Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-15 / 217. szám

PÉNTEK, 1995. SZEPT. 15. Az egyedüli megoldás: a fásítás A probléma elől nem lehet már elbújni: a „tiszta levegőjű" város egy-egy forgalmas belvárosi utvonala vagy körútja mentén bizonyos időszakokban belélegezhetetlen a levegő, 5 aki elkerüli ezeket a helyeket, titkon azt is mérgezik a por által szállított anyagok. A Makkoserdö már kevés a por ellen. Egy kis belvárosi ájer (Fotó: Karnok Csaba) (Fotó: Schmidt Andrea) • A szálló porra vegyi anyagok tapadnak Mi van a szegedi levegőben? A legenda szerint az 1800-as évek elején akkora homokvihar zúdult Kistelekre, hogy utána térdig jártak az emberek a porban. A Kiskunságból érkező futóhomokot ezután kötötték meg akácos erdősávokkal. Dr. Csizmazia György docens, a JGYTF Biológia Tanszékének tanára szerint az általános felmelegedés és a Duna-Tisza köze katasztrofális elsivatagosodása miatt Szegednek is rendkívüli módon kell figyelnie az uralkodó széliránnyal érkező porszennyeződésre. Szeged fő szélirányai egyébként két-két egymással ellentétes szélirányba rendezhetők: északi és déli, illetve északnyugati és délkeleti. Ezek a szélirányok - azonkívül, hogy évtizedek óta nem változtak - az esetek több mint hatvan százalékára jellemzőek. A Kiskunságból tehát fú a szél, s vele együtt jön a por a városra. A probléma gyökere a talajművelésben is megfogható. A szétparcellázott Duna-Tisza közén ugyanis a gazdák első lépésként, a gépi művelést könnyítendő, kivágták az évtizedekkel ezelőtt odatelepített szél- és porfogó Negyven évvel ezelőtt amikor a városon belüli házak magassága a cehtrum felé fokozatosan nőtt - még „szellőzött" Szeged. A régebbi város morfológiai megjelenés azért volt előnyösebb, mert a magas épületek elsősorban a centrumot „levegőztették", ahová már kevésbé jutottak el szabad áramlással a friss légtömegek. A külterületen található lakótelepek ezt a magassági tagozódást bontották meg. A környezetükből hirtelen kiemelkedő tízemeletes épületek megtörték a légáramlási képet, turbulens áramlásokat keltve. A turbulens-hatás kö• Néhány hónap alatt szinte teljesen feltérképezték a magyar közoktatást. Miért volt szükség erre a hatalmas munkára? - Az országos közoktatási intézményrendszer átvilágítása aktuális kérdés volt. Olyan információk, adatok, tények hiányoztak, melyek nélkül nem lehet biztonsággal jogszabályi tervezeteket, törvényeket, illetve törvénymódosításokat alkotni. A közoktatási információs rendszer alig működött, hiszen a hatvanas évek óta létező statisztikák egyszerűen nem alkalmasak a folyamatok követésére. Az információs rendszer felépítésének igénye és az átvilágítás igénye tehát összekapcsolódott, mi pedig olyan számítógépes eljárásokat dolgoztunk ki, melyek mindkét igénynek eleget tesznek és segítik a döntéshozói munkát. • A magyar közoktatásban a szakmai tevékenység mellett, sokszor politikai vagy egzisztenciális érvek is befolyásolhatnak egy átvilágítást. Erezték ezt? erdősávokat, mely után a vihar úgy kergetheti a löszöshomokos terület kvarc- és csillámszemeit, ahogy akarja. Hogy ezeket megkössék, ahhoz öntözni kellene. Vlz azonban alig-alig. Az egyedüli védekezési mód: az erdő. A fák levelei ugyanis megkötik a durvább porszemeket. Egy egy hektáros lucfenyves például 32 tonna, míg ugyanennyi bükkös 68 tonna pormennyiséget képes megkötni. Igen ám, de hiába telepítünk fenyvest a városba. E növény nem bírja a kémiai szennyeződést, a sózást, a kipufogógázokat. Olyan fa fajokat kell ültetni, amelyek mindezeket bírják, sőt tűrik. Például ostorménfát, ezüst- vagy korai juhart, gömb-, rózsaszín vagy japánakácot. Ennél is fontosabb a város köré vont erdősávok telepítése. A körtöltésen túlra például az alacsony tölgy helyett magas amerikai kőrist kellene ültetni. Az észak-északnyugati szelet pedig - amely a Kiskunságból hozza a port Szatymaz környékén kellene „megfogni" száz méter szélességű erdősávokkal. vetkeztében a lakótelepen felkavart por és szenny a belvárosban ülepszik le. A szakember, dr. Zsiga Attila szerint a beépítések következtében a city-ben egyedül már csak a Centrum Áruház előtt van turbulens övezet. A különböző irányú széláramlások esetében különböző szélcsatornák működnek a városban. A Kossuth Lajos sugárút például az észak-déli, míg a Tisza vonala az északnyugati szélcsatorna. Többek között ezeken keresztül is tisztul, illetve porosodik a város. Sz. C. Sz. - A mi munkánk szigorúan szakmai jellegű volt. Az adatok és tények tapasztalati adatok, tehát azt képezik le, ami a valóságban van. Most először készült felmérés úgy, hogy nem eleve számított adatokat kértünk az in-' tézményektől, hanem magát a tantárgyfelosztást. Az volt a cél, hogy Magyarország összes tantárgyfelosztását számítógépesen feldolgozzuk, mert úgy gondoltuk, hogy a feladatellátás mértéA vegyi szennyeződések tekintetében Szeged a tiszta levegőjű magyar városok közé tartozik. Ennek az áttekintésnek azonban sajnos ez marad az utolsó megnyugtató kijelentése: a város levegőjének szálló porszennyeződése ugyanis 4-5-szöröse a megengedettnek, és ez megsokszorozza a levegő kémiai szennyeződéseinek hatását. A por, amely magában csak fizikailag ártalmas, szemcséire tapadva könnyen a tüdőbe juttatja a gépkocsiforgalomból amúgy is bőven származó káros anyagokat vagy a súlyos megbetegedéseket okozó pollent. Az alábbiakban közölt adatokat dr. Kiss Edit megyei tisztiorvos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársa bocsátotta a lap rendelkezésére, orvosi szakvéleménnyel pedig Dési Illés professzor, a SzOTE Népegészségtani Intézetének vezetője volt segítségünkre. A szegedi légben körülbelül 7 fajta levegőszennyező anyagot kell számontartani: a kéndioxidot, a nitrogénoxidokat, a szénmonoxidot, a nehézfémeket (leginkább az ólmot), a poliaromás szénhidrogéneket, valamint a növényi pollent és a port. Ezek közül van, amelyik nem éri el az egészségügyi határértékeket, van amelyik időnként eléri és meghaladja, van amelyik többszörösen túllépi, és olyan is van, amelyiknek a mérésére nincs, vagy csak egészen újonnan került műszer. A mi utunk pora Szegeden, az Alföld egyik legmélyebben fekvő területe lévén, igen erős a porszennyeződés. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSz) a város területén külön méréseket végez a szálló porra (4 helyen, kéthetente 6 órán át) és az ülepedő porra (havonta 15 helyen). Utóbbi esetében a megengedett havonkénti 16 grammóiégyzetméter értéket nem túllépő átlagos 7,52 értéket mértek, szemben a szálló porral, amely az évenkénti 50 mikorgramnvköbméter egészségügyi határérték ellenére átlag 256-ot, vagyis 4-5-szörös érkéről csak Így jutunk tiszta képhez. • Ebből a felmérésből immár a közoktatás számára „húsbavágó" intézkedések születhetnek. Ismerték-e előre az anyag célját? - Igen. Három alapvető cél jelent meg: hatásvizsgálatok a különböző jogszabályokhoz, törvényekhez, tények, információk szolgáltatása a közoktatási törvény módosításához, vagyis döntéket mutat. (Az adatokat fűtési időszakban, 1994. október 1. és 1995 március 31. között mérték.) A porszemcsék, lerakódva önmagukban is károsítják a légzőutakat és a tüdőt; azonban mlg a közönséges por csak fizikai jelenlétével károsít, a vegyi anyagok, vagy a pollen, amelynek szemcséivel könnyen összetapad, súlyos betegségek előidézői lehetnek. A pollennel keveredő por főként gyermekekre veszélyes légúti és asztmás megbetegedéseket okoz. Parlagfűvirágzás idején különösen veszélyes a porszennyeződés. A város gyérebb növényzetű helyein - a belvárosban vagy a lakónegyedek környékén - nagyobb a por, de a pollenidőszakban a újszegediek sincsenek biztonságban, mert ott meg parlagfűből van több. Gyermekre veszélyes séták A por másik átka, hogy a gépkocsiforgalomból és a tökéletlen égési folyamatokból származó vegyi anyagokat is bejuttatja a szervezetbe. Tökéletlen égési termék a kénm l Várnagy Tamás: szigorúan szakmai jellegű munka volt. (Fotó: Schmidt Andrea) téstámogatás, harmadikként pedig az oktatás finanszírozási rendszerének átfogó reformja. E három colhoz mint szakmai kutatók döntéshozói támogatást adtunk, amelyet aztán a közigazgatási vagy közoktatási kormányzati dioxid, a nitrogén-dioxid, a szénmonoxid és a rákkeltő hatású poliaromás szénhidrogének. Az első kettő inkább ipari szennyeződésnek számit, tehát a városban alatta marad a megengedett értéknek. A kipufogócsövekből származó szénmonoxidról viszont nem tudni, milyen mértékben van jelen, mert az ANTSz csak nemrég jutott hozzá a méréshez szükséges berendezéshez. A népegészségügyi szolgálat orvosa természetesen nem mondhat hozzávetőleges adatot, de ebben az esetben ki-ki hagyatkozhat a szimatára is: azt a fojtogató bűzt a Mars téren, a belvárosban vagy az új hld két lábánál, azt a szénmonoxid okozza. Dési Illés népegészségtan professzor arra int, hogy a forgalomból származó szénmonoxidszennyezés - hozzávéve az ólomkibocsátást is - nehezebb a levegőnél, s ezért leülepedvén a gyermekek légzőszintjén dúsul fel. Célszerű tehát magasabb gyermekkocsiban kivinni a kisgyermekeket, de még célszerűbb egyáltalán nem sétálni olyan helyen, ahol nagy gépjárműforgalom van. (Perszférában vagy figyelembe vesznek vagy nem. A finanszírozási reformhoz készítettünk egy javaslatot is, az úgynevezett feladatarányos, normatív és differenciált finanszírozás javaslatát, ami arra alapozódik, hogy nem intézményi bázisonként mértük fel az országos feladatellátást, hanem szakfeladatonként. Az adott szakfeladatokhoz viszonyítva pedig az úgynevezett statikus szimulációs eljárás segítségével ki lehet számítani például a tanulói fejkvótákat. • Mit takar pontosan a számítási módszer? - Ez az eljárás nagy hasznára lehet nemcsak a kormányzati, hanem az önkormányzati döntéstervezésnek is, hiszen segítségével meg lehet állapítani, hogy különböző adatok - a kötelező pedagógusi óraszám, a tanuló/pedagógus arányszám, bérköltségek, stb. - esetleges változtatásával hogyan változik például a normatív támogatás. Ez lényegében egységes és áttekinthető képet ad minden változtatási szándékról. Az eljárásról szoftvert készltetsze a legcélszerűbb a gépjárműforgalom átszervezése lenne, de ez már nem az orvosokon múlik.) A professzor szerint károsodnak azok is, akik munkájuk miatt rendszeresen forgalmas utcán tartózkodnak. A szénmonoxid, mivel fürgébben kötődik az oxigént szállító vörös vértestekhez, elfoglalhatja annak helyét és ezzel lecsökken a szervezet oxigénellátása, ami egyaránt veszélyes az agy és a szív működésére. Mindez, a többi stresszjelenséggel együtt, idegrendszeri károsodást okozhat: megromlik az ember idegállapota, tűrő- és ítélőképessége. Ólom a fejünkben Ehhez adódik hozzá a benzinből származó ólomszennyeződés. Az ÁNTSz mérései szerint a szegedi levegőben lévő nehézfémek közül a króm és a kadmium mértéke a határérték alatt marad, az ólomszennyezés azonban el-eléri és bizonyos napokon 2-3-szorosan meghaladja a megengedettet. A méréseket a szegedi forgaltünk, valamint sematizált grafikonokat is. • Hogyan lehet az anyaghoz hozzájutni és ki végzi az értékelést? - Valamennyi információnk közérdekű adatnak számit, ezért hamarosan minden érdekelt hozzájuthat majd. Sőt, azt tervezzük, hogy az átvilágítás adatait könyv formában is közzétesszük. Más kérdés, hogy a kormányzat vagy a szakszervezetek ugyanazokból a tényekből milyen következtetéseket vonná majd le: az átvilágításból következő kormánydöntésekre nekünk semmilyen rálátásunk nincsen. Panelt József A Délmagyarország olvasói a jövő héttől kezdve frissen tájékozódhatnak az átvilágítás eredményeiről. Terveink szerint sorozatban tesszük közzé és kommentáljuk azokat a tényeket, melyek a közoktatási törvény kozeljövőbeli módosításában szerepet játszhatnak és sajnos - konfliktushelyzetekhez is vezethetnek. mi csomópontok szálló porából vett mintákon végezték. Dési Illés professzor ezzel kapcsolatban nem tanácsolja, hogy forgalmas utak melletti utcai standokról csomagolatlan árut vásároljanak: az ólom ugyanis lerakódik. A professzor szerint komoly a veszély: Németországban kimutatták, hogy a kipufogógázok ólomtartalma miatt a forgalmas utak mellett lakó iskolás gyermekek intelligenciahányadosa lényegesen alacsonyabb, mint a zöldterületeken lakóké. A gépkocsiforgalom szennyező hatása aligha szüntethető meg, de feltehetőleg mérsékelhető lenne, ha az önkormányzatnak volna szándéka és érvényesíthető terve hozzá. (A fenti adatokról at ÁNTSz évente beszámol az önkormányzat közgyűlésének.) A körutakon áthaladó nehézforgalom, a belvárosi zsúfoltság, vagy a házakkal körülvett Mars téri buszpályaudvar jelenti a legsürgősebb városi megoldást váró problémát, de ezek mellett ott van a magyar autópark elhasználtsága és az ólomtartalmú benzin használata is. Legvégül még csak annyit, hogy a benzin égéstermékeként keletkező poliaromás szénhidrogének bizonyítottan rákkeltő hatásúak. Jelenlétük mértékéről műszer hiányában nincsen adat. Panek Sándor Mártélyi művek Budapesten A fennállásának harmincadik esztendejét ünneplő Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola alkotóinak munkáiból nyílik ma 18 órakor kiállítás Budapesten a második kerületi Pitypang Galériában (Pitypang utca 17.). A tárlaton, amelyet Szabó Tamás szobrászművész, a Szabadiskola csoportvezető művésztanára rendezett, a Délmagyarország fotóriportere, Nagy László is szerepel munkáival. A kiállítást Czakó János újságíró, a Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola elnöke nyitja meg. Új légügyi egyezmény Az új magyar-román légügyi egyezmény szerint a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy jegyet lehessen váltani a Malév járataira Romániában, illetve a Tarom román légitársaság gépeire Magyarországon. Bekapcsolják Temesvárt és Konstancát is a menetrendszerű légiforgalomba. Az új légügyi egyezmény lehetőséget biztosit regionális légijáratok indítására. A panelek megbontották a légáramlási képet Adatok „húsbavágó0 döntésekhez Szegediek világították át a közoktatást Három szegedi cég kapott tavasszal kormányzati megbízást arra, hogy mérjék fel a magyar közoktatás helyzetét, illetve tényekkel, információkkal segítsék a készülő oktatási reformcsomagot. Az Infotec Kft, a Seldon Bt. és a Ráció oktatásszervezési vállalkozás közös átvilágításának első eredményeiről az elmúlt héten számoltak be a kultuszminisztériumban. A munkacsoport szakmai vezetőjét, Várnagy Tamást az átvilágításról, illetve az adatok sorsáról kérdeztük.