Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-16 / 218. szám

• Cenzúráznak Hollywoodban A nők és a póker • Hogy mik vannak! PEKING. A cím után akár ar­ra is gondolhatnánk, hogy vala­milyen személyiségzavarral küzdő egyénről lesz szó, pedig történetünk ennél sokkal érde­kesebb. Egy 59 éves kínai földművelő gyerekkora óta küszködött gyo­morpanaszokkal, ám elmaradott vidéken lakva, soha nem jutott el orvoshoz. Huang Yuju egyik lánya aztán egy dokihoz ment feleségül, aki alaposan kivizs­gálta apósát és megállapította: műtétre van szükség, hogy a gyomra külső falán lévő isme­retlen eredetű daganatot eltávo­lítsák. Nagy volt a műtős-team meg­lepetése, amikor az operáció után kiderült: egy fejlődési rendellenesség következtében Huang Yuju tulajdonképpen sa­ját, meg nem született ikerbáty­jának embrióját hordta magá­ban immáron 59 éve! HOLLYWOOD. A világ film­gyártásának fővárosában össze­fogtak a legnagyobb cégek el­nökei, hogy pert indítsanak a légitársaságok ellen. Az ok: ezek állítólag „cenzúrázzák" filmjeiket, mely abból áll, hogy néhány olyan jelenetet kivágtak az egyes járatokon bemutatott alkotásokból, melyekben légi­katasztrófák szerepeltek. Az Americain Airlines vezetői ellentámadásba lendültek át, és ők is pert ígértek, szerintük ugyanis a hasonló filmek erő­sen lohasztják az amerikaiak re­pülési kedvét, és ez a bevétel alapos csökkenéséhez vezet. Igaz, ők jobban teszik, ha hallgatnak: a Rain Man című filmből egyszerűen kiollózták azt a részt, ahol Dustin Hoff­mann fejből idézi a légikataszt­rófák statisztikáját... LAS VEGAS. Egy amerikai kutatóintézet statisztikái szerint a kaszinók Paradicsomának számító városban a nők sokkal gyakrabban nyernek a pókeren, illetve a black jack - nálunk hu­szonegy - néven ismert kártya­játékon. A kutatók ezt két fő indokkal magyarázzák. Az egyik: a nők agya állítólag sokkal gyorsab­ban reagál bizonyos helyzetek­ben, mint a férfiaké. A másik ok ennél jóval pró­zaibb: jobban tudnak hazudni, illetve blöffölni... KARACHI. Nem hiába mondják, hogy vén kecske is megnyalja a sót: a pakisztáni fővárosban egy 89 éves matró­na egy 3 kilós fiúcskának adott életet. Ahogy mondani szokták: anya és gyermeke jól érzi ma­gát, az orvosok viszont értetle­nül állnak a természet eme „tré­fája" előtt. Főleg, hogy valószínűleg so­hasem fogják megtudni, milyen körülmények között fogant az újszülött. Az „ifjú" anya minden magyarázatot megtagad, 23 év­vel fiatalabb húga szerint ez ért­hető. . - Azt hiszem, nővérem sem tudja, ki is az apa, hiszen az ő korában már néha kihagy az emlékezete. Ráadásul nem sze­retné, ha az emberek azt gon­dolnák róla, hogy afféle könnyűvérű cafka... SANTIAGO DE CHILE. Fer­nando Bucunan chilei pro­fesszor szerint a csigák által ki­bocsátott váladék kiváló „cso­daszer" a ráncosodás ellen. Bár a professzor 2008-ig levédette felfedezését, semmi sem gátolhatja a hölgyeket abban, hogy egy csigát má­szassanak végig ar­cukon - akár több­ször is naponta -, megőrizve így fiata­los arcbőrüket. MÖNCHENG­LADBACH. Ezúttal nem a bagdadi, ha­nem egy német tol­vajról szól a mese. A Mönchenglad­bach egyik legna­gyobb áruházába ' betérő fiatalember­nek szemmel látha­tóan nadrágcserére volt szüksége, ezért nyugodtan kiválasztott egyet, aztán a pró­bafülkében magára öltötte, majd elszelelt. A megdöbbent kiszolgálónők természetesen átvizsgálták ott­feljetett szakadt pantallót és óri­ási meglepetésre 400 márkát ta­láltak az egyik farzsebben. Pon­tosan négyszer annyit, mint amennyit az elcsórt nadrágért fizetni kellett volna... SEATTLE. Úgy tűnik, Ameri­ka valóban a korlátlan lehetősé­gek - és a legőrültebb ötletek ­hazája. Erre utal az a hit, misze­rint Seattle-ben megrendezték az első „tévéelhajító" bajnoksá­got. Az elv egyszerű: fogd meg a készülékedet és dobd a lehető legmesszebbre! A verseny természetesen kü­lönféle kategóriákban zajlik. A 36 centiméteres képernyőjűek elhajításának nyertese 23 méter­re „vetette" - valószínűleg üze­men kívüli - televízióját, míg az 55 centiseknél 17 méteresre si­keredett a dobás. A torna szer­vezői egyébként a háziasszo­nyokra is gondoltak: ők a táv­irányító-hajításban mérhették össze erejüket. Ha Toldi Miklós most élne... STOCKHOLM. Hiába, változ­nak az idők, és ezzel együtt ter­mészetesen a hódítókról alko­tott kép is. Néhány évvel ez­előtt, ha egy fiú szeretett volna meghódítani egy nőt, csak két „eszközhöz" folyamodhatott: a cigarettához, vagy a whiskyhez. Humphrey Bogart ideje azonban lejárt, legalábbis ezt bizonyítja az egyik stockholmi kutatóintézet által közreadott statisztika. 5500 hölgy megkér­dezése után arra az eredményre jutottak, hogy a fiatal leányokat napjainkban leginkább a rágó­gumi hódítja meg, illetve az a mód, ahogy a férfiak állkapcsa mozog. BOSTON. Talán nem véletle­nül mondják azt, hogy az USA az erőszak melegágya, hiszen valószínűleg sehol máshol nem lenne életképes annak a bosto­ni fiatalembernek az ötlete, aki nemrégiben indította be új szol­gáltatást nyújtó cégét: nem piz­zákat, hanem fegyvereket szállít - 30 percen belül - házhoz. „Étlapján" a késektől kezdve a pisztolyon át a golyószórókig minden szerepel, sőt, még mér­get is házhoz visz az azt igény­lők számára. Természetesen minden gyil­kos eszközhöz pontos haszná­lati utasítást ad, és állítólag egy­folytában csörög cége telefonja. MELTON-MOWBRAY. Az al­koholos állapotban való vezetés elleni harc ugyancsak eredeti formáját vezették be az angolok néhány hónapja: ők maguk kí­nálják itallal az autósokat. Persze, nehogy azt gondolja valaki, hogy a bobbyk literszám öntik a sofőrökbe a szeszt, erről szó sincs! Közúti ellenőrzések során limonádéval kevert whiskyt itatnak a vezetőkkel, majd megfújatják velük a szon­dát, hogy így érzékeltessék szá­mukra az alkoholfogyasztás ve­szélyeit... Imre Mátyás SZÓRAKOZTATÓ MELLÉKLETÜNK Qfotefánia J és valami más Mátyás anyja ismerős Arany János balladájából, most Mátyás apja is lenne? Más Mátyásnak más apja? %Az cidcti idill • Mdtyds apja Csongrádon? Senki sem tartotta a gyertyát Adai vagy csongrá­di idill? Dudás Lajos egyértelműen mond­ja, Csongrádon kez­dődött, és ott is feje­ződött be. Az ered­mény? Hazánk apja, nagy tanítója és sze­retett vezére, Sztálin legjobb magyar tanít­ványa szerelemgye­rek volt... Mindenki tudja, kiről van szó. Neve utánzat-korszakot je­löl történelmünkben. Külső jel­lemzője: kopasz volt, és megle­hetősen gnóm. Testi-lelki fica­mait tagadhatatlan szellemi ér­tékei se takarhatják el. Szerencsétlen ország! Ne­künk mindig kijut a sérült lel­kekből? Nevet szándékosan nem mondok a másik oldalon se. Népes családról van szó, a le­származottak biztosan tiltakoz­nának ellene, hogy szóba hoz­zuk őket. Ráadásul alig bizo­nyítható a lényeg. Az a bizo­nyos gyönyörű idill. Senki sem tartotta a gyertyát. Természetes következményét is úgy foghat­nák föl, rájuk akarunk kenni valamit. Nem akarunk, de hallgatni is vétek lenne. Elmentünk a minap a csong­rádi malom mellett. Bútorgyár lett belőle, minden csongrádi tudja. Mondja kocsink baráti ve­zetője, kié volt régen. Hozzáte­szi, nagy vállalkozó volt hajda­nán a Duna-Tisza közén, Adán is voltak kapcsolatai, és történe­tesen Mátyásnak hívták. - Csak nem keresztapja volt Matyinak? - Kapaszkodj meg! Édesapja. Éppen a síneken mentünk át, de vonat nem jött. Azonnal kértem, küldjön el valahová. Olyan helyre, ahol erről többet tudnak. A levéltár­ba küldött családi alapon, Ge­orgiades Ildikóhoz, ő pedig át­kísért Dudás Lajoshoz, réges-ré­gi ismerősünkhöz, nyugdíjas ta­nárhoz. így születik ma az idill. Mert mesébe kezd a tanár úr. Csongrádi mese, sokan tudnak róla és bizonyíték gyanánt föl­• Dudás Lajos, a mesélő. (Fotó: Enyedi Zoltán) teszi kerekes magnójára Kovács Elemér nyugállományú ezredes egykori visszaemlékezését. Az ő szomszédjukban lakott az a Lé­derer-család, ahová rokoni ala­pon nyaranként eljárt a Matyi gyerek. A boltban kiszolgáló­ként dolgozott. Meglehetősen nyeszlett fiú volt akkoriban még. De ez már az eredmény, az idill előbb esett. Volt tehát az a világnagy de­rék és eszes vállalkozó, a Má­tyás, aki szerencsés csillagzat alatt született. Minden évben épített egy hajót, és járta a Ti­szát is, a Dunát is, egészen Bé­csig. Leginkább búzát hajózott. Egyes vélekedések szerint Jókai szép regénye, Az aranyember is róla mintázódott. Hogy Ali Csorbadzsi-e, vagy Tímár Mi­hály, nem tudjuk hirtelen el­dönteni, de szívesen ajánlanám Jókai-kutatók figyelmébe is. To­vább pöndülvén a vállalkozás, egyszer csak elkezdett malmot építeni, annak ellenére, hogy barátjával, lelki kiegészítőjével, a másik hajóssal, bizonyos Tari Lászlóval megegyezett, Csong­rádon Tarin kívül más nem építhet malmot. Legalább hat másik készült később. A lényeg: volt a szomszéd­ban egy gyönyörű zsidó kis­lány, vele szövődött a korosabb férfi legnagyobb titkos idillje. Fiú született a szerelem gyü­mölcseként, a gondos apa adoptáltatta is egyik szegény sorsú ügynökével mindjárt. Jó­val később, majdnem húsz évre rá, elhalván felesége, el is vette a még mindig szép hölgyet, bi­zonyos Mária Amáliát, 1910. ok­tóber 19-én. Az élet útjai kiszá­míthatatlanok, nem sokkal utá­na maga is átfordult a túlvilág­ra, hatalmas örökösödési csatá­A bulgáriai Ruszéban közel há­romezren vártak hiába nyolc­űrhajót. amelynek érkezését há­rom ruszei „látó" asszony jósolta meg. Sokan már a megadott napon hajnalban a repülőtérhez mentek, hogy még véletlenül se maradja­nak le a földönkívüliek érkezésé­ről, amelyet késő estére jelzett a három médium. Azt ígérték a messziről érkezett idegenek, hogy Bulgária számára megkönnyítik 12,9 milliárd dolláros adósságának kifizetését. A három helyi asszony, Radka Trifonova, Zdravka Krumova és Je­katyerina Nikiforova szerint az űr­egy távoli galaxisról érkéz­Nem jöttek a földönkívüliek A látóasszonyok szerint az elnök a bűnbak rozásokat hagyván maga után. Egyenesági leszármazottai vala­mi csekély végkielégítéssel min­den örökségétől megfosztották Mariska nénit. Szegedre költö­zött, itt is halt meg. A házasságkötés pontos dá­tuma is örökösödési pöriratból maradt ránk. Ja, és Matyi is Szegeden ta­nult, talán korábban valamivel, a piaristáknáK?), egyik nagy­bátyja támogatásával. Eddig úgy tudtam, a Barossba járt. Amikor Kovács Elemér is ide jött, már ő kalauzolta első lépéseit. Öt-hat év volt közöttük a különbség. Kitűnő tanuló volt, az biztos. Mint ahogy az is biztos, hogy a kis Matyi nővére, Margit, Csongrádon járta a polgárit. Nyomdai közös értesítőből a neve kétszer is előkerült hama­rosan. Már a magyarosított ne­vén szerepelt ő is? Elemér bácsit elérte a tiszti végzet. Mivel utoljára vonult ki csapatával Erdélyből, elcsapták nyugdijától is. Elesettségében többször gondolt rá, hogy a kö­zös gyerekkori emlékek hatása alatt fölkeresi azt az apró ter­metű nagy embert, akit per Ma­tyinak szólított minden nyáron, de végül is nem merte. Arról se tudni, hogy bármi megkülönböztető eljárásban lett volna része akkoriban Csong­rádnak. Tudjuk, Szeged is inkább a rosszat húzta. Lehet, hogy lelki defektek játszódtak le benne? Amelyek gyökerei éppen csongrádi csa­ládból szívták a táperőt? Ha még érdekes lenne vala­kinek, njajd kikutatja. Azt hi­szem, lejárt róla már az idő. Új nemzedékek nőttek föl azóta, azt se nagyon tudják, ki volt. Lajos barátom elővesz egy fényképet, bizonyíthatóan az apáé volt. Addig kapta csak meg, amíg villámgyorsan repro­dukciót készített róla. Állítja, mindössze a haját és a szakállát kell legondolnunk a fejéről, és előttünk áll a kiköpött fiú. Vagy a képzelőerőm romlik, vagy más baj ért el, nehezen fe­dezem föl a hasonlóságot, de miért ne lehetne? A méreteit is tudnom kelle­ne. Horváth Dezső nek várhatóan este 11 órakor. Rad­ka Trifonova azt is tudni vélte, hogy távoli „rokonaink" a Krissi ne­vű bolygóról jönnek. A mintegy százfős küldöttségben miniszterek, tudósok, művészek és mintegy 40, a távoli bolygóról érkezett gyermek is lesz. Látogatásuk célja, hogy fi­gyelmeztessenek a közelgő apoka­lipszisre, amikor is a Föld kettéha­sad - 1996. augusztus 7-én. A három különleges képesség­gel megáldott asszony a „nagy al­kalomra" egyforma ruhát öltött, és maga is megjelent a földönkívüliek fogadására. A baj csak azt volt, hogy a megadott időpontban az ég adta világon senki sem érke­zett. A türelmetlen tömeg láttán az ominózus időpont után fél órával közölték, hogy a térségben össze­vont harci gépek elijesztették a lá­togatókat. Majd egy óra múltán azt jelentették be, hogy a távoli civili­zációk küldöttei lemondtak a láto­gatásról, mert Zselju Zselev bolgár elnök nem kíván velük találkozni. Az odabolondított, becsapott­nak érzett tömegtől a rendőrség­nek kellett megvédenie a jövendő­mondókat. Az esemény aznap csak az üdítőt és sült húst kínáló mozgóárusok üzletét lendítette föl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom