Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-13 / 215. szám

SZERDA, 1995. SZEPT. 13. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. a soron következő „áldozat" Suchman Tamás. „A fogyasztó nem kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe." (Fotó: Nagy László) Suchman Tamás privatizációs miniszter - aki az energiaipari konferenciára energtatakaréko­san, autó helyett vonattal, Intercityvel érkezett Szegedre - elárulta: az ő feladata a privatizáció politikai menedzselése, az, hogy a közvélemény ne negatív élményeket szerezzen a magánosítás­sal kapcsolatban. Egyben jelezte, soha ekkora felelősség nem terhelte még a kormányt, mint je­lenleg, hiszen ezekben a hónapokban - a pri­vatizáció koronájaként — a teljes energiaszek­tort, 1000 milliárd forint értékű vagyont dob pi­acra az ÁPV Rt. hogy a politika és a gazda­ság jó úton jár. Nem véletlen az sem, hogy a Nemzetközi Valuta Alap a napokban na­gyon kedvező feltételekkel bocsátott 200 millió dolláros hitelt magyarország rendel­kezésére. - A pénzügyminiszterrel teljes az egyetértés abban ­folytatta Suchman Tamás -, hogy a privatizációból befo­lyó összegeket folyamatosan a gazdaság modernizálására, reorganizációra, az infrast­ruktúra fejlesztésére hasz­náljuk, s nem a költségvetési hiány fedezésére. Ha az 1997-98-ban teljesen lezáru­ló privatizációnak nem az a befejezése, hogy a bevétele­ket visszaforgatták a gazda­ságba, hanem azokat a költ­ségvetés emésztette föl, mint ahogy az az elmúlt négy év­ben történt, akkor nem csi­náltunk semmit. A regionális gázszolgálta­tók privatizációja is a ter­veknek megfelelően alakul, szinkronban a gáztör­vénnyel. Ezeknél a cégeknél ugyancsak az a szempont, hogy az állam - a fogyasz­tóval együtt - jól játjon. A kormány bízik abban, hogy a külföldi tőke modern tech­nológiát hoz a vidéki telepü­lésekre is. Hiszen nem azért ajánlották föl őket eladásra, hogy megmérettessenek a nemzetközi piacon, hanem azért, hogy a hazai energia­ipar a jövőben ne maradjon el a világszínvonaltól. A regionális gázszolgálta­tók tendereit különben szep­tember 7-ig 25 befektető vá­sárolta meg. Az előminősíté­sek befejezése, szeptember 28-a után derül ki, hányan maradnak még versenyben. Majd november 20-án hir­detnek „nyertest". Ha addig nem sikerül lezárni a privati­zációt, második, sőt harma­dik fordulóra is sor kerülhet, de azok időpontja föltehető­en átcsúszik 1996-ra. Fekete Klára Az elmúlt hét végén három napon át Vásárhe­lyen az állalenyésztőknek rendeztek kiállítást. A vásár egyik patinás kiállítója voR a PICK Szeged Rt. is. Kérdezhetné az ember, hogyan kerül a szalámi a disznók közé? A válasz is egyszerű: hi­szen abból készül. A PICK Rt. számára hosszú évek óta fontos a ter­melőkkel való kiegyensúlyo­zott és jó kapcsolat, hiszen e nélkül elképzelhetetlen len­ne, hogy a társaság évi fél­millió sertést és 13 ezer mar­hát vághasson le és dolgoz­zon fel. - Egyedül a PICK Rt. van abban a helyzetben Magyar­országon, hogy nemcsak fel­dolgoz, hanem a termeltetés­ben is részt vesz - mondja Kühn András, igazgató. ­Ezért is vagyunk érdekeltek a termelők és feldolgozók folyamatos párbeszédében. A kiállításon való szereplés másik apropója az volt, hogy több új terméket most dob­tunk piacra, ezt is szerettük volna bemutatni a termelők­nek. 0 Hogyan alakul az élő­állat-felvásárlás ? - Az idei sertés szükség­letünk 90 százalékát szerző­désekkel már biztosítottuk. Igyekszünk segíteni a terme­lőinknek, az idén 240 milliós banki garanciát vállaltunk és 40 milliós előleget is kifizet­tünk, hogy a termelést előse­gítsük. Szerződésben garan­táljuk a piaci áron való fel­vásárlást. Azt szeretnénk, ha a termelők éreznék, a PICK Rt. megbízható partner és ér­demes hosszú távon együtt gondolkodni vele. A hűséges partnereinket, akik évek óta csak nekünk termelnek, meg is jutalmazzuk: év végén egy forintot „ráteszünk" minden leadott kiló élőállat árára. Van, aki már három éve szerződéses partnerünk és most 3 forint plusszal hono­ráljuk ezt kilónként a felvá­sárlás során. Az a célunk, hogy a régióban, helyben termeltessük meg a teljes vá­góállat szükségletünket. Ép­pen ezért már egy jövőbeni integráción gondolkodunk. R. G. Az energiaszektor négy nagy, stratégiai szempontból fontos cége iránt 180, zöm­mel külföldi beruházó érdek­lődik, közülük 25-en a gáz-, 45-50-en kifejezetten a villa­mosipari vállalatokra pályá­zik - tájékoztatta a hallga­tóságot a privatizációs mi­niszter, ismertetve a legfris­sebb információkat. - Az energiaszektor pri­vatizációja, amennyiben minden az eredeti forgató­könyv szerint halad, decem­ber 31-ig befejeződik ­mondta Suchman Tamás. ­A nagy érdeklődésből levon­ható az a következtetés, hogy az ország gazdaságá­nak megítélése jobb, mint egy-két éve volt, továbbá csökkent a kockázati ténye­zők száma is. Ugynakkor megnőtt a kormány felelős­sége, hiszen a „nagyok" ma­gánosítása csak a társadalmi, fogyasztói érdekekkel össz­hangban mehet végbe. Hogy a fogyasztó ne kerüljön ki­szolgáltatott helyzetbe, úgy a szolgáltatás minőségét, mint árát tekintve. Az ener­giaipar privatizációjának fo­lyamata legfeljebb két ok miatt állhatna meg: az egyik, hogy a partnerek nem telje­sítik azokat a feltételeket, amelyeket a kormányhatáro­zat elfogadása után külön 11 miniszteri rendeletben is szabályoztak, a másik, hogy az ÁPV Rt. nem éri el az op­timális árat a tárgyalások so­rán - nem akarjuk ugyanis elpazarolni az értékes va­gyont. A többi alku kérdése. Mellesleg a kormányzat szándékát elfogadták a tár­gyaló felek, az árakról azon­ban a kulisszák mögött máris megkezdődött az egyezkedés. Mint kiderült: a kormány kisebb érdeklődésre számí­tott, amikor meghirdette az energiaszektor privatizálá­sát. A külföldiek beruházási szándéka jelzésértékű az or­szág számára, mutatja azt, • A privatizáció koronájaként Az energiaszektor • Integrációt épít a PICK Rt. A „hűség" az üzletben is kifizetődik A PICK Szeged Rt. standja a hódmezővásárhelyi kiállításon. (Fotó: Tésik Attila) Meglepő a tétel: a musli­ca is ember. Hogyan lenne az, amikor gondolkodni se tud, és igen rövid életű, az ember viszont nem röpül, de sokáig élhet? A tudományban sokszor megesik, hogy előre fölliják, amit be akarnak bizonyítani. Ne tessék hetvenkedni, elég nekünk annyi is, hogy az ember a majomtól szár­mazik - a fejlődéselmélet nem ezt mondja -, most meg a borlégynek is nevezett muslicával-muslincával akarnak szédíteni bennün­• Egy csöpp tudomány Fehérje Import a. ket? Pedig - egyebek mellett - a muslicák szerelmese, akivel most beszélgetünk: Szabad János, a szegedi or­vosegyetem biológia profe­szora. Annak idején a Szege­di Biológiai Központban is­merkedtünk meg muslicás „trükkjeivel". Szabad jános (Fotó: Schmidt Andrea) Mint mondja, olyan dol­gokat is megtudhat tőlük a tudomány, amelyek minden élőlényre, tehát az emberre is igazak. Most arra jött rá munkatársaival, hogy a mus­lica Ketel génjének a termé­ke, a Ketel fehérje 709 ami­nosavból áll. Ebből 670 kö­zös az emberben, az egér­ben, az élesztőben és a mus­licában. A sorrend azonban na­gyon fontos. 0 Mekkora az esély, hogy az aminosavak ugyanabban a rendben sorakozzanak emberben és muslicában? - Sokkal kisebb, mint az, hogy egy halandónak ötöse legyen a lottón. A hasonló­ság azonban így se lehet vé­letlen. Nem is az. Az élővi­lág fejlődése folyamán me­gőrződtek az olyan hasznos „szerkezetek", amelyek va­lamikor, régen, a közös ősökben alakultak ki, és az évek százmilliói alatt is csak keveset módosultak. Csakis így lehetséges, hogy az em­ber és a muslica útja 800 millió évvel ezelőtt elvált ­hol volt akkor még az em­ber? -, a Ketel fehérjéjük mégis nagyon hasonló. 0 Azt talán fölösleges hajtogatnunk, hogy az élet alapja a működő fe­hérjék sokasága, tudja mindenki. De mit csinál a Ketel fehérje? - Azt is tudhatjuk, a sejt­mag a kromoszómák tárhá­A sejten belül, rendnek kell lennie! za, az „agyközpont". A sejt többi részétől egy lyukas hártya választja el. A sejt­magban ugyan nagyon sok fehérje van, de azok nem ott keletkeznek, hanem a cito­plazmában, a sejtmagon kí­vüli bonyolult, kocsonyás anyagban. A Ketel fehérje része egy olyan „kompnak", amely a sejtmagba szállít fe­hérjéket. Mi azt mondjuk, fehérjéket importál a sejt­magba. Odacipeli a sejtmag­hártyán levő lyukak valame­lyikéhez a fehéijét, és belöki a sejtmag belsejébe. 0 De honnan tudja a komp - vagy inkább a ré­vész? melyik fehérje hova való? Maradjon a sejten belül, vagy kerül­jön kívülre? - A sejten belül, ezt is tudja mindenki, rendnek kell lennie, és rend is van. A rej­tély nyitja az „újszülött" fe­hérjemolekulákban van. Mindegyiküknek van "egy ki­csike része, egy apró címke, amely megmutatja, hová ke­rüljön. A többi a kompek, a révészek dolga. 0 Hogyan jöttek-rá egy­általán, hogy van Ketel fehérje? - Kalandos úton. A gene­tikus úgy vesz tudomást a fe­hérjéket kódoló génekről, hogy elrontja őket. A musli­ca génjét rontottuk el. Mint minden a világon, elrontani ezt is könnyű, megjavítani viszont nem. Úgy rontottuk el, hogy mutációkat keltet­tünk - indukáltunk - bennük. Az elrontott Ketel gén a „muslicalányokban" meddő­séget okozott. Megterméke­nyültek, tojtak is petéket, de el se kezdődött az embrioge­nezis, a lárvák fejlődése. Ma­gyarán: az ép Ketel gén ter­méke kell ahhoz, hogy elkez­dődjön az embriogenezis. Arra voltunk kíváncsiak, va­jon mit csinál, mivel éri el ezt a Ketel fehéije? Megtud­tuk. Megértettünk egy alap­vető folyamatot, vagy inkább annak egy részét. Felfedezé­sünket elmondtuk a világnak. 0 Nehéz ezt nekünk mér­legre tennünk: mindennek mi a jelentősége? Mikor lesz ebből „cserebogár"? - Az úgynevezett alapku­tatásnak az alapvető folya­matok megértése a célja. Ezek ismeretében lehet őket módosítani, beléjük avatkoz­ni, vagy megtudni, megvál­toztatásuk - vagy megválto­zásuk! - milyen következ­ményekkel jár, milyen beteg­séget okoz. A gyógyítás csak ezután következhet. Török István és Kiss István bará­tomtól tudom, a sejtmagba fehérjéket importáló komp egy másik „csavarjának", a Ketel édestestvérének el­vesztése a vérképzőszerv rá­kos daganatát okozza. 0 Rák a muslicában? Már ott is?! - Jól hallotta. A rákos da­ganatok jószerivel ugyanúgy képződnek a muslicában, mint az emberben. De ki hullat könnyet egy rákban elhunyt muslicáért? A tudománynak azonban felbecsülhetetlen ér­ték minden tapasztalat. A muslica valójában nem ember, és soha nem is lesz az, de sejtjei, fehérjéi, génjei nagyon hasonlítanak az em­berére. A hasonlóság, az a tény, hogy az élővilág alap­kövei majdnem azonosok, sok mindenre megtaníthat bennünket. Ha tanulunk pél­dájukból, sorsukból, a ma­gunk jövőjét is láthatjuk, il­letve egyengethetjük. Csak a rákot említette a professzor, de sejtjük, egy sor öröklődő születési katasztrófa nagy rejtvénye is megfejthető le­het az alapok kutatásával. Horváth Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom