Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-21 / 222. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. SZEPT. 21. BELÜGYEINK 3 Hogy a Paprika Rt. pénzügyi szempontból ennyire instabil, azt a privatizáció előtt a Budapest Bank Rt.-tói, a jelenlegi tulajdonostól fölvett nagyösszegü hitelnek köszönheti. A tartozás kamatokkal együtt ma már milliárdos nagyságrendű. Lefaragása érdekében népszerűtlen, sokat bírált lépeseket tett a vezetés: létszámot csökkentett, telephelyeket szüntetett meg és adott el, valamint elhagyta a gazdaságtalan tevékenységeket. Ma már csak két profil, a paprika őrlése, valamint a húskonzervek gyártása maradt meg, fele-fele arányban, mégsem tud megélni. - A legnagyobb probléma az - fejtegeti Nagy István vezérigazgató hogy a Paprika Rt. máig nem tudta kiheverni az ólombotrány okozta károkat. Már a paprikahamisltás „időzítése" 1994 ősze - sem kedvezett: a világpiacon ugyanis a szerződések az ipari felhasználókkal általában egy évben egyszer, a termésbecslések adatainak birtokában köttetnek, ráadásul azok egy teljes évre szólnak. A mérgezett paprika miatt viszont a 1994 negyedik negyedévében piacaink jelentós részét elveszítettük. • Segített-e a vállalaton, hogy a paprika a botrány után jövedéki termék lett? - A paprika jövedéki törvény alá helyezése elvben a gyártókat támogatta volna. A gyakorlat azonban azt bizonyítja be nap mint nap, hogy a paprikának nincs helye a jövedéki termékek, a kávé, a szesz, az olaj, a dohány között. A paprika nyilvánvalóan azért került be közéjük, hogy szigorúbb le• A szegedi paprika Nem heverte ki az ólombotrányt Huszonötért mérik a „piros aranyat" (Fotó: Gyenes Kálmán) gyen az ellenőrzése, ám így nem képes arra, hogy kitermelje az árát. Áfával, jövedékkel, nagy- és kiskereskedelmi árréssel ugyanis legalább 75 százalékkal adják drágábban az üzletekben, mint a termelői ár. 0 Az idei tárgyalások alapján levonhat-e olyan következtetéseket, hogy helyreáll a régi rend? - Paprikánk presztízse a partnerek szemében újra a régi, csak egy a probléma... Hogy a vásárlók közben megismerkedtek más gyártók termékeivel és felfedezték: jó a szegedi paprika, de a többi - a spanyol, a marokkói, az izraeli - is hasonlóképpen jó. Vagyis: a régi hírnevünkből már nem lehet megélni. 0 Kinél van a megoldás kulcsa? - Egy biztos, hogy nem a feldolgozó kezében. A versenyt már a szántóföldön elbukhatjuk, hiszen Marokkóban és Izraelben a hektáronkénti átlagtermés 30-35 tonna, mtg nálunk csak 9,5. Innen egyszerű matematika azt kiszámolni, mennyire éri meg a magyar parasztnak paprikát termeszteni, amikor egy kilóért 25 forintot kap, és mennyire jár jól izraeli társa ugyanakkora terület megművelés után. Itthon alacsony a termésátlag, kicsi a haszon, egyre többen hagynak fel a termeléssel, Izraelben tőkeerős a mezőgazdaság, jobb a technológia, nyereséges a termelés. 0 Képes lenne-e a Paprika Rt. arra, hogy a teljes vertikumot a kezében tartva befolyásolja a termésátlagokat? - Egyelőre nem, de legalább megpróbálunk együtt dolgozni a termelőkkel. Kis parcellákon modelleztük a versenytársak módszereit, például a csepegtetéses öntözést, és nagyon jó eredményeket értünk el. A terv az, hogy a szerződéses partnerekkel közösen fektetünk be a technológia fejlesztésébe, amennyiben a pénzügyi helyzet lehetővé teszi. Idén 1500 tonnás terméssel számol a Szegedi Paprika Rt., amely megfelel a várakozásoknak és a negyedik negyedévben 800-1000 tonna őrleményre köt szerződést (tavaly, a botrány időszakában a felét kínálhatta). Igaz, a jelenlegi állapot nem hasonlítható össze a 80-as évekkel, amikor 8000 tonnát dolgozott föl a vállalat 1300 dolgozója. Ma a létszám az 500-at sem éri el. Fekete Klára Japánok Pusztaszeren Tegnap délelőtt Pusztaszerre érkezett a Jalda félkormányzati szervezet tisztségviselőiből álló delegáció, hogy ismerkedjen a Dél-Alföld, közte Ópusztaszer lehetőségeivel és azokkal a projektekkel, amelyeknek együttes kidolgozásával tőkét hozhatnának be a régióba. A tulajdonképpen tájtervezéssel foglalkozó szervezet a földterületek mezőgazdasági célból történő átalakításával foglalkozik. Opusztaszeren Kecskeméti János polgármester és Kovács Lajos, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke fogadta és köszöntötte a vendégeket, megmutatva nekik az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Elmékparkot, a Feszty-körképet, felhíva figyelmüket arra, hogy a térség gazdag termálenergiával rendelkezik, továbbá különböző befektetési lehetőségekkel. A japán delegációt Mijamato Kazumuri úr, ügyvezető-igazgató vezette. Az opusztaszeri emlékpark megtekintése után a delegáció meglátogatta Makra József virágkertészetét. Ez a magánvállalkozásból kinőtt kertészet 1972-től próbálkozik Opusztaszeren, s mára már 3 hektár fóliás területtel, 3000 négyzetméteres üvegházzal rendelkezik. Mindezt saját erőből és saját tőkével tudta megteremteni. A '80as évek elején tért át a zöldségtermesztésről a virágkertészetre. Mint a tulajdonos elmondotta, különösen a névnapok - Erzsébet, Katalin - hoznak hasznot a konyhára. A Csongrád Megyei Agrárkamara vendégei ezt követően Szentesre az Árpád Szövetkezetbe látogattak, ahol a nagyüzemi fóliás üvegházi zöldségtermesztést tanulmányozták. Fogadta őket dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara és a Szentesi Árpád Szövetkezet elnöke. Lukács A munka azért nem kezdődhetett el, mert a Phare pénzügyi támogatása miatt Brüsszelből is jóváhagyásra van szükség. Annyi azonban már most biztosnak látszik, hogy az elvben októberben kezdődő magasépítési munkák 1996 május végére befejeződnek, s átadhatják a két kamionterminált. A napokban a VPOP tárgyalt a román féllel. Meggyőződhetett arról is, hogy odaát rendben folynak az építkezések, viszont csak egy kamionterminál átadását tervezik. Ennek a befejezése a jövő év közepére várható. Nemrégiben fejeződött be a tompái állomás bővítése, s még tárt a hegyeshalmi átkelő modernizálása. További adósság Rédics, Rajka, Záhony, Beregsurány, Ártánd és Gyula határátkelőinek korszerűsítése. Ártándon és Gyulán egyaránt arra számíA MÁV Rt. Szegedi Üzletigazgatósága fuvarozók klubjának vendége volt tegnap, szerdán dr. Nagy János dandártábornok, a VPOP országos parancsnokának helyettese. Ez alkalomból bíztató hírekkel szolgált a megye legnagyobb tranzitforgalmát lebonyolító nagylaki határátkelő korszerűsítésével kapcsolatban is. • Nagylak - törökök nélkül? Májusban vége a várakozásnak Nagylakon kétéves fejlesztés kezdődött el tavaly, amelynek lényege, hogy új kamionterminálok építésével gyorsítják a tranzitforgalmat. Az első fázis, a mélyépítő munkák befejeződtek, a második ütemre pedig kiírták a pályázatot. tanak, hogy 1996 végéig befejeződik a terminálok kialakítása. Arra kérdésre, hogy a korszerűsítéseknek köszönhetően elfelejthetik-e a kamionosok a nyolcórás várakozásokat, dr. Nagy János a következőket válaszolta: „A gyorsaság több tényező függvénye: először is nem mindegy, mekkora létszámmal működik egy határátkelő. Gyulán például csak 2-2 vámos felügyeli a személyés kamionforgalmat, egyesével állnak a ki- és belépő oldalon. A kormánytól ígéretet kaptunk arra, hogy erősíti a nemzeti ellenőrző hatóságokat, reméljük, ez létszámemeléssel jár. A forgalmat befolyásoló tényező még a nemzeti és a nemzetközi szintű együttműködés lehetősége, valamint az, hogy milyenek a berendezéseink." F. K. Vallásháború jm világ szeme mostanában Bosznián van. Ponto#t sabban a képernyőn, amely riasztó képeket közöl erről a vidékről, miközben még riasztóbb híreket hallhatunk a halálos áldozatokról, sebesültekről, az otthonról elűzöttek hosszú karavánjairól. Természetesen védekező reflexeink működésbe lépnek. Hogy milyen mértékig képesek tompítani a borzalmakat, számomra akkor derült ki, amikor a menekülthullám eljutott a vajdasági magyar településekig, fenyegetve az ott élőket, hogy a háború poklából érkező földönfutók őket teszik földönfutóvá a dominóelv alapján. Megmagyarázni már senki sem tudja azt, ami történt és történik. Legfeljebb hasonlatokat keresünk. Engem leginkább a Németország testét három és fél századdal korábban szétszaggató, elpusztító harmincéves háborúra emlékeztet az egész Ott pusztították ilyen eltökélt kegyetlenséggel egymást azok, akik különféleképpen tisztelték ugyanazt az Istent. Minden kor másban volt toleráns és másban kérlelhetetlen. Zrínyinek, a költőnek például senki sem rótta fel: ha már ő a horvátok bánja, akkor miért ő a legnagyobb magyar költő, miért magyarul énekli meg horvát dédapjának dicső halálát. Vallási kérdésekben ugyanakkor ez a kor nem ismer tréfát. Később egyetemessé vált a vallási tolerancia kontinensünkön, viszont az öntudatra ébredt nemzetek elkezdték könyörtelen tisztogatásaikat, hogy senki se zavarja meg őket álmuknak, az egységes nemzetállamnak megvalósításában. Most, úgy látszik, a két szempont találkozott. Egy valaha egységes népből, amelynek szétszakított darabjai ma is ugyanazon a nyelven gyűlölködnek egymásra, a vallás csinált hármat. Erről legtöbbet a horvátországi magyarok tudnának mesélni, akik egészen eltérő bánásmódban részesülnek, ha katolikusok, mintha reformátusnak keresztelték őket. M

indez azonban történelmi tény. Számomra akkor válik torokszorítóan aktuálissá, amikor abba gondolok bele: milyen értékeit mutatja fel a kereszténység ebben a helyi pokolban? A pravoszláv klérus mindez idáig nem sokat szólt híveinek a keresztényi könyörületességről, annál dühödtebben támad minden megalkuvásnak minősített kiegyezési próbálkozást. De a horvát papság sem egészen ugyanúgy vélekedik a keresztényi magatartás mércéjéről az adott szituációban, mint egyházának feje Rómában. A volt Jugoszláviában már nem élhet olyan ember, akinek ne lennének elfelejthetetlen sérelmei. Itt a több száz évre előre beprogramozott vérbosszút csak úgy lehet elkerülni, ha lesznek, akik fölül tudnak emelkedni bármilyen jogos indulataikon. Például a krisztusi szeretet nevében. Ha vannak még, akik emlékeznek rá. C^'J A Aknák a határ túloldalán Újabb aknákat telepítettek a szerbek a baranyai határ túloldalán Eperjespusztától délre, azon a területen, ahol nemrégiben magyar területre menekült át egyik katonájuk. A magyar határőrök nyolc terepszínű egyenruhás szerb fegyverest figyeltek meg, amint azok harmincméteres szakaszon két sorban, egymástól öt méterre tíz-tizenkét taposóaknát telepítettek a határ közelében. A Határőrség ismételten felhívja a térségben élők figyelmét: ne közelítsék meg a robbanásveszélyes határzónát. Magda Marinko és az aranyóra Magda Marinko és társai büntetőpere szerdán újabb tanúk kihallgatásával folytatódott és részben az elsőrendű vádlott távollétében zajlott le a Fővárosi Bíróságon. Az orosházi bűncselekmény áldozatának testvére ugyanis nem kívánt Magda Marinko jelenlétében vallomást tenni, míg az utolsó szünetet követően maga a „fővádlott" nem akart visszatérni a tárgyalóterembe. A jelenleg más ügy miatt előzetes letartóztatásban lévő Cs. E. elmondta: ő képezte ki őrző-védő feladatokra néhai Z. Nagy Bálint szegedi cukrászdatulajdonos kutyáját. Szerinte Z. Nagy Bálint félt valamitől, ezért kérte fel őt a család fegyveres védelmére, ő azonban nem vállalta a feladatot. Cs. E. tudott arról, hogy Z. Nagy Bálint valutával üzletelt, és pénzeket adott kölcsön kamatra. A bíróság által bemutatott ékszerek közül határozottan felismert egy aranyórát, és az azon található sérülésre hivatkozva vállalkozott annak egyértelmű azonosítására. P. V. tanú elmondta, hogy két órát ajándékozott Némethnének, amelyek összértéke hozzávetőleg egymillió forint lehetett. További sorsukról nincs tudomása, az elé tárt ékszerek között nem ismerte fel azokat. F. Z. az orosházi bűncselekményt követően látta el a Németh család védelmét. Az ismeretségi körébe tartozó másodrendű vádlottról, Tamasi Attiláról szólva kifejtette: személyes benyomásai alapján kizártnak tartja, hogy elkövette volna a terhére rótt bűncselekményt. Hangsúlyozta, hogy Tamasival sohasem beszélgetett megbízója vagyoni helyzetéről. A csütörtöki tárgyalás napirendjén további tanúk kihallgatása szerepel. (MTI) A Vasutas Szakszervezet szeptember 26-án soron kívüli kongresszust tart. Ennek előkészületeként az ország különböző pontjain aktívaértekezleteket tartanak. Szegeden tegnap került sor erre. A tanácskozásnak előadója, vendége Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke volt. Az üzemi tanácsok választása óta a vasúthoz tartozó szakszervezeteken belül Vasutas Szakszervezet, Mozdonyvezetők Szakszervezete, VDSZSZ - a VSZ birtokolta a vagyont, az ingatlanok használatáért fizetett a másik két szervezetnek, amelyek a közelmúltban és jelenleg is zajló tárgyalásokon felvetették, hogy a Vasutas Szakszervezet vásárolja meg tőlük a szóban forgó épületeket. A szándék közös, ám a vagyon értékét illetően eltérőek a vélemények. A „vásárló" 250 millióra, míg az „eladó", de főleg a VDSZSZ, 400 millióra taksálja a közös vagyont. A hamarosan összeülő kongresszusnak egyik feladata, hogy ebben a kérdésben állást foglaljon. • Vasutasok kongresszus előtt Milyen jelzést kap a béremelés? A szakszervezet elnöke, Márkus Imre az aktívaértekezleten. (Fotó: Nagy László) Márkus Imre elnök elmondta, hogy szeptember 26-án - az adózás előírásainak változása miatt - módosítják majd a szakszervezet alapszabályzatát. Kíváncsiak az MSZOSZ véleményére, hogyan értékeli a Nagy Sándor elnök körül zajlott, történt eseményeket. A kongresszuson új alelnököt választanak, és megszüntetik a tiszteletbeli elnök státuszát. Áttekintik a vasútegészségügy helyzetét, a bérfejlesztési javaslatokat. A tájékoztatón megtudtuk, hogy a hét elején kezdődött a szakszervezet és a munkáltatók közötti tárgyalás, amelynek központi témája éppen a vasutasok bérezése. A szakszervezet 1996-ban 39 százalékos béremelést - ez magában foglalná a 13. havi fizetést, a nyugdíjbiztosítást - szeretne, a munkáltató viszont 15 százalékról indított. Nagy kérdés, hogy a két érték között vajon melyik lesz az a szám, béremelési mérték, amelyben sikerül majd megállapodniuk. V. F. S.