDP 11,7 százalékát je­lentette az összes megtaka­rítások összege, a felhal­mozás viszont csak 20,5 százalék volt. A kettő kö­zötti 8,5 százalék a forrás­hiány. A Bokros-csomag, március 12-e óta csökkent a folyó fizetési mérleg hiá­nya, a tervezett deficit jö­vőre már csak a GDP 4 szá­zaléka lehet. Dr. Lendvai János, a Központi Statisztikai Hi­vatal elnökhelyettese az egyensúly mérésének sta­tisztikai problémáiról, dr. Szerdahelyi Péter, a Föld­művelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára • Statisztikusok a Forrásban Deficitből nincs hiány Neves előadók részvételével kezdődött kétnapos konferencia tegnap délelőtt Szegeden, a Hotel For­rásban. A plenáris ülés elnöke dr. Kupcsik József, a rendezvényt szervező Magyar Statisztikai Társaság elnöke volt, de polgármesterünk, dr. Szalay István is köszöntötte a megjelenteket. Az előadások sorát dr. Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alel­nöke nyitotta meg, a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetenek aktualis kérdéséivé! foglalkozva. a mezőgazdaság és az élel­miszeripar egyensúlyi helyzetéről, míg dr. Thuma József miniszteri biztos az önkormányzatok gazdál­kodási feltételeiről tartott színvonalas előadást. Délután Deficitből nincs hiány címmel a makrogaz­dasági egyensúly kérdései­vel foglalkoztak a konfe­rencia részvevői, dr. Vértes Andrásnak, a GKI Gazda­ságkutató Rt. elnök-vezér­igazgatójának szekcióve­zetésével, dr. Hüttl Antó­nia, a KSH főosztályveze­tője az alternatív egyensú­lyokról, Obláth Gábor, a Kopint Datorg főosztály­vezetője az infláció, a költ­ségvetési deficit és állam­adósság összefüggéseiről, Neményi Judit, az MNB fő­osztályvezető-helyettese az eladósodási folyamat és a növekedés kapcsolat­rendszeréről beszélt. Sán­dor György, az MNB főosz­tályvezetője a monetáris egyensúly mérésének problémáival, dr. Borbély László András, a PM fő­osztályvezető-helyettese az állampapírpiac sajátos­ságaival foglalkozott. Ma délelőtt két szekció­ban folytatódik a konferen­cia, az egyikben a versenysz­féra egyensúlyi kérdéseiről lesz szó. Straub Elek. a MA­TÁV Rt. vezérigazgatója a dinamikus fejlődéssel kap­csolatos egyensúlyi problé­máikról beszél, dr. Boda György, a MOL Rt. üzleti ter­vezési igazgatója az egyen­súlyt és egyensúlytalansá­got egy állami tulajdonú nagyvállalat felől közelíti meg. Dr. Vámosi Lukács, a PICK Rt. gazdasági igazga­tója a tőzsdei vállalat és a piacgazdaság kérdéseiről, Kotulics Tamás, a KSH fő­osztályvezetője a mélypon­ton túljutott iparról tart elő­adást. A harmadik szekció az önkormányzatok, költség­vetési szervezetek egyensú­lyi kérdéseivel foglalkozik, vezetője Kovács Tibor, a KSH Budapesti és Pest Me­gyei Igazgatóságának fő­igazgatója. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom