Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-20 / 221. szám

BANK Az OTP Bank PÉNZTÁRSZELVÉNY V. értékpapír havonta és sávosan is kamatozik 1- 3 hónap között 22% 3- 6 hónap között 23% 6- 9 hónap között 25% 9-12 hónap között 25,5% 12 hónap után a kamat a teljes időszakra 28% A Debreceni Agrártudományi Egyetem vásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Kara az elmúlt napokban tartotta meg ünnepélyes tanévnyitóját. A gazdásznyitányon ezúttal is számos, az ország minden részéből érkezett érdeklődő vett részt. A nagy nyilvánosság előtt, az egyetem rektora köszönte meg dr. Mucsl Imrének eddigi főigazgatói tevékenységét, egyúttal bejelentette, hogy Mucsl doktor egyetemi tanári kinevezést kapott. Az immár tanszékvezető egyetemi tanárt, kutatási -főigazgató-helyettest, az állatorvos tudományok kandidátusát új feladatköréről kérdeztem. ' N Almás Megint helyzet van nálunk - ezúttal almás. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar ősidőktől fogva „húzó ágazatai", a gabona, a tej, a hús, a burgonya válsághelyzete után idén az almáét kell megélnünk. A becslések szerint ebben az esztendőben mindössze 320-350 ezer tonna terem a kedvelt magyar gyümölcsből, éppencsak fele annak, amennyi tavaly volt. És csak harmada annak az 1,2 millió tonnás almatermésnek, amit a korábbi években leszedtek a honi fákról. S amihez a feldolgozókapadtás is igazodott azzal, hogy körülbelül félmillió tonna almát „befőzött", levet, sűrítményt készített belőle. Merthogy jó ára van a külföldi piacokon (egy tonna sűrftményért 1800-1900 í dollárt is adnak). Idén nem merülünk bele az almalébe - legalábbis a hazaiba. A szabolcsi almáskertekben a megmaradt ültetvényeken a korábbi évekének mindössze 30 százaléka a termés, a Dunántúlon körülbelül 70. így aztán azok a termelők, akik négy-öt éve még csak 8 forintért tudták eladni a í léalmájuk kilóját (azt is csak állami támogatással), most bátran kérhetnek érte a feldolgozóktól 30 fo- i rintot. Megveszik, kell nekik a nemzetközi élelmiszeriparban nagyon keresett sűrftményhez (még i külföldről is hozzák be száztonnaszám hozzá). A ; i télre almaspájzoló magyar család meg 50-60 forintot fizet kilójáért a piacon. Most; de mennyit fog I j két hónap múlva?! Megjósolhatom, hogy banánár- ; nál leszünk. - Mert az idén az alma a soros banánhéj a magyar termelésbem most ezen esünk hanyatt. F:dig ilyen „elcsúszásokkal" néhányszor már jól megütöttük magunkat. Például a tej-, a rozs-, a hús-, a krumplihelyzet idején. Olyankor, amikor rossz „koncepciók" alapján megpróbáltak belenyúlni a hagyományos magyar termelésszerkezetbe (s levágatták például a teheneket, a sertéseket). A rossz elképzelések sorra visszaütöttek. Most éppen a három évvel ezelőtti almafakivágási kam; pány „fejszenyele" talált el bennünket, lítéserejét sokszorozza még a tavaszi fagy, a nyári aszály, a manipulált, hatástalan permetszer. - Mindettől aztán almás a helyzet. S ha végre észbe nem kapunk, a termelés egyre több ágazatában lesz „almás". A felszámoló, a kij vágató, a bizonytalanra termeltető agrárkoncepció „levét" sokáig ihatjuk. Drága lesz és keserű. Kendermagos állomány: őrizni a génbank Jelleget! A DM KFT. HETI GAZDASÁGI MELLÉKLETE A Juhok haszonállat előállító keresztezésének célja a végtennék piacképes minőségének Javítása bizás alapján segítenek elfogadtatni a felhasználókkal. A kutatáshoz kapcsolódóan kezdi meg működését a főiskolán az a tanácsadó bizottság, amelyeknek feladata, hogy tudományközeibe hozza a gyakorlat legégetőbb problémáit. A felmerült kérdések kísérleti megoldásánál nagy lehetőség nyílik a hallgatók bevonására is. Úgy érzem, a feltételek továbbra is adottak számunkra, és hamarosan hozzáláthatunk a feladatok elvégzéséhez. # Felvállal-e speciális kutatási szakterületeket az állattenyésztési tanszék? - A kutatói tevékenységben továbbra is a kendermagos állomány génbank jellegét szeretnénk megőrizni, tovább folytatva a több, mint egy évtizedes munkát. Az állomány legfőbb értéke, hogy az őshonos állatok léteznek nálunk, továbbtenyészthetők és bármikor alkalmazhatók a haszonállat előállító keresztezésekben. Ezért az országban jelenleg legjelentősebb, mintegy ezres nagyságrendű állományt nem csupán fenntartani, hanem létszámában növelni is szándékozunk. Másik kiemelt témakörünk a juhok vágás utáni minősítésével kapcsolatos kutatás. A haszonelőállító keresztezéseknek célja a végtermék piacképes minőségének javítása. Ennek törvényelőkészítő* si és koordinációs munkálataihoz az elmúlt évben három millió forintot biztosított a Földművelésügyi Minisztérium. Egy, a közeljövőben bírálatra kerülő Phare pályázattól pedig újabb támogatást remélünk a részletek kidolgozásához, amelynek feltehetően szintén én leszek a vezetője. Ezzel együtt mód nyílhat arra, hogy a haszonállatokat előállító keresztezések kutatásának központjává váljék Vásárhely és a főiskolai kar. Joó Erzsébet • A juhkutatas fellegvára lehet Hódmezővásárhely Kendermagos „génbankkincstár" a főiskolán Dr. Mucsi Imre 1987-ben kapta meg az első főigazgatói megbízatást hároméves időtartamra, mely 1990-ben járt le. A társadalmi változás évében azonban ismét megválasztották főigazgatónak, immár öt évre szólóan. A nyolcéves megbízatás 1995. június 30-án ért véget. A testületi döntés következtében, az általa kialakított vezetőhármason belől kollégájával, dr. Sinkovics Györggyel cserélt beosztást. Ezentúl mint kutatási főigazgató-helyettes látja el a főiskolán munkáját. • Eddigi tevékenységében is kiemelt helyet töltött be a tudományos munka. Új tisztségében hogyan látja a főiskolai kutatás lehetőségét? - Ahhoz, hogy belső lehetőségekről beszélhessünk, a külső kapcsolatokról is szólni kell, hiszen az agrárfelsőoktatás ma kifejezetten a kutatásokra nem kap pénzt. A támogatáshoz megfelelő ismeretséggel, elismertséggel és szakmai kapcsolatokkal kell rendelkezni - hangsúlyozta dr. Mucsi Imre, majd folytatta. - Úgy érzem, nekem nagy lehetőséget nyújtott egyebek között az, hogy Kiemelt szerepet kap a főiskolai kutatásban a Juhok vágás utáni minősítésével kapcsolatos teendő néhány éve a Magyar Juhtenyésztő Szövetség elnökévé választottak, és elnökségi tagja vagyok a Magyar Állattenyésztők Szövetségének is. így közvetlen kapcsolatban állok azokkal a szakemberekkel, akik a kutatási pénzek odaítéléséről döntenek. Mindehhez az anyagi támogatást a pályázati rendszerű kutatási lehetőségek kihasználásával lehet előteremteni. Ez évben is szerencsére több munkatársam jelentkezett az új rendszerű, úgynevezett Ph.D tudományos képzésre, amelyet a főiskolai kar költségvetéséből támogat. Erre a munkára fordítható összeg intézményükben évente 800 ezer forint. Akik ugyanakkor már rendelkeznek megfelelő szakmai elismertséggel vagy tudományos fokozattal, azoknak pályázniuk kell a különböző kutatási pénzeszközökre. A főiskolán dolgozó szakembereknek mindemellett újabb lehetőséget kínálnak ismereteik továbbfejlesztésére és kamatoztatására a Magyarországon mind nagyobb számban működő gyógyszer- és takarmánykiegészítőket importáló cégek, amelyeknek termékeit meg% Itt tart most a Kontavill A Kontavill Rt. a villamosszerelési anyagok legnagyobb hazai gyártója és forgalmazója az önprivatizációs program második ütemében, 1992 végére lett a francia Legrand vállalatcsoport tagja - tudtuk meg Horváth István vezérigazgató múltheti, BNV-n tartott sajtótájékoztatón. A Legrand a világ vezető villamosszerelési anyaggyártó cége, öt földrészen mintegy negyven vállalattal. Évi forgalma kétmilliárd dollár, és közel 18 ezer alkalmazottal dolgozik. A Kontavill 1992-ben 607 millió forint saját tőkével, 1 milliárd forint árbevétellel került a Legrand vállalatcsoportba. Az elmúlt több mint két évben a fő hangsúly a műszaki korszerűsítésén és a termelékenység javításán volt. 1995 végére a beruházások összege meghaladja majd a 600 millió forintot. Ennek keretében mintegy ötFotó: Enyedl Zoltán ven új gép állt termelésre, s megépült egy 1100 négyzetméteres raktár is. A megújuló technológiai háttérrel évi ezer tonna műanyagot, mintegy hétszáz tonna fémet, ezer kilométer vezetéket, kétszáz tonna csomagolóanyagot felhasználva, 13-14 millió darab terméket állítanak elő, köztük izzólámpa-foglalatokat, lámpákat, kapcsolókat, dugaljakat, ipari csatlakozó dugókat stb. Az 1995. évi árbevételük 2 milliárd forint körül várható, tevékenységük 1993-tól folyamatosan nyereséges. A jelenlegi létszám 660-670 fő. A cég privatizációja tehát sikeres volt, a fejlesztés lehetőségét nyitotta meg. Forrásokat teremtett a műszaki fejlődéshez és a dolgozók átlagbérének emeléséhez. Az ISO 9001. szerint tanúsított minőségbiztosítási rendszert a cég 1994 őszén szerezte meg. Dr. Mucsi Imre: a hosszú távú program előkészítéséhez hárommillió forintot kapott az állattenyésztési tanszék. (Fotö: Tésik Attila) m mmm y

— am mm mm • m m m mmmmmmm / !••